Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-03 / 101. szám, szombat

J SZÓ 2003. MÁJUS 3. Embert írásáról ^ kézírás teljes elemzése által meg kell ismernünk a vizsgált személy gondolkodásbeli beállítottságát rúl korai pályaválasztás Anyák napj ára „Amikor már nem gyerek­szemmel néztem az anyámat, megláttam azt az asszonyt, aki a világra hozott.” (Nancy Friday) Édesanyának lenni a legfőbb hivatás e földön. Ezt nem lehet könyvekből tanulni, ezt nem lehet tanfolyamokon elsajátí­tani - ennek belülről kell jön­nie. A legmélyebb és ősi énünkből, a szívünkből, a lel­kűnkből és a testünkből. Nem könnyű, de csodálatos feladat. Az, hogy jól, vagy rosszul csi­náltuk, az csak utólag derül ki, és nem a teljesítmény nagysá­gában, hanem az érzelmek és az élet mélységében. Már az első pillanattól óvnunk kell gyermekeinket a fájdalmaktól és a kudarcoktól, de a mai vi­lágban egyre nehezebb eldön­teni, hogy mi az az egészséges határ, ameddig „szűrhetjük” a külvilág hatásait, annak érde­kében, hogy ne legyenek túl sérülékenyek, ha kikerülnek a „való világba”. Sajnos, nem mindig lehetünk gyermekeink mellett, ezért azt hiszem, ta­lán a biztos alapok megte­remtése a leg­fontosabb fel­adatunk. A szeretet, a bizalom, és a biztonság fonala, az édesanya kezeiben puha ta­karóvá válik az évek folyamán, amely mindig visszavárja a „kis felfedezőt”. Még, ha meg is szakad a szívünk, akkor is eljön az az idő, amikor szaba­don kell engedni gyermekein­ket ahhoz, hogy visszatalálhas­sanak hozzánk. És ez a vissza- találás talán könnyebb és biz­tosabb lehet az általunk szőtt takaró legombolyított, de összetartozó fonalainak útját követve. Legalábbis én bízom benne. Tiszta szívből kívánok szép anyák napját és jó egész­séget minden Édesanyának, Maminak, Anyunak, Nagyma­minak és a tisztelt olvasóknak! Kristóf édesanyja - „Mamci” Soóky Andrea grafológus Ha biztosak szeretnénk lenni a grafológus véleményében Kézzel írt önéletraj z ISMERTETÉS „Az életet azok hibázzák el leggyakrabban, akik indulóban félreismerték természetüket és félresiklottak egy nem nekik való ösvényre, és azok, akik jó irányba indultak, de nem tudtak, vagy nem mertek kitartani mellette, amíg csak lehet" (Roger Martin du Gard) SOÓKY ANDREA V világon szinte mindenhol ha- narabb kényszerülnek pályavá- asztásra a tanulók, mint ahogy izemélyiségfejlődésük valame- yest határozott irányt mutatna, ragy megállapodna. A grafológus ;egítő szerepe akkor kap fokozot- an hangsúlyt, amikor valaki még :gyáltalán nem tudja milyen rányban induljon, illetve akkor, iá a fiatal képességeinél és tanul- nányi eredményeinél fogva több dilönböző - akár teljesen más jel­egű - szakmára is alkalmas len­re, de nem tud dönteni. Az ilyen szakvélemény elkészítése nagyon sok körültekintést és széles körű Ismereteket igényel, hiszen min­den körülményre tekintettel kell lenni. A megfelelő szakma kivá­lasztásához a grafológusnak meg­felelő rálátásának és szerteágazó ismeretének kell lennie a különfé­le foglalkozások és tanintézmé­nyek által támasztott követelmé­nyekről és tantárgyakról is. A 13-14 éves kor még túl változé­kony és túl kiforratlan ahhoz, hogy életre szóló irányt mutas­sunk, de az irányultságot és a mo­tivációkat már vizsgálhatjuk, és ezáltal egyértelműen szűkíthet­jük a kört. 17-18 éves kor körül a fiatalok nagy része már mutat va­lamilyen stabil irányt, melyre ala­pozhatunk, de még ez sem tekint­hető mindig végleges választás­nak. A tapasztalatok alapján ké­sőbb is sor kerülhet újabb pálya- módosításra. Minél megállapo- dottabb, kiforrottabb a személyi­ség, annál inkább tekinthető vég­legesnek a választás, ezért nem elég csak a tanulási és a mentális képességeket vizsgálni, hanem szükség van a személyiség mé­lyebb rétegeinek ismeretére is. Megnézzük az „énhez” való vi­szonyt, az önértékelés mértékét, a stabil „én-ideál” meglétét, to­vábbá az önfejlődés lehetőségeit. Át kell látni a pályaválasztó szoci- abilitását, azaz az emberekhez való kapcsolatait, nyitottságát, zárkózottságát, beilleszkedési igényét és beilleszkedésének módját is. Az érzelmekről is be­szélni kell, hiszen nagyon megha­tározóak tudnak lenni az életpá­lya alakulásában, tevékenysége­ink és hozzáállásaink minden ál­lomását és szintjét áthatják érzel­meink és hátterünk. Az érzelmek szárnyakat adhatnak, de le is bi­lincselhetnek egy helyre, úgy, hogy mozdulni sem tudunk. MIT VIZSGÁLUNK? A kézírás teljes elemzése által meg kell ismernünk a vizsgált személy gondolkodásbeli beállí­tottságát, hogy a humán, vagy a reál jellegzetességek vannak-e túlsúlyban. Megnézzük, hogy az analitikus, vagy a holisztikus gondolkodásmód áll-e hozzá kö­zelebb - tehát a részleteknek, vagy az „egésznek” tulajdonít ki­emelt fontosságot, esetleg képes- e rugalmasan váltogatni a két szemléletmódot. Fontos tényező a gondolkodás sebessége és a ta­nulási képességek pontos megha­tározása. Ennek kapcsán látható, hogy mennyire és milyen irány­ban nyitott az illető az informáci­ók felé, mennyire gyors ezen in­formációk befogadási gyorsasága és a megtartás hatékonysága. Nem elhanyagolható, hogy mek­kora a monotóniatűrés mértéke, főleg az egy feladatra való kitar­tás tekintetében, ez mind a ma­gánélet, mind a tanulás és a mun­ka során fontos tényező lehet, hi­szen az élményigény, a változa­tosságra való törekvés nagysága intenzíven befolyásolhatja a munkához való hozzáállásunkat is. A munkához való hozzáállásnál mindenképpen meg kell vizsgál­nunk az önállóság mértékét, illet­ve azt, hogy mennyire szorul má­sok irányítására a kézírás tulajdo­nosa, látni kell a kezdeményezés fokát, azaz a cselekvést indító mozzanat meglétét. Fontos a szorgalom és a kitartás, a pontos­ság és a megbízhatóság, hiszen csak ezek megléte esetén lehet számítani a „legjobb teljesítés kö­telességének” meglétére. Nem is gondolnánk, hogy milyen fontos szerepe van energiaszint­nek és az energiagazdálkodás­nak, akár a pályaválasztás során is. Ilyenkor mind a fizikai, mind a pszichés energiák működését át kell tekinteni. Az energiaszint működése viszont nagymérték­ben függ attól, hogy a személyi­ség által végzett tevékenység egy­beesik-e az általa előnyben része­sített területtel. Minél nagyobb az egybeesés, annál jobbak lehetnek az eredmények. A tevékenység megválasztásában és az alkalmassági megfelelés be­határolásában, tehát mindig meg kell vizsgálnunk az érdeklődési irányt. Az érdeklődés elég széles körű fogalom, az egyéniség szem­pontjából szerteágazó lehet, több témát felölelhet, továbbá folya­matosan változik. A legtöbb eset­ben azonban van egy fő irány, ami lassabban, vagy egyáltalán nem változik az idő folyamán. Van, akit a szellemi, akit a gya­korlatias, praktikus, szervező, va­lamint némelyeket inkább az ösz­tönös, kényelmes, sőt anyagias tevékenység vágya motivál. Aki­nél ez nem csak egy területet érint, ott jelen van a sokoldalú­ság, működik a praktikus átállító- dás képessége. Ha a vizsgált sze­mélynél egy terület dominál, ak­kor mindig meg kell vizsgálni a megvalósítás képességét is, mert annak hiányában, az előnyben ré­szesítés megállhat a vágy szint­jén. Ilyen esetekben kell megta­lálni a motiváló tényezőket, mely- lyel előmozdítható az illető, és meg tudja valósítani esetleges el­képzeléseit, sőt képes lesz tenni is érte. A nagyobb fizikai és pszi­chés energia motiváció nélkül nem biztos, hogy eredményt mu­tat, míg a kisebb energia is jól működhet ha van indítéka. „Ne hidd, hogy a világ tartozik neked azzal, hogy eltart! Semmivel sem tartozik neked, - ő volt itt először. ” (Robert Jones Burdette) A mai világban rengeteg jó képes­ségű gyermek és felnőtt van, akik azért „stagnálnak”, állnak meg egy szinten, mert nincsenek konkrét elképzeléseik, nincsenek céljaik. Sokkal többre lennének képesek, de ezt nem tudják ki­bontakoztatni, mert nincs jövőké­pük. Ez nem csak az ő hibájuk, hi­szen mostanság valóban nehéz előre tervezni, nehéz megtalálni azokat a dolgokat, melyekért ér­demes kitűzni a célokat. De egy biztos: csak akaratunk által lép­hetünk tovább tudatosan. A szerző okleveles grafológus, grafológus szaktanácsadó, a győri S.K. Grafológiai és írásszakértői Szolgáltató Iroda munkatársa Ma már egyre több álláshirdetést láthatunk az újságokban, mely­ben kézzel írt önéletrajzot kérnek a pályázóktól, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy grafológiai vizs­gálatnak vetik alá. Természetesen ezen vizsgálatok nagyon sok­rétűek lehetnek a munkakör mi­lyenségétől és a betöltendő pozí­ció nagyságától függően. Nem mindig van idő és pénz arra, hogy teljes (8-10 oldalas) személyiség- képet készítsenek a jelentkezőkről - gyakran csak egy-két személyi­ségvonás meglétét és intenzitását vizsgálják, illetve túljelentkezés esetén a pályázati sorrend felállí­tása a cél a személyes interjúk előtt. Csak, ha leszűkült a kör, ak­kor készül el a teljes analízis. HOGYAN KEZDJÜK EL? Ma már rengeteg tanácsadó könyv és tréning ad segítséget ah­hoz, hogy milyen adatokat, mi­lyen sorrendben tartalmazzon egy önéletrajz. Az alábbiakban a „másik oldalról” szeretnénk segít­séget nyújtani - az íráselemzés szemszögéből. Először el kell gondolkodni azon, hogy miképp megyünk el egy személyes interjúra. Feltételez­hetően megmosakszunk, megfé- sülködünk, szépen felöltözünk - tehát rákészülünk. És most ne ne­vessenek: önéletrajz írásához se fogjunk neki pizsamában, fárad­tan, pár óra alvás után, esetleg másnaposán. Nem azt mondom, hogy színházi öltözékbe bújjunk, de adjuk meg a módját. Teljesen más „én-érzet” és fizikai-pszichés állapot fog nyomot hagyni azon a papíron. Nem elhanyagolható a nyugodt körülmények megterem­tése, hogy lehetőség szerint ki­szűrjük a külső és belső zavaró té­nyezőket. Várjuk meg, amíg egye­dül és zavarmentesen nekiállha- tunk a „műnek”. És, ha egyszer már elkezdtük, akkor csináljuk is végig; ne ugráljuk fel a telefon­hoz, ne együnk és igyunk közben. Fókuszáljunk az írásra. Használjunk jó minőségű papírt és tollat, soha ne kockás, illetve vonalas papírt, vagy papírfecnit vegyünk igénybe. Ne folyatós tol­lal, ne filctollal és ne ceruzával ír­junk önéletrajzot. A ceruza kira­dírozható, tehát szimbolikusan „nem vállalom fel teljesen amit ír­tam”, a filctoll - szintén szimboli­kusan - „elkeni” a dolgokat, nem mindig kivehető a vonal, tehát nem a legtökéletesebb választás. Ne használjunk sorvezetőt, mert az valamilyen fokon önállótlan, irányításra szoruló embert mutat­hat. Mellőzzük a fénymásolatot, még ha strapás is egyszerre több példányban leírni, de mi is egye­diek vagyunk, senki sem másol­ható, ezért ne sajnáljuk rá az energiát. Hagyjunk arányos margókat, tö­rekedjünk az esztétikus írásképre, lehetőleg ne nyomtatott betűvel írjuk végig a levelet, és ne rajzol­junk karikát a pont helyére. Amit még fontos megemlíteni, az az aláírásunk. Az aláírás teljes személyiségünket képviseli, mellyel elhelyezzük magunkat a világban, hitelesítünk és fe­lelősséget vállalunk. Ne kreáljunk erre az alkalomra eredetieskedő aláírást, hanem használjuk a megszokott, természetes és le­hetőleg olvasható aláírásunkat. Összefoglalva, tehát alapvető szempont, hogy ne akarjunk más­nak mutatkozni, mint amilyenek vagyunk. Ne írjunk mesterkélten és a tőlünk nem megszokott mó­don, hiszen a nem természetes vi­selkedés jelei kivetülnek a leírt produktumban is. Minden esetben önmagunk megismerése és váll­alása a célravezető, hiszen, ha va­laki nem vállalja az írását, és ezen keresztül saját magát sem, akkor ez feltétlenül negatívan befolyá­solja a róla alkotott képet, (s.a.) ELEMZÉS Kedves „Rózsa" Azt írja, hogy ne féljek megírni a negatívumait, mert Ön nagyon erős és edzett. Én ezt egy kicsit másképp fogalmaznám, szerin­tem nincsenek egyértelműen jó vagy rossz tulajdonságok. Van­nak adottságaink és képessége­ink, melyeket egyes helyzetek­ben másképp használunk, ez vi­szont már tényleg rajtunk múlik. Mindig attól függ, hogy milyen szemszögből vizsgáljuk a dolgo­kat, hiszen ami az egyik ember­nek megfelelő és biztató, azt a másik akár rossznak és bizonyta­lannak ítélheti meg. Ön valóban erős személyiség, de erejét gyakran védekezésre hasz­nálja. Néha szeretne mindent „be­kategorizálni”, de a világ nemcsak fekete vagy fehér, hanem még na­gyon sok árnyalat létezik benne. ^ ^ & fr0<z /fr 0 s?/9 fr # /?#/ tT&frsf ~y<> T'ttsfrjf? /?7 /I ?& A'''VV 'S Ifr/p-x* . &*** fr*#*«*, s?&6$t>ÍL: ^4? E&0S fr? / c? Ön eredendően képes meglátni ezeket a „színeket”, de jelenleg a múlttól való eltávolodás jelei is át­hatják írásképét. Vélelmezhetően megküzdött már egy-két nehéz­séggel, melyek érzelmeit is mé­lyen érintették. Esetleges gyenge­ségeit, gondjait palástolni próbál­ja, melyben sokat segíthet fantázi­ája. Képzelőereje ellenére adott az objektivitása. Erős racionaliz­mus mellett jelen van írásában a tevékenységi ösztön, viszont így tűnik, hogy felváltva spontán és körültekintő, így néha nem tud kellő hatékonysággal „működni”. Nem mindig a „megfelelő sor­rendben” rakja össze a következ­tetéseket. Néha a hagyományos­tól eltérő, más oldalról közelít, de helyén kezeli a dolgokat és át­tekinti a világot és a kapcsolato­kat. Esetenként tervezési, szerve­zési problémái adódhatnak. Sajnos nem írta meg levelében az elemzéshez szükséges adatait, és információkat, így minden kérdésére nem tudok kielégítően válaszolni, de remélem, hogy eb­ben a rövid elemzésben is talál érdekes visszajelzéseket. Soóky Andrea «90 Ha kíváncsiak arra, hogy mit lát kézírásukból a grafológus, akkor ragadjanak tollat és írjanak nekünk. Minden héten kisorsolunk egy kézírást és közreadjuk a rövid elemzés eredményét. Amennyiben konkrét kérdése van, akkor kérjük fogalmazza meg, ha pedig csak kíváncsiság, illetve önismeret vezérli, akkor ezt is írja le. Várjuk le­veleiket! Leveleiket az alábbi címre küldjék: Új Szó, Grafológia, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 S.K. Grafológiai és írásszakértői Szolgáltató Iroda - www.sooky.hu 9024. Győr, Szigethy Attila u. 32. Tel.: (36) 96/518-891 Fax: (36) 96/422-280 Mobil: (36) 30/9945-615 - (36) 20/9283-060

Next

/
Thumbnails
Contents