Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-30 / 99. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 30. Gazdaság és fogyasztók HIRDETÉS Szaddám Húszéin iraki rendszerének bukása és a túlkínálat komolyan megingathatja az olajkartell hatalmát Csökkenhet az OPEC befolyása Az Olajexportáló Államok Szervezete (OPEC) három év­tizeden keresztül igyekezett manipulálni a kőolaj vüágpia- ci árát, s legtöbbször sikerült azt mesterségesen magasra tornásznia. Irak és Oroszor­szág növekvő olajkivitele azonban könnyen véget vet­het az OPEC hatalmának. GÁL ZSOLT A második világháborútól 1973-ig a kőolaj hordónkénti (1 barrel, az­az 158,94 liter) világpiaci ára 2,5 és 3 dollár között ingadozott. Ez mai árakon 12-17 dollárnak felel meg. A fordulat 1973-ban követke­zett be, amikor Szíria és Egyiptom összehangolt támadást indított Iz­rael ellen (negyedik arab-izraeli háború). Az Egyesült Államok és számos más nyugati ország támo­gatásáról biztosította Izraelt. Bár a háborúnak gyorsan vége szakadt, az OPEC arab tagországai azonban - válaszul a nyugati támogatásra - olajembargót hirdettek az Izraelt pártoló országok ellen. Az arab ál­lamok napi 5 millió hordóval fog­ták vissza termelésüket, amit kép­telen volt ellensúlyozni a többi olajtermelő 1 millió barrellel meg­emelt felhozatala. Az embargó eredményeként a nyersolaj ára 1974 végéig megnégyszereződött, és elérte a hordónkénti 12 dollárt. Az olajembargó súlyos gazdasági válságot okozott a nyugati álla­mokban, az OPEC ennek ellenére továbbra is fenn tudta tartani az 1974-es árakat. 1979-ben megbu­kott Iránban az Amerika-barát Pahlavi sah rendszere (iszlám for­radalom), a következő évben pedig Irak megtámadta Iránt, és egy 1988-ig tartó véres háború vette kezdetét a két OPEC-tagállam kö­zött. Ezen események miatt több millió barrellel esett vissza az iráni és az iraki termelés, ami újabb nagy hasznot hozott a többi OPEC- tagnak, az olajár az 1978-as 14 dol­lárról 1981-re 35 dollárra nőtt. A nyolcvanas évek második felében azonban lényegében összeomlott az OPEC hatalma. Ennek több oka volt. Először is a nyugati gazdasá­gok komoly szerkezetváltáson mentek keresztül: leépültek az energiafaló iparágak és szempont lett az energiatakarékosság a há­zak szigetelésétől az autók fo­gyasztásáig, és sokszor más energi­aforrással próbálták helyettesíteni a kőolajat. Másodszor, a nyugati államok jelentős, 3 hónapra ele­gendő stratégiai olajtartalékokat halmoztak fel, hogy jobban véde­kezhessenek a rövidtávú áringado­zások ellen. Harmadszor, számos nem OPEC-tag jelentősen növelte az olajtermelését. És végül, maguk az OPEC-tagállamok sem tartották be a vállalt termelési kvótákat (mennyiségi korlátozásokat). 1986-ra az olajár a barrelenkénti 10 dollár környékére zuhant. A nagy fordulatot újra egy közel-ke­leti háború hozta meg. 1990-ben Irak Kuvaitöt foglalta el, amit 1991-ben az USA vezette szövetsé­ges erők szabadítottak fel. A visszavonuló iraki csapatok ekkor felrobbantották a gazdag emírség olajkútjait. A háború és a termelés- kiesés miatt az olajárak újra a ma­A kőolajárak napjaink­ban máris 5 hónapos mélyponton vannak. gasba szöktek, elérték a 40 dollárt. Valami hasonló történt az elmúlt fél évben is. A háborús várakozá­sok miatt az olajár újra a 40 dollá­ros szint közelébe kúszott. Az ame­rikaiak és britek vezette koalíció gyors győzelme Irakban, valamint az a tény, hogy Szaddám Húszéin mindössze hét olajkutat robbanta- tott fel, a kuvaiti kutakat pedig végképp nem érte károsodás, oda vezetett, hogy az olajárak gyorsan esni kezdtek. Jelenleg az OPEC cél­ját (az olaj árának 22-28 dollár kö­zött tartása) egyszerre több irány­ból fenyegetik kihívások. Először is várható, hogy az iraki termelés az elkövetkező években jelentősen növekedni fog. Másodszor, az ame­rikai-brit megszállás, és a várható ideiglenes amerikai kormányzás Irakban, emellett az új iraki veze­tés amerikaiak iránti valószínűsít­hető elkötelezettsége is mind kér­désessé teszi Irak jövőbeni együttműködését a többi OPEC- taggal. Harmadszor, számos OPEC-en kívüli olajtermelő, min­denekelőtt Oroszország, de a Kau­kázus, Közép-Ázsia és Afrika álla­mai is, jelentősen növelni kívánják olajkivitelüket az elkövetkező években. Mivel az OPEC az Irak kö­rüli bizonytalanság miatt az elmúlt félévben valósággal elárasztotta a piacot olajjal (amit még így is egy­re növekvő áron tudott eladni), most vissza kellene fognia a terme­lést, méghozzá jelentősen. Ellen­kező esetben az olajárak újra a 10 dolláros hordónkénti árra zuhan­hatnak, úgy mint 1986-ban vagy 1998-ban. Az OPEC szakminiszte­rei április 24-i bécsi ülésükön júni­us elsejétől napi 25,4 millió barre­les termelési kvótában állapodtak meg. Ez ugyan magasabb az eddigi 24,5 millió hordós kvótától, ám ezt az iraki háború idején felfüggesz­tették és jóval több olajat adtak el. Az OPEC ezzel a kínálat-visszafo­gással próbálja stabilizálni az ára­kat. Egyelőre kevés sikerrel. Nyu­gati elemzők szerint ennél jóval nagyobb mértékben kellene csök­kenteni a termelést. Ezt igazolja az olajárak alakulása, amelyek máris 5 hónapos mélyponton van­nak, és még az OPEC-ülés napján is estek, hiába fogadkoztak az olajminiszterek, hogy visszafog­ják a kínálatot. Az alaptípusnak számító északi-tengeri Brent kőolaj hordóját júniusi szállításra például már 24 dollár alatt adták, pedig az ár a háborút megelőzően még 34 dolláros csúcson volt. Az OPEC története azt igazolja, hogy a tagállamok (kivéve Szaúd-Ará- bia állami olajvállalatát, az Aram- cót) mindig is vonakodtak betar­tani a kvótákat, és rendre többet termeltek a megengedettnél. Ha a közeljövőben is így viselkednek, miközben a nem OPEC-tagok je­lentősen növelik az olajkivitelü­ket, akkor az olaj ára tovább zu­hanhat, az olajkartell hatalma az árak befolyásolásában pedig je­lentősen csökkenhet. Az Olajexportáló Államok Szervezete Az OPEC 1960-ban alakult Irán, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és Vene­zuela részvételével. 1971 végén további hat ország, Katar, Indoné­zia, Líbia, Egyesült Arab Emírségek, Algéria és Nigéria csatlakozott a szervezethez. Az OPEC székhelye Bécs, ahol rendszeresen talál­koznak a tagállamok olajminiszterei. A jelenlegi világtermelés kb. 40%-át adó szervezet célja az, hogy a kőolaj hordónkénti világpiaci árát a 22-28 dolláros sávban tartsa. Ezt úgy próbálja elérni, hogy termelési mennyiségi korlátozásokat (kvótákat) határoz meg a ta­gországok számára. Az OPEC tagországai tehát ún. árkartellbe töm­örültek, visszafogják az olajkínálatot, hogy felverjék az árakat, ezért gyakran nevezik a szervezetet olajkartellnek. (gl) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Számvevőszéki hibalista az SKo-nál Pozsony. Hiányosságokat és törvénysértéseket fedeztek fel a számvevőszék ellenőrei a Szlovák Konszolidációs Rt.-nél (SKo). Danica Borisová, a számvevőszék (NKÚ) alelnöke szerint egyelőre még nem számszerűsíthető a kintlévősé­gek rossz eladásából, a jogsza­bályok és belső rendeletek be nem tartásából keletkezett anyagi kár. A számvevőszéki ellenőrök által feltárt hibás és megkérdőjelezhető kint­lévőség-eladások listája megle­hetősen hosszú. Kiderült, hogy a bankkonszolidáció, sőt az SKo alapítása során is vétettek hibát. A számvevőszék az 1999-2002-es időszakot vizs­gálta. (SITA) Nyereséges a Tatra Banka Pozsony. A szlovákiai pénzin­tézetek éllovasának számító Tatra Banka tavaly 2,358 milli­árd koronás konszolidált nettó nyereséget ért el. Ez megköze­lítőleg 15 százalékos növeke­désnek számít az előző évhez viszonyítva. A tegnap nyilvánosságra hozott eredmé­nyek alapján a betétesek meg­takarításai 2002 végén 95,6 milliárd koronára rúgtak, ami mintegy 15,6 százalékos évközi növekedést jelent. A ki­helyezett hitelállomány elérte az 51,5 milliárd koronát, ami 18 százalékos növekedés 2001 végéhez viszonyítva. A bank mérlegfőösszege március 31-én 121,594 milliárd koronát tett ki. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 40,965 Lengyel zloty 9,591 Angol font 59,394 Magvar forint (100) 16,682 Cseh korona 1,301 Svéd korona 4,476 Dán korona 5,517 Szlovén tollár (100) 17,611 Japán ien (100) 31,066 Sváici frank 27,185 Kanadai dollár 25,728 USA-dollár 37,317 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,8542,15 36,20-38,60 1,27-1,30 15,69-17,69 OTP Bank 39,9342,01 36,35-38,36 1,27-1,30 16,06-17,29 Postabank 39,8242,12 35,96-38,68 1,27-1,30 14,88-18,48 Szí. Takarékpénztár 39,9241,87 36,33-38,19 1,26-1,30 15,93-17,43 Tatra Bank 39,9642,10 36,53-38,49 1,27-1,31 16,02-17,34 UniBanka 39,9842,04 36,56-38,43 1,27-1,30 15,03-18,32 Általános Hitelbank 39,9842,12 36,40-38,34 1,27-1,31 15,77-17,61 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Mától szombatig tekinthető meg a pozsonyi Incheba vásárvárosban a Flóra 2003 A legnívósabb hazai virágkiállítás ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Ma nyitja meg kapuit a legnagyobb és legnívósabb hazai vi­rágkiállítás, a pozsonyi Flóra. A vá­sárral egybekötött nemzetközi se­regszemlén összesen 76 kiállító mu­tatja be virágcsodáit, és mintegy 50 eladó kínálja palántáit, vágott virá­gait, kertészetben használatos gépe­it, növényvédő szereit és tápjait, va­lamint ültető anyagokat és divatos kerti díszeket, térkiegészítőket egya­ránt. A Flóra a hazai, és ezen belül a dél-szlovákiai virágkertészek, virág­kötők és kertészeti szakiskolák para­dicsomának számít, emellett im­már hagyományosan az idén is ér­keznek vendégek és cégek Csehor­szágból, Magyarországról és Hol­landiából. A kiállítás az Incheba vá­sárvárosban szombatig tekinthető meg. A szervezők legalább 50 ezer látogatóval számolnak, (g) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2003. ápr. 27-én) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 2,60 2,70 2,85­0,50 Banka Slovakia 4,70 5,10 5,30 5,40 2,60 OTP Bank 4,10 4,20 4,30 4,40 4,50 2,00 Istrobanka 4,40 4,70 4,80 4,90 5,00 2,00 lludová banka 3,40 3,45 3,50 3,60 1,50 UniBanka 3,55 3,60 3,65 3,75 1,50 Postová banka 3,80 3,50 3,20 3,00 1,50 Prvá komunálna banka 3,90 4,00 4,10 4,20 4,20 2,00 Tatra banka­­­­­3,00 Slovenská sporitel’na 2,70-2,80 2,75-2,85 2,80-2,90 2,40-2,50 0,75 Vseobecná úverová banka 4,00 3,70 3,60 3,55 3,20 3,10 1,25 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2003. ápr. 27-én) Bank Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla CSOB 1,952,10 3,353,50 3,453,60 3,45-3,60 3,45-3,60 3,353,50 1,50-3,50 Banka Slovakia 4,10 4,50 4,60 4,80 5,00 2,50 HVB Bank Slovakia 2,404,00 3,453,90 3,40-3,80 3,604,00 3,453,85 3,50-3,70 0,75 OTP Bank 3,00-3,40 3,604,00 3,754,10 3,854,10 4,00-4,25 4,004,25 1,50-3,00 Istrobanka 3,10-3,20 3,60-3,70 3,80-3,90 4,004,10 4,20-4,30 4,30-4,40 1,50 Ludová banka 1,85 3,20-3,45 3,253,50 3,20-3,45 3,10-3,35 3,10-3,35 0,75-2,00 UniBanka 3,40-3,45 1,104,20 3,753,80 3,453,55 3,553,60 3,70-3,75 1,90-ig Prvá komunálna banka 3,30-3,60 3,40-3,70 3,40-3,70 3,40-3,70 3,50-3,80 1,60-2,30 Tatra banka 3,30-3,50 3,353,55 3,353,55 3,353,55­1,25 Slovenská sporitel'na 3,00-3,10 3,153,25 3,153,25 3,153,25 3,153,25 0,75 Vseobecná úverová banka 1,80 ,954,05 2,054,15 2,204,15 2,054,15 1,254,00 Postová banka 3,00 3,25 3,70 3,40 3,10 3,00 1,40 Kongresszusi központ IROPOUS, Pozsony 2003. május 26-án 19— JEGYELŐVÉTEL: • DOM KULTÚRY RUÉINOV, TEL.: 02/4342 7055 • ADA II. - DOM ODIEVANIA DUNAJ, 1. POSCH., TEL.: 0903 403 856 • KNÍHKUPECTVO KULTÚRA NÁM. 1. MÁJA, TEL.: 02/5296 2065 • 5H PASIENKY, TEL.: 02/4437 1633 • DR. HORÁK, MEDENÁ 19, 02/544 35 667 • AGENTŰRA KOVÁSOVÁ, RADLINSKÉHO 27, TEL.: 02/5249 1378 • A SATUR-TRAVEL KIREDELTSÉGEIBEN • MOBILON: 0903/445 710, 0907/477 777 • WWW.TICKETPORTAL.SK , TEL.: 02/529 63 354 Fő reklámpartner: Gyógyszerek, egészségügyi segédeszközök és gyógykozfnetikumok forgalmazója UP 976

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents