Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-30 / 99. szám, szerda
Európai unió ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 30. RÖVIDEN Másodszor is sikerült a próba Pozsony. Ismét jelesre vizsgázott a május 16—17-i referendum szavazatszámlálási és adatátviteli technikája. A statisztikai hivatal valamennyi kerületi igazgatóságán más másodszor vetették alá próba- terhelésnek a műszaki berendezéseket. Éva Kelemenová, a hivatal sajtótitkára szerint a 175 számítógép kiállta a próbát, így a népszavazás valószínűleg műszaki hiba nélkül zajlik majd. A szimulált adatátvitel során mind a nyolc kerületi központból rendben és idejében megérkeztek a próbaszavazás eredményei. A harmadik - egyben utolsó - tesztre május 13-án kerül sor. (SITA) Eurószkepticizmus Svédországban Stockholm. Az euró bevezetése körüli svédországi vitában a közös pénz mellett álló miniszterelnökkel szemben a kormány több tagja is nyíltan az euró ellen foglalt állást. Az ország EMU-tagságát ellenző négy svéd miniszter közül három nyíltan színt vallott Göran Persson kormányfő és az euró ellen. A kereskedelmi miniszter szerint az euró munkanélküliséget okoz majd Svédországban, mert párizsi és frankfurti bankárok presztízsharcot vívnak a dollárral. A legutóbbi felmérések szerint Svédországban a nem-kampány 47 százalékkal vezet az eurót támogatók 39 százalékával szemben. Svédország választópolgárai szeptember 14-én, népszavazáson döntik el, hogy országuk csatlakozik-e a közös európai pénznemet használó övezethez, (euro.hu) Törökország gyorsítja a reformjait Ankara. A török kormány hétfőn bejelentette, hogy felgyorsítják az EU-csatlakozáshoz szükséges reformokat. Törökország reméli, hogy ezáltal 2005-ben elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. A kabinet szóvivője bejelentette, hogy 2003 végére Törökországnak már nem lesz semmiféle törvényhozási hátraléka az EU-kritériumok teljesítése terén. Az Európai Unió 2004 decemberében dönt arról, meg- kezdődhetnek-e a csatlakozási tárgyalások Törökországgal. Ankarának számos törvényhozási változtatást kell végrehajtania a csatlakozás érdekében, ám a legfontosabb kérdés a kínzások gyakorlatának felszámolása, valamint a hadsereg politikai befolyásának csökkentése és a törökországi kurd kisebbség jogainak bővítése, (euro.hu) Gyorsított eljárásban az EU-ba Belgrád. Gyorsított eljárásban kíván az Európai Unió tagjává válni Szerbia-Montenegró. Az ország államfője bejelentette, hogy ilyen értelmű írásbeli kérelmet készítenek. Belgrádban azzal indokolják a kérést, hogy Montenegró és Szerbia hamarosan összehangolja piacát, az ország sikerrel vette fel a harcot a szervezett bűnözéssel, jó együttműködést alakított ki a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, és az országot nemrégiben felvették az Európa Tanácsba. A balkáni ország még egyelőre úgyszólván még el sem kezdte a csatlakozási folyamatot: még nem készült el a megvalósíthatósági tanulmány sem, amely után megkezdődhetnek a tárgyalások a társulási és stabilitási szerződés aláírásáról. A folyamatot az lassította, hogy Brüsszel a szerb-montenegrói államjogi kapcsolatok rendezéséhez kötötte a tárgyalások megkezdését, (rtlkl) Nem lesz értéktelen a Szlovákiában megszerzett diploma, elismerésének feltételei azonban változóak Továbbtanulás határok nélkül (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Szlovákia uniós csatlakozása után az eddiginél sokkal egyszerűbbé válik a szlovákiai felsőfokú végzettségek európai elismertetése. Az általános orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos és az építész szakképzettség elismerése automatikus lesz. De mi lesz a többiekkel? ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Ha valaki szlovákiai diplomájával külföldön szeretne továbbtanulni, akkor a www.enic-naric.net honlapon tájékozódhat az elismerés feltételeiről. A honlap angol nyelvű, azonban a külföldi továbbtanulásnak az idegennyelv-tudás egyik alapfeltétele. Közösségi szinten nem szabályozzák a nyelvvizsgát, vagyis ahány tagállam (vagy oktatási intézmény, ahova esetleg kell a nyelvvizsga), annyi elvárás. Létezik ugyanakkor pár nyelvvizsga, amely meglehetősen széles elismertségnek örvend: elsősorban a cambridge-i, az IELTS és a TOEFL. Ezeket Szlovákiában is le lehet tenni, jórészt az adott ország kulturális kirendeltségén, francia esetén például a Francia Intézetben vagy nagykövetségen. Ez utóbbi telefonszáma 02/ 59 34 77 45. Általánosan érvényes, hogy az oklevél elismerését rendszerint attól az oktatási intézménytől kell kérni, amelyben az érintett tanulni szeretne. A szlovák diploma a többi tagállamban nem értéktelen, csak mivel oktatásra nem igazán van egységes közösségi szabályozás, nem automatikus az elismertsége a többi tagállamban. Ezért a diplomát, akárhol szereztük is, tagállamról tagállamra honosítani kell (már ha úgy döntünk, hogy elköltözünk). Ezt az adott állam hatósága végzi. Szlovákiában a lehetőségekről a www.saaic.sk címen tájékozódhatunk. Létezik ugyanakkor néhány terület, ahol az EU-n belül egységesítették a képzést, az ő esetükben a honosítás egyszerű. Szerencsések tehát az orvosok, a fogorvosok, az ápolónők, az építészek, az állatorvosok, a gyógyszerészek és a szülésznők; ők mehetnek, amerre látnak. Hasonló a helyzet az érettségivel, vagyis tagállamról tagállamra, iskoláról iskolára változik a követelmény. Ha gimnazisták vagyunk, és mondjuk Dániába mennénk egyetemre, akkor az ottaniakkal keil tisztázni, hogy milyen papírok kellenek. Vannak helyek, ahol csak fordítást kérnek az érettségiről, máshol teljes honosítás kell, amit az adott állam hatósága végez. Ennek részleteiről az adott állam nagykövetsége tud tájékoztatást adni. Egyébként simán el lehet menni bármelyik államba tanulni, a diáknak csak egy betegbiztosítást kell tudnia felmutatni a tartózkodási engedély megkapásához. Ösztöndíjak is sok helyen vannak, akár az adott tagállam részéről, akár az EU-n keresztül. Utóbbit illetően forduljunk a Tempus Közalapítványhoz. Ennek szlovákiai irodáját a következő címen találjuk: Národ- ná kancelária TEMPUS, Staré grunty 52, 842 44 Bratislava, tel.: 02/6542 6129. A felsőoktatásban való részvételért nem kell fizetni Luxemburgban, Dániában, Görögországban, Csehországban, Lengyelországban és Máltán. Nincs tandíj, de kötelező tagsági díjat kell fizetni valamely hallgatói szervezetnek Finnországban, Svédországban, Németországban és Cipruson. Minden más európai uniós országban tandíjat kell fizetniük a diákoknak, (jéei, i-x, mti) UNIÓS HÉTKÖZNAPOK Át kell-e állítanunk az órákat az EU-ban is? Igen, az Európai Unióban is érvényes a nyári és a téli időszámítás. A nyári időszámítás 2003-ban március 30-tól október 26-ig, 2004-ben március 28-tóf,október 31-ig, 2005-ben március 27-tól október 30-ig, 2006-ban március 26-tól október 29-ig tart. Lesz-e egységes EU-s követelményrendszer a tanárképzésben? Az oktatásügy nemzeti hatáskörbe tartozik, így azt uniós előírások nem szabályozzák. Egységes követelményrendszer ennek megfelelően a tanárképzésben sincs és nem is várható. Amerikai jogosítványom van, most haza szeretnék költözni, érvényes lesz-e a jogosítványom az EU-ban? Az Amerikában megszerzett jogosítványt, csakúgy mint jelenleg, hazánk csatlakozása után is honosíttatni kell. A jogosítvány kölcsönös elismerése csak az Európai Unió országai között él. Ezért érdemes kiváltani a nemzetközi jogosítványt. Lesz-e nálunk is EU-csúcs? Nem lesz. Bár valószínűleg Szlovákia is ellátja majd az Európai Unió soros elnöld tisztét (igaz, a rendszert éppen most tervezik átalakítani a tagállamok számának növekedése miatt), csúcstalálkozót már nem rendezhetünk. Két évvel ezelőtt, a nizzai EU-csúcson ugyanis úgy döntöttek: a bővítés után - az egyszerűség kedvéért - valamennyi csúcsértekezletet Brüsszelben tartják. Hol találhatók európai egyetemek címei? Európa összes egyetemének címe (országok szerinti bontásban) megtalálható a http://www.egye- tem.lap.hu oldalon. A holland drogok könnyedén bekerülhetnek majd az országba? Elméletben ténylegesen könnyebben juthatnak be hazánk területére, hiszen a szlovák-osztrák határon megszűnik az ellenőrzés. Azonban az ellenőrzés a nyugati határszakaszon jelenleg is alig tud felderíteni valamit a Hollandiából érkező drogokból, hiszen a határra érkezőkről nem lehet tudni, hogy az EU melyik államában járt. Ezen a területen a rendőrség felderítő állományának fejlesztésével lehet pozitív eredményeket elérni. A Hollandiából érkező drogok lefoglalásának nagy része eddig sem a határon történt, tehát a csatlakozás után nem várható, hogy az utcákon lényegesen több kábítószer jelenne meg. (EUKK, k-r) A törvény elismeri a gyermek választási jogát, hogy általános iskolai oktatásban anyanyelvén részesüljön Katalónia (nem csak területi) autonómiája SZABÓ GERGELY Mi Spanyolország hivatalos nyelve? Kapásból azt válaszolhatnánk, hogy a spanyol. Ez bizonyos szempontból igaz, ám nem mindegy, hogy egy madridi vagy egy barcelonai átlagpolgártól kérdezzük ezt meg. Az 1978-as spanyol alkotmány szerint ugyanis „az állam hivatalos nyelve a spanyol (...) a többi spanyolországi nyelv szintén hivatalos lehet a megfelelő autonóm közösségekben”. Szükséges tehát hangsúlyozni, hogy az állam hivatalos nyelve legpontosabban a cas- tillano, azaz a kasztíliai. Ha viszont elutazunk Barcelonába, akkor rögtön a repülőtéren látni fogjuk, hogy a kasztüiainak egyáltalán nincs akkora presztízse a katalán autonóm tartományban, mint ahogy például azt Szlovákiában megszokhattuk a szlovák nyelv esetében. A feliratokat ugyanis először katalán, majd angol nyelven olvashatjuk, és csak ezután következik az állam hivatalos nyelve, a kasztíliai. Ez már egy laikusnak is feltűnik, ám még érdekesebb, ha jobban megnézzük például a barcelonai 'utcaneveket, vagy leülünk megebédelni és elénk teszik az étlapot. Már a latin nyelvekben járatlan embernek is feltűnik a különbség: elsőre a katalán nyelv - szándékosan használtam ezt a szót - nagyon hasonlít a franciához (azaz úgynevezett nyelvi kontinuum, átmenet a spanyol és a francia között). Olyannyira, hogy például madridi - vagy egyszerűbben egy kasztíliai beszélő - visszaadja a katalán nyelvű étlapot, mert nem érti. E nyelvi modell alapjait a 1979-es Katalán Autonómia Statútum fektette le. Ez rögzíti, hogy a katalán az autonóm tartomány nyelve és a spanyollal együtt hivatalos nyelv. Rendelkezik továbbá arról is, hogy a regionális kormány kötelessége mindkét nyelv hivatalos és nem hivatalos használatát, valamint a két nyelv közötti teljes egyenlőséget biztosítani. Sőt a regionális parlament 1983-ban elfogadott jogszabálya szerint a kormány, valamint a regionális és helyi közigazgatási szintű szervek hivatalos nyelve a katalán. Az oktatás területén a törvény célja mindkét hivatalos nyelv ismerete, ám az oktatás nyelvének a katalánt jelöli meg. A törvény ugyanakkor elismeri a gyermek választási jogát, hogy általános iskolai oktatásban anyanyelvén részesüljön. Mindezek alapján kissé furcsának tűnhet, hogy a katalánok saját népüket nemzetnek tekintik, míg a spanyol alkotmány megfogalmazása szerint a katalán a spanyol „nemzeten” belüli „nemzetiség”. Vigyázat, nem kisebbség, ez ugyanis az általánosan elfogadott szemlélet szerint nincs Spanyolországban (leszámítva talán a helyi cigány vagy lengyel közösségeket). Persze azon is elgondolkozhatunk, hogy egy hatmilliós közösség kisebbségnek tekinthető-e. Hiszen az 1991 -es népszavazási adatok alapján az ottani lakosok 93,8 százaléka érti a katalán nyelvet, 68,3 százálékuk beszéli, 67,6 százalékuk olvassa, 39,9 százalék pedig írja. Az Európai Parlament 1990. december 11-én elfogadta az „(Európai) Közösségen belüli nyelvek helyzetéről és a katalán nyelvről” szóló határozatot, amely elismeri a katalán nyelvet és ugyanakkor javasolja, hogy ezt az idiómát is foglalják bele az Európai Bizottság (EB) intézményeinek bizonyos akcióterveibe. Nem volt azonban mindig ilyen jó a helyzet. Bár a katalánt 1931 és 1939 között ismét a hivatalos nyelvek közé emelték - gyakorlatilag kétszáz év után -, ám a polgárháború után megtiltották a használatát. Negyven évnek kellett eltelnie, amíg 1976-ban megjelent az első katalán nyelvű napilap, az Avui (Ma), majd két év múlva megjelent a Regio 7, egy év múlva pedig a Punt Diari (szabad fordításban Napi Téma). Érdekes módon a kilencvenes évek közepéig a katalán nyelvű sajtó csupán a piac 10-15 százalékát tudhatta magáénak a tartományban. Hirtelen változást hozott az El Periódico spanyol lap katalán mutációjának a megjelenése 1997-ben. A Katalóniában megjelenő sajtó 42 százaléka ma már katalán nyelvű. A televízióállomások között kettő is - a TV3 és a Canal 33 - kizárólag katalán nyelven közvetít, habár a reklámok körülbelül tíz százalékát kasztíliai nyelven sugározzák. Érdekes módon a tartományi kormány által üzemeltetett Catalunya rádiót a hallgatók többsége pártatlannak tartja, az ellenzék ugyanis nagyon erős és azonnal rámutat a részrehajló híradásokra. EU-LEXIKON Az Európai Konvent Az európai uniós intézmény- és jogrendszeri reform előkészítésével megbízott testület, vagyis az Európai Konvent korszakos újítása, hogy az előkészítés ne zárt körben, a tagállamok kormányai közt, a színfalak mögött folyjék, hanem nyílt, átlátható, demokratikus keretben, széles résztvevői körrel. Tekintélyes múltjának ellenére az EU még mindig küzd azzal a problémával, hogy önnön működését a tagállamok lakossága előtt átláthatóbbá, követhetőbbé, érthetőbbé, bizonyíthatóbbá tegye, emberköze- libbé váljon, és ne valamiféle szuperbürokráciaként tartsák számon. A tagállamok vezetői 2001. december 15-én Brüsszelben fogadták el az Európa jövőjéről szóló, úgynevezett laekeni nyilatkozatot, amely létrehozta a konventet. A testület tavaly február 28-án tartotta alakuló ülését. Jelenleg az uniós hatáskörök megosztásának, az uniós eszközrendszer egyszerűsítésének, az átláthatóságnak, a hatékonyság fokozásának és az európai polgárok alkotmányának témakörében tárgyalnak. A konvent létszáma 105 fő, ezen belül a 15 tagállam és a 13 tagjelölt ország egy-egy kormány- képviselőt delegál a testületbe, 30 fő reprezentálja a tagállamok, 26 a tagjelöltek nemzeti parlamentjeit. 16 európai parlamenti képviselő is részt vesz a konventben, 2 személy képviseli az Európai Bizottságot. Megfigyelőként meghívást kapott a testületbe a Gazdasági és Szociális Bizottság 3 képviselője, a Régiók Bizottsága 6 képviselője, az európai szociális partnerek 3 képviselője, valamint az európai ombudsman is. A testületben Valéry Giscard d’Estaing volt francia államfő elnököl. Ajelenlegi állás szerint már bizonyos, hogy konvent munkájának végeredménye egy alkotmányos szerződés tervezete lesz, amely sok tekintetben új alapokra helyezné az unió működését, és amelyről a tagállamoknak kell majd kimondaniuk a végső szót. Felvetették a kettős állampolgárság (nemzeti és európai) gondolatát-is. Az alkotmány magában foglalná az alapvető jogok chartáját is. A vázlat az alternatívák felsorolásának szintjén már kitért az uniós intézmények és azok hatáskörének jövőbeni képére is. (MTI)
