Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-04 / 79. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 4.

Online-beszélgetés

9

„Vannak alapelveink és céljaink, de ezekről nem kívánjuk még a sajtón keresztül sem tájékoztatni koalíciós partnereinket, hiszen akkor tudnák, mit nem muszáj teljesíteniük"

Bugár Béla szerint meg kell fiatalítani az MKP-t

Bugár Béla kolléganőnknek, Császár Klárának diktálja a válaszokat (Pavol Funtál felvétele)

Tegnap délelőtt szerkesztőségünk vendége volt Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, aki egy órán keresztül válaszolt a kérdésekre, melyeket lapunk internetes változatának olvasói tettek fel. Az alábbiakban ennek a beszélgetésnek a szerkesztett változatát közöljük.

ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS

Tisztelt elnök úr, tudvalevő, hogy Szlovákia magyar anyanyelvű lakosai közül is sokan bízták megtakarított pénzüket az ún. nem banki intézetekre (BMG, Horizont), amire sajnos nagyon rá is fizettek. A kormánykoalíció tagjaként mit szándékozik a jövőben tenni az MKP a kárvallottak részleges kárpótlása érdekében? Egyezik az MKP álláspontja a pénzügy- miniszterünk nézetével, hogy jelenleg semmiféle kárpódás nem esedékes? (Alexander) Amennyiben sikerül megtalálni a kárpódás olyan fajtáját, amely nem károsítja azon állampolgárokat, akik a pénzükkel ilyen módon nem hazardíroztak, és ugyanakkor nem kárpótolja azokat, akik már kétszer-háromszor megforgatták a pénzüket, akkor látok erre lehetőséget. Jelen pillanatban a kárpódás ezen formáját még senki nem találta meg.

lúd valami közelebbit mondani a készülő adóreformról? Pontosabban arról az elképzelésről, hogy az általános, 20%-os adózási kötelezettség vonatkozni fog a nyugdíjakra és más szociális juttatásokra? Mikorra tervezik az előterjesztését? (Gyuri)

Ez még csak egy tervezet a minisztériumon belül, tehát még tárcaközi egyeztetésre sem került, ezért ebben az állapotában nem érdemes vele foglalkozni.

Mi a véleménye arról, hogy a megszorító intézkedések nagy része elkerülhető lett volna esetleg az elmúlt kormányzati ciklusban folytatott következetesebb gazdaságpolitikával? (lacika) Tökéletesen igaza van, de ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, nem a Demokratikus Baloldal Pártjának kellett volna lennie a második legerősebb kormánykoalíciós pártnak. Minél később valósítunk meg egy reformelképzelést, annál többe kerül.

Mikor lesz végrehajtva a nyugdíjreform, és miért nem lehet előbbre hozni a decentralizációt? (amen)

A kormány most fogadta el a nyugdíjreformról szóló törvénytervezetet, a parlament leghamarabb három hónap után fogadhatja el. A decentralizációt, elsősorban annak fiskális részét a kormány csak 2005. január 1-ével tudja beindítani, addig csak a jogkörök leadása, járási és kerületi hivatalok megszüntetése fog végbemenni.

Nyugdíjasként elkeserítő számomra, hogy az MKP mindig megszavazza azokat a törvényeket, amelyek miatt egyre nagyobbak a kiadásaink. Most vajon megszavazzák-e a tévés előfizetési díjak megemelését, meg azt, hogy a nyugdíjasoknak is fizetniük kell valamennyi összeget? Hát már a tévét sem nézhetem hetvenegy éves kisnyugdíjasként? A magyar párt vajon miért nem képviseli a sok szegény dél-szlovákiai ember érdekeit? Nem félnek attól, hogy három év múlva nem fogunk magukra szavazni? (Pozsony) Nézze, az igazi felelősség az, ha vállaljuk a politikai döntések negatív oldalait is. Minket sem tölt el örömmel, ha megszorító intézkedéseket kell hoznunk, ugyanakkor mi azt is látjuk, mi destabilizálhatja Szlovákia gazdaságát és szociális rendszerét. Az előfizetési díjakkal érdemben még nem foglalkozhattunk, de az MKP az országos elnökségi ülésen megvitatja a kérdést. Személy szerint nem tartom az előfizetési díjak emelését koncepciós megoldásnak.

Hogyan gondoltátok a parlamentben a hatáskörök leadását a községeknek? Ki és miből tudja ezt véghezvinni? A kisközségekben van egy polgármester meg egy könyvelőnő... (Gujber)

A hatáskörök átadásával egy időben lehetőség nyílik a járási hivatalokból szakemberek részleges vagy teljes alkalmazására, de az igazi megoldás a pénzügyi decentralizáció lesz, amit a pénzügyminisztérium sajnos csak 2005. január elsejére ígér.

Elnök Úr! A honi magyarság a rendszerváltás óta óhajtja a mezőgazdasági miniszteri posztot egy SZAKEMBERNEK a kezében látni. Pártja és saját személye kudarcának tekinti-e, hogy az ágazat az Önök vezetése alatt jutott a szakadék szélére? Kíván- e mindebből személyi következtetéseket levonni?

Nem hiszem, hogy az ágazat most jutott a szakadék szélére, de az igaz, hogy az EU-s követelmények és feltételrendszerek bevezetése most esedékes. Tüdomásom szerint a miniszter úr és csapata a lehető legkörültekintőbben igyekszik ezeket a feltételeket bevezetni, s közben segíteni a hazai mezőgazdászoknak.

A kormányhivatalban parázs vita alakult ki két magyar miniszter között, Csáky Pál még a folyosón is csitítgatta őket. Mi erről a véleménye? (ragp) Tudomásom szerint csak vita volt, és Csáky Pál a miniszteri klub elnökeként csak feladatát teljesítette. Azt azonban tudatosítani kell, hogy amit az elmúlt 12 évben egyetlen kormány sem tudott megoldani (a jogkörök átcsoportosítását a két minisztérium közt), azt az MKP miniszterei most hajtják végre.

Hogyan értékeli az MKP tisztújító kongresszusát? Ugyanis úgy tűnik, hogy Ön és a liberális lobbi teret vesztett. Például Önnél kevesebb szavazattal csak Harna Istvánt és Komlósy Zsoltot választották meg funkciójába. Nem gondolja, hogy ez egyértelmű kudarc Önök részére? (egydiák)

Nem hiszem, ugyanis a legtöbb szavazatot szerzett jelölt 30 szavazattal előzött meg, ugyanakkor én voltam az egyedüli, aki konkrétan kritizáltam az egyes felszólalásokat, amennyiben nem feleltek meg a valóságnak. Kudarcról vagy sikerről csak akkor lehetne beszélni, ha egy posztra több jelölt lett volna, és az a csapat vesztette volna el a választásokat, amelyik az MKP politizálásának a meghatározója.

A dunaszerdahelyi MKP járási elnökségébe nem jutott be Világi Oszkár, Barak László, Farkas Pál, és Ön sem. Ezt hogyan értékeli, Elnök Úr? (egydiák)

Az Ön információja csak részben igaz, hiszen az említett négy emberből Világi és Barak nem jutott be a járási elnökségbe. Mint minden demokratikus döntést, ezt is tiszteletben tartom.

Elnök Úr, mit szól az MKP ifjúságpolitikájához? Nem gondolja, hogy mélyreható változásokra lenne szükség ezen a téren?

Egyetértek a szükséges változásokkal, de ezt csak hatékony és aktív fiatalok együttműködésével lehet megvalósítáni. Ehhez én partner vagyok.

Tisztelt Bugár úr, ha nem engedik az ifjabb nemzedéket maguk közé, szép lassan ki fog halni a pártjuk. Mi a véleménye erről? (peter)

Engedjük, sőt, most már az alapszabály is rendelkezik róluk, de az én bajom az, hogy nem elég csak rendelkezni róluk és különféle felhívásokat közzétenni ifjúsági fórumokról, hanem komoly tevékenységet kell folytatni. A többi között az ilyen valódi munkának az eredményeképp kerültek be fiatalok az MKP parlamenti képviselői és elnökségei tagjai közé. Személy szerint én segíteni fogom tevékenységüket, mert az MKP-ban szerintem is fiatalítani kell.

Egészen 1998-ig az MKP elődpártjait egy bizonyos fajta szilárd elkötelezettségű politizálás jellemezte, ami főleg elszántságban és áldozatkészségben mutatkozott meg. 1998 óta viszont megfigyelhető egy bizonyos fokú elvilágiasodás - finoman fogalmazva -, ami az utóbbi időben fokozódik. Az a véleményem, hogy ez nem válik az MKP javára. Tudnak-e ez ellen tenni valamit, elnök úr? (mézes)

Ez a fajta eltolódás annaU az eredménye, hogy a kormánykoalíció tagjaként nem ülik a koalíció eüen politizálni. Ha már egyszer az MKP Országos Tanácsa a kormányba lépés mellett döntött, akkor a hangsúly a kormányprogram teljesítésén van.

Miben jobb vagy rosszabb az MKP pozíciója a mostani kormányban mint az elmúlt négy évben? (lacika)

Nagyobb a befolyásunk, ugyanakkor kisebb a kormánykoalíción belüli egység, sót, maga Dzurinda kormányfő sem keresi a megoldásokat, mindig inkább más-más koalíciós partnerrel igyekszik megegyezni.

Mennyire tudja biztosan kijelenteni ma, hogy az MKP semmiképpen sem fogja támogatni Eduard Kukant köztársasági elnökké való megválasztásában? (walaki) Ebben az esetben még csak tippelni sem lehet, sőt, nem is szabad. A szlovákiai magyarok érdekei fogják diktálni majd az adott időben a mi álláspontunkat.

Az MKP milyen, a szlovákiai magyarság szempontiából fontos problematika felvetését tervezi a parlamentben a közeljövőben? Vannak az MKP-nak jelenleg alapelvei, amelyeket a párt nem hajlandó feladni vagy megváltoztatni a koalíciós partnerek esetleges elutasító álláspontja ellenére sem? (jclayton)

Az első kérdésre a válaszom igen, minden egyes, választóinkat érintő és kormányprogramban foglalt kérdést számon tartunk és számon kérünk koalíciós partnereinken. Azt azonban tudnunk kell, hogy a szlovákiai magyarságot ugyanolyan érzékenyen érintik pl. a reformok, de bármüyen más szakmai döntés is, mint Szlovákia más polgárait. A másik kérdésre: igen, vannak alapelveink és céljaink, amelyeket nem kívánunk feladni, de ezekről nem kívánjuk még a sajtón keresztül sem tájékoztatni koalíciós partnereinket, hiszen akkor tudnák, mit nem muszáj teljesíteniük.

Mit tesz az MKP annak érdekében, hogy a különböző lobbi-, esetleg más, anyagilag érdekelt csoportok befolyását a pártban kordában tartsa? (lacika)

Amennyiben tudomást szerzünk egészségtelen lobbizásokról, akkor az MKP gazdaságpolitikai tanácsa az adott illetőt, csoportot behívatja és elbeszélget vele. Csak azt tudjuk ellenőrizni, amire rálátásunk és befolyásunk van.

Az MKP az utóbbi hónapokban kifejtett nemzetközi szinten valamilyen aktivitást? Ha igen, miben nyilvánult ez meg? (jclayton)

Például a státustörvény fontosságának hangsúlyozásában, a kisebbségi jogvédelem EU-s felkarolásában stb.

Sok szakember szerint rendkívül gyenge és jellegtelen az a kampány, amelyet az európai uniós népszavazás előtt Csáky Pál irányít. Nézem a magyarországi és a csehországi honlapokat, amelyeken összehasonlíthatatlanul érdekesebb és tartalmasabb a kampány. A parlament alelnökeként és pártelnökként mi a véleménye erről? (csallóközi)

A kampány koncepcióját a kormány hagyta jóvá, azt utolsó simítások jövő héten készülnek el, s csak azután lesz látható a szlovákiai kampány minősége.

Nem lenne célszerű átnevezni az MKP-t Magyar Kommunista Pártra? így a rövidítésen sem kellene változtatni, a párt jellege pedig adott. Sőt, a kudarcot sikerként eladó vezetés sem lógna ki a sorból, (egydiák)

A kibicnek semmi sem drága alapon fogalmazta meg ezt a sommás, de valótlan véleményét. Nemcsak én, de a 11,2 százaléknyi választónk sem tud ezzel egyetérteni.

Meg van már oldva a komáromi egyetem akkreditációja? Van-e vagy lesz-e külön lehetősége a tandíj bevezetése után a szlovákiai magyar egyetemistáknak ösztöndíjhoz jutni? (jclayton)

Az akkreditádó folyamatban van, az eredményről még részinformáció kát sem lehet tudni, de odafigyelünk. Igen, a szlovákiai magyar egyetemisták is részesülhetnek a státustörvény adta támogatásokból.

Dolgoznak-e azon, hogy a mostani 20%-os nyelvhasználati küszöböt csökkentsék? Ha igen, hány százalékra, és mennyi az esélye, hogy ez ebben a választási ciklusban sikerül? (walaki) Igen, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájának végrehajtó intézkedéseiben mi javasoljuk a 10 százalékos küszöb bevezetését, ám nagy a koalíciós pártok ellenállása.

Készített-e az MKP belső, esetleg külső szakemberek bevonásával elemzést a 2001-es népszámlálásról? Ha nem készült ilyen tanulmány, miért? Ha igen, hol juthatok hozzá? (istván)

Az MKP nem készített, de különböző társadalomkutató csoportok igen, pl. Gyurgyík László elemzése az Új Szó hasábjain is megjelent.

Mi a belső véleménye az MKP- nak az elmúlt tíz évben bekövetkezett magyarságfogyásról? És egy kissé személyes kérdés, de mint a felvidéki magyarságot képviselő párt elnökétől kérdezem, mivel néhány évvel ezelőtt a Markíza TV-ben nem kaptunk egyértelmű választ sem magyarok sem szlovákok: Ön melyik himnuszt szokta énekelni szilveszterkor? (istván)

Egyáltalán már a kérdésfeltevés is érthetetlen, mert annak ellenére, hogy nem szoktam énekelni (mert nincs jó hangom), a magyar himnuszt - még ha halkan is - elének- lem, és nem csak szüveszterkor. A magyarságcsökkenés oka összetett, részben az adott társadalmi helyzettől függ, de részben a saját személyes döntéstől és felelősség- vállalástól is.

Elnök úr, valamelyik erdélyi lapban kritizálta a magyar kormányt azért, mert hónapok óta halogatja a státusztörvény szükséges módosítását. Véleménye szerint lehet úgy módosítani a törvényt, hogy az eredeti cél és a jelkép, a Korona megmaradjon a magyarigazolványon? Második legerősebb kormánypártként nem kellene a Koalíciós Tanácsban erőteljesebben küzdeni azért, hogy Mikulás Dzurinda ebben a kérdésben ne legyen magyarellenes, miként a KDH elég gyakran az? (Húsvét)

A módosítás, tudomásom szerint, nem érinti a magyarigazolvány formáját, nyomtatványát. A Koalíciós Tanácsban pedig csak akkor tudunk erőteljesen küzdeni, ha már a koalíció asztalára kerül a javaslat. Jelenleg a szlovák fél még meg sem fogalmazta véleményét a módosításról.

Mi a helyzet a megszüntetett szárnyvonalakkal? Fogunk meg a Csángón, prériexpresszen stb. utazni? (Janicsár)

Remélem, igen. A több mint tucatnyi tárgyalás eredménye lassan beérik, és a régiófejlesztésen keresztül látunk lehetőséget néhány szárnyvonal legfontosabb járatának újraindítására.

Elnök Úr, az MKP vezető politikusai nemrég tárgyaltak Pavol Prokopoviccsal, főleg a vasúti szárnyvonalak volt a téma. A tanácskozás eredményéről azonban vajmi keveset hallani. Most már elárulhatja, mi volt a párbeszéd eredménye? Mi lesz a szárnyvonalak sorsa? Elnök Úr, ne haragudjon, de nem mehetünk Európába, mert nincs mivel!!! (Keleti-munkanelk)'

Az előző válaszomban utaltam arra, hogy a régiófejlesztés keretein belül van némi lehetőség néhány járat újraindítására. Ez a megoldás azonban csak az adott régió polgármesterei segítségével és aktív közreműködésével valósulhat meg. Mi csak a lehetőséget tudjuk biztosítani, ezzel azonban csak érintettek tudnak élni.

Köszönöm az érdeklődő kérdéseket, a véleményeket, remélem, senkinek sem okoztam csalódást.