Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-23 / 117. szám, péntek
Kultúra ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 23 A Böngésző nyertesei A Vasárnap 20. számában feltett kérdésre a helyes válasz: Phenjani Nagyszínház. E héten az 500-500 koronát Lancz Kornélia galántai, Bodolló Adrián méhi és Patai Alfréd rimaszombati olvasónk nyerte. Gratulálunk! SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ NE MZETI SZÍNHÁZ: Don Quijote 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülbe 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Papa és mama bonyodalmai (vendégjáték Pozsonyban) 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Kék rózsa 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Az aranyhal meséje (a Trambulin Színház vendégjátéka) 9,11 MOZI POZSONY HVIEZDA: A Nap könnyei (amerikai) 15.30,18, 20.30 MLADOST: További tíz perc I. (angol-német) 15.30,18, 20 MÚZEUM: A kör (amerikai) 20 TATRA: Mátrix - Újratöltve (amerikai) 17.30, 20 AU PARK - PALACE: Mátrix - Újratöltve (amerikai) 14,14.20,15,15.10,16,16.10, 17,17.10,18,19,20,21,21.50,22,22.50 A dzsungel könyve 2. (amerikai) 14.55 Az utolsó éjjel (amerikai) 16.45, 19.30, 22.15 X-Men 2. (amerikai) 14.15, 16.55, 19.45, 22.20 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 14.40,17.20,19.55, 22.25 Beavatás (amerikai) 15.20, 17.45, 20.10, 22.35 Tökös csaj (amerikai) 16.15, 18.25, 20.35, 22.45 Johnny English (angol) 14.50,17,19.10,21.20 Jégkorszak (amerikai) 15.20, 17.10 Mátrix (amerikai) 19 A Nap könnyei (amerikai) 21.55 Bölcsőd lesz a koporsód (amerikai) 15.05,17.15,19.25,21.35 Kilenc királynő (amerikai-argentin) 18.45 PÓLUS - STER CENTURY: Mátrix - Újratöltve (amerikai) 13,14,15,16,17,18,19, 20, 21,22 Tökös csaj (amerikai) 13.45, 15.55, 18.05, 20.15, 22.25 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 15.25,17.55, 20.25 Az utolsó éjjel (amerikai) 20.45 Bölcsőd lesz a koporsód (amerikai) 19.35,21.45 X-Men 2. (amerikai) 14.50,19.40, 22.10 A tökös, a török, az őr meg a nő (francia) 17.20 Beavatás (amerikai) 13.50, 16.05, 18.25 Johnny English (angol) 13.05,15.15,17.25 A dzsungel könyve 2. (amerikai) 13 KASSA TATRA: Heaven (angol-német) 16,18, 20 CAPITOL: Mátrix - Újratöltve (amerikai) 15.30,18,20.30 ÚSMEV: A kör (amerikai) 16,18,20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Johnny English (angol) 19.30 KOMÁROM - TATRA: A kör (amerikai) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: A buliszerviz (amerikai) 17, 19.30 GALÁNTA - VMK: Solaris (amerikai) 19 IPOLYSÁG - IPOLY: Még egy kis pánik (amerikai) 19 TORNAIJA - MLADOST: Félholt (amerikai) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: New York bandái (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Beavatás (amerikai) 20.15 Bölcsőd lesz a koporsód (amerikai) 16.30, 20.30 Chicago (amerikai-kanadai) 18 Femme Fatale (amerikai-francia-német) 17.30 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 13.30,15.45,18, 20.15 Johnny English (angol) 14,16,18, 20 Két hét múlva örökké (amerikai) 18.30 Lakótársat keresünk (francia-spanyol) 15, 20 A mag (amerikai) 14.45, 19.45 Malacka, a hős (amerikai) 14.30, 16.15 Mátrix - Újratöltve (amerikai) 12,13,15,16,18,19, 20.45, 22 A Nap könnyei (amerikai) 13.30,18 Szakítópróba (amerikai) 13.45, 15.45, 17.45, 19.45 Tökös csaj (amerikai) 14,16,18,20 X-Men 2. (amerikai) 15,17.30, 20 HÉTVÉGÉN - HOL? Ml? Dr. Pálházy Béla előadása Dr. Pálházy Béla egy időszerűsé- ban, a Csemadok-székház nagy- géből soha nem veszítő témáról, termében, (ú) az egészséges életmódról tart Komárom, Csemadok-székelőadást ma délután Komárom- ház, péntek, 17.00 Nyitott Vaskapu Kassán Egész napos program várja holnap 10 órától a közönséget Kassán a Magyar Közösségi Házban. Délelőtt mesemondó versenyen vehetnek részt a gyerekek, majd bábszínház szórakoztatja őket. Délután köteden beszélgetés kéz dődik Albert Sándorral, a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselőjével. Este Emir Kustu- rica filmjét, az Undergroundot nézhetik meg a filmkedvelők, (ú) Kassa, Magyar Közösségi Ház, szombat, 10.00 Nyugdíjas nap Vajkán Holnap délután nyugdíjas napot tartanak a vajkai sportpályán a helyi önkormányzat és a Vajk Polgári Társulás szervezésében. Fellépnek a helyi óvodások és a csallóközi népdalverseny nyertesei: Bősi-Szabó László és Bielik-Dóka Zsuzsa, (ú) Vajka, sportpálya, szombat, 14.00 Kiállítás: Zempléni elmélkedések Zempléni elmélkedések címmel Mikulás Jacecko fotóművész alkotásaiból nyílik ma délelőtt kiállítás a Nagykaposi Városi Művelődési Központban. A kiállításmegnyitó egyben galérianévadó is a világhírű Capa fotóművész fivérek emléke előtt tisztelegve ezentúl az ő nevüket viseli a fotógaléria. A kiállítás június 20-ig tekinthető meg. (hgy) Nagykapos, vmk, péntek, 10.00 Egymást követő nemzedékek nőttek fel Dénes György nevével, kötetekben megjelent költeményeivel Nyolcvan esztendő magasában Koskemény szarvhoz hasonló sorsot szánt nekünk a történelem Trianonnal, a második világháború utáni üldöztetésünkkel, amikor az ellenségeink nem akarták, hogy a fejünk fölött tető, a talpunk alatt meg a szülőföld egy darabkája legyen. Az 1923-ban született Dénes György, sokunk Gyurkája, sem mondhatja el magáról, hogy elkényeztette őt a jóisten, és kinézett számára az egész élete végéig tartó békés időt, mint amilyen a 19. század vége és a 20. század eleje volt. MÁCS JÓZSEF Neki nem monarchiabeli békeidőt ajándékozott a múló idő, hanem mozgalmasat, szenvedtetőt, felemelőt és földhözverőt. Elemi iskoláját az akkor már Csehszlovákiához tartozó szülőfalujában, Pelsőcön végezte, amely hajdan Gömör vármegye székhelye volt. A polgárit és a kereskedelmit meg már Magyarországon járta ki, a visszatért Felvidék örömtüzet gyújtó örömében. Ez az időszak csupán hét esztendeig tartott, s az öröm után hosszan tartó üröm következett. Ekkor íródott bele életrajzába, hogy alkalmi munkás Pelsőcön. Költőnek született, verseket írt, de lantját pengetve nem énekelhette meg a mát és a jövőt, az alkalmi munkákból következő gondok és gyötrelmek, no meg az ártatlan emberek deportálása és kitelepítése, folyton-folyvást letaszították őt a Pegazus hátáról. A Sas Andor által jégtörőnek nevezett 1948-as február számára is meghozta a kedvező változást a megváltoz- hatatlannak látszó időben. Ez erősen hatott életére, hiszen a csehszlovákiai magyarság sok mindent visz- szakapott abból, amit a teljes jog- fosztottság évei koholt vádak alapján elvettek tőle. Olyan volt ez a megváltozott élet, mint a jó meleg májusi eső, amely húzza fel a vetést, elindítja a növekedést. Megnyíltak a magyar iskolák kapui, lapok, folyóiratok indultak: Új Szó, Dolgozó Nő, Szabad Földműves, Hét, Új Ifjúság, Irodalmi Szemle, s országos kulturális szervezetként megalakult a Csemadok is, melynek vezetői hamar megtalálták Pelsőcön Dénes Györgyöt, a már publikáló költőt, és elcsalták Pozsonyba, felvették az egyetlen magyar kulturális szervezet központi személyi állományába. Nem sokáig maradt ezen a helyen. 1951-től egészen nyugdíjba vonulásáig (1985) a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének az irodalmi adásait vezette, szerkesztette. Nekem szerencsém volt őt már az ötvenes évek legelején megismerni. Szelíd, visszafogott fiatalember benyomását keltette, pedig azokban az években akármelyik lapunkat ütöttem fel, valamelyikben az ő nevével és a verseivel találkoztam. Aki akkor jelentett valamit bimbózó irodalmunkban, az mind ismerte őt. S legtöbbjük szereplője volt jól szerkesztett, igényes irodalmi adásainak. Kedvelte a mókát, a játékosságot, gyakran előfordult, hogy élesen Senkinek nem olvassák annyian a verseit, mint az övéit (Somogyi Tibor felvétele) csengő, tenor hangját elváltoztatva így hívott telefonon:- Mács Józseffel beszélek?-Igen-mondtam.- Itt a titkosrendőrség! Hol járt ön tegnap, kivel találkozott, és miről beszéltek? Persze, mire végére ért a kérdezős- ködésének, már tudtam, hogy ő az ugratom, s ezt a nevetésemmel is elárultam. A rádiónál nem volt köny- nyű a dolga, én azonban úgy láttam, hogy az ő igazi elhivatottsága nem a rádiózás volt, hanem a versírás. Élete legfontosabb részének tekintette gyorsan terebélyesedő költészetének az alakítását. Nem véleden, hogy rendezettebb viszonyaink között ő jelentette meg 1952-ben a II. világháború utáni első verskötetet Magra vár a föld címmel, amelyet további kötetek követtek: Kék hegyek alatt, Hallod, hogy zengenek a fák?, Évek hatalma, Az idő börtönében, Mélység fölött, Szemben a mindenséggel, Fenyéren boróka, Virágzó némaság. E nagyon termékeny évekre datálódik, olvasom róla, hogy csak a hatvanas évek közepén sikerült megszabadulnia a korszakot annyira jellemző sematizmus béklyóitól. Akik utólag bírálták ezért, a szemléletében és a lelkendező optimizmusában vélték felfedezni a bajt (költői tehetségét soha senki nem vonta kétségbe), mi azonban nem egészen így láttuk, az élet akkori színes szemüvegén keresztül néztük vele együtt a bennünket körülvevő, lelkes építésre buzdító világot, s engedtük, sőt kívántuk, hogy a több mint hatszázezer magyar lelkesedésének tüze ránk is átragadjon, s a hevülete a lelkűnkön áthatoljon. Ami bennük a lelkesedést kiváltotta, az munkált bennünk is, hiszen együtt éltük meg az öröm mámorában, hogy kiszabadultunk, ha nem is teljesen, az „egyiptomi fogságból”, illetve a brutális szlovák nacionalizmus vasmarok-szorításából, s a sötétség mély verméből kilépve szinte vakította, elvakította szemünket a fény, az élet fénye. Mikor Dénes Györgynek megjelent az első verskötete, mi, többiek hosz- szú ideig még csak lapokban publikáltunk, mégis meghívtak bennünket egy mátyusföldi faluba író-olvasó találkozóra. Dénes Györgyöt, Dobos Lászlót, Gyurcsó Istvánt és engem. Ezen a csendes vasárnap délutánon a kultúrház küszöbét átlépve az volt az első meglepetésünk, hogy a teremben ember ember hátán tolong, a második meg az, hogy egy láthatatlan karmester beintésére rázendített a cigánybanda a Rákóczi- indulóra. És húzta, ismételte a nótát, míg csak el nem foglaltuk helyünket a virággal gazdagon díszített asztalnál. Azóta sem tudom elfelejteni ezt az első író-olvasó találkozónkat, s az ünneplésünkre összegyűlt rengeteg embert. Szégyellem leírni, mégis leírom, hogy (közönségnek és nekünk) könnyben úszott két szemünk pillája! De így jártunk a meghatottsággal számos magyar iskolában is. Dénes György sokat tudna mesélni erről. Ő ugyanis azok közé tartozott, akik nem győztek eleget tenni a meghívásoknak. Örültünk, ha mi is mehettünk vele. Senki nem tudta úgy belehinteni a derűt a komorságunkba, mint ő. Ha a magyarságunkat ért sérelem miatt lógott valamelyikünknek az orra, a vállára csapott, és Buga Jakab énekének az első két sorával vigasztalta: „Mit búsulsz, kenyeres, midőn semmid nincsen? Jó az isten jót ád, légy jó remínségben!” írótársaival szinte hivalkodóan tréfálkozott. Legeslegjobban Bábi Tiborral, aki végképp nem értette a tréfát, de szerette és méltó költőtársának tartotta a tréfamestemek is kiváló Dénes Györgyöt. Egyszer úgy hozta a sors, hogy a költői kvartett (Bábi, Dénes, Gyurcsó, Ozsvald) egyike szalmaözvegy lett, s lakására invitálta barátait. Poharazgatásuk- nak és magyarságmegváltó szándékuk heves kinyilvánításának az lett a vége, hogy Gyurcsónál maradtak éjszakára, s a kis termetű Bábinak már csak a rácsos gyermekágyban jutott hely. Hogy derűt fakasztó csattanója legyen a fura helyzetnek, Déne: György korán felkelt és a sok gyér mekjáték között megkereste a csőr gőt, azzal ébresztgette Bábit, aki bó dultan felnyitotta a szemét, és csal annyit mondott:- Hülye Dénes! Persze senki ne gondolja, hog) nyolcvanéves költőnk élete derű fa kasztásával telt el. Lelkét sokszor vi harok dúlták fel, amelyek indulato: szavak kimondására ragadtatták Ennek az volt az oka, hogy jócskár megcsömörlött már attól a rendszer tői, amelytől minden tekintetber változást remélt. Ha összefutottunk én a nemzetiségi politika álnoksága it szidtam, ő meg az ország egyre szembetűnőbb romlását. Vélemé nyünk jól kiegészítette egymást. Á szemléletében történt változás e verseiben is nyomon követhető volt Jó szemmel vette észre Görömbe András, aki azt írta róla: „Az elmú lássál, az idővel való állandó küzde lem új, érzékenyebb szemléletet ho zott Dénes költészetébe. A pusztulás sál való számvetés, főként az utóbb köteteiben, új színt jelent, drámaibb konkrétabb, meggyőzőbb lírai való ságot revelál.” De legeslegjobbar gyermekvers-köteteivel (Tücsökhe- gedű, Pipitér, Bükkfamakk, Zebra madár, Sétálni ment három kalap) figyeltetett fel magára! Kimondha tóm bátran: senkinek nem ismeri! tájainkon jobban a nevét, mint a; övét, senkinek nem olvassák annyiar a verseit, mint az övéit. Egymást kö vető nemzedékek nőttek fel Déne: György nevével, kötetekben megje lent költeményeivel. Ez az ő hasznos tartalmas nyolcvan esztendejének e legnagyobb eredménye. Hosszú évekig Pozsony egyik külvá rosi negyedében lakott a családjá val. írók, költők, képzőművészei fordultak meg nála. Ä vendégekei mindig szeretettel fogadták. Szállási is adtak a vidékről érkezőnek. Pedij ők maguk is sokan voltak. A mellette ma is hűségesen álló felesége, Mar gó két lány- és egy fiúgyermeket ho zott a világra. Iskoláskorukban a tá vol eső külvárosból utaztatta őket e Duna utcai magyar iskolába. Idő sebb lányuk, Éva, édesapja nyomdo kain járva a Szlovák Rádió magyai adásának kulturális szerkesztője, fi atalabb lányuk, Titanilla, a Duna utcai magyar iskola nevelője, Gábor fi uk meg sikeres zeneszerző. Azután hogy ők a fiukkal, mi meg a Iá nyunkkal lakást cseréltünk, egészer közeli szomszédok lettünk. Az ötve nes évek eleje óta jó családi kapcso latot tartunk, most meg, hogy mái szomszédok vagyunk, még gyakrabban nyitogatjuk az ajtajukat. Mi ta gadás, mi őket ma is fiataloknak lát juk, bár Margónak fehér a haja, mini a hó, Gyurkának meg elfáradt a Iá ba, lelassult, nehézkessé vált a moz gása, a látása is veszélyesen meg romlott, a szívét is ritmusszabályozc dobogtatja, de az esze még mindig fogékony, s a lelke most is versekei terem. Áz öregedés egyre nyomasz tóbb terhét hősiesen viseli, s életé nek a meghosszabbítója nem elsősorban az orvos, a gyógyszer, hanem a naggyá terebélyesedett csa Iád, gyermekei és unokái. Kedves Dénes György, Gyurka, Margó, még hosszú évekig éljetek közöttünk! Hétről hétre, Téka, Keresd a nőt!, Kaland az élet, Köszöntő, Kaleidoszkóp, Randevú, Hazai tájakon Hétvégi programok a Pátria rádióban MŰSORAJÁNLÓ Szombat: Műsorainkat a Hétről hétre című zenés, publicisztikai magazin nyitja. A tartalomból: Csáky Pál miniszterelnök-helyettes elmondja véleményét az őt ért bírálatokról. Áz egészségügyi törvény értelmében június 1-jétől a körzetet nem vállaló orvosok is nyithatnak rendelőintézetet. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, arra dr. Pásztor László, a Magánorvosok Társulásának elnöke válaszol. A Téka című irodalmi műsorban 13 órakor a 80 éves Dénes György költőt köszöntjük. Keresd a nőt! című női magazinunkban bemutatjuk Szvorák Zsuzsát, a füleki gimnázium tanárát és Himmler Zsófiát, a párkányi Ady Endre Alapiskola igazgatóhelyettesét. 15 órakor kezdődik a Kaland az élet, melyben bemutatjuk dr. Zászlós Gábort, a TRIGRÁNIT elnökét. A16 órai hírek után Köszöntő, majd Napzárta. Vasárnap: Hírekkel és sportösszefoglalóval indul műsorunk 7 órakor. A 8 órai hírek után a Kaleidoszkóp jelentkezik. Böszörményi István helytörténész II. Rákóczi Ferenc magántitkáráról és diplomatájáról, Ráday Pálról beszél, dr. Kiss László orvostörténész bemutatja a jeles 19. századi orvost, Kováts Sebestyény Endrét, Szénássy Árpád, a komáromi KT Kiadó igazgatója pedig két érdekes kiadványra hívja fel a figyelmet. Bemutatjuk a galántai Kastélyklub tevékenységét és a szímői Bánszky Kovács Gizellát, akinek nemrég versei jelentek meg. 9 órakor a Világosság református félórájában Tarr Ferdinánd nagyráskai lelkipásztor szól a hallgatókhoz. Elhangzik egy beszélgetés a kassai gyülekezet elmúlt évben történt szétválásáról, és beszámolunk a Felvidéki Keresztyén Zenekarok Találkozójáról is. Fél tíztől a Zenei galériában Johannes Brahms életútját és munkásságát ismertetjük. A 10 órai hírek után Randevú Puha Józseffel. Gyermek- és ifjúsági műsorunkban élménybeszámolót hallanak egy erdei iskolából, a gyerekeket a „lóg az eső lába” szólás jelentéséről kérdezzük, összeállításban számolunk be a Kávaszínház komáromi vendégsze repléséről, és vendégünk lesz egy fi atal hazai énekesnő, Simona 14.05-kor Mayer Judit olvassa fe nyelvművelő írását. 15 órától A kul túra világában szólunk arról, hogj Pozsony belvárosában három or szág kilenc képzőművészének reli efjét helyezték el az utcakövek kö zött. Megszólal két magyarország szobrászművész és a Galántán éle Szabó László, aki a kilenc művés2 elképzeléseit bronzba öntve végse formát adott az alkotásoknak. Fé) négytől Hazai tájakon, amelyber Lakatos István nagyfödémesi cim balomkészítőt mutatjuk be. Közvetítésünk a Köszöntő és a NapzártE után, 18 órakor ér véget. (B. É.)
