Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-16 / 111. szám, péntek
ftdCmnpsarat# ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 16. Közélet Bugár Béla, az MKP elnöke szerint csak rajtunk múlik, kihasználjuk-e az Európai Unió által kínált lehetőségeket Újraegyesülhet a magyar nemzet A szavazóhelyiségekben ma délután két órától véleményt mondhatunk Szlovákia európai uniós tagságáról. A Magyar Koalíció Pártjának elnöke nem tart attól, hogy Dél- Szlovákia polgárai ne tudnák, hogyan kell voksolniuk. Szerinte a felvidéki magyarok eddig mindig ki tudták használni a kínálkozó lehetőségeket. Bugár Bélával beszélgettünk. JUHÁSZ LÁSZLÓ Rengeteget hallottunk már arról, mit hoz az ország állampolgárainak Szlovákia csatlakozása az Európai Unióhoz. A szlovákiai magyarság számára milyen előnyökkel járhat az uniós tagság? A csatlakozás egyik legfontosabb hozadéka az lehet, hogy kulturális szempontból újraegyesül a magyar nemzet, hiszen nem lesznek többé határok. Szorosabbra fűzhetjük azokat a rokoni, baráti kötelékeket, amelyeket a szlovák-magyar határ megbontott. Nemcsak az itteni magyarság, hanem valamennyi állampolgár számára óriási lehetőség, hogy egy csaknem félmilliárdos európai közösséghez csatlakozhatunk. Már eddig is nagyon sok magyar tudós érvényesült Európában és a világban, akiknek korábban el kellett hagyniuk szülőföldjüket. Nem is beszélve a magyar származású Nobel-díjasokról. Az uniós csatlakozással újabb lehetőséget kapunk a bizonyításra, hogy Európában is meg tudjuk állni a helyünket, nemcsak Szlovákiában. Dél-Szlovákia mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosainak pedig kimondottan óriási lehetőségeket kínál az Európai Unió. Nem akarok senkit sem ijesztgetni, de ha nem lépünk be, az ország nem tud majd az eddiginél nagyobb tá» A V4-ek leendő európai uniós képviselői többen lesznek, mint Franciaország és Németország kül- > > döttei együttvéve. * ^ mogatást biztosítani a gazdáknak. Számításaink szerint a jelenlegi dotáció tízszeresét kaphatják majd a mezőgazdasági termelők a következő hét évben. Mi lesz, ha a polgárok nemmel szavaznak, és nem lépünk be az EU-ba? Mi várna ilyen esetben a dél-szlovákiai gazdákra? Ennek szerintem nagyon kicsi az esélye. Az Európai Unió jelentős kiviteli támogatásban részesíti azokat a mezőgazdasági termelőket, akik az EU-ból nem uniós tagorDél-Szlovákia mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosainak pedig kimondottan óriási lehetőségeket kínál az Európai Unió (Somogyi Tibor felvétele) szágokba exportálják termékeiket. Tehát kétszeresen is „prés alá” kerülnének a mi gazdáink. Meg szoktak mosolyogni, amikor ezt mondom, de kiskanállal fogják megenni az uniós tagországok mezőgazdászai a mieinket. Ha azonban belépünk, hét év alatt felzárkózhatunk az említett szintre. Természetesen csak akkor, ha felkészülünk, ha tudunk élni az adott lehetőségekkel. Úgy érzem, a mi választóink a kínálkozó lehetőségeket mindig ki tudták használni, így hát én nem félek, hogy most nem állnák meg a helyüket. Milyen az Európai Unió kisebbségpolitikája? Az EU főleg a csatlakozási tárgyalások idején támasztott különféle feltételeket a tagjelölt országokkal szemben a kisebbségekkel való bánásmód terén, magának az EU-nak nincs kialakult kisebbségpolitikája. Vannak európai charták, ilyen az önkormányzatokról szóló vagy a nyelvi charta. Dacára az európai uniós tagállamok pozitív példáinak, nincs átfogó rendszer a kisebbségek egységes védelmére. Az EU konventje most alakítja a jövő Európai Uniójának alkotmányát, dolgoznak az intézményi reformokon is. Ezekbe a folyamatokba mi is bekapcsolódhatunk. A parlamentünk például határozatban szólította fel hazánk konventbeli képviselőit, hogy az alkotmány megvitatásakor kerüljön be az európai uniós elképzelések közé a kisebbségek védelme is. Magyarán, Szlovákia alakítani tudja majd az EU kisebbségi politikáját? Úgy gondolom, igen. Vannak ugyanis olyan területek, melyeken együttműködés nélkül a kis országoknak nincs esélyük a nagyokkal szemben. Nézzük a visegrádi négyek példáját. Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország 13-14 évvel ezelőtt szabadult fel, így még emlékeznek, mit jelentett számukra a diktatúra. A jelenlegi uniós tagállamok többsége ezt már nem tudja. A V4-eknek tehát együtt kell működniük, hiszen leendő európai uniós képviselőik többen lesznek, mint Franciaország és Németország küldöttei együttvéve. Ha megtanulunk együttműködni, a mi szavunk nem lesz elhanyagolható, sőt, mértékadó lehet a többiek számára. Jövőre a szlovák mellett a magyar is az EU hivatalos nyelvévé válik. Ez az euroképviselők mellett a kisemberek számára is jár majd gyakorlati haszonnal? A különféle uniós információk az új tagországok hivatalos nyelvein is hozzáférhetők lesznek. Már működnek az EU szlovák és magyar nyelvű internetes honlapjai, a szlovákiai magyarok tehát már most is hozzájuthatnak anyanyelvükön az őket érdeklő információkhoz. A magyar nyelv is az Európai Parlament hivatalos tárgyalási nyelvévé válik, ez óriási segítség lesz azok számára, akik nem beszélik elég jól a szlovákot vagy az angolt. Számomra sokáig emlékezetes marad az a sokpárti, demonstratív összefogás, ahogy kedden együtt vonultak Pozsony utcáira az ellenzéki és a kormánypolitikusok. Érdekes volt önt együtt látni Vladimír Meciarral... ...és érdekes volt egy asztalnál látni Vladimír Meciart és Michal Ko- vácot is. Ha megtanulnánk felülemelkedni saját kicsinyességeinken, és egy-egy közös ügy érdekében összefognánk, sokat segítene rajtunk, amikor az Európai Unió tagállama leszünk. MUyen lesz ez az ország, az EU- tag Szlovákia? Amilyenné alakítjuk. Tudatosítanunk kell, hogy az EU nem csodaszer, ami minden gondunkat megoldja. Vagy ki tudjuk használni a lehetőségeket, vagy nem - ez csak rajtunk múlik. Ám vannak és mindig is lesznek olyan gondok, amelyeket az egyes országoknak saját maguknak, önerőből kell megoldaniuk. Az Európai Unió - egyebek A magyar nyelv is az r Európai Parlament hivatalos tárgyalási nyelvévé válik, ez óriási segítség lesz azok számára, akik nem beszélik elég jól a szlovákot vagy az angolt. >> mellett - demokratizáló hatással is lesz társadalmunkra. Ez a demokratizálódás már a mostani parlamentet is jellemzi, még ha én ezt az összefogást az európai uniós csatlakozás előtti tűzszünetnek tartom is. Azzal, hogy az EU-ba kerülünk, meg kell tanulnunk európai szinten gondolkodni. Ez nagyon sokat segíthet egy-egy probléma megoldásánál. Kérem, végezetül foglalja össze egyetlen mondatban, miért menjünk el szavazni ezen a hétvégén. Mert az Európai Unió megalapozza a jövőnket, pozitív irányban változtatja meg az emberek gondolkodásmódját, és demokratizálja az országot. Zuzana Martináková képviselőnő rollerrel vagy görkorcsolyával közlekedik majd a Európai Parlamentben A hazai megfigyelőknek tetszik Strasbourgban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Felvillanyozódva jöttek vissza Strasbourgból a szlovákiai európai parlamenti megfigyelők. Az Európai Parlament óriási benyomást tett rájuk, de ők is az euro- képviselőkre: a szlovákiai csapat főleg a gyengébb nem képviselőivel hívta fel magára a figyelmet, tőlünk volt ugyanis a legtöbb nő. Sergej Kozlík (HZDS) elárulta: az itthon ellenfélként szembenálló ellenzékiek és kormánypártiak között baráti légkör alakult ki. Csak Viliam Veteska (HZDS) lógott ki a sorból, neki ugyanis eltörött a lába, így nem mehetett Strasbourgba. „Túlinspiráltak vagyunk” - tette hozzá Imrich Béres (ANO) arra célozva, hogy javaslatokat tesznek a házelnöknek, hogyan lehetne javítani a pozsonyi parlament munkáján. Az EP óriási Babilon, hatalmasak a távolságok, mégis minden működik. Az ülésteremben általában alig lézeng néhány euroképviselő, legtöbbször képernyőkkel felszerelt irodájukban ülnek - párosával -, de kapják az információkat, mindenről tudnak, csak a szavazásra mennek vissza a terembe. „Kitűnő a szervisz, a munkabeosztás, a konyha, egyszóval minden” - áradozott Béres. Zuzana Martináková (SDKÚ) legközelebb már nem megy magassarkú cipőben, kényelmesebb lábbelit húz, mert túl sokat kell járkálni, szerinte az EP egy nagy labirintus. „Jó kondíció is kell, esetleg viszünk magunkkal rollert vagy görkorit, és meg kell tanulni jól megszervezni a napot” - egészítette ki Kozlík. Monika Benová (Smer) állítólag már összebarátkozott néhány euro-képvise- lőnővel, néhánytól már ajánlatot is kapott. „Felajánlották, hogy szívesen eljönnének Szlovákiába” - mondta. Azt is hangsúlyozta, hogy a strasbourgi megfigyelősködés a szlovákiai adófizetőknek egy fillérbe sem kerül: az útiköltségtől a szállásig mindent az Unió fizet. Egy euroképviselő fizetése 2000-9000 euro között mozog; mindenki any- nyit keres, amennyit hazájában a saját nemzeti parlamentjében kapna. A napi díj 257 euro, viszont ha valaki nem írja alá a jelenléti ívet, és nem vesz részt a szavazásoknak több mint felén, a pénz is a felére csökken. Euroasszisztensre további 14 ezer eurót költhetnek el. Martináková az EP nyelvi sokszínűségétől volt elragadtatva; saját bevallása szerint azt hitte, ott a világnyelvek dominálnak, ezzel szemben mindenki használhatja az anyanyelvét. „Óriási a nyelvi tolerancia” - tette hozzá. Bauer Edit (MKP) lapunknak elárulta, neki is jól esett, hogy a magyart is használhatta, és gesztusértékű, hogy az EP honlapján magyarul is van néhány szó. „Kellemesen meglepett az is, hogy a postaládámban találtam egy EP- képviselő kérését, hogy az alsóausztriai határért, pontosabban a régiók közötti kapcsolatokért felelős miniszter asszony akar velem találkozni Brüsszelben, pedig nem is ismer. Az Unióban egyszerűen a nálunk megszokottól eltérő kapcsolatok működnek” - tette hozzá Bauer. Anna Záborskára (KDH) a francia sztrájk volt nagy hatással, állítólag ilyen, a tervezett nyugdíjreform elleni megmozdulást még nem látott. Szerinte a mi szociálisügyi miniszterünk is hasonlóra számíthat, mert a nálunk javasolt nyugdíj- reform nem sokban különbözik a franciától. A jövő héten kezdődik a pozsonyi parlament következő ülése, miközben Strasabourgban is folytatódik a munka. A megfigyelők gondban lesznek, melyiket válaszszák. „Az EP-ben általában a hét elején zajlanak a lényeges dolgok, és az itteni munkát úgy lehetne szervezni, hogy a fontosabb szavazások csütörtökön és pénteken lennének, addigra mindig visszajönnénk” - mondta Kozlík, Benová pedig megjegyezte: ez főleg a törékeny többséggel rendelkező kormánypártoknak okozhat problémát, de szerinte megegyeznek, (sza) RÖVIDEN A Slovnaft első negyedévi profitja Pozsony. A MÓL többségi tulajdonában lévő Slovnaft olajfinomító adózás utáni profitja csaknem megháromszorozódott 2003 első negyedében. Ä Slovnaft nemzetközi pénzügyi elszámolási szabványok szerint készült kimutatása szerint az első három hónapban 1,734 milliárd korona nyereséget ért el, a tavalyi első negyedévi 616 millió korona helyett. A vizsgált időszakban a Slovnaft csoport eredményesen élt a piaci lehetőségekkel, kihasználta az üzemanyag és a műanyagpiaci árak mozgását. A jó eredményekhez hozzájárultak a növekvő eladások is; a Slovnaft első 3 havi bevétele 17,416 milliárd korona volt, míg 2002 első negyedében 12,555 milliárd korona. A társaság holnap rendes, majd rendkívüli közgyűlést is tart. (m, t, ú) Szigorúbb büntetés a visszaesőknek Pozsony. Rudolf Schuster tegnap aláírta a büntető törvénykönyv parlament által megszavazott módosítását, mellyel egyebek mellett bevezették a háromszor és elég jogi formulát is. Ezentúl aki harmadszor követ el erőszakos bűncselekményt, 25, de akár életfogytiglani börtönbüntetésre ítélhető. A köztársasági elnök korábban nem volt biztos a törvény alkotmányosságában, de jogászai végül meggyőzték. A büntető törvénykönyvből kikerült a közszereplők megsértéséről szóló paragrafus, így már ezentúl a politikusok szidalmazásáért nem indíthatnak eljárást valaki ellen. (SITA) Még 987 millió kell a tévének Pozsony. Az SZTV 987 millió koronát kér a költségvetésből, régi és az idén keletkező veszteségeinek fedezésére. Ebben az összegben már benne van annak az 1125 alkalmazottnak a végkielégítése is, akit idén május 31-ével elbocsátanak. Richard Rybnícek központi igazgató azt ígéri, ez lesz az utolsó állami injekció, s ezután már nem termel több veszteséget a közszolgálati