Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-17 / 112. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 17. Embert írásáról Az írás kialakulása és fejlődése szorosan összefügg az emberi társadalom, és ezáltal a gazdaság fejlődésével Az írás sajátosságainak változása Az írás kialakulása és fejlődése minden történelmi időszakban szorosan összefügg az emberi társadalom, és ezáltal a gazdaság fejlődésével is. Ezzel összefüggésben, mind az íráshordozók, mind az íróeszközök újabb és újabb változatai, szintén a gazdasági fejlődés eredményeként jelentek meg. SOÓKY ANDREA A kézírások írásszakértői vizsgálatának elemi feltétele az írástanítás rendszerének és módszereinek, de főként a legelterjedtebb irányírások betűformáinak, azok alakításának és kötésmódjának részletes ismerete. Az írás tanulás alapján megszerzett ismeret. Minden egyes betűformát, fokról fokra egyenként tanulunk meg, és ezért válik szinte vérünkké, automatizálttá a betűformálás mozdulata. Egy idő után már nem gondolkodunk az egyes betűk képzésén, összekötésén, legfeljebb a fogalmazás, vagy a helyesírás okozhat megtorpanásokat. Az írás kezdetétől, korunk előrehaladtával folyamatosan változik írásunk - beépül saját személyiségünk, megszerzett ismereteink, tapasztalataink. Ahogy a gyermek halad előre az időben, egyre inkább elkezd változtatni a tanult dolgokon, beépíti saját személyiségét, képességeit, tapasztalatait, a saját cselekvésébe, gondolkodásába, általános szokásaiba, és ez alól az írás sem kivétel. Más egy kisgyermek írása, más a tinédzseré, még inkább a felnőtté, és módosul idős korunkban is. Életkor miatti változások: Az időskor előrehaladtával jelentős agy- sejtszámcsökkenéssel kell számolni. Az időskorral együtt járó bizonyos testi változások tehát egy idő után nyomot hagynak a kézírásban (látás, hallás, mozgásvezérlés gyengülése, meszesedés, stb.). Tehát változhat pl. az írás nyomatéka, a távolságok, a. térkihasználás, a méretek, a vonalvezetés folyamatossága, a betűk zártásága, nyitottsága, továbbá előfordulhatnak sérülések és tévesztések is. Természetesen itt is fontos az „egy jel nem jel”, így ezen írásjegyeket és azok változásait itt sem csak önmagukban, hanem összefüggéseikben, kölcsönhatásaikban is meg kell vizsgálni, és csak azután lehet levonni a végleges következtetéseket. A betegségek következményeként megjelenő változások, az írásban résztvevő szerveket illetően csopor- tosíthatóak. Agykárosodás esetén a mozgáskoordinációs központot érintik, az írómozgás szempontjából, az öregséget kísérő változások figyelhetőek meg; az idegi jellegű változásoknál, a betegség súlyosságától függően tér vissza az eredeti írás. Látásromlás esetén, attól függ, hogy szemüveggel korrigálható-e, illetve, ha nem (pl. szürke hályog), akkor nő a betűnagyság, erősödik a kéznyomás, de lassul a tempó, látás elvesztése esetén, áttérnek más írásra, mely egyre inkább visszatér az etalon íráshoz. A kéz sérüléseinél, pl. teljes bénulás esetén az írástevékenység áttevődik a másik kézre, melynek eredményeképp eleinte deformálódott az írás, majd bejáratodnak az idegpályák, hozzászoknak az izmok a változáshoz. Ideiglenes sérüléseknél, ha visszaerősödnek az ízületek és az izmok, akkor visszatér az írás. Huzamosabb ideig tartó lázas állapot esetén az agy, a test tartalékenergiáit arra használja fel, hogy magasan tartsa a hőmérsékletet, így tudj elpusztítani a kórokozókat. Ilyenkor szintén változik az írás mozgáskoordinációja, de ez ideiglenes változás, mely a gyógyulás után helyreáll. Függőséget eredményező tényezők hatására bekövetkezett változások: az alkohol hosszú távon elvonja az oxigént a szervezettől. Az alkóhol hatása függ az elfogyasztott ital mennyiségétől, töménységétől, továbbá a személy érzékenységétől. Az alkoholisták írása egy idő után ugyanolyan „rossz”, ha iszik, ha nem, ha „kissé ittasak”, akkor írnak a „legjobban”. A kábítószer-függőség megváltoztatja a sejtek anyagcseréjét, az agyban, a mozgáskoordinációs központot támadja, akár írásképtelenség is bekövetkezhet. Rendhagyó íráskörülmények hatására bekövetkező változások: a rendhagyó íráskörülmények által kiváltott változásokat nem szabad összetéveszteni a szándékos torzításjeleivel. Ezen körülmények szintén a mozgáskoordináció csökkenését válthatják ki, továbbá az írás méret- és dőlésviszonyainak, valamint a betűk felépítésének részleges megváltozását is. Ilyen rendhagyó körülmények például: más íróeszköz, vagy írófelület használata, a megszokottól eltérő testhelyzet (pl. állva, függőleges felületen, stb.), illetve a bizonytalan alátét használata. Befolyásolhatják az írást a nem megfelelő látási viszonyok, a stresszhatás, mely a hormonokon keresztül hat, így az egész testet érinti. Változhat írásunk a külső hőmérséklet, a nagyfokú fizikai fáradtság, illetve a pillanatnyi alkohol és kábítószer hatására is. A szerző okleveles grafológus, grafológus szaktanácsadó, a győri S.K. Grafológiai és írásszakértői Szolgáltató Iroda munkatársa Módszereiben mindkét vizsgálat elemző, értékelő és összehasonlító elemekkel dolgozik, de nem ugyanaz Az írásszakértő és a grafológus SOÓKY ANDREA Az írásszakértő azonosságot állapít meg, azaz a kézeredetet vizsgálja, például végrendeleteknél, hogy saját kezével írta-e a végrendelkező, vagy hamisított-e a végakarata, továbbá szerződéseknél, számláknál, hogy kitől származik az aláírás. Ezzel szemben a grafológus a személyiséggel foglalkozik; személyiség- vonásokat, képességeket, fizikai és pszichés állapotokat vizsgál. Módszereiben mindkét vizsgálat elemző, értékelő és összehasonlító elemekkel dolgozik, és ugyanazon írásjellemzőket vizsgálja, de a levont következtetések iránya eltérő, és mindegyik más jellegű véleményt ad. Az írásszakértői szákvélemény kriminológiai jellege miatt körülhatárolt és kötött bizonyítási eszközt szolgáltat, így több előre meghatározó tényezője van. Sablonosabb, tömörebb, rövidebb, mint a grafológiai szakvélemény, mert a jog által meghatározott követelményeknek benne kell lennie. Mindig a megbízó, illetve a kirendelő határozza meg, hogy mire kell kiterjednie a szakértői vizsgálatoknak. Bizonyos esetekben, tehát elengedhetetlenné válhat a két tudomány együttműködése, hiszen mindkét irányban olyan kiegészítő vizsgálatok merülhetnek fel, melyek egyértelműen elősegíthetik az eredményességet, ezáltal nagy segítséget nyújthatnak a kirendelő hatóságnak, vagy a megbízónak. Például névtelen levelek esetében, ha a kézeredet nem állapítható meg írásszakértői módszereiddel (az inkriminált kézírás tulajdonosa nem azonos a rendelkezésre álló írásminták készítőivel, és a még szóba jöhető személyektől felvett írásminták vizsgálatával sem állapítható meg a névtelen levelek készítője), akkor grafológiai módszerekkel, a kézírás készítőjéről összeállított személyiségképből kiemelhetőek olyan domináns személyiségvonások, melyek alapján eseúeg vélelmezhető, illetve beazonosítható az elkövető személye. így újabb tettesek kerülhetnek a látómezőbe, s egy újabb írásszakértői vizsgálattal már célzottan vizsgálható a kézeredet. Ellenkező esetben, ha például, a munkaügyi grafológiai vizsgálat során, az írásminta és a más időben keletkezett hozzájárulás között észrevehető a különbség, vagy a személyiségkép elkészítése és a személyes interjú során ellentmondások tapasztalhatóak, érdemes, írásszakértői vizsgálattal kiegészíteni a munkát. Ennek során a kézeredet egyértelműsége vizsgálható, és így értékes időt, pénzt takaríthatunk meg önmagunk és megbízónk számára is a felesleges vizsgálatok kiküszöbölésével (pl. ha a pályázó helyett más írta meg az önéletrajzot, stb.). AZ ÍRÁSSZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉG FEJLŐDÉSE Magyarországon már az Árpád házi királyok, azt követően pedig Zsigmond, Mátyás király, és más uralkodók törvényei is büntetni rendelték az okirat-hamisításokat. A személyes királyság korában a Hármaskönyv, a közhitei elleni bűncselekmények közé sorolta a pénzhamisítás, az oklevél-, és pecséthamisítás tettét, ületve azt is büntette, aki a hamisításról tudva, efféle oklevelet, vagy pecsétet használt fel (aki a szabad menlevelet megsértette). A Hármaskönyv rendelkezése szerint „tüzes pecsét bélyegét” nyomták ama káptalan és konventbelieknek, vagyis egyházi emberek homlokára és arcára is, akik „...hamis oklevelek készítésénél és pecsételésénél jelen voltak, és abban részt vettek...” Külön vizsgálatokat rendeltek el az eset körülményeit illetően, de hogy kik és hogyan végezték el ezeket a vizsgálatokat, arról nincsenek adataink. Tehát, az első írásszakértői vizsgálatokkal foglalkozó irodalmi művek megjelenéséig (1600-as évek), nincsenek hiteles történelmi adatok az írásvizsgálatok körülményeire. A műveltség, az írásolvasás terjedésével egyre inkább szükségszerűvé vált az írásvizsgálat tudományának elterjedése, és a kézírásvizsgálatok történetében is kialakultak az írásszakértés különböző irányzatai: a kalligrafikus, a grafológiai, az ismérvleíró, a gra- fometriai és a szocialista irányzat. Mindegyiknek megvoltak az előnyei, a hátrányai, de az újabb és újabb kutatási eredmények mind hozzátettek és tökéletesítették a vizsgálati eredményeket. A mai írásszakértői módszerekben már egyre inkább megfigyelhető a grafológia és a kézírásszakértői tudomány kutatási eredményeinek összefonódása, mely természetesen nem ötvöződést, hanem kiegészítést jelent. A kriminalisztikai kézírásvizsgálat nagyon sokat alapoz a pszichológia, a fiziológia, a pszichiátria, a pedagógia, és a nyelvtudományok megállapításaira, továbbá a saját kutatási eredményei mellett még sok más tudomány eredményeit is hasznosítja. A kézírásszakértői tevékenység komplex tudomány, mely csak akkor tud valóban működni, ha minden oldalról meg van alapozva. Itt nem elég egy részterület maximális ismerete. A mai vüágban, a tudományok „piacképessé” tétele érdekében egyre szélesebb körű ismeretanyaggal és rálátással kell rendelkeznünk más kapcsolódó tudományok területéről is. Ahhoz, hogy az írásszakértő megalapozott, tudományos szakvéleményt készítsen - a jogi ismereteken túl - nélkülözhetetlen, hogy tisztában legyen az írás történetével, az írás pszichológiai, fiziológiai alapjaival, a kézírás sajátosságainak változásaival az életkor függvényében, a kézírás egyéni jellegét befolyásoló körülményekkel. Ismernie kell a kézírás torzításának és hamisításának módjait, és a jogi alapfogalmakat. A jogrendszer minden területén ■ keletkezhetnek olyan okmányok, iratok, melyek szükségessé tehetik a szakszerű írásszakértői tevékenységet. A gazdasági műveleteket, gazdasági tevékenységeket jogok, vagy kötelezettségek létrejöttét, meg-szűnését okmányok rögzítik. Ebből adódóan a jogtalan haszon, vagy előny szerzése, illetve más számára okozott hátrány eléréséhez valamilyen okirati bizonyítás szükséges. A bizonyításnál tehát jelentős feladat ezen okirati tárgyi bizonyítékok felkutatása és dokumentálása. Ehhez elengedhetetlen, hogy az írásszakértő megfelelő ismeretekkel rendelkezzen a jogrendszer tagozódásáról, a jogforrási hierarchiáról, a polgári jogról, a szerződések közös szabályairól, a gazdasági élet gyakori szerződésfajtáiról, a büntetőeljárásról, és a saját kompetenciahatárain belül el tudjon igazodni ezek útvesztőiben. ELEMZÉS Kedves „Gabriella!" Ön egy rugalmas gondolkodású, jó humorérzékkel bíró személyiség. Sajnos, nem írta le, hogy milyen végzettséggel rendelkezik, de egyértelműen képes különböző nézőpontból szemlélni az eseményeket, így feladatmegoldásai sokfélék és variábilisak lehetnek. Érdeklődő, nyitott az új dolgokra, nem ragaszkodik mereven a saját nézőpontjához, tehát észérvekkel meggyőzhető. Személyisége természetességét és spontaneitását megerősíti empátiás képessége, bár céljai elérése érdekében tud „kemény” is lenni. Egyéni gondolkodásmód, erő és energia jellemzi, mely alapján képes elképzeléseit megvalósítani. Énergiaszabályozá- sa mentes a túlzott ingadozásoktól, s ez szintén megerősítheti hatékonyságát. Levelében azt kérdezi, hogyan lehet a kézíráselemzéshez szükséges ismereteket elsajátítani, erről részletes tájékoztatást fogunk küldeni Önnek a megadott címre. És ha ezt a gondolatmenetet követjük tovább, akkor lehet, hogy érdemes lenne esedeg ez irányban bővíteni ismereteit, hiszen áttekintő képessége, pozitív értelemben vett kíváncsisága, pszichológiai érzéke, empátiás és tanulási képességei adottak hozzá. Személyiségét tekintve még elmondható, hogy helyes önérték- tudattal rendelkezik, nem akar más képet mutatni önmagáról a külvilág számára. „Én-ideálja” nem rugaszkodik el élesen az elvárásoktól ás a realitásoktól, bár időnként lehetnek önértékelésbeli megingásai. Mindezek ellenére nem adja fel az akadályok láttán, hanem képes a továbblépésre. Soóky Andrea grafológus ans frnA-A- j/yc^****' AAAA-y 4*#*. j y A* *-twz ? tyuis fAMXty /ypJíiyS /yve<t* C. .V _ ^ - ALÁÍRÁSOK Hamis vagy valódi? írásszakértői szempontból a név saját kezű leírása még nem feltétlenül aláírás. A névleírást az teszi aláírássá, hogy valamely iraton bizonyító jelként szolgál. Az aláírás bizonyító jeí volta gyakran késztet embereket aláírással kapcsolatos visszaélésre. Ebben közrejátszik az is, hogy az aláírás terjedelme az elkövetőt a sikeres hamisítás reményével kecsegteti, és lehetőséget ad olyan elkövetési módszerek alkalmazására, amelyeket hosszabb szöveg írásánál nem lehet sikeresen használni. Minden egyes esetben, ahol van írásbeliség, ott előtérbe kerülhet az írásszakértő speciális képzettsége, akár magán-írásszakértőként, akár igazságügyi szakértőként. Az emlékezetből történő hamisítás során a hamisító a megfigyelt írássajátosságok felhasználásával, azok módosításával kombinál egy kitalált írást, aláírást (például végrendeleteknél). A ránézéssel történő másolás nagyfokú figyelemkoncentrációt igényel a kivitelezőtől, hiszen a saját reflextevékenységet kell gátlás alá helyezni, hogy ne hasonlítson a saját írására a hamisítvány. Az előzetes gyakorlás hosszú időt vesz igénybe, akár több évet is rászánhatnak a hamisítók, ezért feltétlenül nagy anyagi motiváció szükséges hozzá. Ebben az esetben elengedhetetlen a jó megfigyelőképesség, a kézügyesség, továbbá a hamisítónak jól kidolgozott saját írással kell rendelkeznie, hiszen mindenki csak a saját írásánál rosszabb kidolgozottságú írást tud hamisítani. Az áteső fényben történő átrajzolás során ablaküvegre helyezve, függőlegesen rajzolják át a produktumot, illetve alulról megvilágított üveglapon rajzolják a kézírást. Az indigós átírás módszerével általában csak egy-két szóból álló írást - általában aláírást - hamisítanak. Az átnyomás esetében a nagy erővel történő átírás következtében az alsó íráshordozón úgynevezett árokvonalak jönnek létre, és ezek valamilyen íróeszközzel történő átírása eredményezi a hamisítványt. Festékátviteles módszereknél általában jó festékfelvevő képességű szerves anyagot erősen rányomnak a hamisítandó írásra, mely az így felvett festékanyagot - mint a nyomda - átviszik a kérdéses papírra, vagy iratra. A fénymásolásról nem kell sokat beszélni, hiszen a legegyszerűbb hamisítási módok közé tartozik. Ennél bonyolultabb a fotóvetítéses módszer, ahol a hamisítandó írás lefényképezése, előhívása és kinagyítása után kapott írásmintát kivetítik, és az így keletkezett árnyékvonalakat írják át. A számítógépes hamisítást pedig fekete-fehér, illetve színes nyomtatón, tintasugaras, vagy lézernyomtató segítségével végzik. Mindegyik hamisítási módszernek megvannak azok a jelei, melyekből egyértelműen kiszűrhető a hamisítás ténye. Mindebből következően az írásszakértőnek először meg kell tanulni „hamisítani” ahhoz, hogy felismerhesse a hamisításra utaló jeleket. Ezek vizsgálata és áttekintése hosszú és alapos folyamat, melynek során az írásszakértőnek egyenként kell értékelni a kézírás általános és különös sajátosságait, és a vizsgálati jegyzőkönyvben leírt adatok mennyiségi és minőségi összehasonlító vizsgálata után lehet a véleményt kialakítani. Ha a részletes vizsgálatokat a megfelelő módszerekkel, kellő alapossággal és körültekintéssel végezzük el, akkor annyi és olyan értékű sajátosságot tárhatunk fel, amelyek kellő értékelés után, alkalmasak a kívánt konklúziók levonására, (s. a.) S% (jrafoíóyiai és IrásszaJiértcíi Szolgáltató írnia uiww.sooliy.liu felvételt hirdet 2003. szeptemberében induló OKLEVELES GRAFOLÓGUS és ÍRÁSSZAKÉRTŐ képzéseire. Bővebb információ illetve írásos tájékoztató igényelhető: 36-96/518-891, 36-30/9945-615 6 6 0 Ha kíváncsiak arra, hogy mit lát kézírásukból a grafológus, akkor ragadjanak tollat és írjanak nekünk. Minden héten kisorsolunk egy kézírást és közreadjuk a rövid elemzés eredményét. Amennyiben konkrét kérdése van, akkor kérjük fogalmazza meg, ha pedig csak kíváncsiság, illetve önismeret vezérli, akkor ezt is írja le. Várjuk leveleiket! Leveleiket az alábbi címre küldjék: Új Szó, Grafológia, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 S.K. Grafológiai és írásszakértői Szolgáltató Iroda ft ( j m- www.sooky.hu cjy/ 4 9024. Győr, Szigethy Attila u. 32. Tel.: (36) 96/518-891 Fax: (36) 96/422-280 Mobil: (36) 30/9945-615 - (36) 20/9283-060
