Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-12 / 107. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 12. Digítália Uplink: Hacker Elite: útban a bűnözés felé Hackersuli felsőfokon JÁTÉKTESZT T alálkozhattunk már olyan játékokkal, me­lyekben különféle bű­nözőket kellett alakíta- nunk. Hasonló a hely­zet az Uplink: Hacker Elite című programban is, ahol a hackerek életébe nyerhetünk bepil­lantást. Vágjunk is mindjárt a dolgok köze­pébe, annál is inkább, mivel a játék is ezt teszi. Semmi intro vagy valami hasonló csacskaság. A programban, mint azt már mindenki bizonyára ki­találta, egy hackert fogunk alakíta­ni. Méghozzá nem is akármilyen hackert, mivel hősünket meginvitál­ja egy szervezet, mely a számítógé­pes bűnözőket tömöríti. Az organi­záció ellát minden meghívottat 3000 dollárral, valamint egy számí­tógéppel, mellyel megkezdheti mű­ködését. A háromezer dolláron már a játék elején is vásárolhatunk felszerelése­ket, melyek segítségével hatéko­nyabban fogunk tudni hackelni. Ér­telemszerűen minél jobb egy felsze­relés, annál több pénzbe is kerül, az egyre több pénz megszerzéséhez pe­dig egyre komolyabb küldetéseket kell elvállalnunk. Az első küldetés tutorial, vagyis se­gít bennünket a játék megismerésé­ben. Itt megtapasztalhatjuk, hogy a különféle feladatokhoz, mint példá­ul adatok átmásolása a saját gé­pünkre, vagy fájlok törlése, milyen hardver- vagy szoftvereszközökre van szükség. Akár a tutorial küldeté­sekkel bíbelődünk, akár élesben hackelünk, minden esetben észlelik a betörésünket, és a nyomunkba erednek a jegek, melyek előbb- utóbb ránk is találnak, úgyhogy lét- fontosságú, hogy a küldetéseket gyorsan teljesítsük. Ami a missziók nehézségét illeti, csak eleinte lesz könnyű dolgunk. Általában jellemző, hogy a komo­lyabb küldetésekhez a legjobb fel­szereléssel kell, és még ekkor is igen ügyesnek kell lennünk, hogy ne jár­jon le az időnk. Ha mégsem sikerülne elmenekül­nünk, akkor igen kellemetlen követ­kezményekkel kell számolnunk. Bár nem halunk meg, de belépő számí­tógépünk és minden rajta tárolt adat megsemmisül, pénzünkkel egye­temben. Az egészben az a legkelle­metlenebb, hogy a mentés automa­tikusan történik, és persze még vé­letlenül sem akkor, amikor mi sze­retnénk. Mint az a mellékelt képek­ből nyüvánvalóan kitűnik, az Uplink: Hacker Elite nem eget ren­gető grafikájával fogja megnyerni a • játékosokat. Bizony, ezen a területen leginkább a szöveges sportmene­dzser programok közé sorolható a játék. A kezelőfelület szerencsére nem bonyolult, néhány kattintással minden fontos utasítást ki tudunk adni, valamint minden fontos infor­mációhoz hozzá tudunk jutni. Összegzésként elmondhatjuk, hogy az Uplink: Hacker Elite egy igen ér­dekes próbálkozás, hisz a számító- gépes játékosok fantáziáját mindig is megmozgatta a hackelés. Kétség­telen, hogy furcsa manapság egy olyan játékkal találkozni, melynek szinte csak funkcionális grafikája van, de jelen esetben a tartalom fe­ledteti a feledhető külsőt, (o) Nem vonhatók felelősségre a fájlcserélő szolgáltatások felhasználóik jogsértéséért Vesztett a zeneipar zeneipar gigászai­nak már eddig is sok gondjuk adó­dott az otthon át­másolt CD-kkel és a „piacon” vásárolt távol-keleti vagy a Balkánról szár­mazó hamisítványokkal, de most úgy tűnik, ismét csatát vesztettek. Az amerikai bíróság nem adott igazat a kiadóknak, és ezért a fel­használókat kiszolgáló különbö­ző fájlcserélő internetes rendsze­rek továbbra is működhetnek. Egy amerikai szövetségi bíróság döntése szerint a fájlcserélő szol­gáltatások nem vonhatók felelős­ségre a felhasználóik által elköve­tett jogsértésekért, azaz a zene­művek engedély nélküli cserélge­téseiért. így az amerikai lemezki­adók és filmstúdiók érdekképvi­selete, a RIAA nem érte el, hogy a Grokstert és a Morpheust a bíró­ság bezárassa. A Morpheus, a Kazaa és a hozzájuk hasonló szol­gáltatók abban különböznek a le­gendás Napstertől - amelyet a bí­róság korábban jogerősen eltiltott attól, hogy segítségével zeneszá­mokat lehessen csereberélni hogy nincs központjuk, mivel a zeneszámokat az egyéni felhasz­nálók egymás gépeiről közvetle­nül töltik le. Ezzel a döntéssel új fordulatot vett a kiadók és az internetes szolgáltatók közötti harc. Az el­múlt években az internet és az el­érését lehetővé tevő távközlési eszközök fejlődése új „őrületet” hozott létre. A rajongóknak nem volt szüksé­gük arra, hogy boltokban szerez­zék be az egyre dráguló lemeze­ket, hanem egyszerűen megke­resték a világhálón a számokat és mp3-formátumban letöltötték sa­ját számítógépükre. így lehet, hogy a műsoros CD, amely a mágneskazetta után a világ leg­népszerűbb adathordozója, a nem túl távoli jövőben végleg el­tűnhet. A visszaesés már el is kez­dődött, bár ebben a világméretű recesszió is közrejátszott: 2002- ben hét százalékkal kevesebb CD talált gazdára 2001-hez képest, és több mint tíz százalék a csök­kenés a 2000-es csúcsévhez ké­pest. A becslések szerint a világon eddig nagyjából 13 milliárd CD-t adtak el, miközben 800 millió CD-lejátszót értékesítettek. A be­vétel elképesztő, mintegy 260 milliárd dollárt tett ki az elmúlt évtizedben. A forgalom nagyobb is lehetett volna, ha a szerzői jo­gokat nem túlságosan védő orszá­gokban (Thaiföldtől Kínán át Bul­gáriáig) nem gyártottak volna kö­zel ugyanennyit. Hiszen ki venné meg kedvence új albumát 20 dol­lárért, azaz közel 800 koronáért, ha negyedáron is beszerezheti, vagy a világhálóról akár ingyen is letöltheti. Az évek során összegyűjtött zenei CD-k szerepét manapság egyre több háztartásban átvette a sok­kal kevesebb helyet foglaló mp3­as zenei hanghordozók. A magán- használatra másolt CD-k, így az üres adathordozók forradalma 1992-ben kezdődött. Ekkor szüle­tett az Audio Home Recording Act nevű törvény, amely szerint a vá­sárlónak joga van saját célra má­solatot készíteni az általa megvett lemezről. Ez jelenti a legnagyobb veszélyt a kiadókra nézve, mert így a másolatok kerülnek aztán fel az internetre. A zenecégek most azzal próbálkoznak, hogy az e-mailen küldött zenefájlok egy bizonyos számú lejátszás után ,;lejárjanak”. így nem csoda, ha a fájlcserélgetést lehetővé tévő rendszerek zavarják a zeneipar nagyágyúit és szinte bárkit, aki bármilyen zenei, moz­góképes, játék-, szoftver vagy akár tudományos publikációt kiad. Hiszen nemcsak zenét lehet köz­kinccsé tenni a világhálón, van már orvosi kutatásokat „publiká­ló” rendszer, a CareScience, szá­mítógépes programokat kínáló Mojo Nation, a Macintosh- falhasználóknak szánt MacStar is. Egyelőre azonban leginkább a zeneipar van megzavarodva: be­kebelezze-e a fájlcserélőket, mint tette ezt a Napstert megvásárló Bertellsman, vagy álljon mindkét oldalon, mint az AOL Time Warner, amely az internet világá­ban és a médiában egyaránt érde­kelt. Legrafináltabb nyilván a So­ny, amely egyszerre van jelen a zene-, és filmgyártásban (Sony Music és Sony Pictures), valamint a szórakoztató-elektronikában mp3-lejátszóival és számítógépei­vel. (mh) Nem letöltés a fájlcsere A „peer to peer” (p2p, azaz „egyenlő az egyenlővel”) jelentése, hogy a rendszerben a felhasználó számítógépe egy - akár más földrészen lévő - másik felhasználó számítógépével kapcsoló­dik össze. Ezért a fájlcsere valóban cserebere és nem letöltés. A p2p rendszer használatakor a felhasználó a merevlemezén kije­löl egy könyvtárat, amelyet meg kíván osztani a többi felhasz­nálóval, cserébe megnézheti, hogy a többiek mit ajánlanak, és természetesen letöltheti azokat, (i) A vártnál is népszerűbb az Apple - egy hete indított - online zeneboltja Egy hét alatt a legnagyobb lett NET VILÁG Az Apple Com­puter online zeneboltja megnyitásá­nak első heté­ben több mint egymillió dalt értékesített - an­nak ellenére is, hogy a szolgálta­tás jelenleg kizárólag Apple szá­mítógéppel és csak az Egyesült Államokban érhető el. A nagyság­rendek érzékeltetéséhez tudni kell, hogy az Apple gépek aránya a személyi számítógépek piacán alig három százalékos. Heti egy­millió dollár bevétel extrapolálva évi 52 millió dollár bevételt je­lent, ami viszont már elegánsan lekörözi az öszszes többi online zenebolt együttesen 35 millió dolláros árbevételét. A zeneipar megrökönyödéssel fo­gadta az Apple iTunes Musicstore látványos sikerét. „Az egymilliós küszöb átlépése alig egy hét alatt abszolút meglepetést okozott” - jelentette ki a Warner vezérigaz­gatója, Roger Ames. „Az Apple mind a zenerajongók, mind a mű­vészek és mind a zeneipar egésze számára bebizonyította, hogy lé­tezik az internetes zeneértékesí­tésnek egy pofonegyszerű és le­gális módszere” - ismerte el. Doug Morris, a Universal Music igazgatója korábban egy hónapot adott az egymilliós küszöb átlé­pésének: „Az egy hét óriási siker­nek tekinthető” - jelentette ki. Az Apple iTunes zeneformátum lejátszására alkalmas Windows- alapú szoftver megjelenése még idén esedékes. (MTI) Biztonsági rés a Media Playerben A Microsoft arra figyelmezte­tett, hogy a Windows Media Player skineket kezelő rutinja egy olyan hibát tartalmaz, amely lehetővé teszi, hogy tá­madók a nekik tetsző prog­ramkódot futtassák a felhasz­nálók számítógépén. A biz­tonsági rés befoltozására szol­gáló javítások letölthetőek a vállalat honlapjáról, (hwsw) Csak 2005-ben lesz új Windows A Microsoft pontosította a so­ron következő Windows-verzió megjelenésének időpontját. A korábbi hírekkel ellentétben a Longhom csak 2005-ben kerül piacra. Az elkövetkezendő másfél évben több bétaverzió jelenhet meg a szoftverfejlesz­tői szakma számára. Érdekes­ség, hogy a készülő Longhorn több korai, alfaváltozata kiszi­várgott az internetre. Az ope­rációs rendszer számos újdon­ságot tartalmaz, így többek közt háromdimenziós kezelő­felülettel, és új fájlrendszerrel érkezik, (o) Samsung szuperképernyő A Samsung a PS63PlH-vel fel­vette kínálatába a legnagyobb plazmaképernyőt. A lapos ki­jelző 62 collos, azaz képátlója nem egészen 160 centiméte­res. Az új termék ára még nem ismert. Ä 89 mm vastag kijelző a gyártó szerint 16:9 képfor­mátumban 1366 x 768 kép­pontos felbontást kínál és tá­mogatja a HDTV (High Definition TV) átviteli szab­ványt. (i) Madárhangot azonosít a honlap Madárhang-azonosító szolgál­tatás kezdte meg működését Németországban az inter­neten. A nyitányt nem véletle­nül időzítették tavaszra, hiszen ilyenkor hangosak csak igazán a madarak. Emiatt aztán sok ember tudni szeretné, hogy ép­pen melyik madár csicsergését, trillázását, füttyét, dürögését, károgását, miegyebét hallja. Immár nem kell éjszakákon át töprengenie, elég, ha lehívja a madárhang-azonosító honla­pot ( http://www.vogels timmen.de), amely segít eliga­zodni a kérdésben. A honlapon 1500 különböző madárfecse­gés közül lehet válogatni. Ami az emberi nyelvet illeti, a szol­gáltatás németül, angolul és la­tinul működik. (MTI) Gyors internet az áram hálózatról A brit Southern Electric áram- szolgáltató társaság hatalmas érdeklődés mellett indította el kísérleti szélessávú internet­szolgáltatását a háromtűs csat­lakozót használó hálózatán Winchesterben. A próbaszol­gáltatás indítását április végén jelentették be, és azóta több mint kétszázan regisztrálták magukat a szolgáltatónál. A Southern Electric összesen ezer ember részvételére szá­mít. A szélessávú, 1 mega- bit/másodperces internetelérés várhatóan harminc fontba, az­az közel 1800 koronába fog ke­rülni havonta, (tr) SMS - AJÁNLÓ Ez a hibajelentő. Azt jelentet­ték, Ön hibás. Gratulálunk! A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/ 59 23 441; e-tnail: digitalia@ujszo.com , linkpress@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30., 814 6 4 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents