Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-26 / 119. szám, hétfő
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 2< KOMMENTÁR Státusvillongások SZILVÁSSY JÓZSEF A szombati Máért-ülés nem igazolta a legderűlátóbb, ám a borúlátó várakozásokat sem. Néhányan bíztak abban, hogy a zárónyilatkozatot minden magyarországi parlamenti párt és határon túli magyar tömörülés vezetői aláírják, ami nem vált valóra. Szerencsére az a pesszimista forgatókönyv sem, amely szerint a Kárpát-medencei magyarságot összefogó testület két vagy több részre szakad. Abban, hogy a résztvevők nagy többsége végül elfogadta a módosított normaszöveg tervezetét, jelentős érdeme van a Romániai Magyar Demokratikus Szövetségnek és a Magyar Koalíció Pártjának, amelynek vezetői - főleg saját hazájukban szerzett tapasztalataik alapján - a rendelkezéseket bővítő, illetve egyértelműsítő javaslatokkal, és az értelmes kompromisszum kivajúdásának a szándékával tanácskoztak. A magyarországi kormánypártokon kívül elsősorban a Magyar Demokrata Fórum józan magatartása tette lehetővé, hogy az ülés végül eredményesen zárult. Az egyik legvitatottabb kérdéssel, a bevezető résszel kapcsolatban Markó Béla nem tartotta problémának, hogy kikerült az „egységes magyar nemzet” meghatározás, mert szerinte a helyette szereplő „magyar nemzethez való tartozás” ugyanazt a gondolatot fejezi ki. Bugár Béla főleg azzal volt elégedett, hogy az oktatási támogatásokat az egyének mellett az iskolai szülői és pedagógusszervezetek is megkaphatják, ha erről kormányközi megállapodás születik. Németh Zsoltnak, a Fidesz képviselőjének a módosított normaszöveggel kapcsolatos kifogásai közül némelyek helytállóak: például a törvény végrehajtó rendelkezéseiben egyértelművé kell tenni, hogy miként ellenőrizhető az utazási kedvezményt igénybe vevő határon túli magyar igazi úti célja. Nem túlzás az a megállapítása sem, hogy a támogatási rendszer valójában az oktatás és a kultúra területére szűkül le. Csakhogy ezek azok a szférák, amelyeknek az anyaországi segítség eurokonform. Elvben ennél sokkal szélesebb körű kedvezményeket fogadhat el a magyar parlament. Azzal a - gondoljunk főleg az eredményes román és szlovák lobbizásra Strasbourgban - kockázattal, hogy Magyarországot keményen elmarasztalják az európai szervek, amitől nyilván vérszemet kaphatnának a szomszédok, s az ostor ismét rajtunk, kisebbségi magyarokon csattanhatna. Még akkor is, ha ma ennek a kockázata jóval kisebb, mint akár fél évtizeddel ezelőtt. Sok igazság van Csoóri Sándor szavaiban, aki arra kérte a jelenlegi magyar kormányfőt: igyekezzenek úgy hatni az európai jogászokra és más döntés-előkészítőkre, hogy azok ne steril jogi környezetben, hanem a történelmi hátteret is figyelembe véve elemezzék a kedvezménytörvény egyes rendelkezéseit. Nagy kár, hogy neves költőnk ugyanezt két éve nem kérte a volt magyar miniszterelnöktől, amikor a jogszabályt előkészítették, mert akkor esetleg rábírhatta volna a jogalkotókat, hogy időben és érdemben egyeztessenek Brüsszellel és a szomszédos országok illetékeseivel. Bizony, a legfőbb ideje lenne már megfogadni a magyar államfő szavait, aki újra arra kérte a magyarországi pártvezetőket: az összmagyarság sorskérdéseit ne rendeljék alá saját pártszempontjaiknak. A Máért nem fecsérelheti minden energiáját a kedvezménytörvényre. Kasza József például arra hívta fel a figyelmet, hogy a vajdasági magyarok anyaországi segítség nélkül végképp kimaradhatnak a privatizációból, ami valóságos közösségi tragédia lenne. S ennek az égető gondnak a megvitatására tegnapelőtt nem jutott idő. Kovács Miklós szerint még mindig nem tudni, mit kíván tenni a kormány azért, hogy a kárpátaljai vagy a vajdasági magyarokat a schengeni határokkal ne zárják el újra csaknem teljesen az anyaországtól. Ezeknek a sorskérdéseknek az életképes megoldása legalább olyan fontos, mint a módosított státustörvény elfogadása Budapesten. Nullával ha szoroznak TÓTH MIHÁLY A múlt őszi választásokat követő hónapokban még a jobb ízlésű kommentárírók is abból éltek, hogy példákkal bizonyították: a kormánykoalíció miniszterei letagadták az áremelések következményeinek legalább kétharmadát. De ez a csoda is csak három napig tartott. Az elmúlt napokban befutott egy újabb csoda. Kiderült, hogy hatalmasat tévedtek azok a közgazdászok, akik évekig váltig állították: annál tisztességesebb adófizetővé válnak a nagy vagyonok tulajdonosai, minél inkább tapasztalják a kormány együttérzését. Ami, ugye, abban is megnyilvánulhat, hogy csökkentik az adóterheiket. Még az év fele sem telt el, és Ivan Miklós pótintézkedésekre kényszerült. Lehet, hogy Svédországban a kapitalistákat csőbe lehet húzni ezzel a trükkel, a mi vállalkozóink ereiben azonban más vér csörgedez. Műit a történelem folyamán már oly sokszor, ezúttal is a munkásosztályt, a nyugdíjasokat és a kisegzisztenciákat állítják csatasorba. Nem a lazac, a havanna (szivar) vagy a honolului üdülés árát emelték fel, hanem azokra a termékekre húztak adótöbbletet, amelyek naponta ott szerepelnek a kisemberek bevásárlólistáin. Egészen a múlt hét végéig azzal áltattam magam, hogy egyszer majdcsak vége lesz ennek a vircsaftnak. Hallani lehetett egyet-mást a baloldali politikai spektrum egyesülési szándékairól, és meg voltam róla győződve, annyit legalább majd elmondhatunk a kétkeziek és egyéb munkavállalók érdekei iránt megértéssel viseltető politikusokról, hogy másképp „ismerik a számtant” a jelenleg kormányon levőknél. Egy világ dőlt bennem össze, amikor értesültem róla, mi történt a Szociáldemokrata Alternatíva (SDA) nevezetű baloldali párt közgyűlésén. Tévedés ne essék, nem azt vártam el a semmivé lett SDL e utódpártja vezetőitől, hogy alapos elemzéssel választ adnak a baloldali „hogyan tovább?”-ra. Azt se vártam, hogy Ftácnik- kal az élen az SDA összes funkcionáriusa látványos meakuípálásba kezd. Politikus Szlovákiában utoljára úgy 1952 táján mondott önkritikát. Azt is kényszerből tette. Olyan is volt az az önkritika. Mindössze azt vártam el az erők egyesítését ígérő baloldali politikusoktól, hogy a szatócsmatematika alapműveleteit valamivel színvonalasabban alkalmazzák, mint a Dzurinda-kormány tagjai. Szombaton kiderült, hogy egyesítési buzgalmukban még arról az alaptételről is megfeledkeztek, hogy nullával nem szabad szorozni. Az SDA-nak 850 tagja van. Politikailag ez - még az olyan kis országban is, mint amilyen Szlovákia - a nullával egyenlő. A szociáldemokraták taglétszáma 1500. Hatását tekintve szintén nulla. így folytathatnánk, mígnem a legvégén elképedve állapíthatnánk meg, hogy a kis baloldali pártok legnagyobbika az a KSS, amely indulatait és tanulságlevonási képességeit inkább Fidel Castro pártjára emlékeztet, mintsem egy európai baloldali politikai erőre. Mintha csak arról lenne itt szó, hogy a 4-5 (vagy még több) törpepárt funkcionáriusai milyen tisztségekre számíthatnak a leendő egyesült baloldal keretei között. Mindannyian trafikot remélnek Robert Ficótól, akinek nevét azonban egyik leszerepelt pártvezetőnek sincs kurázsija kiejteni.- Néhány nap alatt ő az ötödik eset a körzetünkben, aki a gázszámla elolvasása után kapott infarktust... (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ OSZTRÁK SAJTÓ Wolfgang Schüssel osztrák kancell; a nyugdíjreform megvitatásától h< napokig tartó teljes elzárkózás utá múlt héten háromszor, legutót pénteken tárgyalt a szembeszegül érdekképviseletek vezetőivel: ez, v: lamint Jörg Haider újbóli színrelépi se jelzi, hogy az ügy gazdasági ké désből hatalmi válság felé fejlődik, nyugdíjreform szükséges, s mivi hosszú évek óta húzódik, sürgős is ebben teljes az egyetértés Ausztri; ban a politikai erők és az érdekké] viseletek között. Ám a kormány te vezete igen rövid átmenettel jelente sen csökkentené a nyugdíjakat, úg; hogy a mai középkorúak már nei tudták volna kivédeni a reform háti sait. Túl ezen, a terv egyelőre kizárt lag az alkalmazottak nyugdíjrenc szerét vette célba, noha a közalka mazottak és több más réteg az elől biekkel szemben ma is komoly élője gokat élvez. Schüssel nem csak ta talmilag nem akart engedni, hanei ahhoz is ragaszkodott, hogy a terve zetet június 4-én bocsássák szav< zásra a parlamentben. A kedvezménytörvény módosítása során a határon túli magyarság támogatását élvező alapelveket juttatják érvényre A Máért-ülés zárónyilatkozata A Magyar Állandó Értekezlet VII. ülésének résztvevői Magyarország és a magyar nemzeti közösségek nevében üd- vözlik a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló szerződés 2003. április 16-án Athénban történt aláírását mint olyan, történelmi jelentőségű eseményt, amely utat nyit a magyarság európai keretekben történő újraegyesítéséhez. DOKUMENTUM Magyarország és a határon túli magyarság képviselői az Európai Unióhoz történő csatlakozásra a magyarság régen megfogalmazott törekvéseinek megvalósulásaként tekintenek, ami a nemzet kulturális, gazdasági és politikai felemelkedése mellett a magyarság egymásra találásának esélye is. Éppen ezért üdvözlik, hogy Magyarországgal együtt az Európai Unió tagjává válik a többi között a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság, valamint hogy jó eséllyel pályázik az uniós tagságra Románia és Horvátország is. A Magyar Állandó Értekezlet tagjai e nagy jelentőségű esemény kapcsán - emlékezve az első, 1996-os magyar-magyar konferencián elfogadott nyilatkozatukra - újólag megerősítik azon álláspontjukat, hogy támogatják a Magyarországgal határos valamennyi államnak az euroatland és az európai együttműködésbe történő bekapcsolódásra irányuló törekvéseit. Üdvözlik, hogy az Európa Tanács Szerbia-Montenegrót felvette tagjai sorába, s ez utat nyitott az országnak az európai együttműködésbe történő teljes körű bekapcsolódása előtt. Üdvözlik és támogatják Ukrajna hosszú távú elkötelezettségét a demokrácia kiteljesítése és az európai struktúrákhoz történő stabil kapcsolódása mellett. Ezzel összefüggésben ismételten kinyilvánítják: közös cél, hogy Magyarország és más országok teljes jogú részvétele az uniós együttműködésben egyben segítse más, eltérő fejlődési dinamikával rendelkező államokat az örökölt hátrányok leküzdésében. Közös cél továbbá, hogy az uniós kötelezettségek végrehajtása járjon együtt a régió stabilitásának és sokoldalú fejlődésének erősödésével, különösen az európai fejlődés alappilléreit jelentő szabadságjogok - melyek az emberek, eszmék és áruk szabad áramlásában foglalhatók össze - kiteljesedésével. A Magyar Állandó Értekezlet tagjai történelmi lehetőségnek tekintik, hogy a magyarság a maga jövőjét az Európai Únió keretében, a világ egyik legfontosabb térségének aktív részeseként határozhatja meg. Ebben a jövőben mindannyian az Európai Unió polgárai is leszünk, ezért természetes törekvésünk és kívánságunk, hogy minden magyar a csatlakozás nyertese legyen. Ehhez párbeszéd, konszenzus és egymás tiszteletén alapuló politika szükséges. Ebben a törekvésben továbbra is támaszkodni kívánunk a nyugati magyarságra, képviselőik áldozatos munkájára. Támogatásuk hasznosnak bizonyult a magyar ügy képviseletében és a figyelem fenntartásában. A Magyar Állandó Értekezlet nagyra értékeli azt az erőfeszítést, amelyet a nyugati magyarság kifejtett a határon túli magyarok megmaradása szempontjából fontos ügyek rendezésében, mellyel segített ráirányítani a világ figyelmét a magyarság ügyére. Európa ismeri a magyarság múltját, elismeri értékeit. Múltunk, nyelvünk, kultúránk és tudományunk eredményei, az általunk teremtett értékek, ambícióink és tehetségünk Európát is gazdagítják. Magyarországnak az Unió egyenrangú tagjaként hallatnia kell a hangját minden fontos kérdésben. Ezek közül kiemelkedik az európai kisebbségek és - elsőrendűen - a határon túl élő magyarok ügye. A magyarság felemelkedése ezután európai érdek. Egymás iránti felelősségünk európai kötelesség. A Magyar Állandó Értekezlet résztvevői - felismerve annak fontosságát, hogy a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradásának kiemelten fontos eleme az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos tevékenységek összefogása, stratégiai tervezése - javasolják a Magyar Állandó Értekezlet keretei között működő Ifjúsági Tagozat létrehozását. Hasonlóképpen fontosnak, a hatáA jövőben mindannyian az Európai Unió polgárai is leszünk. ron túli magyar közösségek megmaradása szempontjából meghatározónak tekintik a kisebbségi jogok érvényesülése mellett e közösségek gazdasági megerősödését is. Ennek érdekében a magyar kormány - az uniós tagság nyújtotta lehetőségeket felhasználva, azokkal összhangban - kiemelt hangsúlyt fektet a regionális együttműködés elmélyítésére a szomszédos államokkal, a határokon átívelő infrastrukturális fejlesztésekre és az információs társadalom vívmányainak elterjesztésére. Ezzel ösz- szefüggésben pozitív irányba tett lépésnek értékelik mindazokat a kormányzati lépéseket - beleértve a privatizációban való részvétel elősegítését -, melyek a határon túli magyar közösségek törekvéseivel összhangban elősegítik munkahelyteremtő beruházásokkal és más eszközökkel a szülőföldön maradást. A Magyar Állandó Értekezlet résztvevői a magyarság közösségeinek boldogulását, a nemzeti azonosságtudat és a közös kulturális örökséghez való tartozás erősít« sét, az egymás iránti felelősség vá lalását, a nemzeti szolidaritás et rópai szellemiségű megteremtés« célul tűző dokumentumnak, egy ben ezen törekvések gyakorlati vt lóra váltása eszközének tekintik szomszédos országokban élő mt gyarokról szóló törvényt. A határon túli magyarság és Me gyarország jelen levő képviselt emlékeztetnek Magyarországnak törvénnyel kapcsolatos azon tőrei vésére, hogy a szomszédos orszi gokban élő magyarokról szóló töt vény végrehajtása a nemzetköz jog alapelveivel, a mértékadó et rópai megoldásokkal és az érintei szomszédos országok szuverenitc sának tiszteletben tartásával szói gálja alapvető céljainak megvalós: tását. E törekvésében az Magyaroi szág fenntartás nélkül élvezte a he táron túli magyar közösségek fele lős képviselőinek bizalmát és té mogatását. A Magyar Állandó Értekezlet részi vevői megvitatták a szomszédo országokban élő magyarokról szc ló törvény módosításáról készül javaslat tervezetét. Álláspontjaika kifejtve egyetértettek abban, hog ♦ a törvény eredeti céljait - azaz határon túli magyarság identitása nak megőrzését és szülőföldön va ló megmaradását - meg kell őriz ni; ♦ a törvénnyel jobb esélyt kell biz tosítani a szülőföldön magyarkén való boldoguláshoz; ♦ a törvény Magyarország és má államok európai uniós taggá válá sa után is érvényben maradjon; ♦ a magyarigazolvány jelentőség semmilyen formában ne sérüljön A Magyar Köztársaság Országgyűle se pártjainak és a Magyar Köztársa ság Kormányának képviselői - a ha táron túli magyar szervezetek kére sét teljesítve - kinyüvánítják, hogy törvény módosítása során a Magya Állandó Értekezlet támogatását él vező elveket juttatják érvényre. Budapest, 2003. május 24. Az Oszama bin Laden nevével fémjelzett al-Kaida csoport látványos akcióval készül bizonyítani változatlan erejét Merénylőj elöltek nyomában a brit elhárítás KERTÉSZ RÓBERT A brit belső elhárítás (MI5) és a Scotland Yard két olyan öngyilkos merénylőjelöltet üldöz, akit a 2001. szeptember 11-i támadásokért is felelősnek tartott al-Kaida terrorhálózat képzett ki véres akciókra - közölte a londoni sajtó. Értesülések szerűit a Nagy-Britanniában lecsapni készülő két terrorista egy afganisztáni kiképzőtáborban jelentkezett önkéntesként egy öngyilkos merénylőjelöltekből alakított egységbe. Állítólag a körözött két iszlám fanatikus vázlatos arcképét már kiosztották az MI5 ügynökeinek, valamint a rendőrség terrorellenes különleges ügyosztálya munkatársainak. A képeket egy amerikai rajzoló készítette az amerikaiak által a kubai Guantanamón fenntartott börtöntábor lakóinak leírása alapján. A brit sajtó éppen előző nap közölte azt az értesülést, mely szerint a Scodand Yard most először felfegyverezte és tűzparancgsal látta el azokat a titkos ügynököket, akiknek feladata a Londonban tevékenykedő iszlám terroristasejtek azonosítása és követése. Az ügynököknek parancsba adták, hogy habozás nélkül lőjék le azokat, akikről úgy hiszik, hogy öngyilkos merényletre készülnek. A legutóbb említett két merénylőjelölt közül az egyik, egy fekete bőrű brit állampolgár egy fiatalkorúaknak fenntartott londoni börtönben tért át az iszlámra. A brit hatóságok a másik gyanúsítottról, egy ázsiai bevándorlóról jóval kevesebbet tudnak. A belügyminisztérium egyik illetékese közölte, hogy a két merénylőjelölt két éve kapta kiképzését, és lehet, hogy azóta már hátat fordítottak az al- Kaidának, de ha nem, „akkor két lábon járó időzített bombának kell őket tekinteni”. Londonban a legutóbbi napokban látványosan megerősítették a terrortámadások elleni védelmet: több tonnás betontöm/ bőkkel vették körül a londoni parla ment épületegyüttesét, és a törvény hozás után a város sok más közis mert turistalátványosságát is beton barikádokkal kerítik él, megakadó lyozandó, hogy öngyilkos merény lök - a minapi szaúd-arábiai me rényletekhez hasonló módon - rob banószerrel megrakott teherautók kai közelíthessék meg célpontjaikat Az amerikai Központi Hírszerzi Ügynökség (CIA) és az MI5 azza számol, hogy az Oszama bin Ladet nevével fémjelzett al-Kaida csopor látványos akcióval készül bizonyíta ni változadan életerejét az ellene há borút hirdető nyugatnak.
