Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-03 / 78. szám, csütörtök

6 Régió ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 3. Izsák Gyulára emlékeztek Guta. Emlékplakettet és a kol­légák körében összegyűjtött 110 ezer koronát adott át teg­nap a januári gútai bankrab­lás során megsebesült, majd sérülései következtében el­hunyt Izsák Gyula rendőr csa­ládjának a nyitrai kerületi rendőrkapitány. Vladimír Datko nagyra értékelte, hogy Izsák Gyula mindig a törvé­nyeknek megfelelő módon vé­gezte munkáját. A találkozón jelen volt Árgyusi Imre, Guta polgármestere is. (TASR) Szigorúan őrizetlen állomások? Csata. A zólyomi területi vasútigazgatóság tegnapi ülé­sén értesüléseink szerint a csatai csomóponthoz tartozó állomások vezetőivel közöl­ték, hogy állomásaikon április 7-től éjjelente végképp nem lesz szolgálat, vasárnapon­ként pedig sem éjjel, sem nap­pal nem teljesít majd szolgála­tot egyetlen vasúti alkalma­zott sem. (buch) Főhajtás Erdélyi János előtt Nagykapos. Születésének 189. évfordulója alkalmából április elsején koszorúzással egybekötött emlékünnepséget tartottak a helyi magyar taní­tási nyelvű alapiskola névadó­jának, a város szülöttjének tiszteletére. Az ünnepség osz­tályfőnöki óra keretében kez­dődött el, majd az iskola épü­lete előtt elhelyezett Erdélyi János mellszobornál Molnár László igazgató mondott ün­nepi beszédet, aki a költő, fi­lozófus és népdalgyűjtő mun­kásságát méltatta, kiemelve benne mának szóló üzenetét. A rövid, de tartalmas ünnepi megemlékezés ezúttal is mél­tó tisztelet volt a város és a magyarság e kiemelkedő egyéniségének, (am) Vegyszereket csentek el Szomotor. Lelkes, munkasze­rető ember lehetett az az ille­tő, aki 99 ezer korona érték­ben vitt el különböző mező- gazdasági munkákhoz szüksé­ges vegy- és permetszereket az egyik helyi magánraktár­ból. A gond csak az, hogy a tulajdonos, egy királyhelmeci vállalkozó tudta nélkül tette és „elfelejtett” fizetni, (hgy) A vécét is ellopta a tolvaj Királyhelmec. A tulajdonos távollétét kihasználva isme­retien tettes fosztotta ki a na­pokban az egyik Lórántfíy ut­cai családi házat. Az egyelőre ismeretien tettes összepakolt mindent, amit látott, többek közt egy Bosch villanyfúrót, egy kádat, egy mosdót egy vízöblítéses vécét, két vízcsa­pot, négy ajtót és egy tányér­készletet. A tulajdonos kára 25 ezer korona, (hgy) Pályázat szociális munka végzésére Pozsony. A Bevándorlási Hiva­tal az apátújfalui új gyűjtőtábo­ron belüli szociális munka biz­tosítására írt ki pályázatot civü szervezetek számára. A győztes tervezet megvalósítására a hi­vatal évente 150 ezer koronát különítene el a költségvetésé­ből, ez az összeg az alkalma­zottak bérezésére és a munka­végzéssel összefüggő egyas költségek térítésére fordítható. Bővebb felvilágosítás a 02/48 254 213-as telefonszámon kér­hető és a pályázati felhívás a www.minv.sk/migracny urad címen olvasható. (SITA) Senki többet? Harmadszor! Kassa tegnap festményeket adott el, hogy így jusson pénzhez. A Táncosnőkért nem adtak sokat. (TASR-felvétel) Szándéknyilatkozatot írt alá a két Komárom polgármestere a Duna-híd megépítéséről A két kormányon a sor Komárom. Szándéknyilatko­zat írt alá tegnap a meglévő komáromi vasúti Duna-híd közúti híddá történő átalakí­tásáról Bastrnák Tibor, Rév- Komárom és Zatykó János, a magyarországi Dél-Komá- rom polgármestere. V. KRASZNICA MELITTA Egy komáromi Duna-híd építésé­nek szándéka már évekkel ezelőtt megfogalmazódott mindkét or­szág kormánya részéről, ám eddig csak a tervezetek szintjén maradt. Most a két város polgármestere alulról jövő kezdeményezésként új koncepciót tár a két kormányzat, illetve a szakminisztériumok elé. Ennek az a lényege, hogy ne egy teljesen új híd épüljön, hanem a meglévő vasúti hidat alakítsák át úgy, hogy a közúti forgalomra is alkalmas legyen. A magyarországi Pont-TERV Rt. és a COWI Kft. már kidolgozta a megvalósíthatósági tanulmányt és elkészítette a gaz­dasági hatásvizsgálatot. A doku­mentumokat a tegnapi aláíráson egybegyűltekkel is ismertették. A különböző változatok közül a leg­gazdaságosabbnak az számít - és a szándéknyilatkozat is ezt tartal­mazza -, amely szerint a vasúti híd meglévő pilléreire épülne az új, kétsávos közúti híd. Ugyanakkor vasúti hídként is tovább funkcio­nálna; ehhez a sínpár néhány mé­teres, oldalirányú áthelyezésére van szükség. A hídátépítés költsé­gei a tervezet készítői szerint 4,6 milliárd forintot tesznek ki, a kap­csolódó úthálózat kialakítása pe­dig további 4,3 milliárd forintot emésztene fel. Egy teljesen új híd megépítése azonban több mint 9 milliárd forintos beruházást jelen­tene, amelyhez szintén hozzá kell számítani a kapcsolódó úthálózat 4,3 milliárdos költségét. A változat hátrányaként a 63-as főút eddigi­nél nagyobb terhelését jelölték meg a szakemberek, valamint azt, hogy az építkezés bizonyos szaka­szán le kell állítani a vasúti forgal­mat. A beruházás finanszírozásá­val kapcsolatban elhangzott: a mintegy 33-37 millió euró költség- igényű létesítményt részben az Eu­rópai Unió strukturális és interre- gionális alapjaiból, részben pedig a két ország költségvetéséből finan­szíroznák. Ha rendelkezésre állnak az anyagiak, 2004-2007 közt fel­épülhet a híd. A megbeszélésen a szakemberek részletesen ismertet­ték az Erzsébet-híd rekonstrukciós tervét is, amelyre már minkét or­szág szakminisztériuma rábólin­tott. A híd felújítása a tervek sze­rint 2004 elején kezdődne, és ma­gában foglalja egyebek mellett az útburkolat cseréjét, új szigetelés és pályaszerkezet kialakítását és a korrózió elleni védelmet Is. Eredeti állapotába szeretnék visszaállítani a 111 éves híd közvilágítását is. Ke­rékgyártó Attila, a magyarországi KEMÁK állami közútkezelő köz­hasznú társaság. Főmérnöke sze­rint részleges forgalomkorlátozás­ra kell majd számítani, de teljes hídlezárásra csak néhány napig, bizonyos munkálatok elvégzése idején lesz szükség. A felújítást 2005 első felében fejeznék be. „De­rűlátó vagyok, és bízom benne, hogy a felújított Erzsébet-híd át­adásával egyidejűleg ünnepelhet­jük majd az új vasúti-közúti híd alapkőletételét” - tette hozzá. Bastrnák Tibor a tanácskozást kö­vetően elmondta, a szakemberek által kidolgozott konkrét tervezet­hez polgármesterekként és parla­menti képviselőkként Zatykó Já­nossal együtt igyekeznek megsze­rezni a két kormány politikai támo­gatását. A szakmai megbeszélésen részt vett Lukács Zsolt, a régiófej­lesztési minisztérium államtitkára és Farkas István, a nyitrai kerületi hivatal elöljárója is. Huszonöt festményt árverezett el a kassai önkormányzat Harc a Parasztlányokért JUHÁSZ KATALIN Kassa. A rendezők szerint sikeresen zárult a város által szervezett tegna­pi „önsegélyező” képárverés. A fel­kínált hatvan festmény közül hu­szonöt talált gazdára, a legtöbbet egy Mousson Tivadar-képért fize­tett az egyik licitáló. A Parasztlány­ok című olajfestmény kikiáltási ára 11 600 korona volt, és az árverést -vezető Marián Baránek szerint há­rom érdeklődő komoly harcot vívott érte. A legtöbbre, 28 100 koronára Svetozár Králik egy kései festmé­nyét becsülték a szakemberek, ez a „Táncosnők” azonban a reméltnél jóval kevesebbért kelt el. A másfél órás aukción kilenc kassai műgyűjtő és -kereskedő vett részt, a legtöbb képet egy ismert műkereskedő vá­sárolta meg, aki több mint negyven­ezer koronát hagyott a város kasszá­jában és hét képpel a hóna alatt tá­vozott. Az összbevétel meghaladta a 300 ezer koronát; a pénzből a város szűkös költségvetésén javítanak. A képek egyébként a csődbe jutott Restaurácie vállalat raktáraiból ke­rültek elő, és egyik-másik alkotás ál­lapotából a szakemberek arra kö­vetkeztettek, hogy azok évekig he­vertek egymásra dobálva. Szeren­csére inkább csak a képkeretek síny­lették meg a mostoha bánásmódot. Mivel a vállalat semmilyen nyilván­tartást nem vezetett a festmények­ről, néhánynak az alkotóját sem si­került megállapítani. A legalacso­nyabb kikiáltási ára két ismeretlen festő művének volt, ezek 3000 ko­rona alatti összegért keltek el. A megmaradt festmények sorsáról va­lószínűleg a városi képviselő-testü­let dönt majd. Az sem kizárt, hogy újabb árverést rendeznek. A kurinci üdülő építéséhez 34 milliót kell előteremteni Pénzigényes beruházás SZÁSZI ZOLTÁN Rimaszombat. A helyi önkor­mányzatnak rövid időn belül 34 millió koronát kell szereznie, hogy végre elkezdődhessen a város hatá­rában lévő kurinci üdülőtelep, a Zöld Víz építése. A több éve húzódó beruházás megvalósításához két­millió eurót a PHARE-program, 42,6 millió koronát pedig a környe­zetvédelmi minisztérium biztosít, a fennmaradó összeget viszont a vá­rosnak kell előteremtenie. Tavaly ősszel Rimaszombat és a beruházás társfinanszírozói szerződésben rögzítették, kinek milyen feladatai lesznek. A dokumentum aláírása­kor a még 2000-ben megállapított és tervezett összegeket vették figye­lembe, azzal, hogy néhány munká­lat - például a termálvíz kiemelését szolgáló furat kivitelezése - még versenytárgyalás tárgya volt. Erre a célra a tervek szerint húszmilliót szántak, a versenytárgyalás vég­eredményeként azonban kiderült, legalább 46 millióra lesz szükség. A kivitelező cégnek ebből az összeg­ből csak forgalmi adóként 8 milliót kell majd kifizetnie. Ez a tétel vi­szont a város hozzájárulását illető­en felborította az eredeti terveket. A megemelkedett költségek miatt Rimaszombat a sikeres kivitelezés érdekében kénytelen lesz 34 millió koronát áldozni a Zöld Víz projek­tumra. Az önkormányzati képvise­lők véleménye szerint mindenkép­pen meg kell valósítani a beruhá­zást: ezt határozatban is elfogadta a képviselő-testület. Arra viszont a határozatot jóváhagyó rendkívüli ülésen sem tudtak választ adni, honnan teremthető elő ez az ősz- szeg. Az önkormányzati képviselők végül is Cifrus István polgármestert bízták meg a beruházáshoz szüksé­ges önrész megszerzésével. Infor­mációink szerint valószínűleg újabb bankhitelre lesz szükség a megoldáshoz. A terület közművesí­tését 84 millió koronáért a privigyei Bányaépítő Vállalat végzi el. Képvi­selői vélemények szerint a közmű­vesítésnek lehetett volna ésszerűbb és sokkal olcsóbb megoldása is. A villany-, csatorna-, víz és telefonhá­lózat működtetéséhez, valamint a gázszolgáltatáshoz ugyanis olyan hatósági engedélyek kellenek, ami­lyenekkel a város nem rendelkezik. A város saját költségén és a támo­gatásokból megépített hálózatok ugyan a város tulajdonában lesz­nek, de működtetni már csak az ü- letékes szolgáltatók tudják azokat. A korábbi városvezetés a tervezet kidolgozásakor nem kereste meg a szolgáltatókat, hogy társberuházó­ként azok építsék ki az infrastruk­túrát, mert az efféle megoldás lé­nyegesen csökkenthétté volna a vá­ros kiadásait. Képviselői észrevéte­lek szerint ezt a lépést utólagosan is meg lehet tenni. Egyes, magukat megnevezni nem kívánó szemé­lyektől úgy értesültünk, az egész Zöld Víz tervezet megvalósításából azok húznak majd hasznot igazán, akik a környéken felvásárolták a földterületeket, ugyanis a telkek ára a közművesítéssel többszörösé­re emelkedik. NAPIRENDEN Magáncég üzemelteti majd a szárnyvonalakat Nyitra megyében? ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Értesüléseink szerint befektetők ér­deklődnek egyes dél-szlovákiai vas­útvonalak személyforgalmának új­raindítása iránt, a még folyó egyez­tetésekre tekintettel azonban az érintettek egyelőre nem kívánják el­árulni a pozsonyi székhelyű társa­ság nevét. Az MKP képviselői ked­den Pavol Prokopovic közlekedési miniszterrel is tárgyaltak a személy- forgalom kérdéséről. NYITRA MEGYE „Szerdán beszéltem a vasutak egy magas beosztású pozsonyi illetéke­sével, aki közölte, jelenleg egy mun­kacsoport egyeztet a szakszerveze­tek és a vasúttársaság közt, és a hét végéig szeretnék elemezni a helyze­tet” - tájékoztatott László Vilmos, a nyitrai megyei önkormányzat közle­kedési osztályának vezetője. Arról, hogy három dél-szlovákiai régiófej­lesztési ügynökség egyes vonalakon felújítaná a forgalmat, az osztályve­zető az Új Szóból értesült. Mivel a megye az állami költségvetés függ­vényében nem tud anyagüag segíte­ni a forgalom újraindításában, meg­próbálja felvállalni az érintett ön- kormányzatok és a vasúttársaság ü- letékesei közti közvetítést. „A jövő héten tárgyalok egy magántársaság­gal, amelynek az az egyik elképzelé­se, hogy vállalkozás formájában vagy a vasúttársasággal közösen üzemeltetnék a forgalmat” - jegyez­te meg az osztályvezető. VÁGSELLYE-NEGYED A vonal mentén fekvő falvak ön- kormányzatai továbbra is arra tö­rekednek, hogy felújítsák a vasúti személyszállítást. Baranyay Alajos zsigárdi polgármestertől megtud­tuk, az újraindítás ügyében több szálon is intézkednek. Jelentkezett egy befektetői csoport, amely ér­deklődik az üzemeltetés iránt; feb­ruárban tárgyaltak is az érintett önkormányzatokkal. Azóta írásban is elküldték tervezetüket, ám a ma­gántársaság általi üzemeltetés bo­nyolult, hosszadalmas ügyintézést igényel, ezért az önkormányzatok azt szeretnék, ha az év végéig a közlekedési tárca finanszírozná az újraindítást, és addig megoldódna a vonal privatizálása. Az érintett polgármesterek az MKP képviselő­it kérték fel, közvetítsenek. Értesü­léseink szerint Csáky Pál minisz­terelnök-helyettes, Bugár Béla, az MKP elnöke, Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési mi­niszter, valamint Harna István kép­viselő tegnapelőtt tárgyaltak a problémáról Pavol Prokopovic köz­lekedési miniszterrel. Sajnos, en­nek eredményéről tegnapig nem sikerült közelebbi információkat szereznünk. KOMÁROM-GÚTA A Komárom-Gúta szárnyvonal mű­ködtetése iránt egy pozsonyi szék­helyű társaság érdeklődött - tájé­koztatta lapunkat Léli Imre, Me- gyercs polgármestere. A vasút azon­ban irreálisan magas - évi egymillió korona - bérleti díjat kér a motorvo­natokért és a pályahasználatért, ezért egyelőre ezen a ponton el­akadtak a tárgyalások. Ez a társaság egyébként Nyitra megyében más szakaszok, például a Vágselylye- Negyed vonal üzemeltetését is fel­vállalná. Léli szerint a minisztérium­nak kellene oda hatnia, hogy a vasút állami tulajdonban lévő vállalatként reális, megfizethető bérleti díjakat állapítson meg. GARAM ÉS IPOLY MENTE Lapunk értesülései szerint a csatai központhoz tartozó állomásokon, tehát a Léva-Párkány, Csata-Ipoly- ság vonalakon június 15-ig egyálta­lán nem számítanak a személyfor­galom újraindítására, sőt, vasuta­sokat bocsátanak el. Az alkalma­zottakkal mindezt múlt hét csütör­tökön közölte a zólyomi területi vasútigazgatóság képviselője. Ahogy azt a zselízi állomáson meg­tudtuk, létszámleépítés lesz akkor is, ha esetleg újraindítanák a két vonal járatait. A csatai központhoz tartozó állomásokon (Csata, Orosz­ka, Zselíz, Kéménd, Kőhídgyarmat) korábban 36-an dolgoztak, jelenleg 28-an. LOSONC-KALONDA A Losonc-Kalonda vonal esetében nincs terítéken a személyforgalom felújításának kérdése. Kalonda pol­gármestere, Gyenes József a besz­tercebányai megyei önkormányzat losonci járásbeli képviselőihez for­dult segítségért, akik annyit tudtak megígérni, hogy lehetőségeik sze­rint mindent megtesznek személy- szállítás újraindításáért. KASSA MEGYE A megyei hivatal közlekedési osz­tályvezetője holnap fejezi be a sze­mélyforgalomról folyó tárgyaláso­kat, de csak jövő szerdán hajlandó tájékoztatni. Sona Jakesová, a hi­vatal szóvivője ezt azzal magyaráz­ta, hogy a helyzet napról napra vál­tozik, ezért a kiszivárogtatott infor­mációk félrevezetőek lehetnek. A megye illetékesei az érintett önkor­mányzatokkal és a vasúttársaság­gal is tárgyalnak. Úgy tudjuk, az egyezkedés célja meggyőzni az ön- kormányzatokat, hogy vállalják át a járatok éves veszteségének egy részét. A megye főként a Rozs- nyó-Dobsina, Nagykapos- Bánóc és Igló-Lőcse vonalon szeretné el­érni a forgalom újraindítását, ám ez csak úgy lehetséges, ha az üze­meltetési veszteség másik részét a vasút fizetné. NAGYKAPOS-BÁNÓC Bodnár Tibor, Nagykapos polgár- mestere szerint csak a vasutak transzformációjáról szóló törvény módosítása adhat lehetőséget újabb tárgyalásokra, hiszen a jelenlegi helyzetben kimerítették az eddigi lehetőségeket, petíciókkal nem ér­nek el semmit. Az illetékesekkel folytatott tárgyalások több lehetsé­ges megoldással számolnak. Ezek egyike, hogy a Nagykapos- Bánóc vonalon a korábbi nyolc járat he­lyett legalább a két reggeli és két délutáni járatot üzemeltemének. Bodnár szerint az üzemeltetés költ­ségeibe az önkormányzatok akkor sem szállhatnak be, ha akarnak, ugyanis a hatáskörök nem jogosít­ják fel az önkormányzatot arra, hogy a vasutat támogassa, (száz, gl, vkm, buch, szász, juk, hgy)

Next

/
Thumbnails
Contents