Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-04 / 79. szám, péntek

Nagyszünet - hirdetés ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 4. CKM svps Student. TfoutA <t*td leucÁcr Sextúeeú- Vysoká 32,814 45 Bratislava http://www.ckni.sk , e-mail ckmsyts@ckm.sk A a legfőbb ideje, hogy nyárra ingyen lefoglalja a repülő­jegyet! Átélte már azt, hogy. az elő­nyös árú repülőjegy megszer­zése komoly erőfeszítést igé­nyelt? Ha tudja, vagy legalább sejti, mire célzunk, foglalja le ingyen a repülőjegyet már most. Ha időben lefoglalja a jegyet, növeli a valószínűségét annak, hogy az Ön által válasz­tott időben repülhet, így meg­valósulhatnak az utazással kapcsolatos elképzelései. A CKM 2000 Travelnél online rezervációs rendszerrel törté­nik a helyfoglalás. Ennek kö­szönhetően mindig az aktuá­lis szabad helyeket közük bár­melyik repülőtársaság rend­szeres repülőjáratairól. Ráadásul a CKM 2000 Travel diákoknak, fiataloknak, az Euro<26 és GO<26 nemzetkö­zi ifjúsági kártya és az ISIC di­ákigazolvány tulajdonosainak speciális repülőjegyeket kí­nál, melyek maximális rugal­masságot biztosítanak mini­mális árak mellett. Menettérti repülőjegyek a CKM 2000 Travelnél egyes helyekre: London 5990 Sk-tól 6259 Sk-tól Amsterdam 6080 Sk-tól 9326 Sk-tól Párizs 6815 Sk-tól 9746 Sk-tól Madrid 6815 Sk-tól 11 342 Sk-tól Athén 6815 Sk-tól 11 342 Sk-tól Moszkva 7300 Sk-tól 12 375 Sk-tól New York 10 960 Sk-tól 12 990 Sk-tól Torontó 10 960 Sk-tól 15 295 Sk-tól Montreal 10 960 Sk-tól 17 310 Sk-tól Chicago 12 965 Sk-tól 14 705 Sk-tól Washingtont 965 Sk-tól 15 840 Sk-tól Denver 14 960 Sk-tól 21890 Sk-tól Seattle 15 090 Sk-tól 24 240 Sk-tól Los Angelesl5 295 Sk-tól 21 260 Sk-tól Bangkok 18 655 Sk-tól 22 585 Sk-tól Sydney 32 010 Sk-tól 33 535 Sk-tól Első oszlopban speciális árak diákok­nak, fiataloknak, a második oszlopban tájékoztatásul, az árak át­lag ügyfeleknek. A menettérti repülőjegyek árát reptéri illeték nélkül tün­tettük fel, és egy személyre szólnak. Az árak 2003. IV. 1-jé- ig érvényesek, és függenek a repülőút idejétől és kiindulási helyétől. A repülőjegyet lefoglalhat­ja közvetlenül a CKM 2000 Travel irodáiban, vagy a 0850 111 111-es telefonszá­mon, amelyet Szlovákia egész területéről helyi be­szélgetés árán hívhat. A re­pülőjegyet lefoglalhatja a www.ckm.sk honlap nyomtatványával is; CKM TELESALES, tel.: 02/5273 1024, e-mail: ckm@ckm.sk , CKM 2000 Travel, Vysoká 32, BRATISLAVA, CKM 2000 Travel, Stefánikova 15 (az udvarban), N1TRA, tel.: 037/657 8722, e-mail: ckm2000-nr@ckm.sk CKM 2000 Travel, Dolná 50, BANSKÁ BYSTRICA, tel.: 048/415 1166, e-mail: ckm2000-bb@ckm.sk CKM 2000 Travel, Hlavná 58 (az udvarban), KOSICE, tel.: 055/625 7767, e-mail: ckm2000-ksc@ckm.sk www.ckm.sk kísérje figyelemmel MINDEN PÉNTEKEN AKTUÁLIS TÁJÉKOZTATÓ A bor több kultúrában is fontos szerepet játszik, gondoljunk csak a keresztény szertartásokra. Persze, mindent csak mértékkel! Néhány szó az alkoholról Felnőttkorban napi fél pohár bor még nem károsít (Képarchívum) Az alkoholos italok forgal­mazása teljesen legális. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alkohol nem árt! Az alkoholizmus negatív hatá­sait nem kell ecsetelni sen­kinek, azonban sokszor le­het hallani, hogy egy pohár még nem árt, illetve azt is, hogy egy-egy pohár bor még egészséges is lehet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Nézzük meg hát, hogy mi az igaz­ság. Igen sokféle alkohol van. Ami a borban, sörben, vagy a tö­mény italokban található, az az etil-alkohol. Az alkoholok szén- hidrogén származékok, azaz az alkoholmolekulákat szén, hidro­gén és az oxigénatomok alkotják. Az etil-alkoholt (más néven eta- nolt) a vegyészek így írják le: C2H5OH. Az etil alkohol színtelen, jellegzetes szagú, vízzel és szer­ves oldószerekkel korlátlanul ele­gyedő folyadék, töményen halá­los méreg. Fontos oldószer és fer­tőtlenítő szer. BÓDULAT VAGY BÖDÜLET? Az emberiség igen régen ismeri a különböző erjesztett, így alkohol­tartalmú italokat. Egyrészt az így kiváltott hatások (bódulat, felfo­kozott érzékek, bátorság) előidé­zésére fogyasztották, másrészt azért, mert a modern korig az a víz többé-kevésbé ihatatlan volt. Sörként, vagy borral keverve vi­szont meg lehetett inni. Az ókori keleten sört ittak, míg a görögök és a rómaiak bort. A Római Biro­dalmat megdöntő germánok is a sört kedvelték. A bor több kultú­rában is fontos szerepet játszik, gondoljunk csak a keresztény szertartásokra! A különböző ita­loknak igen fontos szerep jut az egyes népek kultúrájában, törté­nelmében. A méltán híres Tokaji nem csak egy igen ízletes bor, ha­nem jelkép is. Ha az alkoholtar­talmú italok ennyire fontos szere­pet játszanak az életünkben, ak­kor miért tartják őket károsnak? Minden alkoholtartalmú ital va­lamilyen mértékben károsítja a szervezetünket. Az alkohol ugyanis az agyi működésünket befolyásolja, mégpedig másképp, mint a többi drog, (az alkohol is drog, pl. függőséget okozhat!) ugyanis megakadályozza, hogy bizonyos anyagok áthaladjanak a sejtek külső burkán, a sejtmemb­ránon. Idővel akár tönkre is teheti a sejtmembránt. Ezen kívül fo­kozza az agysejtek természetes pusztulását. Az alkohol túlzott fo­gyasztása a májban is zsírosodást, azaz idővel visszafordíthatatlan májnagyobbodást okoz. A tömény italok (pálinka, konyak, whisky) ezen kívül a gyomrot és a beleket is roncsolják. Az alkoholra is rá lehet szokni, azaz függőséget okoz. Bár le lehet szokni róla, de az alkoholizmusból nem lehet ki­gyógyulni. Azaz, ha valaki már el­jutott erre a szintre, és utána ugyan leszokott, az már soha töb­bé nem ihat egy kortyot se, mert azonnal visszaeshet a függőség­be. Akkor miért tartják egészsé­gesnek az egyes italokat? Az alko­holban oldódó anyagok viszont egészségesek lehetnek. A hegyal­jai vörösborok (ilyen a tokaji, vagy a badacsonyi) ugyanis nem csak a szívbetegségeket előzik meg antioxidáns tartalmuk miatt, hanem antibakteriális hatásuk, azaz fertőzéseket gátló hatásuk is van. Kis mennyiségű bor elsőként az agyi gátló pályákat blokkolja, tehát könnyedebbek, lazábbak és kevéssé gátlásosak leszünk. (Sok bor viszont már az aktív pályákat is blokkolja!) Egyes tömény ita­lok, mint pl. az Unicum olyan gyógyfüvekből készül, amelyek valóban jó hatással vannak a szer­vezetünkre. MENNYI AZ ANNYI? Eléggé rossz hír, hogy fiatal kor­ban a legkisebb mennyiség is ká­ros. Ugyanis amíg le nem záródik az agysejtek termelődése, azaz úgy 18-20 év körül, addig a legki­sebb mennyiségű alkohol is káro­síthatja a sejttermelődést. Ez azért fontos, hogy 20 éves korunk után az agysejtjeik már csak pusztul­nak. Tehát nem mindegy, hogy a pusztulás milyen szintről