Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-26 / 96. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 26. Embert írásáról Élet, fiatalság, család, álmok, vágyak, problémák, félelmek, döntések, öngyilkosság, halál... Gyökereket és szárnyakat adhatunk gyermekeinknek Hét búcsúlevél és egy végrendelet SOÓKY ANDREA „Ha homokba dugjuk a fejünket, lehet, hogy egy ideig nő a biztonságérzetünk, de nem látjuk meg sem a viharfelhők fenyegetését, sem a napsütés megnyugtatását. Maximum a hátsónkon érezzük, hogy vizes és fázunk, vagy leégett és fáj, de nem tudjuk az okát.” Amennyire izgalmasnak tűnik a dm főleg szakmai szemmel, olyannyira tragikus, megdöbbentő és érthetetlen a következő történet. Élet, fiatalság, család, álmok, vágyak, problémák, félelmek, döntések, öngyilkosság, halál... Szavak, melyeknek úgy tűnik mondatként összeolvasva nincs értelmük. Pedig ez egy élet története. És sajnos egy halál története is. Ennyi egy ember. Ennyi lenne? Kérdések, melyekre nincs válasz. Válaszok, melyek már értelmüket vesztették, mert nem lehet visszaforgatni az időt. u, Búcsúlevél a testvérhez A fiú 20 éves lett volna, mikor ez történt. Sajnos nem ismertem Őt. A családdal is csak a grafológiai vizsgálat elkészítése után találkoztam, mivel egy kitűnő újságírónő közve- títéséveljutottak el hozzám a levelek, és O kért engedélyt az édesanyától az elemzésekhez. Az anyukával csak a vizsgálat elvégzése után találkoztam. Megmutattam neki az elkészült anyagot, több mint két órán át beszélgettünk, és azóta is tartjuk a kapcsolatot. Csak akkor tudtam meg a hátterét annak a történetnek, amelynek munkám során (szakmailag) már megismertem vélhető előzményeit és a sajnálatos „pontot a végén”. A fiú a tizedik emeletről vetette a mélybe magát azon a végzetes napon. Senki nem sejtett semmit tervezett tettéről. Többen voltak testvérek, édesanyjával szoros, sőt baráti volt kapcsolata. Sajnos folyamatosan problémák voltak a szülők, továbbá a fiú és édesapja között. Halála előtt pár nappal apja kezei közül kellett kimentenie szeretett édesanyját, akiben mindig Ő tartotta a lelket. Az öngyilkosság emberi jelenség, még a legmagasabb rendű állatok körében sem tapasztalható. Szándék és tudatosság kell hozzá. Ringel szerint: „Az öngyilkosság a személyiség feszültségeinek egyfajta meghatározott kifutási útja.” Úgy véli: „Az öngyilkosság előtti állapotban törvényszerű az emberi kapcsolatok meglazulása, elszegéBúcsúlevél az édesanyához nyedése, mert érzelemteli emberi kapcsolatokban szinte lehetetlen úgy beszűkülni és fantáziavilágba menekülni, hogy öngyilkosság következzen be.” Vajon mi vezethet valakit arra, hogy hosszas megfontolás után véget vessen életének? Az öngyilkosság pontos okait szinte lehetetlen megtalálni, hiszen ezek az okok mindig nagyon összetettek. Komoly szerepe van a körülményeknek és a stresszhatásoknak, továbbá nagymértékben függ az adott személy egyéni érzékenységétől, tűrőképességétől, feldolgozóképességétől, mentalitásától, stb. Az öngyilkosság legfőbb célja a menekülés egy reménytelennek tűnő élethelyzetből. Az erős indulati töltés teszi lehetővé, hogy az - emberben alapvetően jelenlévő - fájdalomtól való félelmét is legyőzze. Vannak, akik annyira elszigeteltnek érzik magukat, úgy gondolják nincs kit szeretniük és őket sem szereti senki. Az gondol öngyilkosságra, aki kétség- beesetten egyedül érzi magát, úgy hiszi senki sem érti meg őt. Az ön- gyilkosság gyakran kommunikációs probléma, visszavezethető a valós kommunikáció hiányára. Sajnos a mai rohanó, gyakran érzéketlen világunkban az emberi kapcsolatok annyira felületessé és rideggé válnak, szegényesebb az emberek közötti kommunikáció, kevesebb az érzelmi tartalom és ezért is nagyobb az esély rá, hogy nem tudnak kellő védelmet (megelőző védelmet) nyújtani ha baj van... Megmondom őszintén, még így, ismeretlenül sem tudtam kívülállóként elemezni és vizsgálni az írásokat, mert nem tudtam kavargó érzelmeimet elfojtani, pedig tanulmányaim és munkám során már számos hasonló levelet láttam. Az elemzések alatt szinte minden következtetés után akaratlanul is elkalandoztam, gondolataim sűrű ködként nehezedtek rám, és hosszú időbe telt rávenni magam, hogy újra kiélesítsem a képet és visszatérjek a munkához. A fiú hét búcsúlevelet és egy végrendeletet írt. Külön köszönt el mindenkitől... Az írásokat vizsgálva folyamatosan kimutathatóak voltak és egyre élesebben körvonalazódtak azok az életérzések, problémák amelyek - igaz teljesen kimerítő választ nem adhatnak a búcsúlevelek címzettjeiben felmerülő minden kérdésre - előre megfontolt tettének okai, előzményei lehettek. Az írásokban szinte hiánytalanul megtalálhatóak az öngyilkosságot megelőző állapot jelei és grafológiai ismérvei: nagy térkihasználás, balra tolódott szövegtömb, indokolatlan betűméret-ingadozás, oválok időnkénti megnagyobbodása, váltakozó szóköz, első betűk leszakadása, sorokon belül a szavak váltakozó iránya, széteső íráskép, feszültség, indulatok jelei, rejtett agresszió, elrári- tások, szabálytalanság, kiegyensúlyozatlanság, csomók megjelenése, fonalas jelleg, hullámos sorvezetés, aláírás helyének változásai, stb. Kivéve a mély depresszióra utaló lefelé tartó sorvezetés, de erre a későbbiekben még visszatérek. (Természetesen a szuicid hajlam megállapítása nagyon komoly vizsgálatokat igényel, itt mindig az írás változásait is vizsgálni kell. Mint már említettük „egy jel nem jel”. A fentiekben felsorolt grafo-jellemzők nem kizárólag öngyilkosságra utalhatnak, de ha ezek többsége váratlanul megjelenik, az mindenképpen figyelemfelkeltő jel.) Ebben a fiúban tudati és szellemi többlet volt, amely nem tudott kijönni belőle, nem tudta kiélni ezen késztetéseit, így nem érezte jól magát a mindennapokban. Élettere beszűkült, bizonytalan volt, nem találta helyét, törekvő akarat és védekező ösztön vívott folyamatosan harcot benne. Nem tudta elhelyezni magát, a múlt és a jövő között hezitált, és úgy tűnik, már nem volt előtte jövőkép. Elszigetelődött, nem tudta megoldani nehézségeit, nem tudta mitévő legyen, így még önmagával is harcot vívott, nem tudott megnyílni... Erős kapcsolati gondjai és viselkedési problémái voltak. Az ember nagyon sok problémát, frusztrációs élményt kompenzálni tud addig a határig, amíg az egyén személyiségében képviselt, általa legfontosabbnak tartott érték („csúcsérték”) nem sérül. Ha ez a számára leglényegesebb érték folyamatosan sérül, akkor már nem biztos, hogy tolerálni tudja az ezzel járó eseményeket, következményeket, érzéseket. Ilyenkor, ha a frusztráció hatására természetszerűleg bekövetkezett indulatoknál erősebb a személyben az agresszív indulatokat gátló tényezők hatása, akkor fordulhat át ez az indulat a többi között (jelen esetben) autoagresszió- vá, azaz önmaga ellen fordul az illető. A fiú alapvetően érzelmi kapcsolatokra orientált típus volt, számára a kapcsolatok jelentették volna a „csúcsértéket”. Érzelemvilága zavarossá vált, a belső bizonytalanság és reménytelenség érzései hatalmasodtak el rajta. Önmaga személyiségéről kialakított képe problémássá vált, önértékelése labilis volt és ehhez társult saját értéktelenségének érzése. Pedig működött benne az életösztön, de ezt az energiáját már csak arra koncentrálta, arra összpontosította, hogy tettét véghez vigye. írásában nem tapasztalható mély depresszió, nem ezért jutott el az öngyilkosságig, hanem számára ez megfontolt, komoly elhatározás volt. A végső döntést nem érzelmi, hanem értelmi szinten hozta. S míg a búcsúlevelekben ezen jelek Egy másik búcsúlevél az édesapához mellett még látszik némi hezitálás, esetleges néma segélykérés, a végrendelet grafológiai jeleit tekintve már véglegesnek és megváltoztatha- tadannak tűnik számára a döntés. Búcsúleveleiben, melyek nagyjából egy időben íródhattak pl. az aláírás mindenhol középen, vagy balra tolódva található, míg a végrendeletben - mely feltehetőleg nem sokkal a végzetes tett előtt íródhatott és még intenzívebben tükrözi az ön- gyilkosság előtti állapot grafológiai jeleit - már teljesen a sztenderd helyén szerepel az aláírás. Éldöntötte. Már biztosan tudta, hogy mit akar tenni. „De benned minden összetörhet Ha egyszer durvábban érsz földet A sorsodról a véletlen is dönthet Az égre itt a mélység válaszol. ” (Kovács Ákos) A végrendelet ELEMZÉS Kedves „SORSDÖNTÉS"! Reál végzettsége ellenére kézírásában megjelennek a humán jellegzetesség grafológiai jelei is. Gondolkodásmódjával közelít a társadalmi normákhoz és a közösség elvárásaihoz. Szociális viselkedése akkor is udvarias, ha kényelmetlen, vagy „nem szeretem” helyzetbe kerül. Hogy ne bántson meg másokat, gyakran nem mondja ki kritikáját, vagy problémáját- de ebből az „ellentétből” eredő feszültség csak gy?lik, gy?lik... Humán jellegű problémákra érzékenyebb - az átlagnál érzelmesebb viszonyulás jellemzi, de mindemellett óvja is saját érzelmeit. Szüksége van (lenne) a „lelkizésre”, de ezt csak a hozzá nagyon közel álló személyekkel tudja megvalósítani. Önálló személyisége ellenére néha szüksége van „kapaszkodókra”. A munka területén terhelhető, kötelességtudata erős. Monotóniatűrése és az egy feladatra való kitartása jó, de néha nehezen birkózik meg a változásokkal. Figyelmének tartóssága kedvező, figyelmi terhelhetősége jó. Képes a közös cél érdekében együttműködni, de szereti a „saját szája íze szerint” végezni tevékenységeit. Érthető mind a szóbeli, mind az írásbeli kommunikációban. Tudatos kontrollal törekszik arra, hogy eseteleges pontaüansá- gait elkerülje. A kockázatvállalás nem jellemző Önre, inkább az óvatosság és a körültekintés kerül előtérbe. A motiváló tényezők közüljelen van az önmegvalósítás igénye, de nincs terjeszkedési vágya. A saját, megszokott környezetében szeret mozogni, és csak óvatosan „tágítja” a határokat. Tudja meddig lehet elmenni... Hát, kedves „Sorsdöntés”! Az Ön helyzetében és életkorában egy kicsit tovább is mehet. A fentiekben leírt adottságai alapján egyértelműen képes lenne az Ön által elvégzett iskolának megfelelő munkakör betöltésére, de ha nemcsak a képességeit, hanem a személyiségét is figyelembe vesz- szük, akkor mindenképpen ötvözni kéne jelenlegi adottságait és elképzeléseit. Tehát meg kéne próbálni újra azt a felvételit. A számokkal közben is tud foglalkozni, a kertészkedés pedig nagyon jó hobbi és feszültségoldó lehet majd a későbbiekben is. Üdvözlettel: Soóky Andrea Á-0 ti . Cü f „ f -ÁUxy srvzyy CO -te /WVnoÚj /Ttfrryv /^Cfa'*-- wZ oCcteOcO / t» ' as fitxx*. elitet , Vigyázzunk rájuk, míg lehet Egyre nehezebb kiigazodni az emberi kapcsolatok útvesztőiben. Már kora kisgyermekkorban is annyi ellentmondással találkozunk szembe, hogy ember legyen a talpán, aki megérti, felismeri, és kezelni tudja ezeket. SOÓKY ANDREA Minden gyermek őszinte rácsodál- kozással és egy ősi, ösztönös megismerési vággyal jön a világra. Nincsenek előítéletei, félelmei, azt mondják, hogy a gyermekek „kegyetlenül őszinték tudnak lenni” - egy ideig. Amikor először „ismerik meg” azt az érzést, hogy nem minden úgy van, ahogy látják, hogy nem mindenki azt mondja, amit gondol és amit érez, akkor könnyen veszíthetik el azt az erőt adó „ősbizalmat”, amaly fontos alapja lenne az egészséges érzelmi életnek. És ekkor kezdhetnek el félni, és válnak óvatossá. Ezek egy ideig nem tudatos folyamatok, éppen azért nyugtalanítóbbak a gyermekek számára, hiszen nekik még nagyon élesek az „érzékelőik”, sokkal előbb érzik, mint értik a „veszélyt”. Természetesen ez nem törvényszerű, nem ilyen szomorú a helyzet, de egy a lényeg: sok emocionális és pszichés probléma gyökerei találhatóak ezen a talajon., és ezért nem szabadna figyelmen kívül hagyni. Nem csak a grafológusok, hanem még számos tudomány szakemberei foglalkoznak a gyermekfirkák, a gyermekrajzok elemzésével, hiszen azokban ugyanúgy kivetülnek a tudatos és tudattalan agytevékenység jelei, mint a kézírásban. És ezen apró félelmek, szorongások egyértelműen tetten érhetőek ezen produktumokban. Sajnos ez sem konkrét recept, sajnos így sem lehet minden nehézséget varázsütésre megoldani, de talán megelőzhető lenne egy-két komolyabb probléma. „Mikor a gyerekszem új világra réved, Valahogy mindig megtalálja a szépet. A hétköznapok mocskából egy arcot, amiért megéri folytatni a harcot. Két szemével mindig új álmokat kérhet, Ő tudja még őrizni e képet. De neki is meg kell tanulni a leckét, az ember magán viseli a tettét; azt is, mit mások elkövetnek, itt ember - embert kövez meg. S egy gyermek erre a világra ébred, hát nem csoda, hogy elveszti a szépet. Halotti lepelként hull vissza rá az álom, és felnőttként már csak a közönyt látom. S mindaz, amit a gyermek rossznak látott, az alkotja a való világot. ” (NagyÁdám) Még a legoptimistább embernek is el kell ismernie, hogy veszélyes világban élünk. Veszélyt jelentenek a környezeti ártalmak, a kábítószerek, a depresszió, illetve a stresszes állapot, az öngyilkosság, a különböző szekták, és bizony „veszélyt” jelent az emberi értékek hiánya is. Szülőként már azt is nehéz feldolgozni, ha akár csak egy csúfolódás miatt szomorú a gyermekünk, ha igazságtalanság éri, ha nem érti, hogy MIÉRT? Természetesen mi elmagyarázzuk neki, de nagyon nehéz megtalálni azt az optimális egyensúlyt, hogy ne ijesszük el a világtól, hogy a negatív képek ne „nyomják el” az új és a szép dolgokra való nyitottságát, de egyben mégis megismertessük a lehetséges veszélyekkel. Ennyi, amit tehetünk, és hogy mindig és minden helyzetben őszinték vagyunk hozzájuk. Hiszen a bizalom alapja az őszinteség, és erre a családban van a legnagyobb szükség. A szerző okleveles grafológus, grafológus szaktanácsadó, a győri S.K. Grafológiai és írásszakértői Szolgáltató Iroda munkatársa A rugalmas határok megtalálása a legnehezebb Az őszinteségről ISMERTETÉS Az őszinteségről és a bizalomról már néhány gondolat erejéig beszéltünk a grafológia szemszögéből, de itt, a gyermekeknél még meg keli említenünk. Mint a fentiekben utaltam rá, már a gyermekrajzokban, és későbbiekben a gyermek írásában is felismerhetőek a bizonytalanság, a szorongás jelei, melynek gyökerei a „kétségek” talaján erednek. A gyermekek néha megmagyarázhatatlan viselkedései mögött a védekezés, a tehetetlenség érzései bújnak meg. Még ha akarnák, sem tudnák megmagyarázni, elmondani - esetenként agresszívnek tűnő - feszültségeik mozgatóit, hiszen ezek tudattalan dolgok. Már a legapróbb finom rezgésekből is megérzik az ellentmondásokat, a külső kép és a belső érzés közötti harmónia megbomlásának jeleit. Érzik, de nem értik. És egy gyermek számára ez a legijesztőbb Nem könnyű, hogy „hogyan tanítsuk a nagy őszinteséget” gyermekeinknek. Szülőként hányszor kerültünk önmagunkkal ellentmondásba... A rugalmas határok megtalálása a legnehezebb. Merev korlátokat könnyű felállítani, de nehéz kijönni közülük. A rugalmas és biztonságot nyújtó határok kijelölése az egyik legnehezebb feladat az életben, mind saját magunk, mind gyermekeink számára. Ezért olyan fontos a grafológiai vizsgálatoknál a megbízhatóság, az őszinteség, a gondolkodásbeli rugalmasság, az érzelmi biztonság igényének vizsgálata. (soóky) O « « Ha kíváncsiak arra, hogy mit lát kézírásukból a grafológus, akkor ragadjanak tollat és írjanak nekünk. Minden héten kisorsolunk egy kézírást és közreadjuk a rövid elemzés eredményét. Amennyiben konkrét kérdése van, akkor kérjük fogalmazza meg, ha pedig csak kíváncsiság, illetve önismeret vezérli, akkor ezt is írja le. Várjuk leveleiket! Leveleiket az alábbi címre küldjék: Új Szó, Grafológia, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 S.K. Grafológiai és írásszakértői Szolgáltató Iroda - www.sooky.hu 9024. Győr, Szigethy Attila u. 32. Tel: (36) 96/518-891 Fax: (36) 96/422-280 Mobil: (36) 30/9945-615 - (36) 20/9283-060
