Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-26 / 119. szám, hétfő

2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 2< KOMMENTÁR Státusvillongások SZILVÁSSY JÓZSEF A szombati Máért-ülés nem igazolta a legderűlátóbb, ám a borúlátó várakozásokat sem. Néhányan bíztak abban, hogy a zárónyilatkoza­tot minden magyarországi parlamenti párt és határon túli magyar tömörülés vezetői aláírják, ami nem vált valóra. Szerencsére az a pesszimista forgatókönyv sem, amely szerint a Kárpát-medencei magyarságot összefogó testület két vagy több részre szakad. Abban, hogy a résztvevők nagy többsége végül elfogadta a módosított nor­maszöveg tervezetét, jelentős érdeme van a Romániai Magyar De­mokratikus Szövetségnek és a Magyar Koalíció Pártjának, amelynek vezetői - főleg saját hazájukban szerzett tapasztalataik alapján - a rendelkezéseket bővítő, illetve egyértelműsítő javaslatokkal, és az értelmes kompromisszum kivajúdásának a szándékával tanácskoz­tak. A magyarországi kormánypártokon kívül elsősorban a Magyar Demokrata Fórum józan magatartása tette lehetővé, hogy az ülés végül eredményesen zárult. Az egyik legvitatottabb kérdéssel, a be­vezető résszel kapcsolatban Markó Béla nem tartotta problémának, hogy kikerült az „egységes magyar nemzet” meghatározás, mert szerinte a helyette szereplő „magyar nemzethez való tartozás” ugyanazt a gondolatot fejezi ki. Bugár Béla főleg azzal volt elége­dett, hogy az oktatási támogatásokat az egyének mellett az iskolai szülői és pedagógusszervezetek is megkaphatják, ha erről kormány­közi megállapodás születik. Németh Zsoltnak, a Fidesz képviselőjé­nek a módosított normaszöveggel kapcsolatos kifogásai közül né­melyek helytállóak: például a törvény végrehajtó rendelkezéseiben egyértelművé kell tenni, hogy miként ellenőrizhető az utazási ked­vezményt igénybe vevő határon túli magyar igazi úti célja. Nem túl­zás az a megállapítása sem, hogy a támogatási rendszer valójában az oktatás és a kultúra területére szűkül le. Csakhogy ezek azok a szférák, amelyeknek az anyaországi segítség eurokonform. Elvben ennél sokkal szélesebb körű kedvezményeket fogadhat el a magyar parlament. Azzal a - gondoljunk főleg az eredményes román és szlovák lobbizásra Strasbourgban - kockázattal, hogy Magyarorszá­got keményen elmarasztalják az európai szervek, amitől nyilván vérszemet kaphatnának a szomszédok, s az ostor ismét rajtunk, ki­sebbségi magyarokon csattanhatna. Még akkor is, ha ma ennek a kockázata jóval kisebb, mint akár fél évtizeddel ezelőtt. Sok igazság van Csoóri Sándor szavaiban, aki arra kérte a jelenlegi magyar kor­mányfőt: igyekezzenek úgy hatni az európai jogászokra és más dön­tés-előkészítőkre, hogy azok ne steril jogi környezetben, hanem a történelmi hátteret is figyelembe véve elemezzék a kedvezménytör­vény egyes rendelkezéseit. Nagy kár, hogy neves költőnk ugyanezt két éve nem kérte a volt magyar miniszterelnöktől, amikor a jogsza­bályt előkészítették, mert akkor esetleg rábírhatta volna a jogalko­tókat, hogy időben és érdemben egyeztessenek Brüsszellel és a szomszédos országok illetékeseivel. Bizony, a legfőbb ideje lenne már megfogadni a magyar államfő szavait, aki újra arra kérte a ma­gyarországi pártvezetőket: az összmagyarság sorskérdéseit ne ren­deljék alá saját pártszempontjaiknak. A Máért nem fecsérelheti minden energiáját a kedvezménytörvényre. Kasza József például arra hívta fel a figyelmet, hogy a vajdasági magyarok anyaországi segítség nélkül végképp kimaradhatnak a privatizációból, ami való­ságos közösségi tragédia lenne. S ennek az égető gondnak a megvi­tatására tegnapelőtt nem jutott idő. Kovács Miklós szerint még min­dig nem tudni, mit kíván tenni a kormány azért, hogy a kárpátaljai vagy a vajdasági magyarokat a schengeni határokkal ne zárják el új­ra csaknem teljesen az anyaországtól. Ezeknek a sorskérdéseknek az életképes megoldása legalább olyan fontos, mint a módosított státustörvény elfogadása Budapesten. Nullával ha szoroznak TÓTH MIHÁLY A múlt őszi választásokat követő hónapokban még a jobb ízlésű kom­mentárírók is abból éltek, hogy példákkal bizonyították: a kormányko­alíció miniszterei letagadták az áremelések következményeinek leg­alább kétharmadát. De ez a csoda is csak három napig tartott. Az el­múlt napokban befutott egy újabb csoda. Kiderült, hogy hatalmasat tévedtek azok a közgazdászok, akik évekig váltig állították: annál tisz­tességesebb adófizetővé válnak a nagy vagyonok tulajdonosai, minél inkább tapasztalják a kormány együttérzését. Ami, ugye, abban is megnyilvánulhat, hogy csökkentik az adóterheiket. Még az év fele sem telt el, és Ivan Miklós pótintézkedésekre kényszerült. Lehet, hogy Svédországban a kapitalistákat csőbe lehet húzni ezzel a trükkel, a mi vállalkozóink ereiben azonban más vér csörgedez. Műit a történelem folyamán már oly sokszor, ezúttal is a munkásosztályt, a nyugdíjaso­kat és a kisegzisztenciákat állítják csatasorba. Nem a lazac, a havanna (szivar) vagy a honolului üdülés árát emelték fel, hanem azokra a ter­mékekre húztak adótöbbletet, amelyek naponta ott szerepelnek a kis­emberek bevásárlólistáin. Egészen a múlt hét végéig azzal áltattam magam, hogy egyszer majdcsak vége lesz ennek a vircsaftnak. Hallani lehetett egyet-mást a baloldali politikai spektrum egyesülési szándéka­iról, és meg voltam róla győződve, annyit legalább majd elmondha­tunk a kétkeziek és egyéb munkavállalók érdekei iránt megértéssel vi­seltető politikusokról, hogy másképp „ismerik a számtant” a jelenleg kormányon levőknél. Egy világ dőlt bennem össze, amikor értesültem róla, mi történt a Szociáldemokrata Alternatíva (SDA) nevezetű bal­oldali párt közgyűlésén. Tévedés ne essék, nem azt vártam el a sem­mivé lett SDL e utódpártja vezetőitől, hogy alapos elemzéssel választ adnak a baloldali „hogyan tovább?”-ra. Azt se vártam, hogy Ftácnik- kal az élen az SDA összes funkcionáriusa látványos meakuípálásba kezd. Politikus Szlovákiában utoljára úgy 1952 táján mondott önkriti­kát. Azt is kényszerből tette. Olyan is volt az az önkritika. Mindössze azt vártam el az erők egyesítését ígérő baloldali politikusoktól, hogy a szatócsmatematika alapműveleteit valamivel színvonalasabban alkal­mazzák, mint a Dzurinda-kormány tagjai. Szombaton kiderült, hogy egyesítési buzgalmukban még arról az alaptételről is megfeledkeztek, hogy nullával nem szabad szorozni. Az SDA-nak 850 tagja van. Politi­kailag ez - még az olyan kis országban is, mint amilyen Szlovákia - a nullával egyenlő. A szociáldemokraták taglétszáma 1500. Hatását te­kintve szintén nulla. így folytathatnánk, mígnem a legvégén elképed­ve állapíthatnánk meg, hogy a kis baloldali pártok legnagyobbika az a KSS, amely indulatait és tanulságlevonási képességeit inkább Fidel Castro pártjára emlékeztet, mintsem egy európai baloldali politikai erőre. Mintha csak arról lenne itt szó, hogy a 4-5 (vagy még több) tör­pepárt funkcionáriusai milyen tisztségekre számíthatnak a leendő egyesült baloldal keretei között. Mindannyian trafikot remélnek Robert Ficótól, akinek nevét azonban egyik leszerepelt pártvezetőnek sincs kurázsija kiejteni.- Néhány nap alatt ő az ötödik eset a körzetünkben, aki a gázszámla elolvasása után kapott infarktust... (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ OSZTRÁK SAJTÓ Wolfgang Schüssel osztrák kancell; a nyugdíjreform megvitatásától h< napokig tartó teljes elzárkózás utá múlt héten háromszor, legutót pénteken tárgyalt a szembeszegül érdekképviseletek vezetőivel: ez, v: lamint Jörg Haider újbóli színrelépi se jelzi, hogy az ügy gazdasági ké désből hatalmi válság felé fejlődik, nyugdíjreform szükséges, s mivi hosszú évek óta húzódik, sürgős is ebben teljes az egyetértés Ausztri; ban a politikai erők és az érdekké] viseletek között. Ám a kormány te vezete igen rövid átmenettel jelente sen csökkentené a nyugdíjakat, úg; hogy a mai középkorúak már nei tudták volna kivédeni a reform háti sait. Túl ezen, a terv egyelőre kizárt lag az alkalmazottak nyugdíjrenc szerét vette célba, noha a közalka mazottak és több más réteg az elől biekkel szemben ma is komoly élője gokat élvez. Schüssel nem csak ta talmilag nem akart engedni, hanei ahhoz is ragaszkodott, hogy a terve zetet június 4-én bocsássák szav< zásra a parlamentben. A kedvezménytörvény módosítása során a határon túli magyarság támogatását élvező alapelveket juttatják érvényre A Máért-ülés zárónyilatkozata A Magyar Állandó Értekezlet VII. ülésének résztvevői Ma­gyarország és a magyar nem­zeti közösségek nevében üd- vözlik a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatla­kozásáról szóló szerződés 2003. április 16-án Athénban történt aláírását mint olyan, történelmi jelentőségű ese­ményt, amely utat nyit a ma­gyarság európai keretekben történő újraegyesítéséhez. DOKUMENTUM Magyarország és a határon túli magyarság képviselői az Európai Unióhoz történő csatlakozásra a magyarság régen megfogalmazott törekvéseinek megvalósulásaként tekintenek, ami a nemzet kulturá­lis, gazdasági és politikai felemel­kedése mellett a magyarság egy­másra találásának esélye is. Éppen ezért üdvözlik, hogy Magyaror­szággal együtt az Európai Unió tagjává válik a többi között a Szlo­vák Köztársaság és a Szlovén Köz­társaság, valamint hogy jó eséllyel pályázik az uniós tagságra Romá­nia és Horvátország is. A Magyar Állandó Értekezlet tagjai e nagy jelentőségű esemény kap­csán - emlékezve az első, 1996-os magyar-magyar konferencián el­fogadott nyilatkozatukra - újólag megerősítik azon álláspontjukat, hogy támogatják a Magyarország­gal határos valamennyi államnak az euroatland és az európai együttműködésbe történő bekap­csolódásra irányuló törekvéseit. Üdvözlik, hogy az Európa Tanács Szerbia-Montenegrót felvette tag­jai sorába, s ez utat nyitott az or­szágnak az európai együttműkö­désbe történő teljes körű bekap­csolódása előtt. Üdvözlik és támo­gatják Ukrajna hosszú távú elköte­lezettségét a demokrácia kiteljesí­tése és az európai struktúrákhoz történő stabil kapcsolódása mel­lett. Ezzel összefüggésben ismétel­ten kinyilvánítják: közös cél, hogy Magyarország és más országok tel­jes jogú részvétele az uniós együtt­működésben egyben segítse más, eltérő fejlődési dinamikával ren­delkező államokat az örökölt hát­rányok leküzdésében. Közös cél to­vábbá, hogy az uniós kötelezettsé­gek végrehajtása járjon együtt a ré­gió stabilitásának és sokoldalú fej­lődésének erősödésével, különö­sen az európai fejlődés alappillére­it jelentő szabadságjogok - melyek az emberek, eszmék és áruk sza­bad áramlásában foglalhatók össze - kiteljesedésével. A