Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-19 / 113. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 19. Eu-népszavazás A magyarlakta vidék néhány kórházában a páciensek egy része nem voksolhatott, mert nem volt szavazói igazolványuk, sok helyen hiányzott a harmincasok nemzedéke Délen az országosnál nagyobb részvételi arány A legtöbb magyarlakta telepü­lésen az országos átlagot meghaladó arányban szava­zott a lakosság arról, hogy Szlovákia csatalkozzék-e az Európai Unióhoz. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS A népszavazásról a teljesség igénye nélkül készült körképünk is erről ta­núskodik. Szenei járás A magyarok aránya a Szenei járás 14 településén haladja meg a 20 száza­lékot, s ezek közül a részvételi arány ötben - Boldogfa, Nagyborsa, Egy­házfa, Éberhard és Vők - a hetven százaléknál is magasabb volt. A töb­bi magyarlakta település (Szencet is beleértve) szintén az országos átlag felett „teljesített”, de ez mondható el a szlovák falvakról is. Komáromi járás A Komáromi járásban a szavazásra jogosult polgárok 53,56 százaléka vett részt a népszavazáson, s 99,39 százalékban igennel szavaztak az ország EU-tagságára. A 101 körzet­ben mindössze 1700 nem szavaza­tot találtak. A járás legkisebb közsé­gében, a 98 százalékban szlovák nemzetiségűek lakta Újpusztán (Mudronovo) a 89 választásra jogo­sult polgár közül 51-en járultak ur­nához, és nyolcán szavaztak nem­mel. Komáromban 57,7 százalék volt a részvételi arány. Bastrnák Ti­bor polgármester megjegyezte: örül az ötven százalékot meghaladó rész­vételnek, de akkor lenne elégedett, ha ez az arány elérte volna a 80 szá­zalékot. A választásra jogosult sze­mélyek kevesebb mint fele vett részt a szavazáson Bajcson, Bogyaréten, Gyulamajorban, Imelyen, Keszegfa­lun, Naszvadon, Perbetén és Csalló- közaranyoson. A járás három városa közül Gúta szerepelt a leggyengéb­ben, itt 43,8 százalékos volt a rész­vétel. Míg a járás legkisebb községe a járási átlag felett teljesített, a leg­nagyobbikban, az ötezres lélekszá­mú Naszvadon volt a legalacso­nyabb a részvételi arány - mindösz- sze 39,2 százalék. Haris József pol­gármester sajnálattal vette tudomá­sul a tényt, de mint mondta, az ő lel­kiismerete tiszta. A múlt hét folya­mán és a szavazás napjain is a közsé­gi hangosbemondón keresztül a részvételre buzdította a lakosokat. „A közigazgatásilag Naszvadhoz tartozó, ám attól 3 kilométer távol­ságra lévő Anyala majorba, ahol 250 választásra jogosult polgár van, pénteken és szombaton is küldtünk buszt, amely ingyen hozta volna be a szavazókat. Pénteken egyetlen személy sem szállt fel a buszra” - tette hozzá. Két községben hetven százalék feletti volt a részvétel: a többségében szlovákok lakta Zsem- lékesen és Dunaradványon . Jól sze­repeltek a búcsiak is a maguk 68,9 százalékos részvételével. Galántai és Vágsellyei járás * 68 Mind a Galántai, mind a Vágsellyei járásban a legkisebb településen volt a legmagasabb a szavazók rész­vételi aránya. A Galántai járásban 68 százalékos részvétellel Hoste te­lepülésé az elsőbbség, ahol mind­össze 389 szavazót tartanak nyil­ván, és közülük 257-en szavaztak. A második a járásban a Diószegtől idén önállósult Kismácséd, ahol a lakosok 66 százaléka járult az ur­nákhoz. Hatvan százalék feletti volt még a részvétel Taksonyban, Nagy- mácsédon, Tósnyárasdon és Vágán. Ezzel szemben a legkisebb rész­vétel, 36,95 százalék, a több mint háromezres nagyközségben, Sopor- nyán volt, ezt nem sokkal, „előzte meg” Pata, ahol a szavazásra jogo­sultak 37,88 százaléka szavazott. A Vágsellyei járásban a legmagasabb részvételi arány Vághosszúfalun volt, ahol a 744 szavazópolgár kö­zül 498-an szavaztak - 66,93 száza­lék. Ugyanakkor az egész járásban itt adták le a legtöbb, 26 érvényte­len szavazatot is. A legalacsonyab részvétel Negyedenvolt, itt 2512 szavazó közül 979-en szavaztak, ami 38,9 százalék. Vágsellyén az okozott némi gondot, hogy a kórházban a mozgóurnába nem mindenki dobhatta be a szavazócedulát, aki szerette volna. Ide ugyanis csak a legközelebbi sza­vazóhelyiségből, a Pázmány Péter Alapiskolában működő szavazóbi­zottságtól hoztak mozgóurnát, s így szavazói igazolvány nélkül csak az voksolhatott, aki az állandó lakhelye szerint is abba a szavazókörbe tarto­zik. Aki más vágsellyei körzetben, il­letve a környékbeli falvakban lakik, annak szavazói igazolványt kellett felmutatnia. A kórházban voksolni kívánók közül csak egy páciens tar­tozott az említett szavazókörzetbe, ezenkívül 8 személy tudott szavazói igazolványt felmutatni, de további húsz páciensnek, aki szintén szavaz­ni szeretett volna, nem tették lehető­vé a voksolást. Érsekújvári járás, Nyitra vidéke Érsekújváron a lakosok 54,93 száza­léka szavazott. A helyi kórházban akadtak, akik nem voksolhattak. Amikor a 6. körzetből mozgóurná­val felkeresték a lakhelyük szerint hozzájuk tartozó betegeket, az az­nap behozott helyi és vidéki pácien­sek is szavazni szerettek volna. „Bár nem tehettek arról, hogy váratlanul kerültek kórházba, mégsem tudtunk eleget tenni kérésüknek, mivel pén­teken tíz óráig nem kértek szavazói igazolványt” - tájékoztatott Jaroslav Juhás, a járási választási bizottság elnöke. Egy külföldi, ideiglenesen a járásban tartózkodó szlovák szár­mazású hölgy szavazási kérelmét is elutasította, mert annak nagy-bri- tanniai állandó lakhelye van. A járá­son belül a nagysurányi régióban ta­pasztalták a legalacsonyabb részvé­telt: Nagysurányban például 41,58 százalékos volt. Valent Aranka, Pózba polgármestere elmondta, községükben a szavazásra jogosul­tak 75,42 százaléka részt vett a refe­rendumon. Ennél jobb eredmény csak Bajtán született, ahol 86,65 százalékos volt a részvétel, ellenben Komjáton 32, Manyán a lakosok 33,88 százaléka szavazott. A tardoskeddiek 52,2 százaléka, több­nyire az idősebb magyar választók, illetve a fiatalok egy része ment el szavazni. Bara Mihály polgármester nem érti, hogy a leadott cédulák kö­zül harmincat miért dobtak be anél­kül, hogy bármit is bejegyeztek vol­na rajta. Udvardon 61,45 százalékos volt a részvétel, az igenek aránya 95,22 százalék, de Kálazi József pol­gármester fájlalta, hogy a roma pol­gárok nem jöttek el mind. Szímőn a lakosok 57,36 százaléka vett részt a népszavazáson. Nyitrai járás. A Kolonban élő Tóth Attilla elmondta, a hét végére haza­érkező diákok megmozgatták a szunnyadó falut, s végül az ott élők 65 százaléka ment szavazni, 95 szá­zalékuk igent mondott a csatlako­zásra. Zsebi József, a zoboralji Zsére polgármestere sem csalódott a lako­saiban, 63,8 százalékuk tartotta kö­telességének, hogy részt vegyen a népszavazáson, 90 százalékuk igent mondott. Garam és Ipoly mente Az Ipolysághoz közeli Százdon szombaton délután egy óráig a sza­vazásra jogosult 351 személyből kö­rülbelül 200 ember adta le a voksát, s bár ez az előző választásokhoz ké­pest gyengébb részvételről árulko­dik, Tóth Józseftől, a választási bi­zottság elnökétől megtudtuk, hogy az arány 54-55 százalék körüli. A fi­atalok és az idősek körülbelül fele­fele arányban adták le szavazatai­kat. A község 70 százalékban ma­gyar, részvétel szempontjából az ed­dig leadott voksok is ezt a megosz­lást tükrözik. Százdon szombaton délután negyed kettőig még egyet­len roma állampolgár sem szava­zott. Tegnapelőtt délben Farnadon már meghaladták az 55 százalékot. „Örülünk, mert ez magas részvételi arányt, nagy érdeklődést jelent, s meglepő módon a hatvan felettiek közül is nagyon sokan szavaztak” - mondja Farkas Lívia, a választási bi­zottság tagja. Ha viszont a lakosság életkor szerinti összetételét vizsgál­juk, érdekes, hogy a harmincasok korosztálya esetében gyér az érdek­lődés, pedig tán ők profitálhatnának igazán a csadakozásból, viszont a fi­atalabbak és az először szavazók kö­zül sokan adták le voksukat” - teszi hozzá. Farnadon a romák közül is sokan szavaztak. Muzslán Drapák Károly polgármes­ter szerint a szavazásra jogosultak 60 százalékára szinte minden vá­lasztáson számítani lehet, kivételt csak a meciari referendumok ké­peztek, amikor az érdeklődés a nul­lával volt egyenlő. Most a részvétel 58,4 százalék volt csak 19-en sza­vaztak nemmel. Mindez 99 száza­lékos igent jelent, az eredményre tehát büszkék lehetünk, a részvé­telt tekintve pedig az országos és az érsekújvári járásbeli átlagot is meg­haladjuk” - tájékoztat Muzsla első embere. A polgármester mosolyog­va említi, hogy pénteken néhány roma lakos állította meg őt, s közöl­ték, elmennnek szavazni, s őt fog­ják választani. Nagyon jólesett, hogy még az uniós referendumkor is rám gondoltak” - mondta Dra­pák Károly. Nógrád és Gömör Besztercebánya megye járásai közül a Nagykürtösiben járult a legtöbb, választó az urnák elé - a jogosultak 56,08 százaléka. Ipolybalogon pél­dául 87 százalékos volt a résztvétel. Ajárás több más községe is nyolcvan százalék feletti résztvételi aránnyal büszkélkedhet, például Lukanénye vagy Szécsénykovácsi. Inám polgá­rainak mintegy háromnegyede ment el választani, az ipolynyékiek- nek pedig 65 százaléka. A járásban elért jó arányt Hrubík Béla, az MKP járási elnöke biztatónak tartja. „A magyar választók ismét fegyelme­zetten járultak az urnákhoz. Ez az eredmény folyamatos előkészítő munka, állandó kapcsolattartás eredménye. Most már tervezhetjük a hidakat, feléledt a remény” - mondta Hrubík Béla. Tornaiján a vá­lasztók 50,3 százaléka ment el sza­vazni. Dubovsky László, a város pol­gármestere szerint az idősebb kor­osztály és a fiatalok szép számban voksoltak - egyértelmű igennel. A polgármester véleménye szerint azonban szinte egy egész korosztály - a harminc és negyven közötti pol­gárok javarésze - nem élt a jogával. „Azt hiszem, ennek az lehet az oka, hogy ez a rendszerváltás kritikus nemzedéke, ez a korosztály kapta a legtöbb terhelést. Én személy sze­rint annak is örülni tudok, hogy a sok csalódottság és be nem tartott ígéret után, a nehéz szociális hely­zet, a magas munkanélküliség elle­nére ennyien voksoltak. Realista va­gyok, de azért két-három százalék­kal többre számítottam országos méretben és helyi szinten is” - nyi­latkozta Dubovsky. A Rimaszomba­tijárásban az országos átlagot meg­haladó, 55,13 százalékos volt a részvétel, és a leadott szavazatok­nak több mint 90 százaléka az uniós csatlakozást támogatta. Ezzel ellen­tétben a szomszédos Poltári járás alig 44 százalékos résztvételi arány­nyal büszkélkedhet. A Losonci já­rásban az országos átlaghoz hason­ló volt a résztvétel, itt is a nagyobb hányadban magyarok lakta telepü- lésekban volt a legmagasabb a sza­vazók aránya, Fülekpilisen például 88, Persén 81 százalék. A közeljövő­ben EU támogatásból csatornaháló­zatot és víztisztítót építő Tőrincs polgárai meglehetősen apatikusak voltak, mindössze 26 százalékuk adta le voksát. Rozsnyói járás A város több szavazókörében az volt szembetűnő, hogy sok idős voksolt. Több körzet bizottsági tag­jai szerint az idősek és az ötvenesek generációja képviseltette magát leginkább a szavazáson, a huszon­évesek kevésbé. Egyes bizottsági ta­gok véleménye szerint sok fiatal külföldön tartózkodott, például a szomszédos Ausztriában, ahonnan egyszerűen nem állt módjukban hazautazni. Rozsnyó egyik körzeté­ben, ahol sok roma lakos él, a rész­vételi arány még szombaton dél kö­rül is alacsony volt. Krasznahorkán, ahol szintén sok roma él éppen el­lenkezőleg, viszonylag sok roma szavazott, (kor, vkm, gl, száz, buch, szász, kov) EZ ITT A KÉRDÉS Mi a véleménye az EU-csatlakozásról szóló népszavazás eredményéről? Berényi Mar­git, 45 éves egészségügyi nővér, Érsekúj­vár: Ha az Érsekúj­vár egyes, fiata­lok lakta körze­teiben kapott eredmények tükröznék az országos áüagot, sokkal jobb lenne az ered­mény. Azon a lakótelepen, ahol élek, a szavazásra jogosultak hat­vankét százaléka gondolta úgy, hogy fontos számára az uniós csat­lakozás, s ezért részt vett a népsza­vazáson. Kissé elmarasztalom azo­kat az idős embereket, akik nem vették a fáradtságot, hogy eljöjje­nek - ha másért nem, gyermekeik és unokáik jövője érdekében. Saj­nos, nagyon sokan élnek köztünk, akiket már semmi sem érdekel, zár­kózottak és megkeseredettek. Azo­kon a jobb kampány sem segített volna! Aki szeretett volna informá­cióhoz jutni a kampány során, an­nak erre bőven akadt lehetősége, több forrásból is. Családomnak, ka­maszodó fiamnak szívből kívánom, hogy más légkörben, nyitottabb társdalomban élhessen. A csaüako- zástól az ország gazdasági fellendü­lését, a bérek javulását várom. Magyar Ágnes, 24 éves peda­gógus, Rozs­nyó: Elégedett va­gyok az ered­ménnyel, bár a választópolgár­ok közül töb­ben is elmehettek volna szavazni. Örülök, hogy az emberek a helyes utat választották. Bízom abban, hogy Szlovákia helyzete egyre jobb lesz, és egyszer majd a fejlett orszá­gok közé lehet sorolni. Biztos va­gyok abban, hogy az Unió nekünk csak jót hozhat. Keszeg Zoltán, 28 éves építkezési magánvállalkozó, Alsószeli: Nyugodtan lehetett volna jóval na­gyobb a részvétel, hiszen a válasz­tóknak csak a fele ment el szavaz­ni. Én voksoltam, és örülök, hogy sikeres volt a népszavazás, mert re­mélem, hogy az Unióban jobb lesz a sorunk, nagyobbak lesznek a fi­zetések. Laboránsnak tanultam, de nem ezt a szakmát végzem, hanem vállalkozóként dolgozom építkezé­seken. Remélem, ezzel a szakmá­val az Unióbanjobban lehet majd érvényesülni. Úgy tudom, hogy Né­metországban hét év múlva lehet munkát vállalni, de például Spa­nyol- vagy Olaszországban azonnal a csatlakozás után, s biztosan több pénzért, mint itthon. Azt is remé­lem, hogy a csatlakozás után ná­lunk is több pénzt lehet majd ke­resni. Van egy kisfiam, azt hiszem, neki már sokkal jobb lesz, ha mi is az Európai Unióban leszünk. Kelemen László, 65 éves nyugdí­jas, Kassa: A korombeliek már azt szokták mondogatni, hogy a gyerekeik, unokáik szebb jövője miatt mennek el szavazni. Nekem is van két egye­temista unokám, akik már fontol­gatják a külföldi tanulmányokat. En viszont nem érzem magam olyan öregnek, hogy ne bízzak ab­ban: nekem is jobb lesz az Európai Unióban. Remélem, sikerül megér­nem azt az időt, amikor útlevél nél­kül látogathatom meg a magyaror­szági rokonaimat. Tizenöt évvel ez­előtt nem hittem volna, hogy ekko­rát változik a világ. Az elsők között mentem pénteken szavazni, és mondanom sem kell, melyik négy­zetet ikszeltem be. Sokkal maga­sabb részvételre számítottam, elégededen vagyok a végered­ménnyel. Sajnos, ez az emberek apátiájáról, illetve a „minden mindegy”-féle hozzáállásról árul­kodik, amin el kellene gondolkod­nia a kormánynak. Tóth László, 57 éves vállalkozó, Királyhelmec Nem vagyok igazán elégedett az eredménnyel, úgy érzem, na- gyongyenge volt a népszava­zás előtti pro­paganda. Nem tudták megszó­lítani a fiatalo­kat, és azt a ré­teget, amely gyakorlatilag még most sem tudja, miről szólt ez a szavazás, mit jelent az EU-ba való belépés. Ez okozta azt, hogy nem olyan lett az eredmény, mint ami­lyet elvártam. Sokkal jobb is lehe­tett volna! Választási bizottsági tagként láttam, hogy csak azok, a javarészt középkorú és idősebb la­kosok jöttek el, akik inkább foglal­koznak politikával, és eddig is szí­vükön viselték városuk és az or­szág sorsát. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAIMFEL FELHŐS ÉGBOLT, 20-25 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 05.10-kor - nyugszik 20.27-kor A Hold kel - nyugszik 07.36-kor Ózonhír: Szlovákia felett tegnap 378 Dobson-egységet mértek, ami 2 szá­zalékkal haladja meg a sokéves átlagot. Az ultraibolya sugárzás napsüté­ses helyeken, koradélután erős volt, de az évszaknak megfelelő. ORVOSMETEOROLÓGIA KIJEV 25 u-34-Jüuan^ Az időjárásra ér­zékenyebb szemé­lyek esetében fő­ként egyes légúti bántalmak tünetei jelentkezhetnek. Gyakrabban fordulhat elő asztmás roham, migrénes eredetű fejfájás. Csökken a szellemi és fizikai teher­bírásunk, lassabban reagálunk a környezeti ingerekre, ezért a közle­kedésben és munkavégzés során különösen elővigyázatosnak kell lennünk. A szív- és érrendszeri be­tegségekben szenvedők lehetőleg kerüljék a fokozott megterhelést. Ha tehetjük, pihenjünk sokat, mert az most különösen frissítőleg hat­hat a szervezetre. Változóan felhős lesz az égbolt, ám záporesőre, ziva­tarra jobbára csak az északi ország­részben számítha­tunk. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 20 és 25 fok között ala­kul, éjszakára pedig 11 és 15 fok közé süllyed a hőmérő higanyszá­la. Holnap is felhős lesz az időjárás, de csapadék csak helyenként való­színű. Napközben 22-26, éjjel Il­lő fok várható. Szerdára dél-nyu­gaton fokozatosan felszakadozhat a felhőzet, az ország többi részén azonban szórványos esők lehetnek. Némileg lehűl a levegő, nappal 18- 23 fokra számíthatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents