Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-22 / 116. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 22. Kultúra Q Május 26-án tartja új műsorának premierjét a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes a pozsonyi Új Színpadon Lakodalom elődeink táncaival Jöjjenek a lagziba! Jövőre lesz harmincöt éve an­nak, hogy megalakult a Szőt­tes. Ez alatt az idő alatt min­dig is igyekezett teljesíteni azt a célt, amellyel az együttest létrehozták. Vagyis hogy se­gítse felkutatni, ápolni és megőrizni a magyar népmű­vészet értékeit, s ezeket szín­padra alkalmazva eljuttassa a nagyközönséghez. Erre vállal­kozott legújabb műsorával is. TALLÓSI BÉLA A .Jöjjenek a lagziba” egy zoboralji népdal egyik sora, s egyben a Szőt­tes tizenhetedik egész estés műsorá­nak, vagyis új bemutatójuknak a cí­me. Ennek premierjét május 26-án tartják Pozsonyban, az Új Színpad világot jelentő deszkáin. Abban a színházban - ahogy Reicher Gellért, az együttes szervezőtitkára elmond­ta -, ahol a nyolcvanas évek kivéte­lével, amikor is az épületet felújítása folyt, mindig is elsőként elevened­tek meg a Szőttes új műsorai. „Pre­miernek nevezzük ugyan a pozsonyi előadást, ám valójában minden egyes fellépésünket bemutatónak mondhatjuk, hiszen azt az adott műsort abban az adott községben, városban akkor mutatjuk be elő­ször” - magyarázza a szervezőtitkár. Új műsort pedig általában két, két és fél évente állítanak össze és mutat­nak be. A .Jöjjenek a lagziba” című műsor koreográfusai, rendezői Nagy Myrtil és Konkoly László. Nagy Myrtil elmondása szerint na­gyon sok újdonságot tartalmaz a fő­városi bemutató előtt álló műsor. Egyebek között annak okán, hogy az együttes jelenleg éppen nemzedék- váltás után van, megújult, nagyon sok a fiatal. A műsorral kapcsolat­ban újszerűségről beszélhetünk olyan szempontból is, hogy Konkoly László és Nagy Myrtil, az eddigi tánckarvezetők először próbálkoz­tak meg koreografálással, rendezés­sel. „Eddig magyarországi művésze­ti vezetői voltak a Szőttesnek, most már próbáljuk átvenni ezt a szerepet is” - mondja Nagy Myrtil. A, Jöjjenek a lagziba” továbbá abból a szempontból is újdonság, hogy olyan jellegű tematikus műsort, mint ez a premier előtt álló mostani, régen adott elő a Szőttes. A temati­kára pedig már maga a cím is utal. „A műsor a lakodalomról szól - ma­gyarázza Nagy Myrtil. - Ám tulaj­donképpen csak attól a pillanattól eleveníti fel a lakodalmi szokásokat, ahogy az ifjú pár kijön a templomból a násznép kíséretében, és egészen addig követi nyomon, míg véget nem ér a lagzi. Azért gondoltuk, hogy ezt a szokást jó lenne a közön­séghez, a nyilvánossághoz egy kicsit közelebb hozni, mivel a lakodalom a mai formájában már nem úgy zajlik, ahogy egykor. Teljesen átalakult, le­rövidült, egyéjszakás program lett. Azelőtt falun az ifjú pár egybekelése csaknem egyhetes folyamat volt. Már csupán addig a pillanatig is, amíg a templomban az Úr színe előtt egybekelt az ifjú pár, nagyon sok minden történt az esküvő körül. Há­romszor hirdették, és a vendégeket napokon keresztül jártak meghívni. A fiataloknak az egész falu közössé1 ge előtt kellett vállalniuk, hogy ők ezentúl összetartoznak. Ennek a fo­lyamatnak csupán egy hivatalos ré­sze volt a templomi esküvő. Amit a frigy, a közösség előtt egymásnak tett ígéret megünneplése követett. A faluközösség ezekben a szokások­ban, amelyeket minden időkben úgy alakított, hogy megtartó erejűek le­gyenek, mindig is ősi tradíciót szán­dékozott megőrizni. Mi tánccsoport­ként a tánc eszközeivel, a néptánc motívumkincsével és az egyes táj­egységek táncanyagával azt szeret­nénk megmutatni, hogy mi minden történt az esküvőt követően. Az első tájegység, amelyhez nyúltunk, Zo- boralja. A Nyitra vidéki magyarlakta falvacskáknak nagyon régi, értékes kultúrájuk van, amely a mai napig fennmaradt. Ezt a kultúrát próbál­tuk meg megmutatni rögtön a mű­sor elején. Zoboralji táncok segítsé­gével láttatjuk, amint vonul a nász­nép a templomból: a vőlegény ven­dégei mennek a vőlegényes házhoz, a menyasszony vendégei a menyasz- szonyos házhoz, majd két helyszí­nen folytatódik a lagzi.” S mivel egy időben a zoborvidéki la­kodalmakban - és más vidékeken is - fúvószenekar húzta a talpalávalót, az előadásnak ebben a zoboralji ré­szében az alsóbodoki fúvószenekar is közreműködik. Ez is újdonsága, érdekes színfoltja lesz a műsornak, a fővárosi premiernek. Visszatérve a lagzi színpadon meg­elevenített eseményeire, Ipolymen- te táncai, főképp szálkái és ipoly- varbói táncok révén követhetjük nyomon, mi történik a két helyszí­nen. Ezután mátyusföldi motívu­mok színesítik a műsort: tardos- keddi táncokkal azt jelenítik meg a táncosok, hogyan mulattak a ven­dégek a vőlegényes háznál. A mű­sorban lesz rábaközi táncanyag is, továbbá megjelennek benne Rimóc környéki, valamint a Galga-mente tájegységből a kartali táncok. Nagy Myrtil elmondta, hogy a mű­sorra az új stílusú táncok jellemző­ek; zenében és táncban a csárdások dominálnak. „Ugyanakkor az anya­got igyekeztünk színessé tenni az­zal, hogy olyan elemeket is kompo­náltunk bele, mint a zoboralji meny­asszony-búcsúztató, az ipolyvarbói pártaköszöntő.” Az előadás zenei szerkesztője Laka­tos Róbert, a Szlovák Filharmónia tagja, aki több mint tíz éve együtt­működik a Szőttessel. A muzsikát Cseh Tamás és barátai szólaltatják meg. Ugyanúgy, mint eddigi műsoraival, a pozsonyi premiert követően, a Szőt­tes a , Jöjjenek a lagziba” című elő­adásával is bemutatkozik majd Dél- Szlovákia városaiban, falvaiban. A kötet első részében az olvasó az utóbbi évtized riportjainak, interjúinak válogatását fedezheti fel Határok nélkül Duray Miklós, Gecse Géza és Vojtek Katalin az esten (A szerző felvétele) HORVÁTH ERIKA Gecse Géza, a Magyar Rádió Hatá­rok nélkül című műsorának főszer­kesztője volt a vendége annak az író­olvasó találkozónak, amelyet ked­den este tartottak a Csemadok po­zsonyi székházában. Állam és nem­zet a rendszerváltás után címmel megjelent könyvéről és rádiós pálya­futásáról Vojtek Katalin, a Vasárnap munkatársa, valamint P. Vonyik Er­zsébet és Duray Miklós beszélgetett a szerzővel. A Csemadok és a Szövetség a Közös Célokért meghívására érkezett ne­ves újságíró interjúkötete 2„ bővített kiadását mutatta be, amely a Ma­gyar Rádióban elhangzott riportok és a Tolcsvay Klubban tartott Hatá­rok nélkül vitaestek szerkesztett vál­tozatait tartalmazza. A könyv előszava Szekfű Gyula - a két világháború közötti korszak meghatározó történészgondolkodó­ja és az interjúkötet ihletője - gon­dolataival kezdődik: „Olyan időben élünk, mikor az, aki egyedül járja út­ját, nyugodtan nyilatkozhatik hazá­ról és népéről, mert senkitől sem vár helyeslést, ócsárolással sem törődik, a jelenben úgyis keveset bízik, de is­meri a múltat és hisz a jövőben.” A nagy gondolkodó műve szembesí­téssé vált a magyarok számára, mert szavai még ma is aktuálisak. Nem csoda tehát, hogy éppen Szekfű Gyula életszemlélete és gondolko­dása adott ihletet Gecse Gézának az interjúkötet összeállításához és megjelentetéséhez. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke a könyv előszavában ezt úja: „1989 után a közép-európai államok és nemzetek - a szovjet befolyás visszaszorulása után - új viszonyrendszerben talál­ták magukat. Gecse Géza a Magyar Rádió munkatársaként e feltétel- rendszerben a magyar állam, a szomszédos országok és a magyar nemzeti közösségek viszonyának krónikása. Ilyen értelemben könyve olyan sajátos dokumentumkötet, amelyet nagy haszonnal lapozhat­nak nemcsak napjaink, hanem vél­hetően az elkövetkező idők korsza­kunk iránt érdeklődő olvasói is.” Gecse Géza 1987 óta dolgozik a Ma­gyar Rádiónak, és megalakulása óta részt vesz a Határok nélkül szerkesz­tésében. Rádiós pályafutása során ez a műsor biztosított számára lehe­tőséget arra, hogy a magyar állami politika és a határon túli magyarság sorsának összefüggéseit napról nap­ra nyomon kövesse. A kötet első részében az olvasó az utóbbi évtized riportjainak, interjúi­nak válogatását fedezheti fel. Az el­ső interjú Habsburg Ottóval készült, melyben az interjúalany kijelentet­te: „Kérem szépen, én úgy érzem, hogy az egész történelmünket nem szabad túl sokat gyászolni, hanem ellenkezőleg, tanulnunk kell belőle: mit szabad és mit nem szabad csi­nálnunk. Ennek folytán a történe­lemnek csak annyi értelme van, amit a jövő számára jelent.” Gecse provokatív kérdésére, miszerint Habsburg Ottónak jelent-e lélektani problémát az, hogy a Habsburg-csa- lád tagjai közül ő nyilatkozik először az 1848/49-es szabadságharcról, így válaszolt: „Nézze, nekem sem­milyen történelmi esemény nem je­lent lélektani problémát, ugyanis számomra mindaz, ami történt, a magyar múlt része, tehát nincsenek történelmi komplexusaim.” Az 1991-ben aláírt ukrán-magyar alapszerződésről a szerző dr. Dió­szegi Istvánt, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem Új- és Legújabb- kori Egyetemes Történeti Tanszék vezetőjét kérdezte, mert az alap- szerződés azon kitételét, miszerint Magyarországnak és Ukrajnának nincsenek egymással szemben terü­leti követelései, a budapesti Ország­házban számos bírálat érte. Az inter­júkötetben neves közéleti személyi­ségek, politikusok és művészek is nyilatkoznak az ország és a határon táli magyarság gondjairól. A kötet második része a Tolcsvay Klubban elhangzott vitaestek szer­kesztett változata. Ebben a magyar népzene szerepéről, a média szere­péről, a határon túli magyar közös­ségek problémáiról, a magyar haza­árulás történetéről, a státustörvény­ről, a benesi dekrétumokról olvas­hatunk írásokat. Gecse Géza olyan témákat feszeget mind műsoraiban, mind pedig ebben a könyvben, me­lyek kínos tabunak számítanak. Vojtek Katalin, Gecse Géza egyik be­szélgetőpartnere kijelentette: süt a szerzőről, hogy kisebbségi aggyal gondolkodik. A neves újságíró a ki­sebbségi lét problémái iránti affini­tását azzal magyarázta, hogy élete első kilenc évét Kárpátalján töltötte, anyja észt volt, apja magyar, de édesanyjával oroszul beszélt. Gecse Géza szerint az a jó újságíró, aki jól kérdez, de nem tapintatlan, és megtalálja azokat az interjúala­nyokat, akik fantasztikus választ tudnak adni kényes kérdésekre is. Pozsonyban a Thália Színház Pozsony. Alfonso Paso Papa és mama bonyodalmai című vígjátéká­val holnap Pozsonyban vendégszerepei a kassai Thália Színház. Az előadás 19 órakor kezdődik a ruzinovi művelődési házban. A fősze­repben Kövesdi Szabó Máriát és Dráfi Mátyást láthatja a közönség. Jegyek a Magyar Kultúra könyvesboltban kaphatók, (ú) Ferenczi Gábor kiállítása Komárom. Ferenczi Gábor fiatal magyarországi festőművész alkotá­saiból nyílik kiállítás holnap 16 órakor a Csemadok-galériában. (ú) Ember és viselet Komárom. A Mátyusföldtől a Bodrogközig vonultatja fel a felvidéki magyar népviseletet Manga János fényképei révén az a kiállítás, ameiy Ember és viselet címmel holnap 17 órakor nyílik a Komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma Nádor utcai főépüle­tében. A kiállítás kurátora Méry Margit és Tóth Imre, fővédnöke Bugár Béla, a szlovák parlament alelnöke. Megnyitó beszédet mond Méry Margit és és Czövek Judit, (m) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ka­kukkfészek 19 KIS SZÍNPAD: Horror az erdészházban 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Papa és mama bonyodalmai (vendégjáték Ko­máromban) 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: János vitéz 11 MOZI POZSONY HVIEZDA: A Nap könnyei (amerikai) 15.30,18,20.30 MLADOST: To­vábbi tíz perc I. (angol-német) 15.30,18,20 TATRA: Mátrix - Újratölt­ve (amerikai) 17.30,20 AU PARK - PALACE: Mátrix - Újratöltve (ame­rikai) 14,14.20,15,15.10,16,16.10,17,17.10,18,19,20,21,21.50,22, 22.50 A dzsungel könyve 2. (amerikai) 14.55 Az utolsó éjjel (amerikai) 16.45,19.30,22.15 X-Men 2. (amerikai) 14.15,16.55,19.45,22.20 Ho­gyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 14.40, 17.20, 19.55,22.25 Beavatás (amerikai) 15.20,17.45,20.10,22.35 Tökös csaj (amerikai) 16.15, 18.25, 20.35, 22.45 Johnny English (angol) 14.50, 17,19.10, 21.20 Mátrix (amerikai) 19 A Nap könnyei (amerikai) 21.55 Bölcsőd lesz a koporsód (amerikai) 15.05,17.15,19.25,21.35 Kilenc ki­rálynő (amerikai-argentin) 18.45 PÓLUS - STER CENTURY: Mátrix - Újratöltve (amerikai) 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22 Tökös csaj (amerikai) 13.45,15.55,18.05,20.15,22.25 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 15.25,17.55,20.25 Az utolsó éjjel (ameri­kai) 20.45 Bölcsőd lesz a koporsód (amerikai) 19.35, 21.45 X-Men 2. (amerikai) 14.50,19.40, 22.10 A tökös, a török, az őr meg a nő (fran­cia) 17.20 Beavatás (amerikai) 13.50,16.05,18.25 Johnny English (an­gol) 13.05,15.15,17.25 A dzsungel könyve 2. (amerikai) 13 KASSA TATRA: Heaven (angol-német) 16,18,20 CAPITOL: Mátrix - Újratölt­ve (amerikai) 15.30,18,20.30 ÚSMEV: A kör (amerikai) 16,18,20 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Johnny English (angol) 19.30 ÉRSEK­ÚJVÁR - MIER: New York bandái (amerikai) 19 IPOLYSÁG - IPOLY: Még egy kis pánik (amerikai) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: A Nap könnyei (amerikai) 16.30, 19 GYŐR PLAZA: Beavatás (amerikai) 20.15 Bölcsőd lesz a koporsód (amerikai) 16.30,20.30 Chicago (amerikai-kanadai) 18 Femme Fatale (amerikai- francia-német) 17.30 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (ame­rikai) 13.30,15.45,18,20.15 Johnny English (angol) 14,16,18,20 Két hét múlva örökké (amerikai) 18.30 Lakótársat keresünk (francia-spa­nyol) 15,20 A mag (amerikai) 14.45,19.45 Malacka, a hős (amerikai) 14.30,16.15 A Nap könnyei (amerikai) 13.30,18 Szakítópróba (ameri­kai) 13.45,15.45,17.45,19.45 Tökös csaj (amerikai) 14,16,18, 20 X- Men 2. (amerikai) 15,17.30,20 Az Irodalmi Szemle májusi számának tartalmából írók, életművek közelről LAPAJÁNLÓ Három kimagasló életművel foglal­kozik a folyóirat legújabb száma. Dé­nes György nyolcvanadik születés­napja egy kissé a számvetés alkalma is. Nagy utat tett meg nemcsak költő­ként, hanem rádiószerkesztőként is. Munkásságát Duba Gyula méltatja, beszélgetést Fonod Zoltán készített az ünnepelttel. Fél évszázadon túli éveket mondhat a magáénak Gren­del Lajos, akinek írói pályája lénye­gében a sikerek sorozata. Keserű Jó­zsef a különbségek, a szemlélet és a regényírás sajátosságai szemszögé­ből vizsgálja az életművet. A törté­nész Vadkerty Katalin munkásságá­nak csúcsát a magyarüldözés éveiről írt művei, s az elmúlt évben kiadott hármaskönyv jelentik. Érdemes megállni, az olvasóknak is bebaran­golni ezeket az életműveket, hogy nyüzsgéssel teli világunkban az érté­kekre oda tudjunk figyelni. A szépirodalmi rovatban Dénes György, Marsall László, Németh Ist­ván és Leck Gábor verseit olvashat­juk. A prózát - többek között - Kmeczkó Mihály novellája, Csordás János elbeszélése és Gál Sándor naplójegyzetei képviselik. Könyvkri­tikát Kiss József kötetéről olvasha­tunk Duba Gyula tollából, valamint vendégkritikaként Görömbei And­rás írását Szilágyi István Hollóidő cí­mű jelentős kritikai visszhangnak örvendő regényéről. Érdeklődésre tarthat számot Csemusné Ortutay Katalin írása, aki a nyelvtörvények útját és az elnemzetlenítés történel­mi kísértéseit vizsgálja. A folyóirat legújabb számát a kolozs­vári származású kiváló szobrászmű­vész, Szervátiusz Jenő alkotásai il­lusztrálják. (dz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents