Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-22 / 116. szám, csütörtök
J) SZÓ 2003. MÁJUS 22. Tudomány Egy narancs méretű eszköz segíthetne megismerni a Föld összetételének máig rejtett titkait Földrepesztő program, avagy utazás a kék bolygó belsejébe így kaliforniai kutató meg- epő megoldást javasol a ;öldmag közvetlen vizsgála- :ára. Szerinte egy narancs méretű eszközt lehetne a Föld belsejébe küldeni, ha így hasadékot robbantanálak a Föld felszínén, és abba íriási mennyiségű olvadt vasat töltenének. ORIGO-ÖSSZEÁLLÍTÁS ’öklünk belsejéről nagyon kevés cözvetíen információval rendelke- íünk. Bár hatalmas összegeket köl- :öttek már az ilyen irányú kutatásokra, a legmélyebb fúrások is alig íaladják meg a 10 kilométert. A Föld belsejére vonatkozó jelenlegi elméletek elsősorban a földrengések során összegyűjtött szeizmikus adásokon alapulnak. Ezért aztán a tudo- nány számára nagyon fontos infor- nációkat biztosítana egy mérőbe- 'endezés lejuttatása a Föld belsejébe, ami közvedenül tudná mérni a tőmérsékletet, vagy akár a kőzetek isszetételét. Igen ám, de hogyan letérne egy ilyen berendezést a rendeltetési helyére eljuttatni? Egy most publikált javaslat szerint így narancs méretű eszközt lehetne i Föld belsejébe küldeni, ha egy ha- sadékot robbantanának a Föld felszínén, és abba óriási mennyiségű olvadt vasat töltenének. Az enyhén szólva is furcsa elképzelés szerint az olvadt fém a tömegénél és a környező kőzeteknél jóval nagyobb sűrűségénél fogva tovább repesztené a földkérget, és a hasadék akár 3000 km mélységig is lehatolna. A szonda mérné a hőmérsékletet, az elektromos vezetőképességet, a kémiai összetételt, az adatokat pedig kódolt hanghullámok formájában sugározná vissza a felszínre. A kezdő hasadék létrehozásához néhány megatonna TNT, egy Richter- skála szerinti 7-es erősségű földrengés, vagy egy atombomba felrobbantása biztosíthatna elegendő energiát. A tervet kiötlő amerikai mérnök szerint a mesterségesen létesítendő hasadéknak több száz méter mélynek és körülbelül 30 cm szélesnek kellene lennie, hogy magába tudjon fogadni több százezer, vagy akár több millió tonna olvadt vasat. A kinyíló hasadékba azonnal bele kellene tölteni az összes olvadt fémet, hogy teljesen kitöltse az így kialakult teret. Elképzelése szerint ekkora mennyiségű vasnak a tömege elegendő lenne ahhoz, hogy a kezdeti hasadék tovább nyíljon, egészen 3 000 kilométeres mélységig. Ennél kevesebb vas esetén nem hatolna elég mélyre a hasadék, az olvadt fém mennyiségének növelése viszont nagyon megemelné a költségeket. A szondát (vagy szondákat) a hasadékot tágító és lassan lefelé hatoló olvadt kőzetbe kellene beheMi van a belsejében? lyezni, ami így a szállítóközeg szerepét is betölthetné. Az eszközöket természetesen olyan anyagból kell elkészíteni, ami ellenáll a hatalmas hőmérsékletnek és nyomásnak. Méretét tekintve elég kicsinek kell lennie, hogy el ne akadjon a 30 cm széles hasadékban. A számítások szerint a szonda 16 km/óra sebességgel haladna az olvadt vas belsejében, és a becslések szerint egy hét alatt jut(A NASA felvétele) na le a bolygó legbelső részéhez. Bármilyen meglepő, a fenti elképzelés nem egy bulvárlap hasábjain jelent meg, hanem az egyik legtekintélyesebb tudományos folyóirat, a Nature oldalain. Persze még ebben az esetben is nagy valószínűsége van annak, hogy az április elsejei számba tervezett anyag valamilyen adminisztrációs hiba miatt csúszott át egy későbbi kötetbe... RÖVIDEN Házőrzővé fejleszthető a robotkutya Tokió. A Sony új szoftvert készített az Aibo robotkutyához. Ennek segítségével az elektronikus háziállat képessé válik arra, hogy egy PC igénybevételével emailben továbbítsa a kameraszemei által rögzített képet. Aki az új szoftverrel akar vigyázni az otthonára, vagy a gyerekeire, 120 dollárért juthat a frissítéshez. Az utóbbi felhasználási lehetőségnél különben előre felvett mondatok, például „csináld meg a házi feladatodat” távirányítással lejátszhatók. Ezen kívül a Sony az elektronikus háziállatot új kobaltkék változatban is forgalmazni kezdte. Aibo alapára 1300 dollár (45500 korona), (i-x) Júniusban indul a Mars-kutató szonda London. Június 2-án indul útjára az európai Mars-kutató űrszonda, a Mars Express. A szondát a kazahsztáni Bajkonurból lövik majd fel. A Mars Express első jeleit várhatóan karácsonykor kezdi el adni a Mars felszínéről. A szonda a bolygó körül kering majd, és hét különböző műszerrel térképezi fel a felszínt, tanulmányozza a kőzeteket és a légkört, valamint megpróbál víz jelenlétére utaló nyomokat keresni. (BBC) Újra repülhetnek az űrsiklók? Washington. A Columbia űrrepülő katasztrófáját vizsgáló bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy nem látja akadályát az űrsiklók újbóli repülésének. Harold Gehman múlt szombaton vizsgálta meg a Kennedy űrközpontban az űrrepülő roncsait a bizottság másik hat tagjával. Az amerikai űrrepülők a tragédia óta nem szállhatnak föl, ez azonban jelentősen hátráltatja a Nemzetközi Űrállomáson folyó munkákat. Gehman végleges jelentése ősszel várható, (i-x) Havat találtak a Bükkben Ómassa. Havat találtak kirándulók a Bükkben tegnap, a Miskol- choz tartozó Ómassa fölötti hegyoldalon. Vastag avarréteg fedte a májusi 30 fokos meleget túlvészelt, mintegy fél méter vastagságú, 5-6 méter hosszúságú „hómezőt”, amelyre túrázók bukkantak egy forrás szomszédságában. A helybéliek szerint ez korántsem ritkaság. A Bükk ölében fekvő település környékén nem ritkán még júniusban is van hó, ezért az itt élők különösebb jelentőséget nem is tulajdonítanak a sokak számára különleges májusi természeti jelenségnek. (MTI) Nagy felháborodással fogadták a tanulmányt, amely szembeszáll a WHO-val Matematikai statisztikával megoldható lenne a sok-sok pénzérme okozta kellemetlenség Nem árt a passzív dohányzás? 18 centes érmével az apró ellen INDEX-JELENTÉS \ passzív dohányzás nem gyilkol, aem okoz érrendszeri zavarokat zagy tüdőrákot, állítja egy nagy felháborodással fogadott tanulmány, amely nyomán az USA-ban újraéledhet a vita az éttermekben tiltott füstölésről, és a dohányosok munkahelyi „páriastátuszáról”. A kaliforniai adatokat elemző vizsgálat eredményeit a British Medical Journal (BMJ) vezető anyagaként közli. Az anyag hatalmas felháborodást keltett a dohányellenes aktivisták és az elemzés anyagát szolgáltató egészségügyi szervezetek illetve rákellenes társaságok körében. \ tanulmány nyíltan szembeszáll az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alá tartozó nemzetközi rákkutató ügynökség állásfoglalásával, miszerint mások cigarettafüstiének belélegzése a rák számos változatát, köztük tüdőrákot idéz elő. Időközben megfogalmazódtak olyan vélemények, miszerint a tanulmány szerzői elmulasztották tisztázni, milyen szintű kapcsolatban állnak a dohányiparral. SZEMEZGETTEK AZ ADATOKBAN A WHO és a dohányzást ellenző szervezetek, köztük ironikus módon a vitatott anyagot leközlő British Medical Journal kiadója, a brit orvosi társaság (British Medical Association, BMA) attól tartanak, hogy a dohányipar