Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-20 / 114. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 20. Riport Vasárnap volt a múzeumok és a galériák nemzetközi napja - Rozsnyón idén is nyílt napot tartottak Ránvá^ati Múzpiimhan amelyet tnhh A múzeumoknak is kedvezhet az Európai Unió Az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén mindenki azt fontolgatja, menynyiben befolyásolja majd helyzetét a csatlakozás. A múzeumok és a galériák nemzetközi napja alkalmából a Rozsnyói Bányászati Múzeumon keresztül próbáljuk megvizsgálni, milyen helyzetben vannak most a szlovákiai múzeumok és a csatlakozás mennyiben befolyásolja őket. KOVÁCS ÁGNES Az Andrássy-képtár A ROZSNYÓI BÁNYÁSZATI MÚZEUM A múzeum mintegy 48 ezres gyűjteménye nagyon értékes, ennek körülbelül negyede állandó tárlat formájában tekinthető meg. Bányászati és kohászati gyűjteménye valamint tárlata egész Közép-Eu- rópában ismert, az új történelmi tárlatot, amelynek különlegessége, hogy jellege egy látogatható raktárhoz hasonló, számtalan hazai és külföldi szakember a jövő egyik lehetséges fejlődési vonalának tekinti. Noha főként bányászatra szakosodott múzeumról van szó, rendkívül gazdag a múzeum néprajzi gyűjteménye is, amely a három itt élő etnikum - a szlovák, a magyar és a német - életét illetve tevékenységét mutatja be. Ezen kívül a Szlovák Karsztvidék élővilágát bemutató állandó kiállítás is egyedülálló Szlovákiában. Értékes a numizmatikai és a történelmi anyag is. „Hét épületünk közül hat műemlék” - tájékoztat Csobádi úr. A múzeum adattárában 55 ezer negatív van elhelyezve, a múzeum évente 16- 22 időszakos kiállítást mutat be, első külföldi bemutatkozása 1986- ban volt a Herman Ottó Múzeumban Miskolcon, azóta Magyarország több városában, Csehországban és Lengyelországban mutatkozott be kiállításokkal. 1988-tól rendszeresen megjelenteti a Múzeumi Újságot, évente 5-6 kutatást vállal, dolgozóinak száma 16, ebből 7 muzeológus. A bányászaton, kohászaton, néprajzon, történelmen kívül egyéb szakterületeken is dolgoznak az intézményben, van régészeti, botanikai, zoológiái, ásványtani és képzőművészeti gyűjteményük, valamint fegyverek gyűjteménye is. Ezek állandó tárlatok formájában tekinthetők meg. Nincs azonban fedezet a muzeális tárgyak vásárlására. „Restaurálásra illetve konzerválásra szükséges (Szabó Ottó felvételei) vegyszerekre csak részben jut, nem tudjuk fűteni helyiségeinket, fékezni kell a kutatómunkát, kevesebbjut kiállításokra, hiányos illetve elavult a számítógépparkunk, csak akkor utazunk, ha nagyon muszáj, az épületek karbantartása nem rendszeres, nincs archeológusunk, botanikusunk és zoológusunk, hiányát érezzük képzett művészettörténésznek is. A 30 ezres látogatottság 10 év alatt majdnem a felére csökkent. A múzeumokban dolgozó szakemberek bérének zöme pedig nem haladja meg az országos átlagét, nem beszélve a segéderőkéről” - panaszkodik az igazgató. SZÜKSÉG VAN-E MÚZEUMOKRA? Az igazgató úr szerint egészen biztosan akadnak néhányan, akik megkérdőjelezik az egyes múzeumok létének fontosságát, szükségességét. Számuk azonban elenyésző. A múzeumok társadalmi megrendelés alapján jöttek létre, alapításuk céltudatos tevékenység eredménye volt. Hiszen generációk és generációk érezték szükségét az elmúlt idők tárgyi bizonyítékainak gyűjtésére, megtartására majd bemutatására. Akkoriban pedig még ezt a célirányos tevékenységet nem is hívták muzeológiának. „íme a Rozsnyói Bányászati Múzeum példája, hiszen 1902-ben alakult, mint Rozsnyói Bányászati és Mine- ralógiai Múzeum. Ebben az időben Rozsnyón és környékén élénk gazdasági élet zajlott, amely vasércbányászatának és -feldolgozásának volt köszönhető. Gömör ekkor Magyarország vasérctermelésének és vasgyártásának terén a legelőkelőbb helyet foglalta el, hiszen a vasgyártás az országos termelés 30—40%-át tette ki. A Magyarországon üzemelt 55 nagyolvasztó közül 23 Gömörben működött. Rozsnyó, amely középkori hírnevét az arany-, ezüst- és rézbányászatának köszönheti, akkor reneszánszát élte. Virágzott a termelés, a feldolgozás, a kereskedelem, a szállítás, a kulturális és a társadalmi élet. A gazdasági és társadalmi életet művelt, iskolázott emberek irányították, akik nagy hatással voltak környezetük szellemi és kulturális életére. A Rozsnyói Bányászati Múzeum megalakulásánál is éppen ők játszották a döntő szerepet. Nem véletlen, hogy a rozsnyói társadalom 1912-ben a technika és az életszínvonal fejlődésével végleg eltűnnek a korra jellemző használati tárgyak, kellékek, munkaeszközök, és szükségét érezte egy múzeum megalapításának Rozsnyói Városi Múzeum néven. Majd az előbb említett, és korábban alapított bányászati múzeummal ösz- szevonva a járási honismereti szerepkört kapta intézményünk.” Az igazgató úr szerint elképzelhető, hogy belső szelektálás lesz, és szigorúbbak lesznek a tárgyi gyűjtés, a raktározás, a restaurálás, valamint a konzerválás feltételei. „Egyre fontosabb szerepet kap a dokumentálásban a videó és a számítástechnika. A kérdés, úgy érzem arról is szól, mennyi múzeumra van szüksége az országnak. A Szlovák Nemzeti Múzeumon kívül a többi múzeum létjogosultságát a régiókra bíznám. A gyűjtemények tulajdoni viszonyait pedig még szigorúbb államközi törvénynek kellene rendeznie” - mondja Csobádi József. A MÚZEUMOKNAK IS ÚJ FENNTARTÓJUK LETT Egy éve és tizenhat napja a Rozsnyói Bányászati Múzeum fenntartója a Kassa Megyei Önkormányzat. „Felelőtlenség lenne erről jót vagy rosszat mondani. Úgy érzem, kinn vagyunk a vízből, bár nagyon nehéz év vár ránk. Kalkulációink szerint 300 ezer korona hiányzik ahhoz, hogy minőségi muzeológiai munkát végezzünk. A másik oldalon két épületünkön végzünk tata- rozási munkálatokat 1 millió korona értékben, és egy számítógépre számíthatunk ebben az évben” - összegzi az igazgató. NYÍLT NAP A MÚZEUMBAN A múzeumok és a galériák nemzetközi napja alkalmából idén is nyílt napot tartott a múzeum. Minden állandó kiállításon két szakember volt szolgálatban. „Mivel a nemzetközi nap vasárnapra esett, szombaton tartottunk nyitva. Minden tárlatunk nyitva volt, a galériában pedig egy zempléni képzőművész, Ludmila Krausová-Lakomá szép és érdekes, mintegy 80 darabból álló festménykiállítása látható.” Ezen kívül pedig egy saját gyűjteményből válogatott kiállítást mutattak be, melyet a nemzetközi nap alkalmából készítettek, témája a bányászzászlók. A bányászati-kohászati kiállítás épülete sebben lehet majd pályázni, sikeresek lesznek a közös pályázatok, melyek eredményeképpen intenzívebb lesz a kiállítások cseréje, közös kiállítások készítése és bemutatása több országban. Véleményem szerint évente több vándor- kiállítás is követi majd egymást egy-egy múzeumban, s le lehet szorítani a költségeket is. Végre nem lesznek határok, elmarad a túlzott és fölösleges adminisztráció, amely fékezte a kiállítások külföldre vitelét. És persze elmaradnak a borsos kiviteli engedélyek. Számításom szerint változásra lehet számítani a kiadványok cseréjében is. Megnő az érdeklődés a múzeumok kiadványai iránt, ezek több nyelven jelennek majd meg, nagyobb példányszámban, esetleg közös kiadványok látnak napvilágot, csökkennek az ezzel kapcsolatos költségek. El tudok képzelni egy többnyelvű, szakmai muzeológiai szótárt is. Ami a belső tevékenységet illeti, szerintem néhány éven belül bekövetkezik az egyes gyűjtemények rangsorolása, kategorizálása, melyben kiemelt szerepet kapnak az európai népek kultúráinak emléktárgyai. Biztosra vehető azonban, hogy a múzeumok létfenntartására szükséges fedezetet az alapítónak kötelezően biztosítania kell. Várható, hogy a turizmus lendületével arányosan emelkedik a múzeumlátogatók száma is” - mondja Csobádi úr. Addig azonban meg kell küzdeni a nap mint nap fennálló nehézségekkel. Az igazgató szerint a klasszikus regionális hármas, azaz a köz- művelődési intézmény a múzeum és a könyvtár közül a múzeumoknak jut a legelőkelőbb szerep, mert a legsokoldalúbb információkkal szolgálnak, és egyedi darabokat őriznek. A könyvtárakkal kiegészülve képesek lennének ellátni a régió összes közművelődési igényét, még egy kis munkamódosítás árán is. Mindenesetre a közvélemény nem sokat tud a múzeumok munkájáról. MIT CSINÁLNAK ABBAN A MÚZEUMBAN? Amikor arról beszélek, hogy sokan azt gondolják, a tárlatvezetésben merül ki a múzeumi munka, nem sokat tévedek. „Fején találta a szöget. Többen, amikor a dolgozók létszámáról érdeklődnek, és elmondom, hogy 16-an vagyunk, csodálkozva kérdezik, ennyien várják a látogatókat? Már szóltam arról, hogy a múzeumok kutatnak, gyűjtenek, törődnek a gyűjteményekkel, raktároznak, forgatókönyveket írnak, állandó tárlatokat és időszakos kiállításokat készítenek. A múzeumok szakemberei előadásokat, beszélgetéseket és tanulmányi kirándulásokat szerveznek. Sok múzeumban élénk a publikációs tevékenység, de minden múzeum igyekszik minőségi ismeretterjesztő munkát végezni. Egy mondat erejéig visz- szatérek a gyűjteményre, hiszen ez nagyon fontos. A múzeumok az ismeretlenből szelektálják a tárgyat, ezt gyűjteménybe rendszerezik Ekképpen nemcsak a kulturális örökség kezelői, hanem alapítói, létrehozói is. És ez az elsődleges. Az iskolákkal változó a helyzet, csökkent az érdeklődés a múzeumok iránt. Azonban nem mindig helytálló a kijelentés, hogy a gyerekeknek nincs pénzük. Igazgatója, avagy tanítója válogatja” - mondja. Azért, hogy az iskolák megismerjék a muzeológiai munka részleteit, évente kétszer nyílt napokat rendeznek, és gyakran bemutatják a raktárhelyiségeiket is. A szakemberek beszámolói pedig magukba foglalják a múzeumi tárgy útját a felfedezéstől a dokumentáción keresztül a kiállításig. Kérdésemre, hogy áll ma a szlovákiai múzeumügy, Csobádi József igazgató válasza nem egyértelműen pozitív. „Még nem szakadt meg teljesen a fonal a kutatás, a gyűjtés, a konzerválás, a restaurálás, a raktározás és a prezentáció vonalon. Azonban hihetetlenül kevés ezeknek a múzeumi jellegű aktivitásoknak az anyagi fedezete. Ugyanakkor a múzeumok raktáraikban felmérhetetlen értékű gyűjteményt őriznek. Ezek azonban az intézményeknek csak külső, bár nagyon fontos jellemzői. Szlovákia uniós csatlakozása idején nem dicsekedhet mezőgazdasága színvonalával, az egészségügy helyzetével és sok más egyéb mérhető és kevésbé mérhető mutatóval, de kulturális örökségére joggal büszke lehet. Legyen ez természetes helyén, vagy gyűjteményekben elhelyezve, olyan érték ez, amely a jelenlegi EU-tagállamokban csaknem ismeretlen. Hiszen Csehországot kivéve a szomszéd és a most csatlakozó államok népei sem ismerik ezt a kulturális örökséget. Nem beszélve a szellemi örökségről, ami országunkat igazán vonzóvá teheti majd.” FELTÁMAD A VÁLTOZÁS SZELE A csatlakozás után bizonyára a kultúrának ezen a területén is változás áll be, bár valószínűleg sokkal lassabban, mint más területeken. „Várhatóan többet és eredményeCsobádi József VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: ESŐ LEGINKÁBB NYUGATON, 18-23 FOK A Nap kel 05.09-kor - nyugszik 20.28-kor A Hold kel 00.48-kor - nyugszik 08.45-kor ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA A Duna vízállása - Pozsony: 310, apad; Medve: 140, apad; Komárom: 225, apad; Párkány: 165, apad. Jobbára borult lesz az égbolt, a délután folyamán az ország déli és délkeleti részén felszakadozik a felhőzet. Komolyabb csapadékképződés délelőtt csak elvétve várható, délután több helyen, nyugaton és északnyugaton mindenképpen esni fog. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 23 fok között várható, délen 25 fok valószínű. Déli szél 2 és 5 m/s közötti sebességgel, ami akár 15 m/s-os széllökésekké változhat. Éjszaka 10-14 fokra számíthatunk. Holnap borult égbolt, sok eső várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 19 fok között alakul. Felerősödnek az időjárás kedvezőtlenebb hatásai. Főként a mozgásszervi és reumatikus betegségekkel járó fájdalmak éreztethetik hatásukat. Gyakoribb lehet a hátgerincbántalmak miatti fejfájás. Légúti panaszok elsősorban a reggeli órákban jelentkezhetnek. Ingerlékenyebbek, fáradékonyabbak lehetünk, nagyobb erőfeszítésbe kerül az összpontosítás, minden bizonnyal rövidül a reakcióidő, ezért vezetés vagy munkavégzés közben legyünk óvatosabbak. Holnap részben csökkenni fognak a negatív hatások. Holnap N Y\ Ij 2 O T ÍT ♦ Mátrix - Újratöltve ♦ Lakótársat keresünk ♦ Mozi- és színházműsor, május 22-28.
