Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-07 / 104. szám, szerda

jj SZÓ 2003. MÁJUS 7. Gazdaság és fogyasztók \ dunai vízlépcsőről szóló elhúzódó vita akadályozza a felkészülést az európai uniós lehetőségek kiaknázására A PSS új programjában 6,99 %-os az éves kamat Szigetköz tervezete és pályázata A szarvai közbirtokosság tagjai tavalyi szigetközi tanulmányútjukon a teljesen átalakuló lipóti termálfürdőt is megnézték. A bősi komp ezt is közelebb hozná. (A szerző felvétele) Dunaszeg. A magyar kor- nány nagyon lassan halad :lőre a vízlépcsővita megol- lásával, de az emiatt tovább- a is sújtott Szigetköz számá­ba igyekszik pótmegoldást ceresni - derült ki a Hármas )una Vidék Eurorégió által Dunaszegen tartott konfe­rencián. TUBA LAJOS k Hágai Bíróság annak idején úgy löntött, hogy Szlovákiának és Ma- jyarországnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében jóhi- zemű tárgyalásokat kell folytatnia i megegyezés érdekében. Az évek ita egy helyben topogó megbeszé- éseket mindkét oldalról egy kor- nánybiztos felügyelte. A magyar- jrszági kormányváltás után azon- )an az ottani kormánybiztos hiva- alát felszámolták és helyette azóta lem alakítottak ki újat. Pintye Ág- tes, a Miniszterelnöki Hivatal őosztályvezetője a konferencián ümondta, hogy a feladatot hama- osan egy Duna Koordinációs Bi- :ottságnak nevezett szerv veszi át. íz úgy fog működni, hogy az egyes ■észterületekkel mindig az illetékes ninisztériumok foglalkoznak. Az üképzelés most van tárcaközi igyeztetésen és a testület felállítá- ;ához kormánydöntés is szükséges. \ Miniszterelnöki Hivatalt a terü- etfejlesztés kapcsán érinti a kér- lés. A Szigetközben ugyanis a víz- épcsővita miatt tulajdonképpen tem lehet területfejlesztési tervet cészíteni. A kormányzat egyenesen ehabilitációs tervet ígér, de hiába ízületeit 1999-ben kormányhatáro­zat a vízlépcső okozta károk felszá­llásáról, azóta nemcsak az ezzel capcsolatos cselekvési terv nem ké- izült el, hanem még a károkat sem jsszesítették. Pintye Ágnes szerint i rendelkezésükre álló alapanya­gok közt olyant sem találtak, amely üemezné a politikusok által emle­getett ökológiai katasztrófát és így i kártalanítás kiindulási alapjául szolgálna. A területfejlesztési tervet pedig azért nem tudják kidolgozni, mert a felemás helyzet miatt nehéz meghatározni az ökológiai célálla­potot. Emiatt azonban a helyzet kezd élessé válni. Ahhoz ugyanis, hogy az Európai Unióban pályázni lehessen különféle helyi akciók megvalósítására, szükségesek az ilyen regionális fejlesztési tervek, így jelenleg úgy próbálnak megol­dást találni, hogy június végéig el­készül egy ideiglenes területfejlesz­tési koncepció. A magyar kormány azonban nem csak terveket, de pénzt is ad a szigetközieknek. Má­jusban pályázatot írnak ki a Moso­ni-Duna menti részek fejlesztésére 65 millió forintos kerettel, a sziget­közi rehabilitáció témakörben pe­dig 159 mülió forintra lehet pályáz­ni. Ezeket főként önkormányzatok­nak szánják, hogy a jövő évben nyí­ló uniós alapokba készítsenek elő komolyabb pályázatokat. A konferencia csallóközi részt­vevőit nyilván érdekelte volna, hogy az ilyen uniós készülődés mi­ként néz ki Szlovákiában. Nos, a te­rületfejlesztéssel foglalkozó kör­nyezetvédelmi minisztérium a meghívás ellenére nem küldött előadót. így a résztvevők csak a ki­sebb léptékű tervezéssel foglalkozó Csallóközi-Mátyusföldi Regionális Társulás, a Kormorán Társulás és a Fórum Régiófejlesztési Központ el­képzeléseiről hallhattak. Az, hogy ez mennyire lesz elég az uniós pá­lyázási feltételek teljesítéséhez, il­letve folyik-e valami a Dunaszerda- helyi járást is magába foglaló Nagy- szombati kerület szintjén, nem esett szó. Új információként előadás hangzott el a Bős és Lipót között tervezett kompról. Fenes Iván bősi polgár- mester szerint jobb helyeken a Du­nán húsz kilométerenként van átke­lési lehetőség. A komppal közúton a felére csökkenne a Dunaszerda- hely-Mosonmagyaróvár távolság, közösen kihasználhatóvá válnának az ágrendszer idegenforgalmi szol­gáltatásai, és egyesíteni lehetne a li­póti és a bősi idegenforgalmi kapa­citásokat. \ kilencvenes években levezényelt meciari privatizációnak a nagy botrányok mellett hosszú és fájó utóélete is van Cifrára sikerült a cementgyári capriccio ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A meciari privatizáció capcsán a Nafta Gbely vagy éppen a llovnaft és a kassai vasmű jut az :mberek eszébe. Született viszont léhány olyan döntés is, amelynek :redménye nem tér el a „nagy jgyektől”, mégis kevesen foglalkoz­tak velük. Jellemző példa erre a adcei cementgyár. A magánosítás jellege egyértelműen politikai háttérrel változott meg. \ cementgyárat több hullámban nagánosították - a legfontosabb löntés 1995-ben, a Moravcík-kabi- tet magánosítási határozatainak fe- ülvizsgálatakor történt. 1994-ben ugyanis létezett egy magánosítási íatározat, amely egy évvel később egyértelműen politikai háttérrel változott meg. Ä politikai hátteret mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a részvények 58 százalékáért egyes érdeklődők 400 mülió koro­nát meghaladó összeget kínáltak, a gyár viszont 220 mülióért kelt el. Ez a 220 mülió se vándorolt az állam­kasszába, hanem a beruházásokba, amit egyébként a gyár hivatalos honlapja sem tagad. Vladimír Meciar ugyan a hazai párthű vállalkozókat részesítette előnyben, ennek ellenére a ladcei cementgyárnak külföldi tulajdono­sa lett. Az eredeti magánosítási döntést követően lépett be kor­mányzati támogatással a német Berger cég (ekkor a francia Lafarge is érdeklődött a gyár Ránt). Megje­gyezzük, hogy a Berger Holding Németország egyik legnagyobb építkezési vállalata és a tulajdonos az akkortájt még Kohl vezette ke­reszténydemokrata CDU legna­gyobb támogatója volt. Az igazság­hoz tartozik az is, hogy Berger a ce­mentgyárat Meciar bajorországi út­ja után szerezte meg - bár a dátum bizonyára véleden egybeesés műve. A ladcei gyárnak azóta több beru­házása és néhány botránya is volt. Egyrészt évekig harcoltak a környék környezetvédői a tisztítóberendezés miatt, a ladcei házak és kertek ugyanis cementportól fehérlettek. Amikor bergerék majdnem kétsze­resére akarták növelni a gyártási kapacitást, komoly környezetvédel­mi beruházásokra kényszerültek. Nos, ezután jött a következő tisztá- zadan ügy, amikor a gyár területén felrobbant egy állati hulladékanya­got tartalmazó konténer. Kiderült, hogy a környezetvédelmi hivatal hozzájárulása nélkül a cementgyár kohói áüati huüadékokat égettek. Többek közt a kergemarhakór miatt elpusztított tetemek maradványait. Legújabban olyan értesülések kap­tak szárnyra, hogy a ladcei cement­gyár dömpingáron forgalmazza Szlovákia egyik legkiválóbb port- landi cementjét (1889-től gyártják). A szerkesztőségünkbe eljuttatott A ladcei gyárnak több beruházása és néhány botránya is volt. dokumentumok arra utalnak, hogy bergerék vagy ki akarnak vonulni a piacról, vagy el akarják árasztani a nyugati piacot olcsó cementtel, egyelőre nem tudni, milyen gazda­sági megfontolásokból. A ladcei gyár megszüntetése érdekes fejle­mény lenne - 1994-ben ugyanis még a stratégiai vállatok listáján volt, és egyike azon kevés cement­gyárnak, amelyek a rendszerváltást nehezen, de túlélték, (-ász) Kedvező lakáshitelezés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Első Lakás-takarék­pénztár (PSS) annak ellenére, hogy már hosszabb ideje két konkurense is van a hazai piacon, továbbra is a lakástakarék-piac 75 százalékát uralja - állítja Ján Roland Burger, a PSS vezetője. Még ennél is ked­vezőbb a helyzet a társaság számá­ra, ha az új szerződéseket vesszük alapul, az ügyfelek több mint 80 százaléka ugyanis ezt a PSS-nél köti meg. Piaci helyzetük fenntartásá­hoz azonban folyamatosan új ter­mékeket vezetnek be. Ezek közül a legfrissebb az úgynevezett XXL hi­telcsomag. Ezt az ügyfelek május 6­tól június 30-ig vehetik igénybe, mi­közben a PSS összesen 2 milliárd koronát fordít erre a programra. Lé­nyege, hogy kezdő befektetés nél­kül juthatunk hozzá az egy sze­mélyre számított 300 ezer és 2 mil­lió korona közötti célösszegű áthi­daló hitelhez. Házastársak esetén ez azonban a 4 millió koronát is el­érheti. Kezeskedni ingatíannal és ingósággal is lehet. A hitel éves ka­mata 6,99 százalék, az azt követő építésügyi hitelhez pedig 4,7 vagy 6 százalékos kamat mellett juthatunk hozzá. Felhasználása valóban szé­leskörű, hiszen igénybe vehetjük la­kás vagy ház vásárlására és átépíté­sére, de telekvásárlására is. (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Indul a svédországi euró-kampány Stockholm. Gorán Persson, az európárti svéd miniszterelnök au­gusztus helyett már májusban elindítja az „IGEN”-kampányt. A kormányfő szerint a szeptember 14-i népszavazás előtt nagy luxus lenne az eurócsatlakozás el­lenzőinek átengedni a „csatate­ret”. Ezért az eredetileg csak au­gusztusra tervezett euró-kam- pány indítását előrehozzák, s már ebben a hónapban elkezdődik a mintegy 150 rendezvényt magá­ban foglaló propagandakampány. Elemzők szerint az a tény, hogy az euró hívei a tervezettnél ko­rábban kezdik el a kampányt, fel­boríthatja az eurószkeptikusok menetrendjét. (FN) Alacsonyabb lehet az áprilisi infláció Pozsony. Áprilisban 7,8 száza­lékkal voltak magasabbak a fo­gyasztói árak a tavalyi év azonos időszakához képest - állítják a hazai pénzügyi elemzők. Az áp­rilisi inflációról szóló hivatalos adatokat a statisztikai hivatal ma teszi közzé. Márciusban az éves infláció nyolc százalékos volt. Az elmúlt hónapban az árak alakulását pozitívan befo­lyásolta az üzemanyagárak csökkenése, és egyre kevésbé fejti ki hatását az államilag sza­bályozott árak januári emelése is. Az elemzők szerint az állami­lag szabályozott árak alakulását figyelmen kívül hagyó maginflá­ció áprilisban 2,1 százalékos volt, a márciusi 2,4 százalék után. (CTK) Milliárdok a privatizációból Pozsony. Szlovákiában tavaly 181,7 milliárd koronát fektettek be a külföldi cégek, a befektetések nagy része, összesen 152 milliárd korona azonban a privatizációnak köszönhető. A legtöbb pénz a Szlovák Gázművek eladásából folyt be, ennek eladásával 121,9 milliárd koronához jutott az állam. A Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató Vállalat (ZSE) privatizációja 8,3 milliárd koronával gazdagította az államkasszát, a Szlovák Biztosító pedig 6,4 milliárd koronáért kelt el. A legnagyobb befektetők a németek és a franciák voltak. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,169 Lengyel zloty 9,673 Angol font 58,464 Magyar forint (100) 16,796 Cseh korona 1,316 Svéd korona 4,526 Dán korona 5,544 Szlovén tollár (100) 17,692 Japán ien (100) 30,708 Sváici frank 27,161 Kanadai dollár 25,872 USA-dollár 36,348 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,06-42,36 35,17-37,57 1,28-1,34 15,84-17,84 OTP Bank 40,12-42,21 35,35-37,30 1,28-1,35 16,21-17,45 Postabank 40,02-42,32 34,99-37,71 1,29-1,35 15,00-18,60 Szí. Takarékpénztár 40,10-42,06 35,34-37,15 1,27-1,35 16,06-17,58 Tatra Bank 40,12-42,26 35,40-37,30 1,28-1,34 16,17-17,49 UniBanka 40,07-42,13 35,39-37,20 1,28-1,34 15,14-18,46 Általános Hitelbank 40,10-42,24 35,52-37,42 1,28-1,35 15,87-17,72 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2003. máj. 4-én) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 2,60 2,70 2,85­0,50 Banka Slovakia 4,50 4,80 5,00 5,10 2,10 OTP Bank 4,10 4,20 4,30 4,40 4,50 2,00 Istrobanka 4,40 4,70 4,80 4,90 5,00 2,00 Ludová banka 3,40 3,45 3,50 3,60 1,50 UniBanka 3,55 3,60 3,65 3,75 1,50 Postová banka 3,80 3,50 3,20 3,00 1,50 Prvá komunálna banka 3,90 4,00 4,10 4,20 4,20 2,00 Tatra banka­­­­­3,00 Slovenská sporitel'na 2,70-2,80 2,75-2,85­2,80-2,90 2,40-2,50 0,75 Vseobecná úverová banka 4,00 3,70 3,60 3,55 3,20 3,10 1,25 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2003. máj. 4-én) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla ÍSOB 1,95-2,10 3,35-3,50 3,45-3,60 3,45-3,60 3,45-3,60 3,35-3,50 1,50-3,50 Banka Slovakia 3,50 4,30 4,35 4,40 4,50­2,20 HVB Bank Slovakia 2,404,00 3,45-3,95 3,40-3,80 3,60-4,00 3,45-3,85 3,50-3,70 0,75 OTP Bank 3,00-3,40 3,604,00 3,754,10 3,854,10 4,004,25 4,00-4,25 1,50-3,00 Istrobanka 3,10-3,20 3,60-3,70 3,70-3,80 3,80-3,90 4,004,10 4,104,20 1,50 Ludová banka 1,85 3,20-3,45 3,25-3,50 3,20-3,45 3,10-3,35 3,10-3,35 0,75-2,00 UniBanka 3,40-3,45 4,104,20 3,75-3,80 3,45-3,55 3,55-3,60 3,70-3,75 1,90-ig Prvá komunálna banka 3,30-3,60 3,40-3,70 3,40-3,70 3,40-3,70 3,50-3,80 1,40-2,00 Tatra banka • 3,30-3,50 3,35-3,55 3,35-3,55 3,35-3,55­1,25 Slovenská sporitel'na 3,00-3,10 3,15-3,25 3,15-3,25 3,15-3,25 3,15-3,25 0,75 Vseobecná úverová banka 1,80 1,954,05 2,054,15 2,204,15 2,054,15­1,254,00 Postová banka 3,00 3,25 3,70 3,40 3,10 3,00 1,40

Next

/
Thumbnails
Contents