Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-25 / 95. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 25. Közélet 5 Bauer Edit szerint az érintettek érdekeinek szem előtt tartásával meg kell gyorsítani az örökbefogadási eljárást Gyermekjogi ombudsman kell Parlamenti képviselők ellen­őrizték a gyermekotthonok és az illetékes állami szer­vek örökbefogadásokkal kapcsolatos ügyvitelét Szlo­vákia több régiójában. A vizsgálat eredményeiről és a gyermekek jogainak érvé­nyesítéséről Bauer Edit par­lamenti képviselőt, az ellen­őrző bizottság tagját kér­deztük. LAJOS P. JÁNOS Milyen esélyük van a gyermek- otthonok lakóinak az örökbefo­gadásra? Teljesen nyilvánvaló, hogy minél kisebb a gyermek, annál nagyobb esélye van. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a 3-4 éves, némely országban 6 éves kor az a határ, mely felett már kicsi a remény ar­ra, hogy új szülőket találjanak ma­guknak. Sokkal nagyobb az esé­lyük az egészségeseknek, mint a fogyatékkal élőknek, és a roma gyerekek örökbefogadása iránt is alacsonyabb az érdeklődés. Az ér­vényes nemzetközi egyezmények egyértelműen kimondják, hogy külföldre csak akkor adható örök­be gyermek, ha az örökbefogadás iránt érdeklődő hazai jelentkezők közül senki nem tart rá igényt. Viszont a hazai érdeklődés hiá­nyának megállapítása jelentő­sen meghosszabbítja az örökbe­fogadási folyamatot. Nem hát­rányos ez a gyerekekre nézve? Ez az egyik alapvető kérdés, főleg erre összpontosított a képviselői ellenőrzés. Azt vizsgáltuk, hogyan lehetne rugalmasabbá tenni a fo­lyamatot, a játékszabályok pontos megtartása ugyanis jelentősen meghosszabbítja ezt. Azt keres­tük, hol vannak tartalékok, ho­gyan lehetne rövidíteni a határ­időket annak érdekében, hogy a gyerekek ne fussanak ki az időből. Mit jelent az, hogy nincs hazai érdeklődő valakinek az örökbe­fogadása iránt, hogyan határoz­zák ezt meg? A járási hivatal nyilvántartja azo­kat, akik gyereket szeretnének örökbe fogadni, és vezeti a jogilag szabad gyerekek listáját is (ezen olyanok szerepelnek akik iránt a törvényben megszabott időn belül a szülők nem mutattak érdeklő­dést, tehát nem teljesítik a szülői szerepből eredő kötelezettségüket » Teljesen nyilvánvaló, hogy minél kisebb a gyermek, annál na- gyobb esélye van. >> vagy hivatalosan lemondtak róluk - a szerk.j. Először járási szinten keresnek megfelelő örökbefoga­dókat, ha ilyenek nincsenek, ak­kor kerületi, majd országos szin­ten is megismétlődik az eljárás. Minden esetben fél év a határidő, tehát leghamarabb 18 hónap le­teltével válik lehetővé a külföldi örökbefogadás. Ezt a várakozási időt lehetne rövidíteni. Mit javasol a bizottság? A törvényi szabályozásban olyan „Az idő rövidsége és a folyamat időigényessége miatt csak négy gyermek­nek sikerült külföldi befogadót találni." (Somogyi Tibor felvétele) változásokat kell elérni, hogy ér­vényesüljön a gyermekek jogairól szóló egyezménynek az az elve, mely szerint mindenekelőtt a gyermek érdekét kell figyelembe venni. Ez vonatkozik a polgári perrendtartásra is. A tapasztala­tok szerint hosszú az az idő, amely alatt a bíróság elé kerül az adoptálás ügye, de sokáig tart az is, amíg a testület meghozza a végső döntést. Javasoljuk, hogy a bíróság 6 hónapon belül döntsön azokban az ügyekben, amelyek esetében már nyilvánvaló bizonyí­tékok állnak a rendelkezésre. Az eljárás átlagos ideje ugyan ma sem haladja meg az egy évet, de egyes esetekben a tárgyalás 1-2 évig is elhúzódik. Ez komoly ve­szélyt jelent a kicsire, akinek ez alatt gyermekotthonban kell él­nie, ami nem ideális környezet még akkor sem, ha sokan már csa­ládi típusú intézményben vannak. A bizottság javasolja annak az idő­nek a lerövidítését is, mely alatt a bíróság a. gyermeket érintő átme­neti intézkedéseket meghozza: például abban az esetben, ha a gyermeket bántalmazzák a csa­ládban, a bíróságnak jelenleg hét nap áll a rendelkezésére, hogy döntsön a gyermek ideiglenes el­helyezéséről. Akkor, amikor egy gyerek veszélyben van, ez rettene­tesen hosszú idő. Az igazságügyi minisztérium 48 órára faragná le ezt az időt, mi azonban ennél is rövidebb, 24 órás határidőt szab­nánk a bíráknak. A külföldi örökbefogadást ta­valy októbertől nemzetközi szerződés szabályozza. Hány eset volt azóta? Az idő rövidsége és a folyamat időigényessége miatt csak négy gyermeknek sikerült külföldi be­fogadót találni. Az egyik egy fran­cia családhoz került, amely nagy­ra értékelte, hogy nálunk vi­szonylag gyorsan lezajlott a folya­mat. Néhányan azonban bírálták is: egyesült államokbeli szülők az adminisztratív nehézségeket kifo­gásolták, az életbe lépett egyez­mény ugyanis szigorúbb játéksza­bályokat tartalmaz. Korábban a külföldi örökbefogadás a nemzet­közi magánjog alapján zajlott, most ez a lehetőség megszűnt. Probléma csak az USA-val kap­csolatban merült fel, mivel az ké­sőbb csatlakozott az említett egyezményhez, így ott csak nem­régjött létre olyan, országos szin­tű felügyeleti szerv, amely figye­lemmel kíséri az országba kerülő gyermekek sorsát. Ez a szervezet nélkülözhetetlen az örökbefoga­dás lebonyolítása során, a nem­zetközi szerződés alapján ugyanis a befogadó ország is felelősséget vállal a gyermekért, és bizonyos esetekben az említett szerv jogo­sult a gyermek életkörülményei­nek ellenőrzésére. Mekkora az érdeklődés Szlová­kiában az örökbefogadás iránt? Jogos a külföldi adoptálás lehe­tővé tétele? Itthon kisebb az érdeklődés a ro­ma származású és az egészségká­rosodott gyermekek iránt, úgy tű­nik, hogy nekik nagyobb az esé­lyük a külföldi örökbefogadásra. Felmerült, hogy a családjogi törvény módosítására is szük­ség van az örökbefogadások gyorsítása érdekében. Ez valóban így van, a jelenlegi jogszabály az 50-60-as évek filo­zófiájára épül, nem tartalmazza azokat a nemzetközi egyezménye­ket sem, melyeket Szlovákia 1989 után fogadott el. A legnagyobb hi­bája a törvénynek, hogy a gyer­mek a jog tárgya, nem pedig ala­nya. Bízom benne, hogy a közeljö­vőben sor kerülhet a törvény mó­dosítására. Mikorra várható, hogy a képvi­selői ajánlások a gyakorlatban is megvalósulnak? Javaslatainkat eljuttattuk az ille­tékes tárcához, a munka-, szociá­lis és családügyi minisztérium­hoz, a polgári perrendtartást ille­tően pedig úgy vélem, sikerül megegyeznünk az igazságügyi mi­nisztériummal. A családjogi tör­vény elkészítését azonban - habár az igazságügyi tárca már évek óta ígéri a módosítását - minden bi­zonnyal a parlamentnek kell ki- kényszerítenie. Milyen változás várható a gyer­mekek jogainak területén? Az Európa Tanács javaslatára ala­pozva kezdeményezni fogjuk a gyermekek jogainak tiszteletben tartását felügyelő ombudsmani funkció létrehozását. A gyerekek ugyanis nem tudják önállóan ki­kényszeríteni jogaik érvényesíté­sét. Ezt bizonyítja az is, hogy bár 1991-től Szlovákiában is érvény­ben van a gyermekek jogairól szó­ló nemzetközi egyezmény, a mai napig mégsem sikerült átültetni az érvényes jogszabályokba, pél­dául a már említett családjogi tör­vénybe. A ratifikált nemzetközi \\ Az intézmény már puszta létével is ki­emelt szerepet biztosí­tana a gyermekek . jogainak. \> szerződések ugyan elsőbbséget él­veznek az ország törvényeivel szemben, a bíróságok azonban a hazai jogszabályok alapján ítél­keznek. Milyen formában tartja megold­hatónak a gyermekjogi ombuds­mani hivatal létrehozását? Önálló intézmény lesz, vagy a már meglevő emberjogi biztos hivatalának részeként működik majd? Többféle megoldás van: részévé válhat az átalakulóban levő nem­zeti emberjogi központnak, de el­képzelhető az is, hogy az om­budsman hivatalában működik majd. A tavaly létrehozott emberjogi biztosi hivatalnak nem lenne kötelessége a gyermekek jogai­nak felügyelete is? A jognak ez a területe az emberi jogok speciális részét alkotja, az ombudsman hivatala nem tud mindennel azonos mértékben fog­lalkozni. Az új intézmény már puszta létével is kiemelt szerepet biztosítana a gyermekek jogainak. A pedagógusok tiltakoznak a pénzügyminisztérium bérjavaslata és a jövő évi állami