televízió, az intézmény fenntartását a tévédíjakból, a reklámokból és egyéb bevételekből fogják fedezni, (SITA) Felhívás az MKP-hoz Pozsony. A Magyar Ifjúsági Közösség felhívással fordult az MKP politikusaihoz, melyben arra kéri őket, szociális, foglalkoztatási és oktatásügyi reformtörvények meghozatala előtt készítsenek tanulmányt a törvények várható hatásairól, s tartsák szem előtt a szlovákiai magyar fiatalok érdekeit. A szervezet tagjai szerint a reformok negatív hatással lehetnek a pályakezdő és még tanuló fiatalokra, s ez kiemelten érintheti a magyarokat, hiszen a munkanélküliséget vezető tíz járásból hatot a magyarlakta területek foglalnak el. (ú) Tizenegyedik alkalommal: Interdental 2003 Szuvasodó gyerekfogak PÉTERFI SZONYA Pozsony. A kétnapos fogászati kongresszuson nemcsak az ellátás nehézségeiről tanácskoznak a fogorvosok, hanem a megelőzésről is. - A rendszerváltás után a szülőkre hárult a fogakról való gondoskodás és a rendszeres ellenőrzés hiánya már gyermekkorban több rossz fogat eredményez. Míg hazánkban a 12 éveseknek öt szuvas, illetve tömött foguk van, a svájci gyerekeknek csak egy, a fluorizálásnak köszönhetően. Az aminofluorid alkalmazásával 23 év alatt a volt Jugoszláviában is hétről 2,6-ra csökkent a szuvas fogak száma, ám a háború éveiben, amikor nem figyeltek a megelőzésre a fogromlás 3,5 lyukas fogra emelkedett. Nem csupán a gyerekek fogazatát erősíti a fluor, hanem a felnőttekét is. Magyarországi tanulmány szerint két éven belül az Elmex-gél rendszeres használatával negyven százalékról tizenkettőre csökkent a fogszuvasodás - ismertette Irena Lackóvá fogorvos, a regionális fogorvosi kamara elnökhelyettese. Kaník megpróbálta leváltatni Knitlt Inog egy igazgatói szék az uniós kampány miatt ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tovább mérgesedett a viszony a Szociális Biztosító és a munka-, szociálisügyi minisztérium között. Eudovít Kaník miniszter - egyben a biztosító igazgatótanácsának elnöke - javasolta Miroslav Knitl igazgató leváltását a testület tegnapi ülésén, ám a programpontot nem vették fel a napirendre. Kaník szerint a biztosító olyan reklámkampányt indított, melynek nem volt fedezete az intézmény költségvetésében. „A biztosító költségvetése nem tartalmazza az intézmény által megrendelt, az Európai Uniós népszavazással összefüggő kampány költségeit, így azt az igazgató, Miroslav Knitl magánkezdeményezésének tartjuk. Az igazgatótanács csak utólag értesült róla” - állította lapunknak Martin Danko, a tárca szóvivője. A biztosító álláspontja ezzel szöges ellentétben áll. „Az igazgatótanács jóváhagyta a kampány költségeit, az ugyanis szerepel a biztosító 2003- as költségvetésében. Mivel a kampány jelenleg is folyamatban van, még nem ismerjük a teljes kiadást. Eddig 1,6 millió koronát használtunk fel, várhatóan nem merítjük ki teljes mértékben a rendelkezésre álló 5 millió koronát” - tájékoztatta lapunkat Andrea Kadnárová, a Szociális Biztosító szóvivője. - A tájékoztatás célja nem csak a népszavazáson résztvevők számának növelése volt, hanem az egyes európai országok nyugdíjrendszerének bemutatása is.” Szórólapok, napi- és hetilapokban megjelent reklámok és egy dokumentumfilm készültek a kampány keretében, ez utóbbi egyes európai országokban élő nyugdíjasok életkörülményeit mutatja be. Az igazgató leváltására tett javaslatot a munkaadók által delegált igazgatótanácsi tagok blokkolták, mivel állításuk szerint nem rendelkeznek elég információval ahhoz, hógy érdemben dönthessenek Knitl leváltásáról. Rövid időn belül ez már a második támadás a biztosító igazgatója ellen. Néhány hete Ludovít Kaník a biztosító információs rendszerét szállító céggel kötött szerződés miatt akarta leváltani. Az akkori kísérlet az igazgatótanácsnak a szakszervezetek és a munkáltatók által delegált tagjainak az ellenállása miatt hiúsult meg. A biztosító és a minisztérium között nézeteltérés alakult ki az idei nyugdíjemelés mértéke miatt is: a tárca csak 5 százalékos emelést javasol, a biztosító szerint azonban akár 8 százalékos emelésre is van anyagi fedezet, (lpj)
