Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-23 / 93. szám, szerda
Európai unió ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 23. RÖVIDEN Bordó lesz az európai uniós útlevél Pozsony. 2004. május elsejétől, vagyis országunk európai uniós csatlakozásának napjától új típusú útlevelek kiadását kezdik meg Szlovákiában. Az új úti okmány az eddigi sötétzöld helyett bordó színű lesz és tíz évig lesz érvényes. Az új útleveleket nehezebb lesz hamisítani, mivel tulajdonosának személyi adatait lézeres gravírozással tüntetik fel, és a fényképet is egységes technológiával készíti egy újonnan létrehozandó, 129 alkalmazottal működő központ. Megszűnik az a lehetőség, hogy a 15 évnél fiatalabb gyermekek szüleik útlevelében szerepeljenek, jövőre ők is csak saját - 2-5 évig érvényes - úti okmányt kaphatnak. A belügyminisztérium tervezetének megvalósítása 725 millió koronába kerül. (TASR) Védenünk kell a fogyatékosokat Brüsszel. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja arra szólította fel az újonnan belépőket, hogy fogadjanak el „konkrét intézkedéseket” a fogyatékosok jogainak és emberi méltóságának védelmében. Verheugen emlékeztetett arra, hogy 2003 a fogyatékosok európai éve. Elítélte azt, ahogy a fogyatékosokkal bánnak „sok tagjelölt országban”, s külön felhívta a figyelmet a felnőtt szellemi fogyatékosokra, akiknek a helyzetét nyugtalanítónak minősítette „az elszigeteltség miatt, amelyben tartják őket, valamint a magánélet és a velük való személyes törődés teljes hiánya miatt”. (MTI) Kétarcúsággal vádolják az uniót London. Kétarcúsággal vádolta meg egy emberi jogi szervezet az Európai Uniót, mondván, hogy az EU olyan egyezmény aláírására biztatta a csatlakozó országokat, amit maguk az uniós tagállamok egy része sem fogadott el. Az EU az elmúlt időszakban keményen lobbizott azért, hogy a csatlakozó államok aláírják az Európai Tanács Keretegyezményét a Nemzeti Kisebbségek Védelméről. A londoni Minority Right Group International (MRGI) szerint olyan egyezményt írattak alá a csatlakozó országokkal, amit egyes uniós tagállamokban még nem is tárgyaltak. A civil csoport szerint a megállapodást az uniós tagországok közül sem írta még alá Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország és Görögország, (euro.hu) Kétéves „felmondási idővel" számol a konvent tervezete Hogy ki lehessen lépni EURO.HU-HÍR Svédországban, Dániában, Írországban, Nagy-Britanniában és Hollandiában már jövőre dolgozhatunk Munkavállalás az unióban (Illusztrációs felvétel) Brüsszel. Az EU-ból való kilépés szabályozása áll az unió jövőjével foglalkozó konvent e heti plenáris ülésének fókuszában. A 105 kon- venttag holnap és pénteken elemzők szerint várhatóan ízekre szedi majd az elnökség által előterjesztett szövegtervezetet, amely főszabályként kétéves „felmondási időt” ír elő a kilépés esetére. A tervezett szabályozás az uniós jogtörténetben első ízben mondaná ki, hogy bármely EU-tagállam kiléphet a szervezetből. Az elnökségi tervezet úgy szabályozná a kérdést, hogy a kilépni szándékoTámogathatja-e az állam továbbra is a kisvállalkozókat a csatlakozás után? Igen. Habár a közösségi versenypolitikában előírt állami támogatások tilalma igen széles körre terjed ki, a tagállamoknak módjukban áll támogatni a kis- és középvállalkozásokat, a kutatás-fejlesztési projekteket, a környezetvédelmi és foglalkoztatási célú beruházásokat, valamint a bizonyos támogatási értékhatárt meg nem haladó akciókat. Ennek megfelelően a kis- és középvállalkozások támogatása nemhogy csökkenne, hanem a közösségi programok igénybevételével egyre hangsúlyozottabbá fog válni. Ezen túlmenően a magyar kis- és középvállalkozások kereskedelmi tevékenységének elősegítésére több pályázati lehetőség, partnerkereső és egyéb üzleti szolgáltatás áll rendelkezésre. Az idősek és diákok más EU tagállamokban is igénybe vehetnek utazási kedvezményt? Ez a tagállamtól függ. Amelyikben van erre vonatkozó kedvezmény, ott a magyar nyugdíjas is igénybe veheti majd. Itthon pedig megmarad az eddigi szabályozás, mert ez nem közösségi hatáskörbe tartozó kedvezmény. Hogyan szabályozza az EU a dohányreklámokat? Az Európai Parlament 2002. november 20-án elfogadta azt a zó államnak elsőként hivatalosan jeleznie kell eme döntését a miniszteri tanácsnak, amely aztán tárgyalások keretében állapodik meg vele a kilépés feltételeiről, illetve az Európai Unió és az exta- gállam közti jövőbeli kapcsolat- rendszerről. A tanács a megállapodásról minősített többséggel dönt, miután megkapta az Európai Parlament felhatalmazását. A majdani uniós alkotmányos szerződés főszabályként két évvel a fent említett hivatalos jelzés beadása után veszítené el hatályát a kilépő állam területén, bár a felek természetesen ettől eltérően is megegyezhetnek. javaslatot, amely tovább szigorítaná a dohánytermékek reklámozásának szabályozását. A 311 igen és 202 nem szavazattal elfogadott beadvány az EU tagországaiban is betiltaná a dohányhirdetéseket a sajtótermékek, az internet és a rádió felületein, valamint nem engedélyezné a dohánygyárak szponzorációs tevékenységét jelentős nemzetközi eseményeken, mint például a Forma-1. Két évvel ezelőtt az Európai Bíróság még elutasította a beadványt azzal az indokkal, hogy egy ilyen mértékű szabályozás nem az unió, hanem az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik. Mára viszont egyértelművé vált, hogy szükség van egységes szabályozásra. David Byrne, az EU egészségügy- és fogyasztóvédelmi megbízottja szerint a javaslatról legkorábban idén születhet végleges döntés. Mire költi az Európai Unió a legtöbb pénzt? Az EU a mezőgazdaságra költi a legtöbb pénzt, költségvetésének kb. 47%-át. A következő legnagyobb tételt az EU költségvetésében a Strukturális és Kohéziós Alapokból származó regionális fejlesztést szolgáló pénzek adják, amelyek a kiadások kb. 35%-át teszik ki. A nem EU tagállamoknak nyújtott kölcsönök és az adminisztratív kiadások a büdzsé kb. 5-5%-át adják, (k-r) A határok megnyitásával megvalósul az Európai Unió (EU) egyik legfőbb célkitűzése, a személyek szabad mozgása. A keleti bővítés után azonban az EU bizonyos tagállamaiban nem kezdhetnek azonnal dolgozni az új tagországok munkavállalói. ÖSSZEÁLLÍTÁS Jövő május 1-től tehát bármely uniós tagállamba szabadon be- és kiutazhatunk, ott tartózkodhatunk, továbbá - ha megélhetésünkhöz szükséges rendszeres jövedelemmel és teljes körű beteg- biztosítással rendelkezünk - ott lakhatunk, és le is telepedhetünk. Ez a jog a szlovákiai állampolgárokat is megilleti a csatlakozás pillanatától, hiszen az átmeneti szabályozás csak a munkavállalásra vonatkozik. A csatlakozás utáni időszakra a jelenlegi tagállamok egy 2+3+2 éves korlátozást fogadtak el. Ennek lényege, hogy a tagországok maguk dönthetik el, hogy beengedik-e a magyar munkavállalókat országukba vagy sem. A kétéves átmeneti időszak után valamennyi, a korlátozást alkalmazó tagországnak értékelnie kell, jelentettek-e feszültségeket munkaerőpiacukon az új tagországokból érkező munkavállalók. Ennek alapján dönthetnek úgy, hogy még további három évig fenntartják a korlátozást. Ezt követően ismét értékelniük kell a helyzetet, s újabb két évre csak akkor hosszabbíthatják meg a korlátozást, ha bizonyíthatóan kedvezőtlen e munkavállalók jelenléte az adott ország munkaerőpiacára. Az átmeneti időszak alatt a kvóták minden bizonnyal emelkedni fognak, sőt azokban az országokban, Koppenhága. Dánia EU-elnök- ségének hat hónapja alatt az ország miniszterelnöke televíziós kamerák jelenlétében rendszeresen fűzött csípős megjegyzéseket európai és amerikai kollégái tevékenységéhez. A dán televízió által holnap sugárzandó összeállításban a dán külügyminiszter például kiönti a szívét Anders Fogh Rasmussen előtt a német kormánynak a török EU- tagsággal kapcsolatos ingadozó álláspontja miatt. „Mondtam már neked, hogy Joschka Fischer 12 órán belül három különböző véleményt hangoztatott erről a kérdésről?” Európai Parlament Az Európai Parlament az Európai Unió saját képviselőtestülete, amelynek azonban törvényhozó ereje nincs. A ma tizenöt - jövő májustól várhatóan 25 - tagállamot tömörítő EU a kezdetek óta rendelkezik önálló képviselőtestülettel. Az első európai közösség, a Szén- és Acélközösség már 1950-es megalakulásakor létrehozta parlamenti közgyűlését, amelyek már most úgy döntöttek, hogy a korlátozás lehetősége ellenére megnyitják a munkaerőpiacukat (Svédország, Dánia, Írország, Nagy-Britannia és Hollandia), itt a szlovákiai munkavállalók már a csatlakozást pillanatától szabadon vállalhatnak munkát. A szabad munkavállalást korlátozó átmeneti időszak kizárólag az elhelyezkedést, a munkaerőpiacra jutás módját érinti., egyéb tekintetben a szlovákiai munkavállalót ugyanúgy kell kezelni, mint bármelyik jelenlegi tagállam állampolgárát. Az Európai Uniós szabályozás kiindulópontja e tekintetben az, hogy a munkavállalókat tilos megkülönböztetni, vagyis egy magyar munkavállaló nem kaphat kevesebb fizetést és juttatást (ún. szociális előnyt), mint egy ugyanolyan munkakörben foglalkoztatott tagországi állampolgár. Örvendetes, hogy a brit és ír térségben a könnyen vállalhatunk majd munkát, ám kis különbség azért van a két ország között: az íreknél ugyanis előreláthatóan még munkavállalási engedély sem kell. Ezzel szemben a briteknél valószínűleg regisztrálniuk kell magukat a szlovákiai munkavállalóknak. A munkavállalási engedély kiadása várhatóan automatikus lesz, ugyanakkor erről végleges információk még nincsenek Az Európai Unió állampolgárainak joguk van munkavállalás esetén családtagjaikat is magukkal vinni. Családtagnak számít a házastárs, valamint a 21 év alatti, valamint az eltartott közös gyermek és a közvetlen felmenők. Vállalkozók esetében a házastárs saját eltartott gyermeke is e kategóriába tartozik. A családtagok ugyanazokkal a jogokkal bírnak, mint a munkavállalók. A munkavállalóknak az Európai Unióban abban a tagállamban kell kérdezi Per Stig Möller a miniszter- elnököt. „Azt mondta nekem, hogy feltétlenül meg kell találni az uniós betagozódás egyik vagy másik módját, de Törökország soha nem lesz tagja az Európai Uniónak.” Rasmussen erre kijelentette: a német kormány nyilvános nyilatkozatai és valódi magatartása „nem teljesen fedik egymást”. George Bush amerikai elnökről, aki telefonhívásaiban a török EU- felvétel felgyorsítását sürgette, a dán kormányfő megjegyezte: „Nem lehet minden alkalommal, amikor valaki telefonál, mindenben igazat adni neki.” Az összeállításban látható és hallható Jacques Chirac francia elnök is, amint a amely 1952-ben tartotta első ülését Strasbourgban. Az Európai Parlament születését 1957-től, a későbbi EU-t is alapító római szerződéstől számítják. A parlament ma is Strasbourgban székel, a kezdeti 142-vel szemben ma már 626 tagja van, és ezek száma a keleti bővítéssel 732-re nő.Az európai honatyák eredetileg a közösségi tagállamok parlamenti képviselői közül kerültek ki, ma viszont már adót fizetnie, ahol a munkavégzés történik. A tagállamok közötti kétoldalú megállapodásoktól függően azonban a két tagállam között ingázók (a határmenti régiókban), illetve a több tagállamban munkát végzők igen gyakran a lakóhely szerinti tagállamban fizetik be a személyi