Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-22 / 116. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 22. Gazdaság és fogyasztók 9 Csak a jéghegy csúcsát jelenti a szociális ellátórendszer reformja elleni franciaországi és ausztriai tiltakozássorozat Galántán nem ellenzik a szupermarket építését, de... A vén Európa nyugdíj gondjai Somogyi Tibor illusztrációs felvétele A kontinentális Európa nyugdíj- és szociális rendsze­reinek a reformja immár elo­dázhatatlan. A politikai ve­zetés erre számos helyen már rájött, azonban bárme­lyik országban próbálkozik is a nagy ellátórendszerek megváltoztatásával, minden­hol a jólétét féltő lakosság és a szakszervezetek heves elle­nállásába ütközik. GÁL ZSOLT Európa lakossága gyorsan öregszik, egyre nő az idős korúak aránya és egyre kevesebb gyerek születik. En­nek a folyamatnak komoly gazdasá­gi következményei vannak, mert az öreg(edő) kontinens nyugdíjrend­szereinek a többsége a korosztályok közötti szolidaritás elvére épül. Ez a gyakorlatban megegyezik az eddig Szlovákiában használt rendszerrel: a nyugdíjasok nyugdíját az aktív dolgozók béréből levont járulékok­ból fedezik. Jelenleg az Európai Unió tizenöt tagállamában még át­lagosan 4 aktív korú lakosra jut 1 nyugdíjas korú (65 év feletti). Ez az arány 2050-ben a becslések szerint már kettő az egyhez lesz. Ráadásul az aktív korú (15 és 64 év közötti) lakosoknak is csak 64,1 %-a dolgo­zott az EU-ban 2001-ben, a többiek még tanultak, munkanélküliek vol­tak, már nyugdíjba vonultak (kor- kedvezménnyel vagy az alacsony nyugdíjkorhatár miatt), gyermekne­Komoly gazdasági követ­kezményekkel jár konti­nensük elöregedése. velési vagy szülési szabadságon vol­tak vagy más módon hiányoztak a munkaerőpiacról. Eközben az átlag­életkor is egyre növekszik, az embe­rek egyre hosszabb ideig élnek. Az elkövetkező években így egyre több lesz az idős ember, az aktív korúak száma viszont stagnálni, majd csök­kenni fog. Magyarán - ha maradná­nak a jelenlegi nyugdíjrendszerek - akkor egyre kevesebb aktív dolgozó járulékából kellene egyre több nyugdíjast eltartani. Európa kormá­nyai kétféleképpen próbálják enyhí­teni a nagy szociális ellátórendsze­reket feszítő gondokat. Egyrészt megpróbálják növelni a foglalkozta­tottságot, tehát elérni azt, hogy az aktív korú lakosságból többen dol­gozzanak, másrészt megpróbálják megakadályozni a nyugdíjasok szá­mának túl gyors emelkedését a nyugdíjkorhatár emelésével és a korkedvezményes nyugdíjazás visszaszorításával. Olaszországban, ahol a 15 és 64 év közöttiek mind­össze 55 %-a dolgozott 2001-ben, Silvio Berlusconi jobboldali kormá­nya tavaly a munkaerő-piaci korlá­tozások fellazításával próbálta moti­válni a munkaadókat, hogy vegye­nek fel több alkalmazottat. Mivel a reform tartalmazta az elbocsátások könnyítését és a munkavállalói jo­gok megnyirbálását, a szakszervezet és a baloldal milliós tüntetéseket rendezett. Az egyre reménytelenebb helyzetbe kerülő Németországban a szociáldemokrata-zöld koalíció kan­cellárja, Gerhard Schröder szintén az elbocsátások megkönnyítését szeretné elérni párhuzamosan a szo­ciális kiadások lefaragásával. Schrö­der úgy véli, hogy csak ilyen eszkö­zökkel lehet kimozdítani a német gazdaságot a zéró növekedés, a nö­vekvő munkanélküliség, és az egyre nagyobb költségvetési hiány jelle­mezte holtpontról. Terveit azonban még saját pártja sem támogatja egy­ségesen, Schröder ezért állítólag egy nem nyilvános ülésen lemondással fenyegette meg a szocdemeket, amennyiben megtorpedóznák re­formterveit. Franciaországban idáig a foglalkoztatottak több mint egyne­gyedét kitevő közalkalmazottak 37,5 év munkaviszony után mehet­tek nyugdíjba és a korábbi legmaga­sabb bruttó jövedelmük 75-78 szá­zalékának megfelelő nyugdíjat kap­tak. Ezek után nem meglepő, hogy az ádag francia már 59 évesen nyug­díjba ment és az 55 és 64 év közti la­kosoknak már csak 37 %-a dolgozik. A Jean-Pierre Raffarin kormányfő vezette jobboldali kabinet most megpróbálja elérni, hogy a közalkal­mazottak járulékfizetési ideje 2008- ig a magánszektorban megszokott 40 évre emelkedjen, majd az egysé­gesített munkában eltöltött időt to­vább emelné, 2012-ig 41, 2020-tól pedig 42 évre. Emellett a közalkal­mazottak által eddig fizetett 7,85 százalékos nyugdíjjárulék is a ma­gánszektorban már évek óta érvé­nyes 10,35 %-ra emelkedne, és csök­kenne a nyugdíjak értéke is a koráb­bi keresetekhez képest. Bár a nyug­díjkorhatár továbbra is 60 év marad­na, Francois Fiiion szociális minisz­ter reformcsomagjában igyekezne kedvezményekkel munkában tarta­ni a 60-65 éveseket, miközben a kor­kedvezményes nyugdíjba igyekvő­ket alacsonyabb nyugdíjakkal riasz­taná el tervüktől. Franciaországban - ahol komoly hagyományai vannak a sztrájkoknak és a tüntetéseknek - nem volt nehéz előre megjósolni a tömegdemonstrációkat, amelyek a május 13-i egynapos sztrájkkal kez­detüket is vették. Raffarin azonban eltökéltnek tűnik, kijelentette, hogy „nem az utca kormányoz”, és min­denképpen végigviszi a reformokat. Hatalmas tömegek vonultak az ut­cára Bécsben is, válaszul a Wolfgang Schüssel kancellár vezette néppárti­szabadságpárti koalíció által be­nyújtott nyugdíjreform-tervezetre, amelyről várhatóan június 4-én sza­vaz az osztrák parlament. A terv sze­rint a járulékfizetési idő 40-ről 45 évre, az egységes nyugdíjkorhatár 65 évre nőne és 2028-ig teljesen megváltozna a nyugdíjak kiszámítá­sának a módja is. A nyugdíj alapját már nem a 15 utolsó vagy legered­ményesebb év fizetése alapján szá­molnák ki, hanem ezt az időt foko­zatosan 40 évre emelnék. 2010-ig fokozatosan megszűnne a korked­vezményes nyugdíjba vonulás le­hetősége is. Aid a nőknél 60, a férfi­aknál 65 éves koránál hamarabb próbálna nyugdíjba vonulni, annak évenként 4,2 százalékos büntetőle­vonással kell szembenéznie, és ma­ximális vesztesége a járandóság 15 százalékát is elérheti. Brüsszeli bizottsági vészjelzés az eurózóna országainak költségvetési deficitjei miatt Túl optimisták az előrejelzések Soros György a dollár ellen Jelenleg az euróbán bízik Washington. Szerdán az euró árfo­lyama az 1999-es szint közelébe emelkedett a dollárral szemben, mi­után Soros György az amerikai valu­ta eladásába fogott. Az euró ázsiai reggeli kereskedésben 1,175 dollár­ra ugrott, ami alig marad el az 1999- es kibocsátás 1,1747 dolláros szint­jétől. Szakértők szerint Washington már nem tartja magát a - korábbi „erős dollár” politikához. Ezt me­gerősíteni látszik John Snow kijelen­tése is, a pénzügyminiszter közölte: az árfolyamesés nem zaklatta fel. Soros a dollár további gyengülésére számít, mostanában eurót, ausztrál, kanadai és új-zélandi dollárt vásá­rol. Soros a 90-es évek elején kapta a „font megtörője” becenevet, amikor a brit valuta ellen spekulálva egymil- liárd dollárt keresett, (i) HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Brüsszel. Egy friss európai bizott­sági jelentés arra figyelmezteti a nagy deficitet felhalmozó eurózó- na-országokat (Franciaországot, Németországot és Olaszországot), hogy új reformok hiányában ne­héz lesz egyensúlyba hozniuk költségvetésüket a kitűzött 2006- 2007-es határidőre. Az EU vezetői szerint a középtávú pénzügyi cé­lok túlzottan optimista növekedé­si előrejelzéseken alapulnak. A dokumentum szerint a 2002-es esztendő és az idei év első része a legnehezebb periódus volt a költ­ségvetési politikák szemszögéből az euró bevezetése óta. Gazdasági tervében a legtöbb tagállam költ­ségvetésének kiegyensúlyozását ígéri 2005 vagy 2006-re. Az el­múlt hónapok gazdasági teljesít­ményének tükrében az előrejelzé­seket megalapozó növekedési adatok túl optimisták, így a költ­ségvetés kiegyensúlyozása az EU szerint egy évvel későbbre, 2006­A legnagyobb gond­ban a stagnáló Németor­szág van. 2007-re tolódhat. A legnagyobb gondban a németek vannak; már tavaly sem teljesítették a stabili­tási és növekedési paktum előírá­sait, és úgy tűnik, idén sem tudják a GDP 3%-a alá csökkenteni a költségvetés hiányát. Nehezen képzelhető el, hogy a német kor­mány helyrehozza költségvetését a vállalt határidőig, 2006-ig. Brüsszel már nem csak Németor­szággal, hanem Franciaországgal szemben is elindította a „túlzott deficit procedúrát”, amely a hi­ánycsökkentő intézkedések soro­zata után, sikertelenség esetén több millió eurós büntetéssel ér­het véget. A jelentés Olaszorszá­got is megemlíti: Itália költségve­tési hiánya jövőre haladja meg a 3%-ot. Az EU szerint az ország­ban strukturális reformok helyett improvizációs jellegű, tűzoltó­megoldásokkal irányítják a pénz­ügyi folyamatokat. Portugália 2001-ben lépte át a 3%-os határt, idén pedig Jelentős kihívást” je­lent a költségvetés egyensúlyba tartása. Tavaly ez ugyancsak kivé­teles intézkedések segítségével éppen hogy sikerült, (euro) A magyar gazdaság fenntarthatatlan növekedési pályán áll Elmaradhat az élénkülés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb prognózisa szerint az idén a magyar gazdaság növekedése nem élénkül, a versenyképesség és a külgazdasági egyensúly tovább rom­lik, az államháztartás hiánya a ter­vezettnél kevésbé javul. A kutatóin­tézet 4,8%-os inflációra, és 5%-os államháztartási hiányra számít. Vér­tes András, a kutatóintézet elnöke valószínűnek nevezte, hogy az első negyedéves bruttó hazai össztermék nem érte el a 3%-ot. A kutatók sze­rint a magyar gazdaság fenntartha­tatlan növekedési pályán áll, mivel ezt a lakossági jövedelmek gyors nö­vekedése húzza. A világgazdaság élénkülésére és a belső egyensúly helyreállítására a második félévtől lámák esélyt. Vértes András ked- veződennek nevezte a keresetek első hónapokban tapasztalt magas növekedését. Elmondta: a költség- vetési szektorban a bruttó bérek 31%-kal, a reálbérek pedig mintegy 24%-kal növekedtek. (FN, ú) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Államkötvények külföl­di kibocsátásáról állapodott meg a pénzügyi tárca a Credit Suisse First Boston Ltd. (CSFB) társaság­gal. Az erről szóló dokumentu­mot tegnap írta alá Ivan Miklós pénzügyminiszter, a kormány gazdasági miniszterelnök-helyet­tese. Hírügynökségi jelentések szerint az 500 millió euró értékű állam- kötvények külföldi kibocsátásá­nak feltételei - a közép-európai régió viszonylatában - az eddigi legjobbak. A pénzt Szlovákia az államadósság törlesztésére kíván­ja felhasználni. Ivan Miklós leg­alább 1 milliárd koronás megta­karítást remél a régi hiteleknek az új eurókötvényekkel történő fel­váltásával. Az idei költségvetésre vetítve a hozadék mintegy 250 millió koronát tesz ki, legalábbis Ivan Miklós pénzügyminiszter tegnap nyilvánosságra hozott szá­mításai szerint. (TASR) Rossz helyszínen a LIDL GAÁL LÁSZLÓ Galánta. A német LIDL üzletháló­zat nem építhet szupermarketet Ga­lántán a Shopping City mellett - így döntött a város képviselő-testülete. Az önkormányzati képviselők nem a üzletház építését vetették el, csak a helyszínt nem találták megfe­lelőnek. A német cég egy, a vasútál­lomáshoz közeli telket, a Shopping City butiképületei és a többemele­tes bérházak közötti területet sze­melte ki magának. Erről azonban kiderült, hogy sem gazdasági, sem pedig környezetvédelmi szempont­ból az építkezésre nem megfelelő. Át kellene ugyanis helyezni a föld alatti csatornákat, víz- és villanyve­zetéket, ami óriási többletkiadást igényelne. Az építkezés miatt a zöl­dövezet egy részét is fel kellene szá­molni, fákat kivágni. Mivel az áru- szállítást csak a bérházak előtti úton lehetne megoldani, ugrásszerűen megnövekedne a forgalom, a zaj és légszennyezés. A képviselő-testület döntése értelmében az említett helyszínen nem lehet építkezni, ám amennyiben a német beruházó a város más területén szerezne telket, akkor kérelmét újból megvitatják. Ivan Oravec elveti az egyszerűsített elszámolási rendszert Egyeztető agrárkamarák ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brünn. A szlovák agrárkamara sze­rint Szlovákiának a jelenlegi agrár­elszámolási rendszerre kellene át­térnie az ország jövő májusi európai uniós csatlakozása után. Ivan Ora­vec, az SPPK elnöke a visegrádi or­szágok agrárönkormányzatai ve­zetőinek tanácskozásán síkra szállt az eredeti, az EU-ban jelenleg is al­kalmazott elszámolási rendszer mellett, elutasítva az EU által csatla­kozó országoknak felajánlott egy­szerűsített átalánytámogatást. Ora­vec ezt annak apropóján jelentette ki, hogy több ország fontolgatja a közvetlen kifizetések terén az egysé­ges területalapú kifizetésre való át­térést. Szlovákia még nem döntött az ügyben, de az agrárkamara csak végső esetben tartaná elfogadható­nak a brüsszeli javaslatot. Csikai Miklós, a magyar agrárkamara elnö­ke megerősítette, hogy a magyar kormány kötelezte magát a közvet­len kifizetések 55 százalékra történő pótlását nemzeti forrásokból. A ta­nácskozáson elhangzott: Csehor- szágnak és Lengyelországnak két- két kifizetési ügynöksége lesz, az egyik kezeli