Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-29 / 98. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 29. Riport Mivel Gömörben a fű is lassabban zöldül, mint nyugaton, idő kellett ahhoz is, hogy a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny valódi otthonra leljen e kies tájon Egy „szóviadal” kulisszái mögött A megnyitó legünnepélyesebb pontján a színpad hátterében nagy robajjal lezuhant a „Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Ver­seny” - felirat. Na, ez is jól kezdődött, mondhatnák önök, ha nem tenném gyor­san hozzá, hogy a hazai ma­gyar írók társaságának elnöke az ominózus pillanatban épp arról beszélt, hogy a költők kezét az ihletett pillanatok­ban Isten fogja. JUHÁSZ KATALIN így már mindjárt más: a jóisten tud­tunkra adta, hogy jelen van, Roncsol László pedig nem hiába volt egykoron tüzérparancsnok. Meg se rezzent. A megnyitó másik feledheteden pü- lanata az volt, amikor a házigazda Rimaszombat szlovákként számon tartott polgármestere láthatóan tré- másan, reszketve mint a nyárfalevél, ám ékes magyarsággal köszöntötte az egybegyűlteket, sőt még Tompa Mihálytól is idézett pár sort a gondo­san széthajtogatott papírosról. Ha képletesen akarnék fogalmazni, most az jönne, hogy az egész szerve­zésre ez a hatalmas igyekezet volt jellemző, ami immár negyedik éve kísérhető figyelemmel Rimaszom­batban, azóta, hogy új csapat jelent meg a helyi Csemadok élén. Egyéb­ként a tizenkettedik országos viadal zajlott le Bátyiban a hétvégén. El sem hiszem, olyan élénken él emlé­kezetemben az „első”, amikor a he­lyiek azt ünnepelték, hogy lám, sike­rült elrabolniuk a nagy eseményt Ko­máromtól, lám, egy ilyen isten háta mögötti helyen is szervezhetnek or­szágos magyar rendezvényt. És mi­vel Gömörben a fű is lassabban zöl­dül, mint „nyugaton”, idő kellett ah­hoz is, hogy a szavalóverseny valódi otthonra leljen e kies tájon. Mára azonban kimondhatjuk: sikerült. Csúszások, kaotikus pillanatok, apró megrekedések vannak ugyan, ám egy kis mosollyal és türelemmel át­vészelhetitek a holtpontok, amúgy még igaz a régi mondás: a győztesek mindennel elégedettek, a gyengéb­ben szereplők mindenért morognak. ZSŰRITAGKÉNT TÁVOLABBRÓL Mivel a zsűritagoknak hagyományo­san kedvükre van téve Rimaszom­batban, nehéz visszavedlenem a ri­porteri szerepkörbe. Fogalmam sincs például arról, mit ettek a kollé­giumi étkezdében a versenyzők és kísérőik, mivel én abban, azokban az órákban hibátlan házi káposzta­levest lapátoltam magamba a „zsű­riszobában”. Azt sem tudom, ke­mény avagy puha volt-e a kollégiu­mi ágy. És mivel az embernek a sza­bad napján kisebb az információéh­sége, mint egyébként, nem is kérde­zősködtem a fenti attribútumok fe­lől. Látószögem emiatt kissé emel­kedett, ám a felülnézettől azért re­mélem messze van. Péntek éjjel pél­dául magam is igyekeztem jól szóra­kozni a fesztiválklubként emlegetett sötét ebédlőben, ahol nemhogy bü­fé, de még csak egy vízcsap sem volt. A színpadon egy dídzsé Éddát nyo­matott, a homályban négy-öt ember rázta magát, mit mondjak: gyorsan hazamenekültem. Később tudtam meg, hogy a kollégium emeleti fo­lyosóján spontán gitározás vette kezdetét, a fiatalság önmagát szóra­koztatta, hiába, ezek a mai tinik bár­hol tudnak bulizni. Másnapra aztán lett egy szedett-vedett büfé a „klub­ban”, ám akkor már hiába igyekez­tek odacsalni a nagyérdeműt. Ked­ves szervezők, a dolognak ezt a ré­szét jövőre érdemes lenne jobban át­gondolni! RENDEZVÉNYI KÍSÉRET A kísérőrendezvényekkel amúgy minden a legnagyobb rendben volt. Lám, nem kellenek nekünk buda­pesti hakniművészek, el tudjuk mi szórakoztatni magunkat, jutott eszembe a gálán, amikor számba vettem a három nap alatt látottakat. Az első estén a Kicsi Hang duó ra­gasztott minket székeinkhez. 2000- ben ők nyerték a megzenésített vers kategóriát, azóta már önálló CD-jük van, és egy-egy dalon belül annyi öt­letük, mint másoknak fél óra alatt sem. Elég az hozzá, hogy a nagyér­demű állva tapsolt a végén, a művé­szek pedig meghatottságukban alig tudtak ráadást adni. Bárdos Ágnes zenés gyerekműsora is nagy siker aratott a helyi lurkók között, bár a versenyzők lecsúsztak róla, hiszen épp akkor szerepeltek. A hangzó­anyagot gondolom sokan ismerik, le is íratott már róla szinte minden, ami lényeges. Jó, hogy a rimaszom­bati közönség is megismerhette eze­ket a csupa szív dalokat. Még jobb ötlet volt a komáromi Gimisz színpa­dot két alkalommal is műsorba ik­tatni, hiszen aki délután nem jutott el a „padlásra", péntek este lehetősé­ge nyílt rá. Ezek a dalok szinte „webberi” magaslatokban szárnyal­nak, a koreográfián nem volt mit el­rontani, egy-két főszereplőt pedig olyan hanggal áldotta meg a terem­tő, hogy öröm volt hallgatni. (E so­rok írója, aki tizenkét évvel ezelőtt álmélkodta végig a vígszínházi elő­adást, néha-néha bizony könnyeivel küszködött ezen a péntek estén. De csitt!) Kis Péntek József aztán aznap éjjel olyasmit mondott, hogy ha vé­gigmegy a komáromi főutcán, leg­alább húsz fiatal köszönti őt lelke­sen, és ha csak ennyi marad neki az egészből, már megérte. Nos, ehhez valóban nincs mit hozzátenni! Létezik Rimaszombatban egy PLIKK Schubert Éva színművésznő, díszvendég, zsűritag (Dömötör Ede felvételei) nevű tömörülés. Ez Pósa Lajos nevét takarja, az ő szellemiségét ápolandó szerveznek irodalmi műsorokat lel­kes helyiek. Mivel csak tavaly hallot­tam saját fülemmel produkciójukat, és azóta akár fejlődhettek is, nem lenne fair dolog itt és most méltatni a megzenésített és elharsogott ver­sek műfajában született új termésü­ket. Legyen elég annyi, hogy e mű­sornak is volt közönsége, állítólag nem is csekély. B. Kovács István mu­zeológus és művészettörténész ri­maszombati idegenvezetését vi­szont több alkalommal végigélvez­tem már, ezért bizton állíthatom, hogy az idei is legalább olyan magas színvonalú volt, mint általában. Gö- mörország fővárosában van bőven látni való, csak az a kár, hogy a kísé­rőrendezvények néha kérlelhetetle­nül fedik egymást. A ZENE SZÁRNYAKAT AD A verseny szakmai elemzését má­soknak engedem át, lévén, hogy zsűritagként voltam jelen, így nem lenne tisztességes leírni ugyanazt, amit az értékeléskor elmondtam. Annyi azonban ide kívánkozik, hogy örül a lelkem a hatodik kate­gória iránti érdeklődést látva. Soha ennyi megzenésített vers nem hang­zott még el Rimaszombatban. Ösz- szesen 12 együttes és szólista jutott be a döntőbe, voltak olyan bátor ig- ricek is, akik saját szövegüket zené- sítették meg. Ahogy a zenész-zsűri elnöke, Papp Sándor mondta: meg­lehet, hogy idővel önálló verseny születik majd ebből a kategóriából, hiszen sem a szólisták és a zenekar­ok, sem pedig a költők és a sima megzenésítők nem értékelhetőek egy kalap alatt. Nyolc-tíz éve már kísérleteztek Rimaszombatban ha­todik kategória indításával, ez a szám akkor az saját alkotásokat sza­való versenyzőket takarta, ám a Irodalmi matiné próbálkozás hamvába holt, mert a fiatal költők többsége nem első osz­tályú szavaló is egyben. A zene azonban szárnyakat ad, sokkal töb­ben éreznek bátorságot az énekhez és a gitározáshoz, mint a natúr szö­vegmondáshoz. És ezt bizony ki kell használni. GÁLA UTÁNI FINTORGÁS Ugorjunk egy nagyot, teremjünk azon nyomban a zárógálán, ahol a Szlovákiai Magyar Tanítók Énekka­ra szolgáltatta a kultúrműsort, ám ahol szinte mindenki a győztesek produkcióira volt kíváncsi, akárcsak a műkorcsolyagálákon. Nos, a végén sokan fintorogtak, olyasmiket mon­dogatva, hogy „ez a lányka ezzel a szöveggel hogyan lehet országos el­ső?” Nos, idén sok múlott a stratégi­án és a taktikán, hiszen két szöveg­gel kellett indulniuk a versenyzők­nek, méghozzá egy magyarországi és egy határon tüli szerző szövegé­vel. Aid fittyet hányt a versenykiírás­ra, bizony jól megszívta: a zsűri egy­két esetben érmes helyezést is elvett a hanyag versenyzőktől. ígérem, utoljára írom le a zsűri szót, de el kell oszlatnom egy tévhitet: a bírá­lóknak fogalmuk sem volt, honnan jött egy-egy versenyző, azaz szinte lehetetlen volt előnybe részesíteni­ük a nyugat-szlovákiai szavalókat a keletiekkel szemben. Az, hogy a leg­több kategóriában mégis „nyugati­ak” vitték el a pálmát, egyedül a fel­készítő tanárok és a jól felkészült versenyzők érdeme. ÁGASKODUNK A KÜSZÖBÖN Végül említsük meg a fesztivál napi­lapját, a mindig friss és jól értesült RIKKANCS-ot, amelyről szinte vala­mennyi résztvevő pozitív vélemény­nyel volt. Bizony nagyot fordult a vi­lág tizenkét év alatt, a hajdani egy szál mechanikus írógép helyett ma már computerek, digitális fényképe­zőgép, mobiltelefonok és saját szer­kesztőségi szoba áll a tudósítók ren­delkezésére, akik elődeikkel ellen­tétben talán még pénzt is kaptak munkájukért. Kár, hogy az ünnepi gála legemlékézetesebb mondata objektív okokból nem kerülhetett bele a fesztiválújságba, hogy tudniil­lik: „Jövő üyenkor már Ott ágasko­dunk az Európai Unió küszöbén.” Csak jólneveltségem tart vissza at­tól, hogy eláruljam, melyik szónok szájából hangzott el ez a feledhetet­len aranyköpés. A zsűri munka közben. Bárdos Ágnes, Mihályi Molnár László, Kiss Péntek József, Kozsár Zsuzsanna és Schönfeld Mária. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: MELEG, FÜLLEDT IDŐ, 23-27 FOK A Nap kel 05.39-kor - nyugszik 20.00-kor A Hold kel 05.12-kor - nyugszik 17.56-kor A Duna vízállása - Pozsony: 335, árad; Medve: 160, árad; Komárom: 240, árad; Párkány: 165, árad. KÍJEV 17 g|l§V ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA Meleg, fülledt idő várható, felhősö- déssel, helyen­ként esővel. A leg­magasabb nappali hőmérséklet 23 és 27 fok között alakul, északon 21 fok valószínű. Gyenge, változó irá­nyú szél. Éjszaka a hőmérséklet 12 és 8 fok közé csökken. Holnap nyu­gat felől nagyon gyenge hatású hi­degfront érkezik az ország fölé, mégis felmelegedés várható. De­rült lesz az égbolt, esőre nem kell számítani, felhősödés esetleg kele­ten várható. A legmagasabb nappa­li hőmérséklet 25 és 29 fok között alakul, északon legfeljebb 22 fokra számíthatunk. A reumatikus és mozgásszervi be- tegségekben szenvedők a dél­előtt folyamán to­vábbra is erős fáj­dalmat érezhetnek, de ez a délutá­ni órákban némileg enyhülhet. Egyes ekcémás eredetű bőrbeteg­ségek tünetei is jelentkezhetnek. Az alacsonyabb vérnyomásúak ese­tében gyakoribb lehet a migrénes eredetű fejfájás. Napközben foko­zatosan javulhat az összpontosító készségünk. A szív- és érrendszeri panaszokkal küszködőkre viszony­lag kímélőleg hat az időjárás. Hol­nap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk. Holnap íf C—^ O T B R ♦ X-Men 2 ♦ Femme Fatale ♦ Mi van a Mátrix után?

Next

/
Thumbnails
Contents