Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-04 / 79. szám, péntek
Q Külföld ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 4. Hat palesztin halt meg Gáza/Jeruzsálem. Négy palesztin vesztette életét - további nyolc pedig megsebesült - tegnapra virradóra, amikor az izraeli hadsereg páncélosai helikopterek fedezete mellett behatoltak a Rafah melletti menekülttáborba. Összecsapások voltak Ciszjordániában is csütörtökre virradóra. Két különböző incidens során az izraeliek két palesztint lőttek agyon, egyikük egy 14 éves fiú volt. Ugyancsak Ciszjordániában, Túl-Karm közelében az izraeliek lerombolták egy öngyilkos merénylő, a Hamász nevű szélsőséges szervezet egyik aktivistájának házát. (MTI) Gyárrobbanás Görögországban Athén. Hat munkás meghalt és legalább 25-en megsebesültek tegnap egy dél-görögországi csőgyárban történt robbanás következtében. A Korinthosz városban lévő gyár a Corint Pipework társaságé, melynek képviselője szerint az áldozatok száma tovább nőhet. A robbanás okáról a hatóságok tegnap délutánig nem tudtak nyilatkozni. (MTI) Mecsetek elleni támadások Davao. Három mecset ellen intéztek támadást a tegnapra virradó éjszaka a Fülöp-szige- teki Davaóban, egy nappal azután, hogy a város kikötőjében 15 ember halálát és 44 sebesülését okozó pokolgépes merényletet követtek el, feltehetően egy iszlám szakadár csoport terroristái. A helyszínekre autóval érkező, álarcos támadók gránátot hajítottak és rálőttek a mecsetekre a város muzulmán negyedében, illetve központjában. A rendőrség szóvivője határozottan elítélte a bosszúálló akciókat. A térség gazdasági központjának tekintett Davaóba érkezett tegnap Gloria Arroyo elnök, aki felkereste az előző napi kikötői támadás helyszínét, és megbeszélést tartott a nyomozókkal. (MTI) Haider menedéket ajánl Szabrinak Bécs. Jörg Haider menedéket ajánlott fel Nadzsi Szabri iraki külügyminiszternek arra az esetre, ha elhagyná országát, s ezzel osztrák politikai körökben nyomban éles bírálatokat váltott ki. Haider, a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt volt elnöke, az utóbbi időben kétszer is járt Irakban, állítólag ott találkozott Szaddám Huszeinnel. Erről a találkozóról könyvet is írt. A News politikai hetilapnak adott interjújában Haider kijelentette: „Egy barát számára mindig van hely a házamban.” Szerinte Szabri az egyetlen iraki politikus, aki talán Európába menne, és mindenesetre azok egyike, akik számításba jöhetnek Szaddám utódaként. (MTI) Haider cáfolta azokat az előzőleg szárnyrakapott híreket, a- melyek szerint magának Szad- dámnak is felajánlotta a karin- tiai menedéket (Képarchívum) Colin Powell Brüsszelben - valószínű, hogy a NATO és az EU is szerepet fog játszani a háború utáni iraki rendezésben Az ellentétek nem kibékíthetetlenek ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Jeórjiosz Papandreu görög külügyminiszter tegnap kijelentette, hogy az EU csak ENSZ-határo- zat keretében vállal szerepet Irak háború utáni újjáépítésében és igazgatásában. Az EU soros elnökségét betöltő görög külügyminiszter Lord Robertson NATO-főtitkárral közös sajtóértekezleten számolt be Colin Powell és az EU-trojka találkozójáról, valamint a NATO és az EU összesen 23 országa külügyminisztereinek közös munkaebédjéről. A fő téma mindkét esetben: az iraki háború utáni rendezés és a transzatlanti kapcsolatok jövője. Powell amerikai külügyminiszter brüsszeli tárgyalássorozatának kezdetén rövid találkozót tartott a NA- TO-tagjelölt országok nagyköveteivel. Milos Koterec szlovák ügyvivő tájékoztatása szerint köszönetét mondott a tagjelölteknek azért a támogatásért, amelyet az iraki válságban nyújtottak az USA-nak. Papandreu elmondta: még folyik a háború, ezért nem is mentek bele a háború utáni rendezés részleteibe. Másrészt hangsúlyozta, az EU számára egy ENSZ-felhatalmazás az iraki szerepvállalás előfeltétele, továbbá szükségesnek mondta az Amerika és Európa közti transzatlanti kapcsolatok új alapokra helyezését. A legsürgősebb teendőnek a humanitárius segélynyújtás megindítását nevezte az iraki népnek. Robertson így jellemezte a találkozót: „a NATO és az EU 23 országának külügyminiszterei összeültek, mint barátok és partnerek, hogy megvitassák a transzatlanti kapcsolatokat és azt, hogyan segíthetnének a legjobban az írató népnek egy szabad, virágzó és egyesült ország létrehozásában Szaddám Húszéin re- zsimjének bukása után”. A főtitkár szerint a két szervezetben támadtak feszültségek az iraki ügyben, de ki- békíthetetlenné sohasem mélyültek az ellentétek. A megbeszélések résztvevői egyetértettek: a nemzetközi közösségnek készen kell állnia, beleértve az ENSZ-t, hogy mihelyt a körülmények lehetővé teszik, részt vegyenek Irak újjáépítésében. A NATO és az EU stratégiai partneri viszonyt épített fel és eltökéltek arra, hogy továbbra is együttműködnek közös érdekeik előmozdításában. Robertson azt is elmondta: a NATO és az EU között széles körű egyetértés van abban, hogy a háborúnak a lehető leghamarabb be kell fejeződnie. Kérdésekre válaszolva Papandreu kiemelte a térség stabilitásának fontosságát, benne Irak területi épségének megőrzését és azt, hogy Törökország ne avatkozzak be a háborúba. Mindketten valószínűsítették, hogy a NATO és az EU szerepet fog játszani a háború utáni rendezésben. (MTI, TASR) Powell és Papandreu, az EU soros elnöke. A háború kitörése óta a tegnapi volt az első békülési kísérlet. (TASR/AP-felvétel) Leszek Miller lengyel miniszterelnök előrehozott parlamenti választásokat javasol Schröder kancellár gesztusa Nagy-Britannia felé Terhes a kormányrúd Varsó. Távozott Leszek Miller kormányából szerdán két miniszter. A lengyel kormányfő négypontos tervet terjesztett elő, melynek értelmében 2004júniusában - együtt az európai parlamenti választásokkal - Lengyelországban előrehozott parlamenti választásokat tartanának. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Aleksander Kwasniewski elnök a kormányfő javaslatára Leszek Sikor- skit egészségügyi, Piotr Czyzewskit pedig kincstárügyi miniszterré nevezte ki, egyúttal felmentette elődeiket, Marek Balickit és Slawomir Cytryckit. Az eddigi egészségügyi miniszter kedden jelentette be távozási szándékát, mert nem értett egyet a Nemzeti Egészségalap elnökének személyével, akit a miniszterelnök nevezett ki az új intézmény élére. Meglepetés volt a kincstárügyi minisztérium élén történt személy- csere, mert erről a kormányfő előző nap egyáltalán nem tett említést, csak szerdán kezdtek szállingózni a nem hivatalos híresztelések. A csere hátterében állítólag szintén személyi ellentétek állnak, az eddigi miniszter, akit alig három hónapja neveztek ki a tárca élére, le akarta váltani a PZU biztosító elnökét, amivel Müler nem értett egyet. Vélemény- különbség volt közöttük a második legnagyobb lengyel olajipari vállalat, a gdanski kőolaj-finomító privatizációjának módját illetően is. Tehát ebben az évben már nyolc mi- nisztercsere történt a kormányban, beleértve a parasztpárt távozásával megüresedett két tisztséget is. Emellett az ellenzék állandóan bizalmatlansági indítványokkal bombázza a hivatalban lévő minisztereket. Miller elmondta, kormányának fő célja az EU-csatlakozás lebonyolítása. A csatlakozási szerződés athéni aláírásának másnapján tájékoztatja a szejmet kormányának akciótervéről. A szejm még aznap meghozhatja a határozatot az EU-csatla- kozási referendum megrendezéséről is. A következő célkitűzés a parlamenti választások megrendezése 2004. június 13-án, együtt az európai parlamenti választásokkal. „Az új helyzet új leosztást követel” - indokolta Müler elhatározását. Kwasniewski áüamfő azt bizonygatta, hogy a hatalom csúcsán nincs háború, s cáfolta azokat a sajtójelentéseket, melyek szerint eüentétek vannak közte és a miniszterelnök között. A lengyel sajtó szerint az áUamfö „ejtette” a magát kisebbségi helyzetbe lavírozó MUler-kormányt, és egy szakértői kormány létrehozását fontolgatja. Kwasniewski közölte, hogy egyetért a lengyel parlamenti és az európai parlamenti választások egyidejű megrendezésével. Egyébként a következő parlamenti választások csak 2005 őszén lennének. Milanovics volt tévéigazgató szándékosan vitte a halálba az alkalmazottakat Sárosak a hadsereg vezetői is MTI-HÍREK Belgrád. A montenegrói rendőrség elfogta Dragoljub Müanovicsot, a szerbiai áüami televízió (RTS) egykori vezérigazgatóját, akit tíz évi börtönbüntetésre ítéltek beosztottjai halála miatt. A tévéigazgató szökésben volt, ebben segítette őt a Zoran Djindjics szerb kormányfő meggyilkolásával vádolt zimonyi klán. A szerb kormányközlemény szerint Müanovicsot a montenegrói rendőrség fogta el egy nyaralóban a tengerparti Bar városánál, 12 kilométerre a montenegrói- albán határtól. A nyomozás során fény derült arra, hogy Müanovics hónapokon át kapcsolatot tartott fenn a zimonyi klán vezetőivel. A tévéigazgató hoüétét a bűnbanda egyik elfogott tagja árulta el. Müanovics tavaly júniusban kapott tíz évet, mivel felelősnek találták abban, hogy Jugoszlávia NATO- bombázása idején, 1999. április 23- án életét vesztette az intézmény 16 munkatársa, amikor találat érte az RTS épületét. Az elítélt súlyosan veszélyeztette a közbiztonságot, mert nem hajtotta végre a szövetségi kormány rendeletét, amely értelmében biztonságba kellett volna helyeznie az RTS dolgozóit és a műszaki berendezéseket. Az enyhe ítéletnek nagy visszhangja volt Szerbiában. Az áldozatok hozzátartozói követelték, hogy Müanovicsot többrendbeli gyilkosság miatt ítéljék el, mivel a tévéigazgató szándékosan vitte a halálba alkalmazottjait, hogy a müo- sevicsi rezsim megnyerje a Nyugat eüeni propagandaháborút. Egy másik prominens személyiség is rács mögött van. A Politika tegnap azt írta, hogy vizsgálati fogságban tartják Nebojsza Pavkovicsot, a jugoszláv hadsereg egy éve leváltott vezérkari főnökét, mert gyaníthatóan köze volt több bűncselekményhez. A lap szerint bebizonyosodott, hogy a jugoszláv hadsereg egyes tagjai tevékenyen segítették egyes bűncselekmények tetteseit, amiről tudnia keüett Pavkovicsnak is. A volt vezérkari főnököt kedden vették őrizetbe, de egyelőre nem tudni pontosan, hogy miért. Diplomáciai körökben még a lehetőség felvetése is megkésett áprilisi tréfának hatott Prodi szívesen maradna, ha hagynák MTI-JELENTÉS Brüsszel. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke közölte munkatársaival, hogy kész lenne egy második megbízatást is vállalni az EU végrehajtó apparátusának élén, ha a tagországok vezetői felkérik érré. Erről a Financial Times számolt be, de azt nem említette, müyen forrásból származik az értesülés. A tudósítók mindamellett úgy vélik, hogy a hír meglepetést keltett mind Brüsszelben, mind a tagországok fővárosaiban: arra számítottak, hogy megbízatásának 2004-ben esedékes lejárta után Prodi vissza akar térni az olasz belpolitikába. A tagországok vezetői 1999-ben egyhangúlag választották a bizottság élére a volt olasz kormányfőt, aki hazájában a balközép újjáélesztésével és a gazdaság rendbetételével szerzett tekintélyt magának. Noha Prodi azóta sikeresen levezényelte a bizottsági apparátus reformját, az eurokészpénz forgalomba hozatalát, valamint a 10 ország jövő évi taggá válásához vezető csatlakozási tárgyalásokat, teljesítményében sokan csalódtak. Leggyakrabban időről időre ismétlődő meüéfogásait és meglehetősen hiányos kommunikációs képességét vetik a szemére, amelyeket összefüggésbe hoznak azzal, hogy elnöksége alatt számottevően csökkent az EB befolyása. Ilyen körülmények között egykori támogatói közül egyesek ma már elképzelhetetlennek tartják, hogy Prodi egy második időszakra is hivatalban maradjon. „Ez valami vicc?” - idézte a Financial Times egy meg nem nevezett kisebb tagország diplomatájának kérdését. Brüsszeli értesülések szerint mindenesetre Prodi érdekesebbnek tartja mostam tisztségét, mint az olasz miniszterelnökséget, még akkor is, ha az előbbi csekélyebb végrehajtói hatalommal jár. Az értesüléseket kommentáló szerkesztőségi cikkében azonban a Financial Times azt tanácsolja Prodinak, hogy még csak eszébe se jusson mandátumának meghosszabbításán gondolkodni. Szerinte brüsszeli diplomáciai körökben még a lehetőség felvetése is megkésett áprilisi tréfának hatott. A lap mindenesetre egyetért azzal, hogy Prodi számára az olasz balközép mélyrepülése teszi olyan vonzóvá a második megbízatást. Politikai Schengen MTVJELENTÉS Berlin. Joschka Fischer német külügyminiszter a Handelsblattnak nyilatkozva felvetette azt a lehetőséget, hogy a közös európai kül- és biztonságpolitikát szükség esetén kezdetben csak az EU-államok egy csoportja vállalja és valósítsa meg. Fischer az 1995-ös schengeni megállapodást hozta fel példának. Az EU-n belüli határok ellenőrzésének megszüntetéséről szóló egyezményhez először csak hét ország csatlakozott. „Van egy alapszabály az EU-ban: senkinek sem kell akarnia, de azok, akik akarnak, azoknak legyen szabad.” Rámutatott arra is, hogy az iraki kérdésben az európai kormányok megosztottak, szemben az európai társadalmakkal és népekkel. „A nyolcak levelének pozitív hatása lehet, ha azt eredményezi, hogy a kormányok önként elkötelezik magukat a közösségi módszerek mellett” - tette hozzá. A nyolcak felhívását Nagy- Britannia, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Dánia, Lengyelország és Magyarország kormányfője, valamint Csehország akkori államfője írta alá. Ezt széles körben úgy értelmezik, hogy Amerika mellett álltak ki. Schröder kancellár tegnap a Bundestagban Európa politikai és katonai erősítéséről is beszélt. Nagy hangsúllyal szólt arról, hogy Nagy-Britanniát, az USA legfőbb Írató szövetségesét be kell vonni ebbe a folyamatba. Az EU- államok szorosabb katonapolitikai együttműködésének következményeként a jövőben nem nemzeti egységek, hanem európai egység vehetne részt az ENSZ kéksisakos misszióiban. Kivizsgálná a csecsenföldi ügyeket az Európa Tanács Nagyon megsértődött az orosz vezetés MTHELENTÉS Moszkva. Szeigej Jasztrzsembsz- kijnek, a Kreml információs vezetőjének tegnapi értékelése szerint jogilag abszurd, politikai szempontból pedig káros az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének szerda esti határozata a csecsenföldi nemzetközi törvényszék létrehozásáról. A testület a korábbi orosz reményekkel szemben támogatta Rudolf Bindig német képviselő javaslatát, amely szerint a délszláv háborút vizsgáló hágai törvényszékhez hasonló grémiumot állítsanak fel Csecsenfölddel összefüggésben. Bár a döntésnek csak gesztus- értéke van - az ET-nek gyakorlatilag nincs módja ilyen törvényszék létrehozására —, orosz megfigyelők Moszkva súlyos vereségeként értékelik a javaslat elfogadását. A kezdeményező Bindig visszautasítja az oroszeDenesség vádját, és többször leszögezte, hogy a törvényszék nem egyoldalú lenne, vagyis az orosz hadsereg csecsen lakossággal szembeni kegyetlenkedései mellett kivizsgálná a szakadár fegyveresek háborús bűntetteit is, köztük orosz hadifoglyok kínzását és kivégzését. Jasztrzsembsztój szerint a közgyűlés határozata szemben áll a március 23-i népszavazás után beindult csecsenföldi béke-, és stabilitási folyamattal. A referendumon a választásra jogosultak 90 százaléka vett részt, és 96 százalékuk támogatta a köztársaságot az Oroszországi Föderáció részeként meghatározó új csecsen alkotmányt, illetve a választási törvényeket, amelyek kizárják a politikai életből a fegyveres szakadár ellenzék képviselőit. A csecsen szakadárok a referendum törvénytelenné nyilvánítását is kérték az ET parlamenti közgyűlésétől, de a testület nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Bindig ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a népszavazás nem felelt meg az európai követelményeknek. A német szociáldemokrata politikus - Washingtonhoz hasonlóan - kritikával illette a választási névjegyzékek összeállításának nem ellenőrzött voltát, illetve azt, hogy a Csecsenföldön folyamatosan állomásozó egységek 36 ezer katonája is részt vett a szavazáson. Orbán Viktornak elnézést kell kérnie az újságírótól Juszt juszt is nyert MTmÍR Budapest. Orbán Viktor jogerősen személyiségi jogi pert veszített Juszt Lászlóval szemben. A Fővárosi Bíróság tegnap Irihinletett ítélete szerint a volt kormányfőnek három országos napilapban kell elnézést kérnie az újságúótóL A per előzménye, hogy Orbán Viktor 1999. június 2- án a Kossuth rádió reggeli műsorában a megfigyelési üggyel összefüggő dokumentumoknak a Kriminális című hetilapban történt publikálása kapcsán egyértelműen Juszt Lászlóra célozva úgy fogalmazott: „nyilvánvalóan törvénysértést követett el”. A Fővárosi Bíróság a volt miniszterelnököt eltiltotta a további jogsértéstől és arra kötelezte, hogy a Népszabadságban, a Magyar Hírlapban és a Magyar Nemzetben akár fizetett hirdetés formájában tegye közzé az ítélet rendelkező részét, valamint fejezze tó sajnálkozását a történtek miatt.