Magyar Állandó Értekezlet tagjai történelmi lehetőségnek tekintik, hogy a magyarság a maga jövőjét az Európai Únió keretében, a világ egyik legfontosabb térségének ak­tív részeseként határozhatja meg. Ebben a jövőben mindannyian az Európai Unió polgárai is leszünk, ezért természetes törekvésünk és kívánságunk, hogy minden ma­gyar a csatlakozás nyertese legyen. Ehhez párbeszéd, konszenzus és egymás tiszteletén alapuló politika szükséges. Ebben a törekvésben to­vábbra is támaszkodni kívánunk a nyugati magyarságra, képviselőik áldozatos munkájára. Támogatá­suk hasznosnak bizonyult a ma­gyar ügy képviseletében és a figye­lem fenntartásában. A Magyar Ál­landó Értekezlet nagyra értékeli azt az erőfeszítést, amelyet a nyu­gati magyarság kifejtett a határon túli magyarok megmaradása szempontjából fontos ügyek ren­dezésében, mellyel segített ráirá­nyítani a világ figyelmét a magyar­ság ügyére. Európa ismeri a magyarság múlt­ját, elismeri értékeit. Múltunk, nyelvünk, kultúránk és tudomá­nyunk eredményei, az általunk te­remtett értékek, ambícióink és te­hetségünk Európát is gazdagítják. Magyarországnak az Unió egyen­rangú tagjaként hallatnia kell a hangját minden fontos kérdésben. Ezek közül kiemelkedik az európai kisebbségek és - elsőrendűen - a határon túl élő magyarok ügye. A magyarság felemelkedése ezután európai érdek. Egymás iránti fele­lősségünk európai kötelesség. A Magyar Állandó Értekezlet részt­vevői - felismerve annak fontossá­gát, hogy a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradásá­nak kiemelten fontos eleme az ifjú­sági korosztályokkal kapcsolatos tevékenységek összefogása, straté­giai tervezése - javasolják a Ma­gyar Állandó Értekezlet keretei kö­zött működő Ifjúsági Tagozat létre­hozását. Hasonlóképpen fontosnak, a hatá­A jövőben mindannyian az Európai Unió polgárai is leszünk. ron túli magyar közösségek meg­maradása szempontjából megha­tározónak tekintik a kisebbségi jo­gok érvényesülése mellett e közös­ségek gazdasági megerősödését is. Ennek érdekében a magyar kor­mány - az uniós tagság nyújtotta lehetőségeket felhasználva, azok­kal összhangban - kiemelt hang­súlyt fektet a regionális együttmű­ködés elmélyítésére a szomszédos államokkal, a határokon átívelő infrastrukturális fejlesztésekre és az információs társadalom vívmá­nyainak elterjesztésére. Ezzel ösz- szefüggésben pozitív irányba tett lépésnek értékelik mindazokat a kormányzati lépéseket - beleértve a privatizációban való részvétel elősegítését -, melyek a határon túli magyar közösségek törekvései­vel összhangban elősegítik munka­helyteremtő beruházásokkal és más eszközökkel a szülőföldön maradást. A Magyar Állandó Értekezlet részt­vevői a magyarság közösségeinek boldogulását, a nemzeti azonos­ságtudat és a közös kulturális örökséghez való tartozás erősít« sét, az egymás iránti felelősség vá lalását, a nemzeti szolidaritás et rópai szellemiségű megteremtés« célul tűző dokumentumnak, egy ben ezen törekvések gyakorlati vt lóra váltása eszközének tekintik szomszédos országokban élő mt gyarokról szóló törvényt. A határon túli magyarság és Me gyarország jelen levő képviselt emlékeztetnek Magyarországnak törvénnyel kapcsolatos azon tőrei vésére, hogy a szomszédos orszi gokban élő magyarokról szóló töt vény végrehajtása a nemzetköz jog alapelveivel, a mértékadó et rópai megoldásokkal és az érintei szomszédos országok szuverenitc sának tiszteletben tartásával szói gálja alapvető céljainak megvalós: tását. E törekvésében az Magyaroi szág fenntartás nélkül