költségvetés megszorításai ellen Csatlakoztak a szakszervezeti sztrájkkészültséghez ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Mivel az állam számos pontban nem tett eleget az idei kollektív szerződésben foglaltak­nak, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete csatla­kozott a szakszervezeti konföde­ráció által szerdán meghirdetett sztrájkkészültséghez. A pedagó­gusok tiltakoznak a pénzügymi­nisztérium javaslata ellen, mely­nek értelmében idén a szektorban dolgozók nem tarthatnának igényt a tizenharmadik havi bérük felének, jövő évtől kezdődően pe­dig a tizenharmadik és a tizenne­gyedik havi bérüknek a kifizeté­sére. Nem értenek egyet a pénz­ügyi tárca azon indítványával sem, hogy az általános és a peda­gógusi bértáblát a beígért július elseje helyett augusztus elsejei hatállyal rendezzék. Ján Gaspe- ran, a pedagógus-szakszervezet elnöke figyelmeztetett, a jövő évi költségvetés tervezete az iskolák pedagógusi és nem pedagógusi alkalmazottai nominálbérének csupán 4-5 százalékos emelkedé­sét tenné lehetővé, ami a 7-8 szá­zalékos inflációt figyelembe véve körülbelül 4 százalékos reálbér- csökkenéssel járna. A szakszerve­zeti vezető kiemelte, az iskolák és más oktatási intézmények fenn­tartásához és zavartalan működé­séhez 2004-ben az előirányzott­nál mintegy 2 milliárd koronával többre volna szükség. Az érdekvé­delmi szervezet javasolja, hogy a pályakezdő pedagógusokat ked­vezményes kölcsönnel támogató alap feltöltésére a jövő évi költ­ségvetésben a Nemzeti Vagyon­alapból különítsenek el 400 millió koronát. Gasperan hangsúlyozta, a 2004-es büdzsé összeállításakor nem szabad megfeledkezni a ko­máromi Selye János Egyetem lét­rehozásának és a Szlovák Egész­ségügyi Akadémia átszervezésé­nek várható költségeiről sem. A jövő évi, oktatásügyre szánt költ­ségvetési tétel mintegy 46 milli­árd koronát tesz ki, ami a bruttó hazai össztermék 3,58 százaléká­nak felel meg. A szakszervezet 9-10 milliárddal szeretné megnö­velni ezt a tételt, (érvé) RÖVIDEN Nem adóztatják meg a nyugdíjakat Pozsony. Egyes sajtóértesülések szerint felmerült az öregségi nyugdí­jak megadóztatásának lehetősége. Podstránsky Vladimil, a pénzügy­minisztérium államtitkára közölte: a tárca adóreformról szóló koncep­ciójában szó sincs a nyugdíjak megadóztatásáról. Egyedül a nyugdíj melletti, aktív keresetből származó bevétel adóköteles, (só) Törvény az ipari parkokról Pozsony. A tegnap elfogadott törvény értelmében az ipari parkot léte­sítő önkormányzat már nemcsak az e célra elkülönített földterület megvételére kaphat állami segítséget (a teljes költség 70 százalékáig), hanem az ipari park infrastruktúrájának kiépítésére is. (SITA) Kiváltságaikat féltik a szakszervezetek Pozsony. Alaptalan a szakszervezetek által meghirdetett sztrájkké­szültség, mondta Zuzana Martináková. „Nem a dolgozók érdekeit vé­dik, csak saját monopolhelyzetüket akarják megőrizni az alkalmazotti tanácsokkal szemben”-véli az SDKÚ alelnöke. Nevetségesnek tartja a KOZ érvelését a munka-, szociális és családügyi miniszter is: Ludovít Kaník szerint nem lehet a szociális helyzet általános romlásáról beszél­ni akkor, amikor 17 százalék alá csökkent a munkanélküliség és csak március folyamán több mint 20 ezer új munkahely jött létre, (lpj) Véget érnek a lehallgatási botrányok Pozsony. A parlament tegnap elfogadta az új lehallgatási törvényt, így a jövőben előzetes bírósági engedély nélkül már csak a rendőrség - és az is csak kivételes esetekben - használhatja a telefonlehallgató rend­szert. A rendőrségnek a lehallgatást követően egy órán belül jelentenie kell az esetet az ületékes bírónak, s hat órán belül az írásos lehallgatási kérelmet is továbbítania kell. Ha tizenkét órán belül nem kap enge­délyt, a lehallgatást azonnal le kell állítani, a begyűjtött anyagokat pe­dig meg kell semmisítenie, döntött a parlament. (TASR) Visegrádi agrárminiszteri találkozó Budapest. Az EU-csatlakozásig folytatandó együttműködésről, továb­bá a közös agrárpolitika