jövedelemadót. Az Európai Unió tagállamai között egyébként nem jelentős mértékű a 2002 októberi brüsszeli csúcson hajthatatlan hangon kijelenti Rasmussen előtt: semmi esetre sem fog engedni a német kancellárnak, aki az uniós agrárszubvenció mértékének csökkentését sürgette. „Nem, nem és nem, ezt politikailag nem tehetem meg. Már visszavontam két nyilatkozatot, amelyet a parasztokkal közösen tettünk volna közzé. Nem térhetek haza ilyen eredménnyel, nem vehetem vissza az egyik kezemmel azt, amit a másikkal odaadtam” - hangoztatta Chirac. A tv-dokumentáció azt is megörökítette, amikor Rasmussen nem járult hozzá, hogy az orosz elnök szóvivője vezesse azt a tavaly őszi 1979 óta - saját szavazáson, külön választják őket, a választásokat ötévente tartják. Legközelebb 2004 júniusában rendeznek voksolást, immár az új tagállamok teljes jogú részvételével. Az Európai Parlament nemzetek fölött működő testület ugyan, de tükröződnek benne a tagországok pártviszonyai, és működése nem független a nemzeti érdekektől sem. Sok uniós politikai kérdésben - így volt a keleti bővítésében is - kemény lobbiharc folyik a parlamentben, ami kihat a döntéshozásra és a végrehajtásra. Az EU képviselőtestületének két meghatározó csoportja a szocialistáké és a kereszténydemokrata, polgári pártokat tömörítő néppárti frakcióé. Ez a két csoport sokáig felváltva adta a parlament elnökét. A legutóbbi váltáskor, 2002 elején viszont Pat Cox ír politikust, a liberális demokraták pártcsoportjának vezetőjét választották elnökké, a 2004-es választásokig. A két vezető frakciót az Európai Parlamentben az egységpárti polgárok mobilitása. Egyes felmérések szerint a közel 380 millió lakosú Európai Unióban kb. 5-6 millió ember van, aki nem az állam- polgársága szerinti tagállamban él. A munkavállalókra leszűkítve ez a 200 millió fős munkaerőpiacon kb. 3-4 millió munkavállalót jelent, azaz a dolgozók nem több mint 1,5- 2%-a vállal más tagállamban munkát. (k-r, VG, jéel) brüsszeli sajtóértekezletet, amelyen bejelentették a kalinyingrádi terület kapcsán az EU és Moszkva között létrejött megállapodást. „Demokráciában élünk, sajtónk szabad és nyitott. Nem engedünk, ez a válaszunk” - utasította a dán kormányfő hazája brüsszeli nagykövetét, amikor az megpróbálta megmagyarázni neki: akkora Moszkvában a belpolitikai nyomás, hogy Vlagyimir Putyin esetleg nem jön el Brüsszelbe, ha nem az ő szóvivője vezetheti a sajtóértekezletet. Rasmussen személyesen engedélyezte a tv-összeállítás sugárzását. „Ez az az ár, amelyet az EU nyitottságáért és átláthatóságáért fizetnünk kell” - szögezte le. képviselőcsoport, a liberális és reformpártok frakciója, egy baloldali pártkoalíció, a környezet- védő zöldek, a radikálisok, illetve a fennmaradó függetlenek és kicsiny erők közös csoportja egészíti ki. Frakciót 14 honatya alakíthat, és azoknak legalább négy uniós tagállamhoz kell tartozniuk. A nemzeti parlamentektől eltérően az Európai Parlamentnek korlátozott a mozgásköre. A testület elsősorban konzultációs jogkörrel rendelkezik uniós ügyekben. Az Európai Parlament nem hoz törvényeket, és csupán néhány nagyon fontos EU-ügy- ben van vétójoga. Az egyik ilyen ügy az új tagországok felvétele, a másik az EU költségvetése. A büdzséről minden évben, a tagfelvételről a csatlakozási folyamat legvégén szavaz a testület - utóbbi esetben ratifikálja a csatlakozási szerződést. A nagyközönség és a sajtó előtt is nyitott plenáris üléseit a parlament Strasbourg- ban tartja, általában havonta 4-5 napon át.’(MTI) UNIÓS HÉTKÖZNAPOK Anders Fogh Rasmussen kormányfő engedélyezte a dán televízió csípős megjegyzésekkel tarkított összeállítását „Beszólnak” egymásnak az EU-s politikusok KORRIDOR-HÍR EU-LEXIKON Nagy lesz a tülekedés (Képarchívum)
