Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-26 / 96. szám, szombat
8 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 26. Nemcsak a húszéveseké a világ... 3. rész Léteznek olyan ételek, amelyek tápanyagaikkal teljesítőképességünket, idegeinket erősítik Ne féljünk az öregedéstől M ült héten azzal fejeztem be, hogy kellő odafigyeléssel és az egészséggel való törődéssel a biológiai öregedés kezdete évekkel kitolható. Az idős kor nyugalma, kiegyensúlyozottsága két alapvető tényezőtől függ: a mindenkori egészségi állapottól és a szociális helyzettől. Az egészséges öregkort fiatalon kell megalapozni. A fiatalkor szertelenségei, a túlzott alkohol- fogyasztás, a nagymérvű dohányzás, a túlzott testi és szellemi igénybevétel maradandó nyomot hagy a szervezetben. Az idős ember nem lehet a múltban járó, fiatalkori énjét kereső, elégedetlen ember. A békés öregség előfeltétele a belső harmónia. Az élet során megszerzett tudásanyag és tapasztalat komoly érték és nagy kincs. GYENGÜL AZ EMLEKEZET A szellemi öregedés voltaképpen már azelőtt megindul, mielőtt az ember a szellemi teljesítőképességének a csúcsára jut. Az ítélőképesség, az általános tudás az egész élet folyamán változatlan marad, de a térbeli gondolkodás, a komplex tanulás és az emlékezet viszonylag elég hamar gyengülni kezd. Bizonyos szellemi funkciók tartós megmaradását az segíti elő, ha ezeket gyakrabban használjuk, mint a többit. Az emlékezés, az intelligencia visszafejlődnek, ha nem használjuk őket, de gyakorlással ismét felújíthatok. A szellemi képességek gyengülése, az agy biológiai öregedésével van összefüggésben. Az egészséges emberben is már korai felnőttkorban csökkenni kezd az agy súlya, és az agyban levő szárazszellemi képességeik sokkal tovább megmaradnak, és a problémáiból fakadó nehézségeket könnyebben leküzdik. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy kevés az ilyen boldog idős ember. Legrosszabb a helyzete azoknak, akiknek a szellemi képességeit az öregedés nagyon kikezdte. A 65 éven felüliek '5-10 százalékánál szellemi hanyatlás tapasztalható. Sokkal többen vannak azonban azok, akik öregkori depresszióban szenvednek. Az idősödő ember ugyan valamilyen közösségben él, de gyakran érzi egyedül magát. A gyerekek felnőnek, elhagyják a szülői házat, a barátok elköltöznek, vagy egyszerűen csak elmaradnak. A másik kínzó dolog a létbizonytalanság. Ezt részben a nyugdíjazással járó jövedelemcsökkenés okozza, másrészt az ember érzi testi és szellemi erőinek hanyatlását, és fél tőle. Ehhez még az is hozzájárul, hogy a legtöbben fölöslegesnek érzik magukat. Helytelen minduntalan azt hajtogatni nekik, ne dolgozzanak, csak pihenjenek. A tétlenség ugyanis csökkenti az idősödő ember önbecsülését. Gyakran érzi úgy, kizárták az élet örömeinek élvezetéből. Mindezekhez hozzájárulnak még a betegség okozta szenvedések. anyagok mennyisége. Ez részben az idegsejtek pusztulásának, ill. a bennük észlelhető fajulásos folyamatoknak a következménye. Az öregedés folyamán nem csupán az agykéreg, hanem a kisagy sejtjeinek a száma is megcsappan. Minél jobban károsodik az agy, annál inkább számíthatunk a szellemi tevékenység romlására. Itt az odafigyelés elsősorban a vérnyomás rendben tartását jelenti. Az idősödő ember vérnyomása tehát ne legyen sem alacsony, sem pedig magas, és a szívműködése is maradjon egészséges. MINDIG DERŰS HANGULATBAN Az orvosok egyhangúan úgy vélik, hogy az öregedés legfőbb tényezője az a sajátos személyiség, amelynek meghatározásában az örökletes, biológiai, az orvosi tényezőkön kívül főleg a szubjektív magatartási mód, s részben a szociológiai helyzet vehető alapul. Az ilyen ember tevékenykedik, amivel együtt jár a derűs hangulat, az alkalmazkodóképesség. És mert az aktív embereket fokozottan érik ösztönző ingerek, és az érdeklődési körük is szélesebb, Az öregségi depresszió rovására írhatjuk azt is, hogy sok idős ember visszahúzódik, mogorva, sőt ellenségesen erőszakos, vádaskodó lesz. Ez azonban nem szükség- szerű, hanem a kórosan nyomotthangulat következménye. MIRŐL ISMERHETŐ FEL A DEPRESSZIÓ? Álmatlanság gyötri, lefogy, fáj a feje, szívtáji panaszai vannak. Nem örül a társaságnak és a szórakozásnak. Gondolkozása, mozgása lelassul. A megelőzés legjobb módja a testi és szellemi munka. Ha az aktív szellemi munka már fiatal korban létfontosságúvá válik, idősebb korban is az marad. A megelőzés fontos eszköze a olvasás, a szabadidő hasznos eltöltése. Mivel a látási zavarok sokszor megfosztják a korosodó embert az olvasás gyönyöreitől, fontos, hogy szakorvoshoz forduljon. Ugyanez vonatkozik a hallászavarokra is. A hasznos időtöltés módját nem időskorban kell keresni, hanem jóval előbb. És mindenkor szem előtt kell tartani, hogy mind az öreg-, mind a fiatal kornak megvannak a maga szépségei. Természetes agyfényesítők A VACZI GABOR vércukorszint csökkenése a hangulat és a teljesítmény romlását vonja maga után - állítják a táplálkozás- tudományi szakértők. Energiaháztartásunk egyensúlyának biztosítására érdemes naponta öt szerényebb étkezést beiktatni. Sokan sóhajtunk fel időnként, hogy egy átlagos munkanap csak 24 órából áll. Nem csoda, ha a testi élvezetekre kevés idő jut, és a táplálékfelvétel csupán a gyorséttermek, büfék és menzák kínálatára korlátozódik. Ha ízlik az étel, ha nem, többnyire mégis becsapjuk magunkat, mert tápanyagtartalmuk inkább árt, mint használ a szervezetünknek. Tudnunk kell azonban, hogy léteznek olyan ételek, amelyek tápanyagaikkal teljesítőképességünket, idegeinket erősítik. EGÉSZSÉGES NASSOLÁS Szürke agysejtjeinket frissítő energiához juttathatjuk az alábbi egészséges rágcsálnivalók elfogyasztásával: • A narancs, citrom, grépfrút: magas C-vitamin-tartalmánál fogva fokozza az összpontosító képességet és megkönnyíti az agy munkáját. • A paradicsom, cukkini és répa: A- elővitamint tartalmaz, ezáltal fokozza a teljesítőképességet. A répában szelén is van, ez a speciális ve- gyület jótékonyan hat a memóriára. Mindhárom zöldség fogyasztása hasznos - akár salátának, akár felfújtalak, vagy levesnek, főzeléknek készítjük el. • A burgonya: többek közt káliumot tartalmaz, mely a szívritmus szabályozásában és a jó keringésben játszik fontos szerepet. Párolva a benne lévő tápanyagok kevésbé vesznek kárba, mint a hagyományos főzési technikákkal. Érdemes zöldséges vajjal megkóstolni... • A zellerben található keserű anyagok, illóolajok és növényi hormonok pozitívan hatnak az idegrendszerre. Aki idegenkedik ettől a zöldségtől, próbálja ki a zellersalátát kiflivel. • A fokhagyma növeli az összpontosító képességet és javítja a vérkeringést. Frissen zúzza össze, és kenje kenyérre. • A tej és a tejtermékek gazdagok létfontos aminosavakban - fogyasztásuk frissíti szellemünket. Aki érzékeny rá, egyen helyette pirított búzacsírát, zabpelyhet vagy szóját. • A rendszeres vízivás javítja az agy összehangoló képességét. A vízfelvétel révén nő a vérnyomás és stabilizálódik a keringés. • Agyfényesítő italok: ide tartozik minden gyümölcsből, zöldségből, gabonából készült italkülönlegesség, legyen akár meleg, akár hideg. Ízesíthetjük fűszerekkel vagy friss fűszernövényekkel, vagy egy-egy csepp illóolajjal, attól függően, milyen hatás elérésére törekszünk. HANGULATJAVÍTÓK Az élelmiszerekben lévő tápanyagok akkor is segítségünkre lehetnek, ha nyugalomra és jó kedélyre vágyunk. Például a folsav gondoskodik a szerotonin kiválasztásáról, ami kiegyensúlyozottságot és benső nyugalmat biztosít. A gyümölcsök a vitaminok mellett gyümölcscukrot tartalmaznak, amely stabilizálja a vércukorszintet. A körte és banán gazdag B-vitaminokban, segít ellazulni és jó kedvre derülni. Hatásában hasonló a spenót és paradicsom is, de aki nem szereti a gyümölcsöt, zöldséget, az fogyaszthat helyette teljes őrlésű gabonából készült finomságokat is. A halban sok telítetlen zsírsav van, és a benne rejlő nyomelem, a jód serkenti az életkedvet és javítja a kedélyt. Párolva kalóriaszegény táplálék. A baromfihús vasat tartalmaz. A vashiány fáradtsághoz, koncentrációzavarhoz és rossz kedélyállapothoz vezet. Vegetáriánusok pótolhatják gabonával, hüvelyesekkel, zöldséggel és gyümölccsel. A chili csípi a nyelvet, amit az agy fájdalomként regisztrál. Ennek következtében a test saját boldogsághormonjait választja ki (endorfinok), melyek fájda- lomcsillapító és eufórikus tÄ hatásúak. A növényi olajok, mint például a napraforgó- és olívaolajok, gazdagok telítetlen olajsavakban és E- vitaminban, ezáltal jótékony hatásúak koncentrációs problémák és ingerlékenység esetén. A teljes kiőrlésű gabonatermékek szénhidrátjai könnyen emészthetőek, és elősegítik a szerotonin képződését. A szerotonin felelős többek közt az ellazult, nyugodt álomért. A málna akár édességként is fogyasztható, ugyanakkor rengeteg magnéziumot és kalciumot tartalmaz, amely jó hatással van az idegrendszerre. A banán nyugtató, ellazító gyümölcs. Vigyázat: túl nagy mennyiség egyszerre álmosít. ORVOSI SZÓTÁR MINDENKINEK Alkoholizmus Az alkohollal szembeni idült függőség, amelyben az érintett nem képes kényszeres alkoholfogyasztását csökkenteni. Az alkohol ismételt vagy folyamatos túlzott fogyasztása bármilyen formában (bor, égetett szeszes italok, sör) gyakran testi és lelki zavarokhoz vezet (pl. emlékezetzavar, ideggyulladás, gyomornyálkahártyagyulladás, májzsugor stb.). Alkoholémia Vagy alkoholvérűség. A vérben lévő alkohol mennyisége. Mértékegysége a gramm/liter. Az alkoholteszt a véralkoholszintet már a kilélegzett alkoholgőzből is kimutatja. A jármű- vezetés közben mért véralkoholszintet a hatóságok igen szigorúan büntetik. 0,5 gramm/liter véralkoholszint már enyhe részegséget jelez. Alléi Az elnevezés ugyanannak a génnek az anyai és apai eredetű változatát jelöli, mely a huszonhárom pár testi kromoszóma azonos helyén található, mégis eltérő hatással lehet egy-egy jellemző tulajdonság (szem, hajszín stb.) kialakulására. A domináns alléi felerősíti az általa meghatározott tulajdonság hatását. A másik azonos kromoszómában elhelyezkedő hasonmás a domináns alléi jelenlétében nem fejti ki hatását, ezért recesszív alléinak nevezik. Allergén Olyan anyag, amely allergiás reakciót válthat ki. Az allergénre (virágpor, házipor, élelmiszer, gyógyszer stb.) adott válaszreakciót a szervezetben lévő, az adott anyagra érzékeny specifikus antitestek határozzák meg. Az allergének kimutatására bőrpróbát végeznek. Általában az alkarra, a megkarcolt bőrfelületre csöppentenek minimális mennyiséget az allergéngyanús anyagból. A kivörösödő, égő, viszkető bőr jelzi az allergén jelenlétét a szervezetben. A testidegen anyag a bőrön vagy a nyálkahártyákon keresztül juthat a szervezetbe. Allergia A szervezet gyakran igen gyors túlérzékenységi reakciója egy vagy több allergénnel szemben, amellyel előzőleg már találkozott és amelyre érzékennyé vált. A túlérzékenységi reakció változatos formát ölthet. Látványosan jelentkezik asztmás rohammal, anafilaxiás sokkal, nagyfokú vérnyomáseséssel, arcduzzanattal, légzészavarokkal, ödémával. A tünetek zöme azonos a veleszületett asztma, szénanátha, csalánkiütés és ekcéma esetében tapasztalttal. Allergológia Orvosi szakterület, amely magába foglalja az allergiás eredetű betegségek megelőzését, diagnosztizálását és kezelését. Alopecia A haj vagy a szőrzet körülírt vagy kiterjedt hiánya, ideiglenesen vagy végérvényesen, veleszületetten vagy későbbi ártalom következtében. Az estek többségében az alopecia visszafordíthatatlan folyamat, akár veleszületett akár szerzett kopaszságról van szó.