reformjához való hozzájárulásról tárgyaltak a visegrádi négyek agrárminiszteri találkozóján. Németh Imre földmű­velésügyi és vidékfejlesztési miniszter Simon Zsolttal, a Szlovák Köz­társaság mezőgazdasági miniszterével az agrárkereskedelmet érintő liberalizációs lépésekről határoztak. Például Magyarországra több sajt és fagyasztott zöldség szállítható Szlovákiából. (MTI) Az életfogytiglani fegyházbüntetés csak lehetőség Btk.: háromszor és elég ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Háromszor és elég!” - fo­galmazódik meg a büntető törvény- könyv módosító tervezetében, me­lyet tegnap jóváhagyott a parla­ment. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bizonyos erőszakos bűncselek­mények elkövetéséért - ha valaki már harmadszor áll bíróság elé - szeptember 1-jétől életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható, ha Rudolf Schuster aláírja. Módosító indítvánnyal úgy finomult a jogsza­bály, hogy a bírónak nem kötelessé­ge automatikusan életfogytiglani büntetést adnia, hanem ez csak le­hetőségként fogalmazódik meg. A honatyák szigorították is az igazság­ügyi miniszter által előterjesztett normát: akit a „háromszor és elég” elv alapján ítélnek el, azt nem lehet feltételesén szabadlábra helyezni. Robert Fico, a Smer elnöke bírálta a leghangosabban a törvényt, mely szerinte szakmailag nem állja meg a helyét. „Valaki nem engedélyezett módon lépi át háromszor az állam­határt, képviselő urak, az ilyen em­bernek is komolyan életfogytiglani büntetést akarunk adni?” - tette fel a kérdést Fico, mire Lipsictől azt a választ kapta: a Smer elnöke nem ol­vasta figyelmesen a törvényt, mert kizárólag erőszakos bűncselekmé­nyekről van szó. Fico szerint ha élet­be lép a módosítás, megszűnik a pol­gárok törvény előtti egyenlősége. Az ellenzéki párt fontolgatja, hogy az al­kotmánybírósághoz fordul. A hon­atyák tegnap beleegyeztek, hogy szeptember 1-jétől nem számít bűn- cselekménynek a közjogi méltósá­gok sértegetése, és a Btk.-ba került a klónozás tiltása. Aki emberi kiónt ál­lít elő, vagy ebből valamilyen előnyre tesz szert, háromtól nyolc évig terje­dő börtönbüntetést kaphat, (sza) A nem hivatalos „EU-himnusz" a kérdések órájában ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ivan Miklós szerint Szlo­vákia nem hivatalos „EU-himnu- szát” - melynek eredetije a Varga Miklós által énekelt Európa című dal - nem versenytárgyaláson választot­ták ki, azt a kampány egészének el­készítésére kiírt pályázat nyertese, a Monarch reklámügynökség és a Rock FM rádió javasolta. Az EU- népszavazás kampánydaláról a par­lamenti kérdések órájában tegnap Dusán Jarjabek HZDS-képviselő kérdezte a kormányfőt, kifogásolva, hogy miért nem szlovák művészeket kértek fel a dal megírására. Jarjabek szerint a kampány egészéhez hason­lóan a kiválasztott zeneszám is felü­letes, nem elég átütő erejű. A mi­niszterelnök-helyettes a kormányfő helyett adott válaszában védelmébe vette a kampányt, szerinte a most kezdődő intenzívebb része elég ha­tásos lesz ahhoz, hogy a népszava­zás eredményes legyen. (1. p. j.) Környezetvédelmi miniszterek kassai tanácskozása Terítéken az EU-kérdések ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Sorrendben 9. alkalommal vitatják meg a visegrádi környezet­védelmi miniszterek területük aktu­ális kérdéseit. A ma végződő kassai tanácskozáson, amelynek házigaz­dája és a szakmai találkozók kiötlő­je Miklós László, az athéni uniós csatlakozási jegyzőkönyvnek a kör­nyezetvédelemre vonatkozó kérdé­seit tekintik át, továbbá foglalkoz­nak az uniós pénzforrások kiakná­zásának lehetőségeivel, végezetül a Natura 2000 programmal, amely a tájvédelmi körzetek összegzését, számbavételét tűzte ki céljául - tájé­koztatta lapunkat Kubik Katalin, a tárca sajtóosztályának vezetője. A tanácskozáson jelen van Kóródi Má­ria magyar környezetvédelmi mi­niszter, Csehországot és Lengyeloi szágot államtitkár, illetve miniszter helyettes képviseli, (shz) Tariabeknek nem tetszik

Next

/
Thumbnails
Contents