indul. A sok alkoholfogyasztás fiatalkor­ban kevés agysejthez vezet. Fel­nőtt korban napi fél pohár (vörös) bor még nem károsít. Persze ekkor is figyelni kell arra, hogy mit is iszik az ember. A jó minőségű ita­lok tisztábbak. A kannás, vagy pancsolt „borok“ azért veszélye­sek, mert itt az alkohol nem szőlő vagy gyümölcscukorból szárma­zik, hanem répacukorból. Ennek az erjedésnek pedig akár komoly mérgező hatásai is lehetnek. Sőt, akár az is előfordulhat, hogy a ter­mékbe más fajta alkohol így metil- alkohol is keveredik. A metil-alko- hol viszont vakságot, vagy halált okozhat. Éppen ezért akkor tesz- szük magunkkal a legjobbat, ha a lehető legkevesebbet (ideális eset­ben semennyit) nem iszunk, amíg nem nőtt be a fejünk, azaz nem le­szünk valóban felnőttek, (ive,he) Minden alkoholtartalmú ital valamilyen mértékben káros a szervezetünkre Nekem is ugyanúgy kijár... (Internetfotó) Módszer-Vádlott! Úgy zajlott a betörés, ahogyan azt az ügyész úr előad­ta?- Hát, nem pontosan, de az ő módszere sem rossz. Akció A bíróságon a bíróhoz bekopog az egyik teremszolga:- Bíró úr, elnézést kérek, hogy za­varom, de meghalt az egyik ügy­véd, és a temetésére gyűjtök. Tud­na erre a célra áldozni egy fon­tot? A bíró a zsebébe nyúl:- Mindössze egy font? Barátom, itt egy húszas, temessenek el még tizenldlencet! Védő A vállalkozó üti a falat a börtön­ben:- Az ügyvédemmel akarok be­szélni!- Semmi gond, de a másik falon kopogjon, az ügyvéd úr abban a cellában ül! Utolsó szó jogán Bíróságon.- Ártatlannak érzi magát, vagy bűnösnek? - kérdezi a bíró a vád­lottat.- Tudna esedeg még valamit ajánlani, bíró úr? Vita- Hát magával mi történt? - ér­deklődik Kovács a szomszédjától, aki mankóval ballag ki a lakásból.- Közlekedési baleset ért.- És mankó nélkül egyáltalán nem tud járni?- Az orvosom szerint igen. Az ügyvédem szerint nem. Ebéd Két ügyvéd az ebédszünetben le­ugrik az étterembe ebédelni. Már majdnem odaérnek, amikor egyi­kük a fejéhez kap:- Úristen, elfelejtettem bezárni az irodánkat! Mire a másik:- Ugyan már, mitől félsz, hiszen mindketten itt vagyunk! Nemiség és előítélet, ugye mi nem törődünk ilyenekkel? Vesszenek a közhelyek! KÖNYVAJÁNLÓ Nemiség és előítélet kéz a kézben járnak. Sokan azt mondják, hogy nő és férfi teljesen más. Sőt, azt is tudni vélik, hogy miben mások. Testileg és lelkileg, sőt, egyik oko­sabb, másik butább. Mekkora sza­márságok! Hogy mekkora, az vi­lágosan kiderül Thomas Laqueur: A testet öltött nem című könyvé­ből. Laqueur könyve tudományos bestseller. Ez azt jelenti, hogy fontos dolgokat mond érthetően, így mindenki megemésztheti könyvét, aki érdeklődik a téma iránt. Mivel pedig a téma a nemi­ség, érdeklődő van bőven. Fő té­mája az, hogy miként jött létre a férfi és a nő minden társadalmi régióra kiterjedő megkülönbözte­tése. Ugyanis sem a nemi szervek, sem a lelki alkat területén nem ta­láltak kétezer évig szóra érdemes különbséget nő és férfi orvosi és társadalmi értelemben vett testé­ben. Mi a társadalmi értelemben vett test? Hát az, amikor attól függ valakinek a szavazati joga, hogy mennyire domborodik a mellkasán a rucija, vagy éppen hogyan néz ki altestének anató­miája. Egészen a már említett Galenusig úgy vélték az orvosok, hogy a vagina megfelel a pénisz- nek, míg a petefészkek megfelel­nek a heréknek. Slussz, passz. Semmi körülményeskedés, hogy ez micsoda következményekkel járhat társadalmilag és orvosilag. A természet törvényei, melyek egészség és betegség ügyében döntenek, ugyanazok mindenki­nél. Laqueur azt állítja, hogy a nemek biológiai szembeállítása annak a politikai fejleménynek a követ­kezménye, hogy egyre megma­gyarázhatatlanabbá vált, miért is szorulnak háttérbe a nők. Kide­rült ugyanis, hogy tudnak olvasni és jók a matematikában (pl. Descartes híres tanítványa, Krisz­tina svéd királynő, vagy a szintén Descartes-tanítvány pfalzi Erzsé­bet). Ha viszont ez igaz, sürgősen kellett találni valamit, ami elégsé­ges alapja lehet a megkülönbözte­tésnek. Erre született meg a két nem modellje, miszerint nők és férfiak teste annyira különbözik, hogy lehetetlenné teszi a közös vizsgálatot. Addig szigorúan az egy nem modellje volt érvényben. A frissében kifejlesztett durva de­terminizmuson talajra leltek a sok évszázados előítéletek. Im­már nem egyszerűen cáfolható vélemények voltak (például, hogy a nők hisztérikusak, a férfiak oko­sak, a nők földhöz ragadtabbak, a férfiak szellemibbek és fennköl- tek), hanem tudományos igazsá­gok. Hiszen a biológia is kimutat­ta! - mondták, és mondják ma is. Csakhogy éppenséggel a biológia nemcsak kimutatja a különbsége­ket, hanem a közhelyek alapján hozza létre azokat. Egyáltalán nem véletlen, hogy csak akkor ve­szik észre ezeket a döntő különb­ségeket, amikor politikailag fon­tosakká válnak. Erről a kérdésről szól Thomas Laqueur amerikai professzor több könyve. Már több mint egy tucat nyelvre fordították le. Ideje, hogy nálunk is meg­emésszék érveit és állításait. Ér­veit olvasva sokunknak jut eszünkbe egy Michael Foucault nevű szerző neve. Nem véletlen, Laqueur ugyanis sokat köszönhet neki. Thomas Laqueur: A testet öltött nem (Test és nemiség a görö­göktől Freudig) Új Mandátum könyvkiadó, 2003 Bármilyen is, a miénk Az arc ENN Mindenkinek van, hiszen ezzel tű­nik ki, vagy ezzel tűnik el. Széles, szomorú, kedves, keskeny, mo­solygós vagy éppen megragadó és még sorolhatnám. Mindez nem számít, ha a tükörbe nézünk. Egy idő után ott darabokra esik az ar­cunk, és úgy rakjuk össze, aho­gyan magunkat még nem ismer­jük. Idősebb leszünk, fiatalabb le­szünk, magunkra csodálkozunk. Nem hasonlítunk senkire, de a te­kintetünk mindent elmond. Fé­lünk, örülünk, vagy csak elve­szünk a formákban, amiket hirte­len felfedeztünk az arcunkon. Rádöbbenni, hogy nem kell éve­ket várni, hogy másképpen lássuk magunkat. Csak tükörbe nézni. Nem azért, hogy sminket igazítsunk, vagy, hogy kihúzzuk a szemünket. Nem. Azért, hogy szembenézzünk magunkkal. Valóban lehet, hogy félünk felfedezni, hogy csak egy van belőlünk. Legtöbbször szá­nalmasan nézünk a tükörbe, hogy megint hogyan nézünk ki, s miért nem vagyunk tökéletesek. Csak magunk vagyunk, talán ezért. Mi­ért pont mi kaptuk ezt az arcot, ezeket a vonásokat? Segít ez ne­künk valamit? Talán abban, hogy jellemez min­ket, és egyszerre mégis elrejt. A legjobb példa az, mikor meglát­tam egy olyan embert, akit addig csak a hangjáról ismertem. Nem hittem el, hogy nem az a jóképű, hatásos ember. Aztán megismer­tem igazából, az arca lebomlott, s felépült belőle egy olyan ember, aki számomra az egyik legszebb, és legjobb ember. Ekkor rájöttem, hogy én vagyok az arc. S a tükör is.

Next

/
Thumbnails
Contents