Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-19 / 113. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 19. Közélet - hirdetés 5 Beszélgetés Fodor Gyulával, a Központi Népszavazási Bizottság elnökével a hét végén tartott európai uniós referendumról Mindössze öt beadvány érkezett Szlovákiában most tartották az első érvényes népszava­zást. Törvényes lefolyását a Magyar Koalíció Pártjának képviselője felügyelte. Fodor Gyulával, a Központi Népsza­vazási Bizottság elnökével be­szélgettünk. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Elégedett a referendum lefolyásá­val, a szervezéssel és az ered­ménnyel? Örülök, hogy megkaptam a lehető­séget levezényelni a referendumot. Köszönöm az Istennek és mindenki­nek, aki úgy gondolja, tényleg meg­érdemeljük, hogy bekerüljünk Euró­pába. Bár már most is ott vagyunk, jelenleg nem tartozunk azok közé az államok közé, melyek tudják: ho­gyan kell élni törvényesen, hogyan kell gondoskodni gyermekeinkről és unokáinkról. Örömmel nyugtázha­tom, hogy semmüyen gond nem merült fel, mindössze öt beadvány érkezett a központi bizottsághoz. Három panaszon csak mosolyog­tunk, a jelentkezőknek inkább or­voshoz kellett volna fordulniuk, nem pedig hozzánk. Olyan beteges beadványok vol­tak? Igen. Egyetlen szempontból jó, hogy elküldték őket: ezzel rámutattak a törvénysértésekre. Csakhogy a tör­vény nem gondolhat olyasmire, hogy lesznek az állam politikájával ellenkező emberek, akik nem akar­nak elmenni szavazni, de úgy érzik, muszáj. Ez mindenkinek a magán­ügye: a polgárok maguk döntik el, élnek-e választójogukkal vagy sem. Nem kényszeríti, nem hurcolja őket oda senki. Számomra felfoghatat­lan, emiatt miért kell a központi bi­zottságot zaklatni. Tehát az volt a panasz lényege, hogy a politikusok népszavazásra való ösztönzését egyesek pa­rancsnak vették, és azt hitték, a voksolás kötelező? Pontosan. Egy úr a feleségével azt ír­ta, hogy mindenki lusta, a hatalmon levők közül mindenki lopni akar, és ők ezzel nem értenek egyet. Ugyan­ezt angolul is kifejtette. Nem értet­» Egyetlen szempont­ból jó, hogy elküld­ték őket: ezzel rámutat­tak a törvénysértő- . sekre. \\ tűk, mi ellen tiltakozik, mi ellen emel panaszt, egyáltalán mit akar tőlünk ez az ember?! Mindenkit egy kalap alá vett, azt gondolta, Szlová­kiában mindenki lop és törvényelle­nesen cselekszik, de hogy konkrétan kire mondta ezt, vagy mit akart ez­zel az észrevételével, az talány szá­momra. Voltak a bizottságban ango­lul nagyon jól tudók, és bizony ők sem értették a beadvány lényegét. Máskülönben ügyes embernek kel­Fodor Gyula, a Központi Népszavazási Bizottság elnöke (baloldalt) átadja a hivatalos jegyzőkönyvet Pavol Hrusovsky házelnöknek (TASR-fotó) lett lennie a levélírónak, hiszen még angolul is meg tudta fogalmazni mondandóját. Vagyis csak kifejtette politikai és társadalmi véleményét, és ezt postázta önöknek? Igen, és szomorú, hogy nekünk küldte. Amúgy is elég lehangoltak voltunk, mert már-már úgy tűnt, alacsony lesz a részvételi arány. Tehát a szavazatok számolása közben önöknél is drámaian ala­kult a hangulat? Mi nem számoltunk, csak az egyes televíziók és rádiók naprakész in­formációi, valamint néhány körzet és járás részeredményei alapján volt valamiféle elképzelésünk. A sajtó nagyon egyszerűen feltérképezhet­te, körülbelül hányán mentek el szavazni. Vegyünk például egy hét­száz választópolgárú falut: ha a saj­tó képviselője a választóhelyiség­ben tartózkodott, egyrészt megszá­molhatta, hányán járultak az ur­nákhoz, másrészt ott illusztrációs felvételeket készíthetett, lefényké­pezhette a névjegyzéket, és utána megszámolhatta, hány név van be­karikázva, ami alapján már nagyjá­ból lehetett következtetni az ered­ményre. Említette, hogy a beadványoknak annyiban azért csak volt értel­mük, hogy rámutattak bizonyos törvénysértésekre. Milyenekre? Kimondottan a népszavazással kap­csolatban senki sem nehezménye­zett semmilyen szabálysértést. Fel­hívták a figyelmet arra, hogy meg­sértették a kampánycsendet, hogy a moratórium alatt is reklámozták a referendumot, szavazásra szólítot­tak fel. Nem a központi bizottság fel­adata ennek utánajárni. Testületünk csak arra ügyelt, hogy minden a vo­natkozó törvény értelmében történ­jen. Ezért is mosolyogtam a vasár­napi hivatalos sajtótájékoztatón, amikor valaki azt firtatta, hogy a mi­niszterelnök már szombaton este bejelentette: a népszavazás sikeres volt, és valószínűleg bejutottunk Eu­rópába. Csakhogy a kormányfő nem említett számadatokat, nem hivat­kozott semmilyen hírforrásra, azaz nem sértett törvényt. Háromszor- négyszer is átolvastuk a jogszabályt, de nem találtunk semmit, ami alátá­masztaná, hogy Mikulás Dzurinda szabálytalankodott volna. Egyéb­ként a sajtó nagyon pontosan elta­lálta a részvételi arányt, magunk is meglepődtünk az újságírók saccoló képességén. Ha nem a Központi Népszavazási Bizottság dolga ellenőrizni a tör­vénysértésekre rámutató beadvá­nyokat, akkor kié? A belügyi tárca illetékeséé? Az a beadványtól függ. Ha valaki azt nehezményezi, hogy a televízió és a rádió megsértette a kampánycsen­det, akkor a kulturális minisztérium vagy a frekvenciatanács az illetékes ennek utánajárni. Ha a levélíró arra panaszkodik, hogy kihúzták a szava­zók jegyzékéből, akkor a belügynek továbbítjuk a beadványt. Több helyen a helyi népszavazási bizottság nem akarta elfogadni az útlevelet, amikor valaki azzal akarta igazolni magát. Mi is ott voltunk egy ilyen esetnél, és nagyon sajnálom a dolgot. Sze­retném hangsúlyozni, hogy nem az MKP-ból volt az az úriember, aki egy pozsonyi bizottság tagjaként megmakacsolta magát, és ragasz­kodott hozzá, hogy ő döntse el, ki mivel igazolhatja magát. Amikor mi a helyszínre érkeztünk, már a rob­banásig feszült a helyzet. Egy fiatal- asszony Svájcból érkezett csak azért, hogy szavazzon. A fiatalem­ber pedig kötötte az ebet a karóhoz, hogy útlevéllel nem igazolhatja ma­gát. A hölgy szerepelt a szavazók listáján, és három éve Svájcban él. Néhány hónapos gyermekével és a férjével utazott Pozsonyba, hogy Szlovákiát az EU-ba segítse. Már az bosszantotta, hogy a határon sokáig kellet várakoznia. Azt hitte, fél óra alatt elintézi a dolgot. Férje a kisba­bával a helyiség előtt várakozott, a hölgy egyre idegesebb lett, miköz­ben az említett bizottsági tag már- már dührohamot kapott. Ha nem érkezünk időben, nagy probléma lett volna. Olyan esetről is tudok, hogy Nyitra környékén pénteken egy hölgy ugyancsak útlevéllel akarta igazolni magát, ám tőle sem fo­gadták el. Másnap még egyszer el­ment voksolni, időközben megta­lálta lejárt személyazonossági igazolványát, ezzel már gond nél­kül szavazhatott. Erről most, öntől hallok először, pe­dig személyesen vettem át a jegyző­könyveket, és azokban üyesmiről nem olvastam. Hozzánk csak öt hi­vatalos beadvány érkezett. Ön szerint a népszavazás előtt megsértette valaki a kampány­csendet? Szerintem nem, de ez bonyolult kér­dés, mert be kell bizonyítani. Nem elég állítani, hogy Mariska néni megsértette a moratóriumot, ha­nem arra is rá kell mutatni, konkré­tan miben rejlik a törvénysértés, és ezt be kell bizonyítani. De ilyen probléma nem merült fel, még csak nem is telefonált senki. Arról mi a véleménye, hogy ez volt az első érvényes népszavazás Szlovákiában? Rendkívül örülök, és külön megtisz­teltetés, hogy a referendumot leve- zénylő központi bizottság elnöke a Magyar Koalíció Pártjából volt. Na­gyon boldog vagyok, hogy végül si­keres lett a referendum, és hogy ez az egyetlen érvényes népszavazása az országnak. Volt focistaként úgy látom: most dőlt el, ki akar első ligá­\\ Nagyon boldog ~ vagyok, hogy végül sikeres lett a refe- , . rendűm. >N ban játszani, és ki akar csak bírálni, mindig a nagy edző szerepében tet­szelegni, miközben nem ért hozzá. Az urnákhoz járuló 52,15% most be­bizonyította: a polgárok komolyan gondolják az uniós csatlakozást. Ez nagy győzelem az állam számára. A bizottságban mindenki átérezte e pillanat történelmi jelentősé­gét? Személy szerint nagyon átéreztem - azért is, mert három kisfiam van, a legkisebb, Misiké csak tízéves, és örülök neki, hogy tud angolul, ma­gyarul is, és mehet Európába. Csak azt sajnálom, hogy édesapám nem élte meg e történelmi pillanatokat... ... melyek még a politikai ellenfe­leket is megbékélésre ösztönöz­ték, legalábbis a referendum előtt nagy volt az egyetértés ellenzéki­ek és kormánypártiak között. Ön szerint politikusaink között med­dig tart ki e nagy egyetértés? Nem vagyok politikus, csak egy egy­szerű ember, aki mindennapi gon­dokkal küszködik, a politikára nem sok időm marad. Ugyanakkor a bi­zottsági tapasztalataim alapján s a testület tagjainak a véleményét és magatartását ismerve nem nagyon hiszek abban, hogy a referendum előtti összeborulás sokáig kitartana. Nem volt ideális a légkör, voltak kel­lemetlen megjegyzések és kérdések is, de hát éppen a közös ügy érdeké­ben ilyenkor az ember igyekszik dip­lomatikusan válaszolni. MEGKÉRDEZTÜK Öllős László politológust a referendumról, a szavazási kedvről, a kampánycsendről Az EU-népszavazás érvényes, de az urnákhoz a polgároknak csak alig több mint ötven százaléka járult. Mivel magyarázható ez a viszonylag alacsony részvétel? Egyrészt a negatív hagyomány­nyal, hiszen eddig az összes refe­rendum érvénytelen volt. Másrészt az elmúlt időszakban találkozott Szlovákia lakossága azokkal a vi­tákkal, melyek az EU-ban folytak. Harmadrészt a referendum előtti kampányt nem előzte meg hosszú, masszív felvüágosítás. Az emberek nagyon keveset tudnak az EU-ról. A részvételt a szürkére sikeredett kampány is befolyásolta. Dél-Szlovákiában többen járul­tak az urnákhoz, mint északon, ám most a magyarok sem jeles­kedtek. Vajon most miért volt ki­sebb a szavazási kedvük? Pozitívum, hogy néhány százalék­kal ugyan, de mégis csak jobb volt az eredmény délen, mint északon. A magyarok közül azért is járultak többen az urnákhoz, mert több le­hetőséget és nagyobb biztonságot látnak maguk számára az unión belül, ezenkívül végignézték a ma­gyarországi kampányt, úgyhogy onnan is értesültek a referendum­ról. Harmadszor pedig: nem egye­di eset, hogy súlyos alkotmányos kérdésekben a magyarok pozitív viszonyulása mindig meghaladta az országos átlagot. Annak, hogy a magyarok sem vettek részt kiugró­an magasabb arányban, mint az országos átlag, ugyanolyan okai vannak, mint az országos részvé­telnek. Ezenkívül Dél-Szlovákiá- ban a szavazókedvet a várható uni­ós mezőgazdasági csomag is befo­lyásolhatta. Idáig az összes referendum ér­vénytelen vagy meghiúsított volt. Juraj Hrabko elemző sze­rint a mostanit manipulálták. Önnek erről mi a véleménye? Egy pillanatig sem vonom kétség­be, hogy nem történt csalás. Szava­zatokat nyilvánvalóan nem változ­tattak meg. Kifogásolható viszont, hogy a parlamenti pártok egyetér­tésben eldöntötték, hogy a kam­pánycsendet meg lehet sérteni olyan értelemben, hogy szavazásra lehet buzdítani. Ha ezt nagyon szű­kén értelmezzük, akkor valóban a népszavazási törvény megsértésé­ről van szó. Ugyanakkor e mögött alkotmányos egyetértés áll, hiszen az összes parlamenti párt beleegye­zett. Ezért erkölcsi értelemben nem beszélhetünk szabálysértésről. Csakhogy az alkotmánybíróság nem erkölcsi szempontból, ha­nem a törvényességet vizsgálva szokott dönteni. Jogpozitivista értelemben, azaz ha csak a törvény szövegét tekintjük jogi ténynek, nem tartották meg a jogszabályt. Ha azonban a jog er­kölcsi alapjainak a vizsgálata szempontjából közelítünk a kér­déshez, már nem történt törvény- sértés. Az egész azon múlik, az al­kotmánybíróság melyik jogfelfogás felé billen, ha egyáltalán foglalkoz­nak majd ezzel a kérdéssel, (sza) RÖVIDEN Hrusovsky tippelt a legpontosabban Pozsony. Pavol Hrusovsky házelnök nyerte a koalíciós pártelnökök népszavazási részvétellel kapcsolatos tippversenyét, amelyben egy ezres volt a beugró. A kereszténydemolaata pártvezető 56 százalé­kot jósolt. Az egyezség szerint a pénzt egy királyi lakomán kellene elkölteni, de a legoptimistább, 60 százalékos részvételt tippelő Bu- gár Béla, az MKP elnöke tréfásan megjegyezte, hogy Hrusovskynak inkább a Nyitrai kerületre kellene fordítania, mert ott nem volt ép­pen a legmagasabb a részvételi arány. (TASR) Liberális-szocialista koalíció Belgiumban? Brüsszel. A belgiumi választások első részeredményei alapján liberális-szocialista kormánykoalíció körvonalai bontakoznak ki az or­szágban. Guy Verhofstadt miniszterelnök flamand liberális pártjának elnöke, Garel De Gucht és Herman De Croo, a képviselőház eddigi el­nöke egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a választók a jelek szerint Fland­riában és Vallómában is ilyen koalíció mellett foglaltak állást. (MTI) BBC-riportfilm a szlovákiai romák megkülönböztetéséről Csáky nem nyilatkozott MTI- ÉS ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS London/Pozsony. A szlovákiai ro­mák helyzetéről közölt elborzasztó képsorokkal kísért riportfilmet a BBC tévé, amelynek stábját Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a kép­sorok tanúsága szerint a cigányok megkülönböztetését firtató néhány kérdés után kidobta irodájából. A tegnap sugárzott műsor bemutatta, ahogy egy kelet-szlovákiai faluban a cigánytelepről és a „fehérek” lakta részből a gyerekek külön iskolákba indulnak reggelenként. A „fehér” is­kola igazgatója a BBC-nek azt mondta: a cigány családokban „las­sabban fejlődnek” a gyerekek, ezért kell külön iskolába járatni őket. A ri­porter szerint a nem romák által lá­togatott oktatási intézmény Nyugat- Európában is megállná a helyét, a roma gyerekeké viszont a képsorok szerint gyakorlatilag romokban he­ver. Csáky Pál a film készítőinek nyi­latkozva pozsonyi irodájában cáfol­ta a romák megkülönböztetésének tényét, mondván: Szlovákia demok­ratikus ország, ahol mindenkit egyenlő jogok illetnek meg. Amikor szembesítették a kelet-szlovákiai te­lepülésen látottakkal és a helyi isko­laigazgató szavaival, csak annyit mondott, hogy ilyesmiről nincsenek információi, majd levette zakójáról a mikrofont, és véget vetett az inter­júnak. Az esettel kapcsolatban teg­nap este megpróbáltuk elérni Csáky Pált, ám lapzártáig nem vette fel mobiltelefonját. Külföldi vélemények a szlovákiai népszavazásról Hangosabban mondták ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Európai Bizottság nyi­latkozatban üdvözölte a szlovákiai népszavazás eredményét. Örömmel vette tudomásul, hogy a szavazók több mint 90 százaléka igennel vok­solt az ország belépésére, ez szerin­tük azt mutatja, hogy a lakosság túl­nyomó többsége igényli Szlovákia EU tagságát. Eric van der Linden, az EU pozsonyi nagykövete nagyra ér­tékelte, hogy a több mint 92 száza­lék a csatlakozásra váró országok között eddig a legmagasabb ered­mény. Gerhard Schröder német kan­cellár szerint a népszavazással Szlo­vákia történelmi eredményt ért el, mely fontos jelzés a csatlakozási fo­lyamat folytatása szempontjából. Mádl Ferenc magyar államfő kifej­tette: „A jelen és a jövő szempontjá­ból nagyon jelentős esemény volt a népszavazás.” Kiemelte, hogy a ma­gyarországi választókhoz képest Szlovákiában többen járultak az ur­nákhoz, „hangosabban” mondtak véleményt. Aleksandr Kwasniewski lengyel elnök telefonon gratulált szlovák kollégájának. Meg van győ­ződve arról, hogy a szlovákiai nép­szavazás eredménye buzdítóan hat a "lengyel választókra is, akik június elején szavaznak, (lpj, t, ú) A Slovnaft közgyűlésén a MÓL keresztülvitte akaratát Nem fizetnek osztalékot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Slovnaft kőolaj-finomító hétvégi maratoni rendes, majd rend­kívüli közgyűlése szombaton 9 óra­kor kezdődött és vasárnap 7 óra kö­rül fejeződött be, s a többségi tulaj­donos MÓL, valamint a 15,5 száza­lékos részesedésű kisebbségi tulaj­donosok és az élükre álló pozsonyi J&T pénzügyi csoport küzdelme je­gyében zajlott. Elfogadták azt az alapszabály-módosító intézkedést, amelynek értelmében a döntések meghozatalához az eddigi 67 száza­lék helyett elég lesz az egyszerű többség is. Ehhez az kellett, hogy a MOL-t támogassa a 8,4 százalékos tulajdonrésszel rendelkező Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Az EBRD segítségére azért volt szükség, mert a MÓL ugyan 70 százalékos tulajdonrésszel bír a Slovnaftban, viszont szombaton csak 50 százalék mínusz egy rész­vény erejéig szavazhatott, mivel még nem tett kötelező érvényű aján­latot a kisrészvényeseknek papírjai­nak felvásárlására. Bár a közgyűlés egyik lényeges programpontja volt a 2002-es nyereség utáni osztalék kifi­zetésének mértéke, azonban végül a MÓL nyomására egyetlen osztalék- fizetési tervet sem fogadtak el. A szombat esti rendkívüli közgyűlésen először a kisebbségi részvényesek le­váltották a Slovnaft teljes vezérka­rát, majd soraikból megválasztották az új igazgatótanácsot és a felügye­lő tanácsot. Folytatásként viszont a MÓL nyomására leváltották az új vezérkart. Végezetül az ismételten pozíciójába helyezett régi igazga­tótanács és felügyelő tanács 2-2 tagja lemondott, helyükre újakat választottak. így a felügyelő ta­nácsba bekerült Világi Oszkár is. A kisebbségi részvényesek jelezték, hogy nagy valószínűséggel bíró­sághoz fordulnak, (t, só) HALÁLOZÁS Fájó szívvel tudatjuk, hogy drága édesapánk, CSÉMY KÁROLY életének 78. évében, hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése május 20-án, kedden 17 órakor lesz a somorjai temetőben. A gyászoló család UJ-920 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents