Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-14 / 109. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 14. TÉMA: AZ ÚJ TÍPUSÚ ÉRETTSÉGIK 11 Félő, hogy a középiskolák között veszélyes versengés alakulna ki, a diákok pedig egyszerűen bebifláznák a tananyagot Vannak olyan országok, ahol nincs érettségi vizsga Objektívebb új érettségi vizsgák A zöld asztalnál (Illusztrációs felvétel) A jelenlegi érettségi vizsgákat a 2004/2005-ös tanévtől felváltja egy, a tervek szerint európai kritériumrendszerre épülő, az eddiginél lényegesen objektívabb tudásszint-, illetve készségfelmérés. Az új rendszerben a vizsga úgynevezett külső, általános részét központilag állítanák össze, egységesen valamennyi középiskola számara. A jelenlegi négy helyett öt tárgyból kell majd kötelezően vizsgát tenniük a középiskolák végzőseinek. RÁCZ VINCE A kérdéssel foglalkozó szakemberek egyebek mellett a.Monitor elnevezésű projekt - mely szimulált érettségi vizsgák révén próbálja felmérni a diákok tudásszintjét - segítségével igyekeznek felkészíteni a pedagógusokat és a tanulókat az új típusú érettségi vizsgákra. Az érettségi rendszer reformja kiödőinek és megvalósítóinak elsőd-leges célja az, hogy a tanulók tudásszintjéről és felkészültségéről a jövőben objektívabb képet tükrözzön a záróvizsga eredménye. A terveknek megfelelően a vizsgaeredmények értékelésekor nagyobb teret kapna a tárgyilagosság és az objektivitás. Persze kérdés, a gyakorlatban vajon mindez beválik-e. Mindenesetre a középiskolák jelenlegi második osztályos tanulói már új típusú érettségi vizsgát tesznek, melynek főpróbáját 660 középiskolában mintegy 54 ezer tanuló részvételével idegen nyelvből és matematikából a jövő tanévben tartják. Mivel az elképzelések szerint megnövekedne az érettségik objektivitásának a mértéke, az egyetemi vagy a főiskolai felvételiken is fokozottabb mértékben vehetnék figyelembe a jelentkezők érettségi vizsgaeredményeit. Egyelőre vita tárgya, hogy teljes egészében a felvételi vizsgával legyen-e egyenértékű az érettségi vizsga. A felsőoktatási intézmények vezetői jelen pillanatban még elzárkóznak egy ilyen megoldástól, mondván a középiskolából hozott érdemjegyek nem minden esetben tükrözik a tanuló valós tudásszintjét. Ez a helyzet nagy valószínűséggel megváltozhat azáltal, hogy az egységes vizsgarendszer következtében a jövőben központilag értékelnék a nebulók érettségi vizsgán nyújtott teljesítményét, erre vonatkozó konkrét ígéret az egyetemek részéről azonban ez ideig nem hangzott el. Az új típusú érettségi vizsga megjósolható előnyei ellenére számos szakember gondolja úgy, hogy több ponton is problémák merülhetnek fel a jövőben. Egyebek közt félő, hogy a diákok érettségivizs- ga-eredményei alapján egyfajta rangsort állítanának fel az egyes középiskolák közt, amely az iskolák súlyos következményekkel fenyegető versengéséhez vezetne. Az összehasonlításuk csak abban az esetben volna mérvadó, ha a tanulókkal, mielőtt megkezdik középfokú tanulmányaikat belépő felmérőt íratnának. A belépő felmérő és az érettségivizsga-ered- ményeínek egybevetésével valóban meg lehetne ítélni, az adott középiskola mennyire sikeres a diákok felkészítésében. További problémát jelent, hogy az új érettségik sokkal inkább a tanulók lexikális ismereteinek, tételes tudásának, mintsem átfogó értelmi képességeinek felmérésére szolgálnak. A nebulók egyéb képességei, melyek a gyakorlatban nagy jelentőséggel bírnak, mint például a rejtett összefüggések felismerésének, a megszerzett információk alkalmazásának képessége továbbra sem képezi majd a záróvizsga tárgyát. így előfordulhat, hogy a biflázó diákok szerepelnek majd jobban az érettségi vizsgákon. Azok a diákok pedig, akiket képességeik alkalmasabbá tesznek a felsőfokú tanulmányokra rosszabb teljesítményt nyújtanak. Egyébként az egész hazai iskolarendszer főként az enciklopédikus ismeretek átadását szolgálja, aminek a szükségességét a mindennapi élet csak kis mértékben igazolja. A tervezett érettségi ezt az egyébként is uralkodó tendenciát tovább erősíti. Az új rendszerben előreláthatólag még jobban kiütköznek a tanulók közti szociális különbségek. Jobb vizsgaeredményt érhetnek el azok a nebulók, akiknek a szülei képesek megfizetni a különféle felkészítőket, a drágább és jobb minőségű tansegédeszközöket. Fenyeget annak a veszélye is, hogy mind az iskoláknak, mind a gyerekeknek és a szüleiknek a minél jobb vizsgaeredmények elérése lesz az elsődleges célja, nem pedig a tartós tudás megszerzése. Az említett szakemberek kifogásolják továbbá, hogy az érettségi vizsgák új rendszerének előkészítésébe nem vonták be kellő mértékben a közvéleményt, elmaradtak a nagy nyilvános viták. AZ ÚJ ÉRETTSÉGI VIZSGA SZERKEZETE ♦ Az általános, az úgynevezett külső része vizsgatárgyanként központilag összeállított feladatsorokból áll. A vizsga valamennyi középiskolában egy időpontban zajlik majd, külső megfigyelők jelenlétében. A diákok teljesítményét központilag értékelik. A vizsgázó dönthet, az adott tárgyból alap vagy emelt szintű érettségi vizsgát kíván tenni. Főként azoknak kell részt venniük az emelt szintű érettségi vizsgán, akik egyetemen vagy főiskolán szeretnék folytatni a tanulmányaikat. A vizsga általános részében megoldandó feladatok teljesítésére tárgyanként legkevesebb 120, legfeljebb 240 perc áll majd a tanulók rendelkezésére. ♦ A belső része főként, de nem kizárólagosan szóbeli vizsgákból tevődik össze. A gimnáziumokban öt tárgyból, a szakközépiskolákban és a szakmunkás- képzőkben négy tárgyból kell érettségi vizsgát tenniük a nebulóknak. A diák dönti el, alap vagy emelt szintű vizsgán kíván részt venni az adott tárgyból. A gimnazistáknak kötelezően legalább egy tárgyból emelt szintű vizsgát kell tenniük, (rv) A központi érettséginek az lehet az egyik hátulütője, hogy az egyes középiskolákban eltérő tanterveket alkalmaznak Az igazgatók szerint hiányos a tájékoztatás ÚJ SZÓ ÖSSZEÁLLÍTÁS , Galánta/Párkány/Tornalja/Kassa. „Szerintem eléggé nagy hiányosságai vannak az új típusú érettségi vizsgák előkészítésének, egyebek mellett a kellő tájékoztatás hiányára és a félinformációk tömkelegére gondolok. Úgy gondolom, egyelőre a sötétben tapogatózunk” - közölte lapunknak Ren- cés István, a galántai Kodály Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatója. „Nagyon szkeptikus vagyok az új típusú érettségi vizsgákkal kapcsolatban. Sem a tanárok, sem a diákok nincsenek eléggé felkészülve a változásra. Az érettségi rendszer reformjának kiötlői érzésem szeriftt konkrét esettanulmányok mellőzésével fogalmazták meg koncepciójukat, nem mérték fel alaposan a valós helyzetet. A központi érettséginek az lehet az egyik hátulütője, hogy az egyes középiskolákban eltérő tanterveket alkalmaznak, köszönhetően a törvényben engedélyezett 30%-os tantervi módosításnak. így előfordulhat, hogy olyan ismereteket kérnek számon a diákoktól, amelyeket a tantervi módosításokból adódóan a négy év során nem sajátíthattak -el. Úgy gondolom, mindezeket a problémákat kiküszöbölhetné egy egységes kerettanterv. Egyébként is nagyon magas szintű követelmények vonatkoznak a középiskolák tanulóira, főként a gimnazistákra, akiknek olyan mennyiségű tárgyi tudást kell elsajátítaniuk, melynek alapos befogadása komoly problémákat okoz számukra. Tanulóink túlterheltek, aminek elsősorban az a következménye, hogy ismereteik általában csupán felületesek. Mindenre megtanít a mai iskolarendszer, csak éppen gondolkodni nem. Ugyanakkor az új típusú érettségi vizsgák a jelenlegi érettségiktől eltérően feltehetően sokkal objektívebben tükrözhetnék a tanulók felkészültségét. A jelenlegi rendszerben nincs mit tagadni, valóban játszik némi szerepet a tanár diákhoz fűződő viszonya” - véli a galántai igazgató. A Párkányi Magyar Tannyelvű Gimnázium igazgatója, Bobor János szerint a diákok többé-kevésbé felkészültek az egységes érettségi vizsgákra: „Évek óta rendszeresen részt veszünk a Monitor kísérleti jellegű országos tudásszintfelmérésben. Alapvető problémának tartom, hogy egyelőre hiányoznak a különféle tantárgyakra vonatkozó egységes tantervek, az azonos szempontú követelményrendszer. Ez nagyban megnehezíti a diákok számonkérését. Véleményem szerint a központi érettségik előnyét jelenti, hogy sokkal nagyobb objektivitást tesznek lehetővé, a mai rendszerben a szubjektivitás kap nagyobb szerepet.” A tornaijai gimnázium igazgatója, Galo Pál Vilmos úgy látja, még időre van szükség ahhoz, hogy a diákok alkalmazni tudják a tesztkitöltős módszert, ami az új típusú záróvizsgák alapját képezi: „A felkészülésüket nagyban segíti, hogy iskolánk bekapcsolódott a Monitor felméréssorozatba.” A kassai Márai Sándor Magyar Tannyelvű Gimnázium igazgatója, Reiter Géza szerint is rengeteg problémát vet fel az egységes érettségi bevezetése. „Egyebek mellett egyelőre az sem tisztázott tény, hogy az egyetemi és a főiskolai felvételi vizsgákat felvált- hatják-e a 2004/2005-ös tanévtől kezdődő központi érettségik. Mivel erre jelen pillanatban semmiféle garancia nincs, kérdéses, lesz-e értelme az emelt szintű záróvizsgának. Ha a diákok az érett- ségivizsga-eredményeik alapján nyernének felvételt a felsőoktatási intézményekbe, mindenképpen kevesebb stressznek lennének kitéve. Jelenleg óriási megterhelést jelent a továbbtanulni szándékozó nebulók számára, hogy alig egy hónap leforgása alatt kell maturálniuk és felvételi vizsgát tenniük. A Monitor elsődleges hasznát abban látom, hogy a programba bekapcsolódott iskolák többé-kevésbé valós képet kaphatnak diákjaik felkészültségéről, felmérhetik tudásszintjüket. A mi tanulóink általában jól szerepelnek ezeken a próbaérettségiken, legutóbb is három tárgyból országos átlagon felüli teíjesítményt nyújtottak” - fűzte hozzá a kassai igazgató. (R. V.) AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁK ÚJ RENDSZERE % ♦ Az új rendszerben a diákok az eddigi négy helyett öt tárgyból tesznek érettségi vizsgát, kötelezően szlovák nyelv és irodalomból, a magyar tannyelvű iskolák tanulói a szlovák mellett magyar nyelv és irodalomból is, valamint egy idegen nyelvből. ♦ Megváltozik a vizsgabizottságok szerkezete is. A tervek szerint tárgyanként úgynevezett érettségi biztosokból álló, háromtagú bizottságok felügyelik majd a vizsga menetét. ♦ Az eddigi gyakorlattól eltérően nem egy nap alatt történnek majd az érettségi vizsgák, az új rendszerben akár egész héten át eltarthat a vizsga. ♦ Az érettségi bizonyítvány két részből áll majd, az egyik okirat csak a vizsga sikeréről vagy sikertelenségéről tájékoztat, a másik az egyes tárgyakból az írásbeli, illetve a szóbeli részben kapott osztályzatok tételes felsorolását tartalmazza, (rv) Európa nem egységes ÖSSZEÁLLÍTÁS Az érettségi vizsgák rendszere és típusa országonként változik. Az Európai Unió több tagországában az érettségi egyetemi felvételi vizsgaként is szolgál. Szlovákiában és Magyarországon egyelőre hiába szerez színjeles érettségi bizonyítványt a középiskolát végzett diák, a felsőoktatási intézmények megkövetelik tőle, hogy felvételi vizsgát is tegyen, ha továbbtanulási terveket forgat a fejében. Ugyanakkor, mivel a magyarországi érettségi a kétoldalú szerződések alapján megfelel az uniós követelményeknek, egy anyaországbéli diák azokban az európai uniós tagállamokban, ahol az érettségi bizonyítvány az egyetemei felvétel alapja, felvételi nélkül bekerülhet felsőoktatási intézménybe. Belgiumban és Spanyolországban egyáltalán nem kell maturálniuk a végzősöknek. Belgiumban az utolsó két év átlaga számít, a spanyol diákok a középiskola befejezésekor pusztán egy bizonyítványt kapnak. Németország minden egyes tartományában különbözik az érettségi vizsga, mind tartalmában, mind formájában. A holland nebulók hatszintű záróvizsgát tesznek. Az érettségi vizsgák szerkezete majd minden államban azonos, tehát a tanulóknak a tesztlapok kitöltésén kívül esszékérdésekre is kell válaszolniuk. Míg például nálunk rendkívül bonyolult matematikai feladványokat kell megoldaniuk a matu- randusoknak, a holland matematikai érettségin életszerű példák megoldását várják el a nebulóktól. Olaszországban egységes, egyszintű érettségi vizsgát kell tenniük a végzős középiskolai diákoknak. Az egyetemek nem elégednek meg az érettségi vizsgaeredményekkel, felvételi vizsga teljesítésére kötelezik a jelentkezőket. Svédországban nincs a miénkhez hasonlatos matúra. A középiskola lezárása egy sajátos értékelési rendszerben kiadott bizonyítvánnyal jár. A tanulók maguk döntik el, mely tárgyból és milyen szintű záróvizsgát tesznek. Az egyetemi felvétel szempontjából sokat számít, hogy a diák a lezárt tantárgyakat milyen szinten abszolválta. (érvé, mh) A legfőbb cél az új típusú érettségi vizsgák előkészítése Meglepetés a Monitor ÖSSZEFOGLALÓ A Monitor elnevezésű országos tudásszintfelmérések segítségével 1999 óta próbálják a tanulók középiskolákban szerzett tantárgyi tudását és felkészültségét az egyes témakörökben vizsgálni. Az Állami Pedagógiai Intézet munkatársaival együttműködésben az iskolák szimulált vizsgák révén mérik fel a diákok tudásszintjét immár negyedik éve. A projekt sikeresnek mondható, hiszen az évek során számos középiskola bekapcsolódott már ebbe az országos próbaérettséginek is felfogható felmérésbe. A Monitor-feladatlapok összeállítóinak a legfőbb célja, hogy előkészítsék a tervek szerint a 2004/2005-ös tanévben bevezetendő új típusú érettségi vizsgákat, melyeknek általános, külső részében lehetőség nyílna a diákok tudásszintjének az eddiginél sokkal objektívabb felmérésére is. A kitöltött feladatlapokat értékelő szakemberek tapasztalatai szerint a diákok próbaérettségik során nyújtott teljesítménye korántsem ad okot a bizakodásra. Az értékelés során arra a felismerésre jutottak, hogy a diákok ismeretei meglehetősen felületesek, felkészültségük számos kívánnivalót hagy maga után. A tanárokat is meglepte, hogy a próbaérettségik alkalmával diákjaik többségükben nem az elvárt teljesítményt nyújtották, bár a feladatlapokon szereplő kérdések nehézségi foka megfelelt a nebulók képességeinek és a teljesíthetőség feltételeinek. A pedagógusok véleménye szerint a kérdések megválaszolására megszabott időkeret is elegendő, a feladványok pedig az átvett tananyagra épülnek. Ä diákok ellenben azt állítják, hogy ez nem minden esetben van így. Ä kérdéseket valóban a tantervben foglaltak alapján állítják össze, a gyakorlatban azonban nem mindig a tanterv szerint haladnak a tananyag átvételével. így fordulhat elő, hogy a diák nem tudja a választ bizonyos kérdésekre, (érvé, s) TANÁCSOK ÉRETTSÉGIZŐKNEK A vizsgát megelőző héten ♦ Egy héttel az érettségi vizsgák előtt kezdjétek el átismételni a tanultakat, összpontosítsatok a legnehezebb kérdésekre. Az új információk befogadása ilyen röviddel a vizsga előtt már nem igazán szerencsés. Az esetek többségében az ilyen pódólagos adatok csak megzavarják a diákot. Jobb előtte tanulni, mint a vizsgát megelőző napokban, amelyek általában már csak pillanatoknak tűnnek. Nem baj, ha apróságok nem jutnak az eszetekbe, a lényeg, hogy az alapvető információknak a birtokában legyetek. A vizsga során érzett feszült idegállapot egyébként is kiváló lehetőség arra, hogy a stresszre hivatkozzatok, ha nem jut minden eszetekbe az adott témával kapcsolatban. ♦ Mindent alaposan ismételjetek át, néhány tárgyból, főleg matematikából ajánlatos, ha jegyzeteket készítetek, a képletek így jobban bevésődnek az emlékezetetekbe. ♦ Nagyban segít, ha párosban tanulsz valakivel. Ezáltal egymást is vizsgáztathatjátok, a barátod válaszából te is megtudhatsz egyet s mást az adott témakörből. Két nappal a vizsga előtt ♦ A vizsgát megelőző utolsóelőtti nap sokkal inkább megfelel arra, hogy még egy utolsó pillantást vessetek a tananyagra, mint a legutolsó pillanat. Az ismeretek jobban rögzülnek, mintsem a vizsga előestéjén. ♦ Az utolsó napot pihenéssel töltsétek, próbáljatok lazítani, hogy az érettségi vizsgán frissek és kipihentek legyetek, és bírjátok a sarat. A vizsga napján ♦ A vizsgán jelenjetek meg időben, hogy az esetleges késésetek ne okozzon felesleges idegességet. Nem jó üres gyomorral vizsgázni, ezért mindenképpen egyetek valamit a kemény próba előtt, legjobb, ha banánnal próbáljátok elnyomni gyomrotok korgását. ♦ Ha tudjátok a választ a kérdésre, a felelet előtt szedjétek vázlatpontokba mondanivalótok lényegét, a részetekre elég, ha csak a válaszadás során tértek ki. ♦ Ha a vizsgán feltett kérdés első pillanatban megválaszolhatatlannak tűnik számotokra, ne essetek kétségbe. Előbb-utóbb eszetekbe jut a kívánt felelet. A vizsgáztató tanárok kisegítenek a témához kapcsolódó pótkérdéseikkel, melyek rávezethetnek titeket a helyes válaszra. Ezért fontos, hogy megfelelően tájékozott légy a tételeket illetően. ♦ Próbáljátok csökkenteni magatokban a stressz érzetét, emlékezzetek rá, a tanárok nem csupán az érettségi vizsgán nyújtott teljesítményeteket értékelik, hanem figyelembe veszik a négy év során elért tanulmányi eredményeiteket is.
