Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-03 / 78. szám, csütörtök
6 Régió ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 3. Izsák Gyulára emlékeztek Guta. Emlékplakettet és a kollégák körében összegyűjtött 110 ezer koronát adott át tegnap a januári gútai bankrablás során megsebesült, majd sérülései következtében elhunyt Izsák Gyula rendőr családjának a nyitrai kerületi rendőrkapitány. Vladimír Datko nagyra értékelte, hogy Izsák Gyula mindig a törvényeknek megfelelő módon végezte munkáját. A találkozón jelen volt Árgyusi Imre, Guta polgármestere is. (TASR) Szigorúan őrizetlen állomások? Csata. A zólyomi területi vasútigazgatóság tegnapi ülésén értesüléseink szerint a csatai csomóponthoz tartozó állomások vezetőivel közölték, hogy állomásaikon április 7-től éjjelente végképp nem lesz szolgálat, vasárnaponként pedig sem éjjel, sem nappal nem teljesít majd szolgálatot egyetlen vasúti alkalmazott sem. (buch) Főhajtás Erdélyi János előtt Nagykapos. Születésének 189. évfordulója alkalmából április elsején koszorúzással egybekötött emlékünnepséget tartottak a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola névadójának, a város szülöttjének tiszteletére. Az ünnepség osztályfőnöki óra keretében kezdődött el, majd az iskola épülete előtt elhelyezett Erdélyi János mellszobornál Molnár László igazgató mondott ünnepi beszédet, aki a költő, filozófus és népdalgyűjtő munkásságát méltatta, kiemelve benne mának szóló üzenetét. A rövid, de tartalmas ünnepi megemlékezés ezúttal is méltó tisztelet volt a város és a magyarság e kiemelkedő egyéniségének, (am) Vegyszereket csentek el Szomotor. Lelkes, munkaszerető ember lehetett az az illető, aki 99 ezer korona értékben vitt el különböző mező- gazdasági munkákhoz szükséges vegy- és permetszereket az egyik helyi magánraktárból. A gond csak az, hogy a tulajdonos, egy királyhelmeci vállalkozó tudta nélkül tette és „elfelejtett” fizetni, (hgy) A vécét is ellopta a tolvaj Királyhelmec. A tulajdonos távollétét kihasználva ismeretien tettes fosztotta ki a napokban az egyik Lórántfíy utcai családi házat. Az egyelőre ismeretien tettes összepakolt mindent, amit látott, többek közt egy Bosch villanyfúrót, egy kádat, egy mosdót egy vízöblítéses vécét, két vízcsapot, négy ajtót és egy tányérkészletet. A tulajdonos kára 25 ezer korona, (hgy) Pályázat szociális munka végzésére Pozsony. A Bevándorlási Hivatal az apátújfalui új gyűjtőtáboron belüli szociális munka biztosítására írt ki pályázatot civü szervezetek számára. A győztes tervezet megvalósítására a hivatal évente 150 ezer koronát különítene el a költségvetéséből, ez az összeg az alkalmazottak bérezésére és a munkavégzéssel összefüggő egyas költségek térítésére fordítható. Bővebb felvilágosítás a 02/48 254 213-as telefonszámon kérhető és a pályázati felhívás a www.minv.sk/migracny urad címen olvasható. (SITA) Senki többet? Harmadszor! Kassa tegnap festményeket adott el, hogy így jusson pénzhez. A Táncosnőkért nem adtak sokat. (TASR-felvétel) Szándéknyilatkozatot írt alá a két Komárom polgármestere a Duna-híd megépítéséről A két kormányon a sor Komárom. Szándéknyilatkozat írt alá tegnap a meglévő komáromi vasúti Duna-híd közúti híddá történő átalakításáról Bastrnák Tibor, Rév- Komárom és Zatykó János, a magyarországi Dél-Komá- rom polgármestere. V. KRASZNICA MELITTA Egy komáromi Duna-híd építésének szándéka már évekkel ezelőtt megfogalmazódott mindkét ország kormánya részéről, ám eddig csak a tervezetek szintjén maradt. Most a két város polgármestere alulról jövő kezdeményezésként új koncepciót tár a két kormányzat, illetve a szakminisztériumok elé. Ennek az a lényege, hogy ne egy teljesen új híd épüljön, hanem a meglévő vasúti hidat alakítsák át úgy, hogy a közúti forgalomra is alkalmas legyen. A magyarországi Pont-TERV Rt. és a COWI Kft. már kidolgozta a megvalósíthatósági tanulmányt és elkészítette a gazdasági hatásvizsgálatot. A dokumentumokat a tegnapi aláíráson egybegyűltekkel is ismertették. A különböző változatok közül a leggazdaságosabbnak az számít - és a szándéknyilatkozat is ezt tartalmazza -, amely szerint a vasúti híd meglévő pilléreire épülne az új, kétsávos közúti híd. Ugyanakkor vasúti hídként is tovább funkcionálna; ehhez a sínpár néhány méteres, oldalirányú áthelyezésére van szükség. A hídátépítés költségei a tervezet készítői szerint 4,6 milliárd forintot tesznek ki, a kapcsolódó úthálózat kialakítása pedig további 4,3 milliárd forintot emésztene fel. Egy teljesen új híd megépítése azonban több mint 9 milliárd forintos beruházást jelentene, amelyhez szintén hozzá kell számítani a kapcsolódó úthálózat 4,3 milliárdos költségét. A változat hátrányaként a 63-as főút eddiginél nagyobb terhelését jelölték meg a szakemberek, valamint azt, hogy az építkezés bizonyos szakaszán le kell állítani a vasúti forgalmat. A beruházás finanszírozásával kapcsolatban elhangzott: a mintegy 33-37 millió euró költség- igényű létesítményt részben az Európai Unió strukturális és interre- gionális alapjaiból, részben pedig a két ország költségvetéséből finanszíroznák. Ha rendelkezésre állnak az anyagiak, 2004-2007 közt felépülhet a híd. A megbeszélésen a szakemberek részletesen ismertették az Erzsébet-híd rekonstrukciós tervét is, amelyre már minkét ország szakminisztériuma rábólintott. A híd felújítása a tervek szerint 2004 elején kezdődne, és magában foglalja egyebek mellett az útburkolat cseréjét, új szigetelés és pályaszerkezet kialakítását és a korrózió elleni védelmet Is. Eredeti állapotába szeretnék visszaállítani a 111 éves híd közvilágítását is. Kerékgyártó Attila, a magyarországi KEMÁK állami közútkezelő közhasznú társaság. Főmérnöke szerint részleges forgalomkorlátozásra kell majd számítani, de teljes hídlezárásra csak néhány napig, bizonyos munkálatok elvégzése idején lesz szükség. A felújítást 2005 első felében fejeznék be. „Derűlátó vagyok, és bízom benne, hogy a felújított Erzsébet-híd átadásával egyidejűleg ünnepelhetjük majd az új vasúti-közúti híd alapkőletételét” - tette hozzá. Bastrnák Tibor a tanácskozást követően elmondta, a szakemberek által kidolgozott konkrét tervezethez polgármesterekként és parlamenti képviselőkként Zatykó Jánossal együtt igyekeznek megszerezni a két kormány politikai támogatását. A szakmai megbeszélésen részt vett Lukács Zsolt, a régiófejlesztési minisztérium államtitkára és Farkas István, a nyitrai kerületi hivatal elöljárója is. Huszonöt festményt árverezett el a kassai önkormányzat Harc a Parasztlányokért JUHÁSZ KATALIN Kassa. A rendezők szerint sikeresen zárult a város által szervezett tegnapi „önsegélyező” képárverés. A felkínált hatvan festmény közül huszonöt talált gazdára, a legtöbbet egy Mousson Tivadar-képért fizetett az egyik licitáló. A Parasztlányok című olajfestmény kikiáltási ára 11 600 korona volt, és az árverést -vezető Marián Baránek szerint három érdeklődő komoly harcot vívott érte. A legtöbbre, 28 100 koronára Svetozár Králik egy kései festményét becsülték a szakemberek, ez a „Táncosnők” azonban a reméltnél jóval kevesebbért kelt el. A másfél órás aukción kilenc kassai műgyűjtő és -kereskedő vett részt, a legtöbb képet egy ismert műkereskedő vásárolta meg, aki több mint negyvenezer koronát hagyott a város kasszájában és hét képpel a hóna alatt távozott. Az összbevétel meghaladta a 300 ezer koronát; a pénzből a város szűkös költségvetésén javítanak. A képek egyébként a csődbe jutott Restaurácie vállalat raktáraiból kerültek elő, és egyik-másik alkotás állapotából a szakemberek arra következtettek, hogy azok évekig hevertek egymásra dobálva. Szerencsére inkább csak a képkeretek sínylették meg a mostoha bánásmódot. Mivel a vállalat semmilyen nyilvántartást nem vezetett a festményekről, néhánynak az alkotóját sem sikerült megállapítani. A legalacsonyabb kikiáltási ára két ismeretlen festő művének volt, ezek 3000 korona alatti összegért keltek el. A megmaradt festmények sorsáról valószínűleg a városi képviselő-testület dönt majd. Az sem kizárt, hogy újabb árverést rendeznek. A kurinci üdülő építéséhez 34 milliót kell előteremteni Pénzigényes beruházás SZÁSZI ZOLTÁN Rimaszombat. A helyi önkormányzatnak rövid időn belül 34 millió koronát kell szereznie, hogy végre elkezdődhessen a város határában lévő kurinci üdülőtelep, a Zöld Víz építése. A több éve húzódó beruházás megvalósításához kétmillió eurót a PHARE-program, 42,6 millió koronát pedig a környezetvédelmi minisztérium biztosít, a fennmaradó összeget viszont a városnak kell előteremtenie. Tavaly ősszel Rimaszombat és a beruházás társfinanszírozói szerződésben rögzítették, kinek milyen feladatai lesznek. A dokumentum aláírásakor a még 2000-ben megállapított és tervezett összegeket vették figyelembe, azzal, hogy néhány munkálat - például a termálvíz kiemelését szolgáló furat kivitelezése - még versenytárgyalás tárgya volt. Erre a célra a tervek szerint húszmilliót szántak, a versenytárgyalás végeredményeként azonban kiderült, legalább 46 millióra lesz szükség. A kivitelező cégnek ebből az összegből csak forgalmi adóként 8 milliót kell majd kifizetnie. Ez a tétel viszont a város hozzájárulását illetően felborította az eredeti terveket. A megemelkedett költségek miatt Rimaszombat a sikeres kivitelezés érdekében kénytelen lesz 34 millió koronát áldozni a Zöld Víz projektumra. Az önkormányzati képviselők véleménye szerint mindenképpen meg kell valósítani a beruházást: ezt határozatban is elfogadta a képviselő-testület. Arra viszont a határozatot jóváhagyó rendkívüli ülésen sem tudtak választ adni, honnan teremthető elő ez az ősz- szeg. Az önkormányzati képviselők végül is Cifrus István polgármestert bízták meg a beruházáshoz szükséges önrész megszerzésével. Információink szerint valószínűleg újabb bankhitelre lesz szükség a megoldáshoz. A terület közművesítését 84 millió koronáért a privigyei Bányaépítő Vállalat végzi el. Képviselői vélemények szerint a közművesítésnek lehetett volna ésszerűbb és sokkal olcsóbb megoldása is. A villany-, csatorna-, víz és telefonhálózat működtetéséhez, valamint a gázszolgáltatáshoz ugyanis olyan hatósági engedélyek kellenek, amilyenekkel a város nem rendelkezik. A város saját költségén és a támogatásokból megépített hálózatok ugyan a város tulajdonában lesznek, de működtetni már csak az ü- letékes szolgáltatók tudják azokat. A korábbi városvezetés a tervezet kidolgozásakor nem kereste meg a szolgáltatókat, hogy társberuházóként azok építsék ki az infrastruktúrát, mert az efféle megoldás lényegesen csökkenthétté volna a város kiadásait. Képviselői észrevételek szerint ezt a lépést utólagosan is meg lehet tenni. Egyes, magukat megnevezni nem kívánó személyektől úgy értesültünk, az egész Zöld Víz tervezet megvalósításából azok húznak majd hasznot igazán, akik a környéken felvásárolták a földterületeket, ugyanis a telkek ára a közművesítéssel többszörösére emelkedik. NAPIRENDEN Magáncég üzemelteti majd a szárnyvonalakat Nyitra megyében? ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Értesüléseink szerint befektetők érdeklődnek egyes dél-szlovákiai vasútvonalak személyforgalmának újraindítása iránt, a még folyó egyeztetésekre tekintettel azonban az érintettek egyelőre nem kívánják elárulni a pozsonyi székhelyű társaság nevét. Az MKP képviselői kedden Pavol Prokopovic közlekedési miniszterrel is tárgyaltak a személy- forgalom kérdéséről. NYITRA MEGYE „Szerdán beszéltem a vasutak egy magas beosztású pozsonyi illetékesével, aki közölte, jelenleg egy munkacsoport egyeztet a szakszervezetek és a vasúttársaság közt, és a hét végéig szeretnék elemezni a helyzetet” - tájékoztatott László Vilmos, a nyitrai megyei önkormányzat közlekedési osztályának vezetője. Arról, hogy három dél-szlovákiai régiófejlesztési ügynökség egyes vonalakon felújítaná a forgalmat, az osztályvezető az Új Szóból értesült. Mivel a megye az állami költségvetés függvényében nem tud anyagüag segíteni a forgalom újraindításában, megpróbálja felvállalni az érintett ön- kormányzatok és a vasúttársaság ü- letékesei közti közvetítést. „A jövő héten tárgyalok egy magántársasággal, amelynek az az egyik elképzelése, hogy vállalkozás formájában vagy a vasúttársasággal közösen üzemeltetnék a forgalmat” - jegyezte meg az osztályvezető. VÁGSELLYE-NEGYED A vonal mentén fekvő falvak ön- kormányzatai továbbra is arra törekednek, hogy felújítsák a vasúti személyszállítást. Baranyay Alajos zsigárdi polgármestertől megtudtuk, az újraindítás ügyében több szálon is intézkednek. Jelentkezett egy befektetői csoport, amely érdeklődik az üzemeltetés iránt; februárban tárgyaltak is az érintett önkormányzatokkal. Azóta írásban is elküldték tervezetüket, ám a magántársaság általi üzemeltetés bonyolult, hosszadalmas ügyintézést igényel, ezért az önkormányzatok azt szeretnék, ha az év végéig a közlekedési tárca finanszírozná az újraindítást, és addig megoldódna a vonal privatizálása. Az érintett polgármesterek az MKP képviselőit kérték fel, közvetítsenek. Értesüléseink szerint Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, Bugár Béla, az MKP elnöke, Gyurovszky László építésügyi és régiófejlesztési miniszter, valamint Harna István képviselő tegnapelőtt tárgyaltak a problémáról Pavol Prokopovic közlekedési miniszterrel. Sajnos, ennek eredményéről tegnapig nem sikerült közelebbi információkat szereznünk. KOMÁROM-GÚTA A Komárom-Gúta szárnyvonal működtetése iránt egy pozsonyi székhelyű társaság érdeklődött - tájékoztatta lapunkat Léli Imre, Me- gyercs polgármestere. A vasút azonban irreálisan magas - évi egymillió korona - bérleti díjat kér a motorvonatokért és a pályahasználatért, ezért egyelőre ezen a ponton elakadtak a tárgyalások. Ez a társaság egyébként Nyitra megyében más szakaszok, például a Vágselylye- Negyed vonal üzemeltetését is felvállalná. Léli szerint a minisztériumnak kellene oda hatnia, hogy a vasút állami tulajdonban lévő vállalatként reális, megfizethető bérleti díjakat állapítson meg. GARAM ÉS IPOLY MENTE Lapunk értesülései szerint a csatai központhoz tartozó állomásokon, tehát a Léva-Párkány, Csata-Ipoly- ság vonalakon június 15-ig egyáltalán nem számítanak a személyforgalom újraindítására, sőt, vasutasokat bocsátanak el. Az alkalmazottakkal mindezt múlt hét csütörtökön közölte a zólyomi területi vasútigazgatóság képviselője. Ahogy azt a zselízi állomáson megtudtuk, létszámleépítés lesz akkor is, ha esetleg újraindítanák a két vonal járatait. A csatai központhoz tartozó állomásokon (Csata, Oroszka, Zselíz, Kéménd, Kőhídgyarmat) korábban 36-an dolgoztak, jelenleg 28-an. LOSONC-KALONDA A Losonc-Kalonda vonal esetében nincs terítéken a személyforgalom felújításának kérdése. Kalonda polgármestere, Gyenes József a besztercebányai megyei önkormányzat losonci járásbeli képviselőihez fordult segítségért, akik annyit tudtak megígérni, hogy lehetőségeik szerint mindent megtesznek személy- szállítás újraindításáért. KASSA MEGYE A megyei hivatal közlekedési osztályvezetője holnap fejezi be a személyforgalomról folyó tárgyalásokat, de csak jövő szerdán hajlandó tájékoztatni. Sona Jakesová, a hivatal szóvivője ezt azzal magyarázta, hogy a helyzet napról napra változik, ezért a kiszivárogtatott információk félrevezetőek lehetnek. A megye illetékesei az érintett önkormányzatokkal és a vasúttársasággal is tárgyalnak. Úgy tudjuk, az egyezkedés célja meggyőzni az ön- kormányzatokat, hogy vállalják át a járatok éves veszteségének egy részét. A megye főként a Rozs- nyó-Dobsina, Nagykapos- Bánóc és Igló-Lőcse vonalon szeretné elérni a forgalom újraindítását, ám ez csak úgy lehetséges, ha az üzemeltetési veszteség másik részét a vasút fizetné. NAGYKAPOS-BÁNÓC Bodnár Tibor, Nagykapos polgár- mestere szerint csak a vasutak transzformációjáról szóló törvény módosítása adhat lehetőséget újabb tárgyalásokra, hiszen a jelenlegi helyzetben kimerítették az eddigi lehetőségeket, petíciókkal nem érnek el semmit. Az illetékesekkel folytatott tárgyalások több lehetséges megoldással számolnak. Ezek egyike, hogy a Nagykapos- Bánóc vonalon a korábbi nyolc járat helyett legalább a két reggeli és két délutáni járatot üzemeltemének. Bodnár szerint az üzemeltetés költségeibe az önkormányzatok akkor sem szállhatnak be, ha akarnak, ugyanis a hatáskörök nem jogosítják fel az önkormányzatot arra, hogy a vasutat támogassa, (száz, gl, vkm, buch, szász, juk, hgy)