élvezte a he táron túli magyar közösségek fele lős képviselőinek bizalmát és té mogatását. A Magyar Állandó Értekezlet részi vevői megvitatták a szomszédo országokban élő magyarokról szc ló törvény módosításáról készül javaslat tervezetét. Álláspontjaika kifejtve egyetértettek abban, hog ♦ a törvény eredeti céljait - azaz határon túli magyarság identitása nak megőrzését és szülőföldön va ló megmaradását - meg kell őriz ni; ♦ a törvénnyel jobb esélyt kell biz tosítani a szülőföldön magyarkén való boldoguláshoz; ♦ a törvény Magyarország és má államok európai uniós taggá válá sa után is érvényben maradjon; ♦ a magyarigazolvány jelentőség semmilyen formában ne sérüljön A Magyar Köztársaság Országgyűle se pártjainak és a Magyar Köztársa ság Kormányának képviselői - a ha táron túli magyar szervezetek kére sét teljesítve - kinyüvánítják, hogy törvény módosítása során a Magya Állandó Értekezlet támogatását él vező elveket juttatják érvényre. Budapest, 2003. május 24. Az Oszama bin Laden nevével fémjelzett al-Kaida csoport látványos akcióval készül bizonyítani változatlan erejét Merénylőj elöltek nyomában a brit elhárítás KERTÉSZ RÓBERT A brit belső elhárítás (MI5) és a Scotland Yard két olyan öngyilkos merénylőjelöltet üldöz, akit a 2001. szeptember 11-i támadásokért is fe­lelősnek tartott al-Kaida terrorháló­zat képzett ki véres akciókra - közöl­te a londoni sajtó. Értesülések sze­rűit a Nagy-Britanniában lecsapni készülő két terrorista egy afganisz­táni kiképzőtáborban jelentkezett önkéntesként egy öngyilkos me­rénylőjelöltekből alakított egységbe. Állítólag a körözött két iszlám fana­tikus vázlatos arcképét már kiosztot­ták az MI5 ügynökeinek, valamint a rendőrség terrorellenes különleges ügyosztálya munkatársainak. A ké­peket egy amerikai rajzoló készítette az amerikaiak által a kubai Guantanamón fenntartott börtöntá­bor lakóinak leírása alapján. A brit sajtó éppen előző nap közölte azt az értesülést, mely szerint a Scodand Yard most először felfegyverezte és tűzparancgsal látta el azokat a titkos ügynököket, akiknek feladata a Lon­donban tevékenykedő iszlám terro­ristasejtek azonosítása és követése. Az ügynököknek parancsba adták, hogy habozás nélkül lőjék le azokat, akikről úgy hiszik, hogy öngyilkos merényletre készülnek. A legutóbb említett két merénylőjelölt közül az egyik, egy fekete bőrű brit állampol­gár egy fiatalkorúaknak fenntartott londoni börtönben tért át az iszlám­ra. A brit hatóságok a másik gyanú­sítottról, egy ázsiai bevándorlóról jóval kevesebbet tudnak. A belügy­minisztérium egyik illetékese közöl­te, hogy a két merénylőjelölt két éve kapta kiképzését, és lehet, hogy az­óta már hátat fordítottak az al- Kaidának, de ha nem, „akkor két lá­bon járó időzített bombának kell őket tekinteni”. Londonban a leg­utóbbi napokban látványosan meg­erősítették a terrortámadások elleni védelmet: több tonnás betontöm­/ bőkkel vették körül a londoni parla ment épületegyüttesét, és a törvény hozás után a város sok más közis mert turistalátványosságát is beton barikádokkal kerítik él, megakadó lyozandó, hogy öngyilkos merény lök - a minapi szaúd-arábiai me rényletekhez hasonló módon - rob banószerrel megrakott teherautók kai közelíthessék meg célpontjaikat Az amerikai Központi Hírszerzi Ügynökség (CIA) és az MI5 azza számol, hogy az Oszama bin Ladet nevével fémjelzett al-Kaida csopor látványos akcióval készül bizonyíta ni változadan életerejét az ellene há borút hirdető nyugatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents