Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-28 / 97. szám, hétfő
ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 28. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés Q Magyarország gazdasága az elmúlt két évben teljesen letért a fenntartható növekedés biztonságos útjáról Jövőre nő Csehországban és Szlovákiában a dohányadó Magyar modell - álmok álmodói Budapest. A 2002-es évben az Orbán-kormány választások előtti osztogatásának és a Medgyessy-kabinet választásokat követő elképesztő túlköltekezésének „köszönhetően” sikerült összehozni az elmúlt évtized legnagyobb magyar költségvetési hiányát. Az elmúlt két évben a gazdasági egyensúly tökéletesen felborult és nem látni a kiutat. GÁL ZSOLT Az 1997-2001 közötti időszakban a magyar gazdaság lendületesen (évi 4-5%-os tempóval) fejlődött. Ami ennél is fontosabb, 1974 óta ez volt az első olyan periódus, amikor a gyors növekedés nem járt együtt a külkereskedelmi és a költségvetési egyensúly felborulásával és nem vezetett növekvő eladósodáshoz. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a növekedés alapja a kivitel meglódulása volt, miközben a bérek és a hazai fogyasztás nem nőttek jóval gyorsabban, mint a termelékenység és a gazdaság összteljesítménye. 1995 márciusában egy rendkívül radikális intézkedéssorozattal (Bokros-csomag) sikerült megmenteni az országot a pénzügyi összeomlástól és a fizetésképtelenségtől. Attól kezdve a következő folyamatok jellemezték a magyar gazdaságos 1. A gazdaság húzóágazata a külföldre irányuló kivitel, amelynek egyre nagyobb részét a külföldi tulajdonban lévő magyarországi vállalatok termelik meg. 2. A reálbérek 1995-ben 12%- kal majd 1996-ban 6%-kal csökkentek, ezután növekedésnek indultak, ez a bérnövekedés azonban nem veszélyeztette komolyan a gazdaság versenyképességét. 3. A forintot először jelentősen 9%-kal, majd havonta rendszeresen és egyre csökkenő ütemben leértékelték. A leértékelés segíti a magyar áruk versenyképességét a hazai és a külföldi piacokon egyaránt. Mivel a magyar- országi infláció többszöröse a nyugati átlagnak, ezért leértékelés nélkül a magyar termékek megdrágulnának a külföldi termékekhez képest. 4. A költségvetési hiányt sikerült elfogadható keretek (a bruttó nemzeti termék 3-5%-a) közt tartani, a hatalmas államadósság jelentősen csökken, mivel annak törlesztésére fordítják a magas privatizációs bevételeket. 5. Az országba valósággal dől a külföldi tőke a gyors privatizáció az olcsó munkaerő és az egyéb versenyképességet garantáló termelési feltételek miatt. 6. Jelentős mértékben, 200 000 fővel nő a foglalkoztatottak száma. A 2001-2002-es időszakban ezen kedvező folyamatok megakadnak vagy egyenesen a visszájára fordulnak. 1. A növekedés motorjává a hazai fogyasztás válik, amelyet mesterségesen, az állami túlköltekezésen keresztül pörgetnek fel. Nyugat-Eu- rópa a recesszió szélére sodródik. Mivel épp ez a terület a magyar kivitel legfőbb felvevőpiaca, és épp e kivitel a legfőbb húzóágazat, ezért természetes következmény lenne a magyarországi növekedés lefékeződése is. Ennek megy elébe az Orbán-kormány. A széllel szemben megpróbálja magas növekedési szinten tartani a magyar gazdaságot (pl. a Széche- nyi-terven keresztül). A filozófia a A 2001-2002-es időszakban a kedvező folyamatok megakadnak. következő: a nagyobb állami költekezés majd pótolja a nyugati kivitel kiesését, így marad a magas növekedés. 2. Az Orbán-kabinet 25 500 forintról 2001-ben 40 000, majd 2002-ben 50 000 forintra emeli a minimálbért. Emellett jelentősen emeli a közalkalmazottak bérét is. A Medgyessy-kormány még nagyobb mértékben megemeli a közalkalmazottak bérét. A költségvetési szférában zajló bérrobbanást követi kisebb mértékben a magánszféra is. Az eredmény: a reálbérek több mint 20%-kal, a közalkalmazottaknál több mint 30%-kal nőnek rendkívül rövid idő alatt. A bérek üyen mértékű növelése politikai indíttatású, semmilyen gazdasági alapja nincs. A polgári kormány így próbál jó pontokat szerezni a választások előtt, a szocialista-liberális kabinet így jutalmazza választóit ill. teljesíti az ígéreteit (száznapos program). A bérek megalapozadan és gyors növekedése komolyan veszélyezteti a gazdaság versenyképességét. 3. Az árfolyam-politika fokozatosan az infláció mesterséges letörésének az eszközévé válik, nincs tekintettel a versenyképességre. 2001 májusában megszüntetik a forint csúszó leértékelését. Ezután a forint rögzített árfolyam mellett egy +/-15%-os sávban ingadozhat. A forint fokozatosan a sáv felső széléhez erősödik, tehát 15%-kal felértékelődik a nyugati valutákhoz képest. Ennek következtében további rejtett felértékelődésre kerül sor. így a forint hozzávetőleg 20%-kal értékelődik fel két év alatt. Ennyivel drágulnak meg a magyar termékek, az árfolyam-politika tehát súlyosan rontja a magyar gazdaság versenyképességét. 4. Az Orbán-kormány a választások előtt, valamint a Medgyessy-kormány a választások után két kézzel szórja a pénzt. 2002-ben az államháztartás hiánya . 1616 milliárd forint, rekord, a Bokros-csomag előtti éveknél is magasabb, a bruttó hazai termék (GDP) 9,6%-nak felel meg. 5. A külföldi tőkebeáramlás elakad. Egyrészt áll a privatizáció, másrészt - ami még fontosabb - a gyorsan növekvő bérek és az erősödő forint miatt már nem éri meg annyira befektetni. (Kisebb a munkaerő-kínálat és kevesebb a kedvező közlekedési-és közműhálózattal ellátott térség is.) Természetesen az sem igen használ, ha Orbán Viktor a külföldi nagytőkével riogatja a választóit. Számos cég bezárja kapuit vagy leépít (Flextronics, IBM, Philips, Salamander stb.) ez azonban nem tekinthető komolyabb kivonulási hullámnak. 6. A foglalkoztatás növekedése megtorpan, a munkahelyek száma valamelyest csökken (nem drámaian). A külső és belső egyensúly felborulása ellenére a gazdasági növekedés 2002-ben mindössze 3,3%. A magyar modell tehát nem működik. A növekedést az Európai Unió gazdasági stagnálása esetén nem lehet magas szinten tartani még akkor sem, ha a magyar kormány rekordA bérek indokolatlan növekedése csökkenti a versenyképességet. nagyságú költekezéssel pumpálja fel mesterségesen a hazai keresletet. Egyszerűen nem lehet széllel szemben vitorlázni, különösen nem kölcsönkért vitorlával. Ha a magyar kormány és a nemzeti bank komolyan el akarja érni a célját, és 2007- 2008 környékén csatlakozni akar az Európai Monetáris Unióhoz (EMU), tehát be akarja vezetni az eurót, akkor a GDP 3% alá kellene csökkenteni az államháztartási hiányt és 2 százalék környékére kellene leszorítani az inflációt. Ez csak a közkiadások drasztikus lefaragásával és a bérnövekedés visszafogásával sikerülhet. Ennek egyelőre kevés jele van. Ha a Medgyessy-kormány nem teszi meg ezeket a lépéseket, akkor veszélybe kerül az EMU-tagság, de az ország kiegyensúlyozott gazdasági fejlődése is. Ezek elérhető célok ugyan, de ugyanúgy szertefoszló álommá válhatnak mint a magyar modell reménye. Az unióra hivatkoznak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Prága. Szlovákiában 2004-től negyedével nőhet a cigaretta kiskereskedelmi ára, legalábbis ezt eredményezheti a pénzügyminisztérium koncepciója. A szaktárca azzal indokolja a fogyasztói adó radikális emelését, hogy azt összhangba kell hozni az Európai Unió normáival. Az emelés üteme még a szükségesnél is gyorsabb lehet, 2009 helyett 2006-ra befejeződhet, pedig a csatlakozási tárgyalások során Szlovákia 5 éves átmeneti időt harcolt ki. A pénzügyminisztérium gyorsasága mögött az is meghúzódhat, hogy a magasabb adók révén szeremé feltölteni az államkasszát. Jelenleg 1000 szál cigaretta fogyasztói adója 950 korona, azaz szálanként 0,95 korona. A tervezet szerint 2004. január 1-től a szálankénti adó 1,40 koronára nő, és íegkésőbb 2006-ban pedig 1,50 koronára. Ez azt jelenti, hogy a közkedvelt „népi” Petra cigaretta csomagjának ára a mostani 44,50 koronáról 2004-ben 55,50 koronára emelkedik. Csehországban a kormány már elfogadta azt a törvénytervezet, amelynek értelmében a dohánytermékek adója a jelenlegi 40%-ról 2004-ben 47%-ra emelkedik. Az áremelés szükségességét Csehországban is az Európai Unió normáira hivatkozva indokolták. A jövő évi emelés azonban nem lesz elegendő, a 2004-es uniós tagságot követően még legalább kétszer kell drágítani kell, hogy 2007 végéig eléljék az 1000 szálankénti 64 eurós adó szintjét, (t, ú) j MA! VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 40,936 Lengyel zloty 9,564 Angol font 59,114 Magyar forint (100) 16,663 Cseh korona 1,297 Svéd korona 4,493 Dán korona 5,514 Szlovén tollár (100) 17,603 Japán ien (100) 30,884 Svájci frank 27,253 Kanadai dollár 25,518 USA-dollár 37,203 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 39,79-42,09 36,15-38,55 1,27-1,33 15,67-17,67 OTP Bank 39,86-41,95 36,24-38,25 1,27-1,33 16,04-17,27 Postabank 39,79-42,09 35,84-38,56 1,27-1,33 14,86-18,46 Szí. Takarékpénztár 39,88-41,82 36,23-38,08 1,26-1,33 15,91-17,41 Tatra Bank 39,90-42,02 36,32-38,26 1,27-1,33 16,01-17,33 UniBanka 39,93-41,97 36,30-38,16 1,27-1,33 15,02-18,31 Általános Hitelbank 39,88-42,00 36,24-38,17 1,26-1,33 15,74-17,57 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) 10x10+autó J *•* ■ • • ' 4A ■ ^ 1 Nyereményjáték! Nyereményjáték 2003. április 28-tól június 1-ig tart. Bővebb tájékoztatás a Billa szupermaiketekben.