alááshatja a nyilvános helyen való dohányzást korlátozó törekvéseket. A tanulmányt James Enstrom, a California egyetem egészségügyi intézetének munkatársa és Geoffrey Kábát, a New York egyetem megelőző orvosi intézetének professzora állította össze. A két szerző több mint 100 ezer kaliforniai felnőtt adatait elemezte, akik életét nyomon követték az amerikai rákellenes társaság (ÁCS) 1959-től 1998-ig tartó programjában. A kutatók figyelme ebből a körből arra a 35 561 emberre irányult, akik soha nem dohányoztak, viszont az élettársuk igenf Arra a következtetésre jutottak, hogy a füstben élés nem függött össze a szív- koronaér megbetegedésekkel, és nem számított az sem, milyen gyakran és mennyit szívott az élettárs. A szerzők szerint így lehetetlen, hogy a passzív dohányzás 30 százalékkal növelné a szívbetegségek kockázatát, bár minimális hatást nem lehet kizárni. HÁTTÉRBEN A DOHÁNYLOBBI A rákellenes társaság tiltakozik az ellen, hogy a kutatók visszaéltek a hosszú távú vizsgálat adataival. Ugyanis lehetetlen elkülöníteni az élettárs dohányzását, hiszen 1959- ben a cigarettafüstöt még sehonnan nem tütották ki. Arra sincs semmi bizonyíték, hogy az élettárs dohányzási szokásai nem változtak az utolsó regisztráció, 1972 után. „Kutatóink többször figyelmeztetLehet, hogy másnak nincs kárára? (Somogyi Tibor felvétele) A megoldás a 133 eurócentes érme lenne (Somogyi Tibor felvétele) ték Enstrom urat, hogy az adatok erre a vizsgálati célra nem felelnek meg” - mondta a Guardian- nek Michael Thun, az amerikai rákellenes társaság elnöke. James Enstrom és Geoffrey Kábát elismerték, hogy az elmúlt években támogatást kaptak a dohányipartól. Azt is közölték, hogy a tanulmány elkészítését segítette az azóta megszüntetett zárt légterek kutatási központja (Center for Indoor Air Research, CIAR). Tavaly decemberben egyébként egy a British Medical Journalban megjelent cikk leplezte le a CIAR-t. Mint kiderült, ez volt a fedőszerve a dohánykonszernek által finanszírozott tanulmányoknak, amelyek a passzív dohányzás ártalmait taglaló eredményeket próbálták cáfolni. JÓ VITAALAP A kétségek ellenére az új tanulmány tudományos hitelességhez jutott azzal, hogy bekerült a világ egyik legelismertebb tudományos, folyóiratába. A lapot már korábban is megkörnyékezte a dohányipari lobbi. A British Medical Journal szerkesztője, Richard Smith korábban lemondott a Newcastle egyetem professzori címéről, miután kiderült, hogy az egyetem 3,8 millió fontos támogatást kapott a British American Tobacco-tól (BAT). A kísérő szerkesztői szövegben George Davey Smith, a Bristol egyetem professzora kijelenti, hogy a kutatók esetleg túlhangsúlyozzák az eredményeik negatív természetét, viszont rámutat, hogy az anyagból nem maradtak ki a megszaporodó krónikus légzési nehézségek sem. A professzor véleménye szerint egyébként a passzív dohányzást vizsgáló korábbi vizsgálatokkal is problémák voltak, és ez a munka jó kiegészítés a vitához. A British Medical Association viszont egyenesen a tanulmány valóságtartalmát vonja kétségbe. „Hiba volna, ha ez a dohányipar által támogatott becsődölt tanulmány alá tudná ásni a passzív dohányzás gyilkos arcát felfedő számos vizsgálat és szakértői vélemény megállapításait” - jelentette ki Vivienne Nathanson, a British Medical Association tudományos és etikai részlegének vezetője. INDEX-ÖSSZEÁLLÍTÁS A kanadai Jeffrey O. Shallit matematikus egy tanulmányban kimutatta, hogy az EU, Kanada és az USA területén milyen címletű érmék hiányoznak a legjobban. Az eredmények szerint, ha létezne a 32 dollárcentes és a kanadai 83 centes érme, Európában pedig a 133 illetve 137 eurócentes címlet, jelentősen csökkenthető lenne a forgalomban levő aprópénz darabszáma. Shallit a Nature hasábjain publikált munkájában azt vizsgálta, hogy az érmék milyen címlete mellett lenne minimális darabszámú a papírpénz felváltása során visszajáró apró. Emellett azt is kerülni igyekezett, hogy túl sokféle váltópénz létezzen, hiszen ezzel időt és költséget lehet megtakarítani. Az USA-ban a legtöbbet az 1, 5, 10 és 25 centes érméket használják. Ez azonban nem a leghatékonyabb módja annak, ha a papírpénz felváltásakor le kell szurkolni a visz- szajárót. Shallit szerint a 10 centes helyett 18 centest alkalmazva jelentősen növekedne a hatékonyság. A jelenlegi átlagosan visszajáró 4,7 érme helyett 1, 5 és 18 centesek használatával 3,89 darabra lehetne leszorítani az apró mennyiségét. így a tanulmányának is ez a címe: Amire az országnak szüksége van, az a 18 centes. A TÖRVÉNY A Benford törvény kimondja, hogy a valós életben előforduló értékek sokkal gyakrabban kezdődnek 1-es számjeggyel, mint az előre megjósolható volna. Frank Benford fizikus a múlt század első felében rádöbbent, hogy a függvénytáblázatok első oldalai rongyolódnak el a leggyorsabban. Vizsgálatai valóban kimutatták, hogy az életben előforduló számok 30 százaléka az 1-es számjeggyel kezdődik. A következő leggyakoribb első számjegy a 2. Ezután következik csökkenő arányban a többi számjegy, míg a sort a 9 zárja az esetek mint- , egy 4,6 százalékával, (i-x) Ha viszont a jelenlegi címleteket érintedenül hagyják, és egy új érmét vezetnének be, a 32 centes volna a megfelelő választás. A kész- pénzfizetések során visszajáró apró darabszáma átlagosan 3,46-ra esne vissza. Ha a jelenleg kevéssé használt féldolláros megtáltosodna, a kutató szerint új címletként akkor is a 18 centes volna a nyerő választás. Európában, ahol jelenleg 1, 5, 10, 20 és 50 eurócentes, illetve 1 és 2 eurós érmék vannak forgalomban, és a legkisebb bankjegy 5 eurós, jelenleg átlagosan 4,6 érméből áll a visszajáró. Ha viszont bevezetnék a 133 vagy 137 eurócentest, az apró mennyisége 3,92 darabra csökkenhetne. Shallit a 83 centes címlet bevezetését javasolja a hazájában, ahol jelenleg 1, 5,10, 25, 100 és 200 centes érmék vannak forgalomban, és nincs kisebb papírpénz, mint az 5 kanadai dolláros. Számításai során egyébként abból indult ki, hogy a megvásárolandó termékek árcédulám a tizedesvonal utáni értékek egyenletesen szóródnak 1 és 99 között. Viszont a Waterloo egyetem számítástechnikai intézetében tanuló Shallit is elismeri, hogy ez nincs feltétlenül így. „Ez a feltételezés esedeg különböző okokból pontatían. Ezek egyike lehet, hogy sok árcédula 9-re végződik. A másik a Benford törvény közreját- szása” - írja Shallit a munkájában. Egy bináris rendszerben (az érmék címletei 1, 2, 4, 8, 16, 32 és 64) a visszajáró apró mennyiségét még tovább lehetne csökkenteni. Ez a radikális változtatás Shallit megoldásaihoz hasonlóan egyvalamit biztosan garantálna: sokan meg sem próbálnának fejben utánaszámolni, és folyamatosan becsapnák őket. Finnországban az euró bevezetése óta nagyszabású teszt részese a lakosság. Az érmék kezelési költségeit úgy próbálják csökkenteni, hogy gyakorlatilag nincs forgalomban 1 és 2 eurócentes érme, az árakat pedig 5 centre kerekítik. A kialakult helyzet mellékhatása, hogy a finn 1 és 2 centesek igen keresettek a gyűjtők körében, és a valódi értéküknél jóval többet megadnak értük.