majd a közveden támo­gatásokat, a másik a strukturális ala­pokból beérkező pénzeket, (ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Tovább terjeszkedik a Tesco áruházlánc Pozsony. A Tesco ez év augusztu­sában tizenharmadik szlovákiai hipermarketjét nyitja meg Po­zsonyban. Az új bevásárlóköz­pont csaknem 11,5 ezer négyzet- méteren éjjel-nappal váija majd a vásárlókat. Az építkezés március­ban kezdődött az Aranyhomok városrészben a Shopping Park Soravia közelében. A beruházás keretében 420 új munkahely jön létre. A bevásárlóközpont mellett egy 740 férőhelyes parkoló, autó- buszmegálló és gyalogos felüljáró létesül. A Tesco jelenleg 12 hiper­marketet és 5 áruházat üzemeltet Szlovákiában. A pozsonyin kívül az idén további 3 megnyitását tervezi nálunk. (SITA) Bokros Lajos dicsérte Szlovákiát Pozsony/Varsó. Magyarország volt pénzügyminisztere, aki jelen­leg a washingtoni Világbank pénzügyi tanácsadó-szolgálatá­nak igazgatója, egy varsói konfe­rencián elismeréssel szólt a szlo­vákiai gazdasági reformokról. Bokros Lajos az egészségügyi adósságok kezelésével foglalkozó vüágbanki tanácskozáson kijelen­tette: míg 1995-1997 között a rendszerváltó országok közül Magyarország és Csehország szá­mított példának, addig jelenleg az államháztartási és az egész­ségügyi reformok terén az átala­kuló országok Szlovákiára tekint­hetnek, mint követendő példára. Bokros szerint az államháztartási hiány területén a helyzet nem va­lami kedvező Közép- és Kelet-Eu- rópában. Az államháztartás hiá­nya tavaly Magyarországban a bruttó nemzed termék 9,5%-ra rúgott, Csehországban 8,5, Szlo­vákiában 7,5% volt. (SITA) A Volkswagen negyedévi gyártása Pozsony. A Volkswagen Slovakia Rt. az idei év első negyedévében 46 406 autót, 84 781 sebesség- váltót és 4,85 millió egyéb alkat­részt gyártott. A vállalat 30,6 mü- liárd koronás árbevétel mellett 30, S milliárd koronás exportot ért el, miközben behozatala 19,5 milliárdot tett ki. Ezzel az rt. egy­maga 11 milliárd koronával javí­totta az ország kereskedelmi mér­legét. AVW nettó exportja 72 százalékkal szárnyalta túl a múlt év azonos időszakában lebonyolí­tott kivitelének értékét. A pozso­nyi autógyár március végén 9175 főt alkalmazott, akik az idén a VW Touareg, Polo, Golf, Bora 4Motion, valamint a Seat Ibiza modelleket gyártják. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,174 Lengyel zloty 9,399 Angol font 57,707 Magyar forint (100) 16,723 Cseh korona 1,309 Svéd korona 4,482 Dán korona 5,546 Szlovén tollár (100) 17,662 Japán ien (100) 30,160 Sváici frank 27,271 Kanadai dollár 26,074 USA-dollár 35,157 VÉTEL ­ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,0042,30 34,05-36,45 1,28-1,34 15,73-17,73 OTP Bank 40,1142,21 34,28-36,18 1,28-1,34 16,12-17,35 Postabank 40,0242,32 33,80-36,52 1,28-1,34 14,92-18,52 Szí. Takarékpénztár 40,08-42,03 34,26-36,01 1,27-1,34 15,98-17,49 Tatra Bank 40,10-42,24 34,24-36,06 1,28-1,34 16,08-17,40 UniBanka 40,1242,18 34,32-36,08 1,28-1,34 15,08-18,38 Általános Hitelbank 40,10-42,24 34,27-36,10 1,27-1,35 15,82-17,66 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Megállapodtak újabb államkötvények kibocsátásáról Törlesztésre szánt pénz

Next

/
Thumbnails
Contents