Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-30 / 99. szám, szerda
20 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 30. VIGYORCÓ Kovácsék vendégeket várnak:- Drágám, - szól a feleség rakd el azt az esernyőt az előszobából, mert Feketéék is jönnek vacsorára.- Butaságokat beszélsz, - válaszol a férj -, Feketéék nem lopnak!- Nem is attól félek, hogy ellopják, hanem, hogy megismerik. A másik figyelmesen ránéz, és epésen megjegyzi:- Azok után, amit művelt veled?- Mi lesz a kenyérből, ha a medve ráül?- Bundás kenyér.- Hogy hívják eszperente nyelven Kerepestarcsát?- Kerepes netegyele! Az önvédelem nagymestere (vicclap.hu) Megy a teknőc az erdőben, és közben mondogatja:- Hú, de jó, hogy ilyen lassú vagyok! Hú. de jó, hogy ilyen lassú vagyok! Közben száguldoznak el mellette az állatok, de ő csak megy, megy, és mondogatja:- Hú, de jó, hogy ilyen lassú vagyok! Megáll mellette a nyuszi, és megkérdezi:- Mondd csak, teknőc, miért mondogatod ezt? Miért olyan jó, hogy ilyen lassú vagy?- Mert rossz irányba megyek - válaszol a teknőc. Két barátnő cseveg a presszóban.- Imádom a természetet - mondja az egyik.- Nos, Kovács úr, használt a kutyusnak a hashajtó, amit rendeltem?- Használt bizony.- Hányszor volt széklete?- Kétszer.- Hát ez nagyszerű!- Aha. Egyszer hajnali öttől délig, és egyszer délután háromtól éjfélig.- Miért van fehér talpa az elefántnak?- Azért, hogy ne vegyék észre, amikor háton úszik a tejfölben. Fülorvosnál:- Milyen a hallása, mama?- Római katolikus...- Mi az, kicsi, szőrös és kering a Föld körül?-Műhód. Erre mondják, hogy rossz napod van (funpic.hu) FELHÍVÁS így látom az erdőt Az Országos Erdészeti Egyesület és az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság Erdészeti Szakosztálya így látom az erdőt címmel pályázatot hirdet a Kárpát-medencei magyar alap- és középiskolás diákok számára, akiknek van mondanivalójuk erdőről, mezőről, természetről. Hogyan látjátok az erdőt, a természet jövőjét? Várjuk a rajzokat, festményeket, verseket, prózai írásokat. Beküldési határidő: 2003. június 30. Cím: Országos Erdészeti Egyesület, 1027 Budapest, Fő utca 68. Kérjük feltüntetni az alkotó nevét, életkorát, címét, az iskola nevét, címét, a felkészítő tanár nevét. Eredményhirdetés: 2003 októberében. Díjak: hétvégi program, vadles, teljes ellátással, erdei környezetben lévő vadászházban, könyvek, ajándéktárgyak, (ú) Képes-e az átlagos adottságú ember arra, hogy Galilei vagy Mozart különleges gondolkodásmódját megtanulja? Mitől lesz zseni a zseni? A géniusz úgy játszik gondolataival, mint gyermek az építőkockákkal (google.com) Mi az, ami a zsenikben más, mint a közönséges halandóban? Igazából lehet, hogy nem is olyan mások, mint gondolnánk. De egy bizonyos: a zseni akkor kezd el gondolkozni, amikor mi éppen abbahagyjuk. Ráadásul nem csak problémamegoldásokat keres, de új problémákat kutat szüntelen. Valamint jó érzékkel közelít a véletlenekhez. GALENUS Hogyan születnek a zseniális ötletek? Hogyan működik a zseniális agy, mondjuk olyasvalakié, aki megfestette a Mona Lisát, vagy azé, aki felfedezte a relativitáselméletet? Képes-e az átlagos adottságú ember arra, hogy egy Galilei, egy Edison vagy egy Mozart különleges gondolkodásmódját megtanulja - és maga is zsenivé váljon? A tudósok évszázadok óta keresik a választ erre a kérdésre, a statisztika azonban sajnos azt mutatja, hogy tipikus zsenit nevelő szülői ház, életmód vagy zsenire jellemző lelkialkat nem létezik. Sőt a tanulmányokból az is kiderül, hogy zseniális kollégáikkal szemben, az átlagos fizikusok gyakran igen magas IQ-val, azaz intelligenciahányadossal rendelkeznek - a Nobel-díjas Richard Feynman például csak 122-es IQ-t ért el. Az átlagos ember gondolkodási stratégiája irányát tekintve olyan, mint az autópálya. Egyenesen előre. Aki a leggyorsabb és legbiztosabb úton akar célba érni, reproduktív módon gondolkozik. A zseni ezzel szemben produktív gondolkodó. A kutatók számos Nobel-díjas művész és menedzser teljesítményét vizsgálták, és nyolc olyan gondolkodási stratégiát fedeztek fel, mely a zsenik közös vonásának tekinthető. ZSENIÁLIS STRATÉGIÁK 1. A zseni minden oldalról megvizsgálja a problémát. Hogyan működik a zseniális agy? (Képarchívum) Egy vadonatúj probléma megoldása érdekében a legelső, azonnal felmerülő ötletet el kell verni. Ez ugyanis a korábbi tapasztalatokon alapul, tehát már korábbi megoldások ismétlése, azaz reproduktív. A következő lépésben minél több további megoldás után kell nézni, s e folyamat során előfordulhat, hogy a feladatot alapjaiban kell megkérdőjelezni: a zseni nemcsak az adott problémát oldja meg. Sokszor újakat keres és talál is. 2. A zseni láthatóvá teszi a gondolatait. A gondolatokat nemcsak szavakban és számokban, de vizuálisan, síkban és térben is ki kell fejezni. A reneszánsz idején a kreatív sokoldalúság szorosan összefüggött az ábrák, az illusztrációk és a rajzok fejlődésével. Főként Leonardo da Vinci és Galileo Galilei művészi illusztrációi jelentettek forradalmi újítást a tudomány számára. Albert Einstein egyszer állítólag ki is jelentette, hogy az ő gondolkodásában a szavak és a számok - sem szóban, sem írásban - semmiféle szerepet nem játszanak. 3. A zseni hatalmas mennyiséget termel. Thomas Edisonnak 1093 szabadalma volt, mint feltaláló, ezzel a számmal mind a mai napig ő a világrekorder. Roppant szigorral írta elő saját magának, hogy milyen időközönként hány ötlettel köteles előállni: tíznaponta egy kisebb, félévenként egy nagyobb felfedezést kellett produkálnia. Johann Sebastian Bach hetente komponált egy kantátát, még akkor is, mikor beteg volt és kimerült. Wolfgang Amadeus Mozart több mint 600 zeneművet alkotott. Hogy azért a lustább alkotók se keseredjenek el: egy amerikai pszichológus 2036 tudóst vizsgált egy felmérés során, és arra a megállapításra jutott, hogy a legsikeresebbek nemcsak többet, de több rossz művet is tettek le az asztalra, mint átlagos kollégáik. 4. A zseni kombinál. A géniusz úgy játszik gondolataival, mint gyermek az építőkockákkal: felépít egy hatalmas gondolatépületet, azután szétrombolja, mindent összekever és épít valami egészen újat. így fedezte fel Albert Einstein a relativitáselméletet: különböző elméletekkel, az energia, a tömeg és a fénysebesség elméletével játszott. A természettudós Gregor Mendel a matematika és a biológia kombinációjából alkotott új tudományt: a genetikát. 5. A zseni szokatlan összefüggéseket fedez fel. Leonardo da Vinci hasonlóságot vélt felfedezni a harang zengése és a vízbe dobott kő csobbanása között. Ebből jutott arra a következtetésre, hogy a hang hullámokban terjed. A kémikus F. A. Kekulé egy alkalommal egy, a saját farkába harapó kígyóról álmodott - ez adta neki az ötletet, hogy a benzol kör alakú molekula. Samuel Morse a postakocsi-állomáson, a fogatlovak cseréjének megfigyelése közben jutott a gondolatra, hogy egy távíró jelet is kellőképpen fel lehetne erősíteni úgy, hogy az eljusson az amerikai kontinens egyik partjától a másikig. Morse megoldása a következő volt: csakúgy, mint a lovakra, a hangra is rendszeresen rá lehetne csapni: egy csapás - egy impulzus. 6. A zseni bűvészként kezeli az ellentéteket. A fizikus David Bohm úgy vélekedett, hogy a zseni attól zseni, hogy képes az ellentétek összeegyeztet- hetetlenségét elviselni és kiértékelni. Niels Bohr, dán Nobel-díjas tudós szerint az, akinek agya képes befogadni az ellentéteket, kiszélesíti a közönséges gondolkodásmódot és olyan intelligenciát fejleszt ki magában, mely felülmúlja a racionális gondolkodást, ugyanis új gondolkodásmódot teremt. Bohr a Heisenberg-féle bizonytalansági reláción dolgozott, mely szerint az atomi jelenségeknek mind részecske, mind hullám formájában jelen kell lenniük - ami egyszersmind kizárja és ki is egészíti egymást. 7. A zseni képekben gondolkozik. Arisztotelész azt mondta, hogy két különböző létezési forma között felismerni a hasonlóságot különleges adottság. Alexander Graham Bell lényegében a biológiában megfigyelt tulajdonságokat a mechanikával vetette egybe: a belső fül működése alapján fejlesztette ki a telefont: egy erős membránt, melyben egy acéltű mozog. Albert Einstein hétköznapi szituációk segítségével tette szemléletessé tér-idő elméletét: vegyünk például egy embert, mondta, aki a vasútállomás platformján áll, és az előtte elhaladó vonatot figyeli - az ő számára lassabban, ugyanolyan gyorsan vagy gyorsabban telik az idő, mint annak, aki a vonaton utazik? 8. A zseni ösztönös megérzéseire is támaszkodik. Próbálkozás, tévedés. Ha választ keresünk arra, hogy valami miért nem sikerült, tehát újra próbálkozunk: ez az ésszerű eljárás. A zsenit azonban, aki hajlamos az ész- szerűtlenségre, legalább annyira érdekli a tévedés is. Jó példa erre Alexander Fleming. Az orvos éppen halálos betegséget okozó baktériumokat tanulmányozott, mikor egyszer a laboratóriumban felejtett egy baktériumtenyészetet. Másnap érdekes mintát fedezett fel az időközben értéktelenné vált üveglapon. Az átlagos, reproduktív gondolkodó kidobta volna: tévedés, hiba. Fleming azonban utánajárt és kiderítette, hogyan is jött létre az a minta, és így fedezte fel a penicillint. A tudós mottója így szólt: Ha valami érdekesre bukkansz, hagyj abba minden mást, amit addig csináltál. Sok tehetséges ember középszerű marad, mert nem mer szemléletet váltani, fél a gondolkodásbeli nagy ugrásoktól. Terv szerint dolgozik, kerüli a véletleneket. A zseni ezzel szemben nemcsak hogy bízik a véletlenben, de néha maga is teremt magának véletlen helyzeteket. „Túl fiatal vagy, a tojáshéj még a fenekeden, de már bulizni szeretnél, az éjszakába akarsz mászkálni" Korhatár, nem csak a filmeknél SZERENCSÉS NÓRA Gondolom, senkinek sem új dolog a korhatáros filmek fogalma, de az sem lehet idegen nekünk, tiniknek, hogy éveink száma komolyan meghatározza, hol, mikor és hogyan szórakozhatunk. „Túl fiatal vagy, a tojáshéj még a fenekeden, de már bulikba akarsz járni, az éjszakába mászkálni”. Népszerű és sűrűn használt mondat a szülők köreiben. Mi azonban nem nagyon „csípjük”, amikor szóba kerül. Mi igenis elég felnőttek vagyunk, és nincs semmilyen tojáshéj a hátsó fertályunkon, ami befolyásolná azt, ha bulizni támad kedvünk. Visszatérve a korhatáros filmek és a buliba engedés közötti erős kapocsra, van pár dolog, ami igencsak hasonlít és különbözik e két összefüggő fogalomban. Például a korhatáros filmeknél is kitesznek egy olyan idegesítő kis izét, ami jelzi, hogy te bizony még nem nézheted meg ezt a filmet. A szülőknek van egy ugyanilyen, kis piros körben lévő száma, ami neked juttatja eszedbe, hogy ide és ide nem mész el, mert „korhatáros”. Azonban a filmeknél sokan áthághatják a szabályt, és suttyomban mégis megnézhetik, de az „elengedés” kérdésben már sajnos nincs ilyen szerencsénk. Különbség még, hogy a tévében nem azért nem nézhetsz meg egy filmet, mert féltenek, nem bíznak meg benned, esetleg elrabolhatnak, hanem valami más miatt. Ott is megeshet, hogy „lelki sérüléseket” szenvedsz, de a valóságban tényleg több baj érhet. A szülők szerint persze még a többnél is több, de ezt egyelőre bízzuk csak rájuk. Leszünk még mi felnőttek, gyerekeink is lesznek, és mosolyogva gondolunk majd saját lázadásainkra, amiért nem engedtek el minket, bár ez a jelenben nem tűnik ilyen viccesnek. Mindenesetre, ha ott lesz az ideje, mi is kiélhetjük az ilyen hajlamainkat saját csemetéinken, azonban az is lehetséges, hogy mi már nem leszünk ennyire szigorúak a „korhatárkérdésben”, csak amennyire szükséges. Leszünk még mi felnőttek, gyerekeink is lesznek, és mosolyogva gondolunk majd saját lázadásainkra (Képarchívum) Mindenkinek van egy álma... (vicclap.hu)
