Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-23 / 93. szám, szerda
2003. április 23., szerda Az Új Szó és az Est Lapok melléklete 2. évfolyam, 17. szám A könnyű menekülés helyett vállalja, hogy megtagadja a felettesi parancsot és átvezeti a betegeket is a dzsungelén Beavatás BEMUTATÓ thriller és a politikai A krimi egyik újvilági /_V kismestere, Roger / ^ Donaldson (Nincs kiút; 13 nap - Az idegháború; Szökésben) a nagypolitika sötét bugyraiban tett zűrös utazásai után most a kémfilmek műfaját megidéző alkotással jelentkezik. A Beavatás sztorija a CIA egyik kiképzőtáborából indul. James Clayton (Colin Farrel - Daredevil - A fenegyerek, Különvélemény, Tigrisek földjén) az egyik legtehetségesebb végzős diák az egész Államokban, nem csoda hát, hogy mindenáron meg akarja szerezni a CIA számára a sokat próbált és dörzsölt kiképzőtiszt, Walter Burke (Al Pacino). James némi tétovázás után igent mond az ajánlatra, de mielőtt teljes jogú tagja lehetne a CIA-nek, még túl kell élnie a kiképzést az ügynökség titkos telepén, ahol a harcedzett veteránok nem bánnak kesztyűs kézzel a zöldfülű újoncokkal. Clayton azonban - legalábbis kezdetben úgy tűnik - új otthonra lel a CIA kiképzőtáborában, mi több, a komoly apakomplexussal megvert fiú még egy apafigurát is talál magának az őt beszervező kiképzőtiszt személyében. Amikor Clayton elkövet egy nagy hibát a kiképzés alatt, úgy fest, CIÁ-s pályafutásának befellegzett, ám Burke - mint korábban annyiszor - megint csak felbukkan, és visszahozza őt az ügynökséghez, hogy nem sokkal később máris egy nagy óvatosságot igénylő, titokzatos üggyel bízza meg. A Beavatás szerkezete és némely karaktere egy korábbi, szintén A1 Pacino főszereplésével készült thrillert, Az ördög ügyvédjét idézi, ugyanakkor a sztori mentes minden ezoterikától. A film a jó öreg hollywoodi dramaturgia szabályai szerint halad a megdöbbentőnek szánt végkifejlet felé, igaz, konfliktuskezelése néhol csöppet iskolásnak tetszik. Könnyű kis hétköznapi darab, (est) Beavatás (The Recruit), színes, amerikai film, 115 perc, R.: Roger Donaldson, Sz.: AI Pacino, Colin Farrell, Bridget Moynahan, Dom Fiore, Gabriel Macht Győr, Cinema City, Kassa, Capitol, Miskolc, Hollywood Multiplex, Nyíregyháza, Hollywood Multiplex, Pozsony, Palace Aupark, Ster Crentury Pólus, Istropolis A Nap könnyei BEMUTATÓ it várna az ember M egy olyan mozitól, amelynek plakátján a borostás, kopasz, jellegzetes arckifeje- zésű Willis papa látható terepszínű egyenruhában egy dzsungelben? Csakis régimódi kommandós akciómókát, abból a fajtából, amit a régi szép „videós korszakban” rongyosra néztünk. Na akkor most kapaszkodjon meg mindenki! A Nap könnyei nem akciófilm, hanem lassú, filozofikus hangulatú filmdráma. Bár ha leírom a történetét, senki se fogja ezt elhinni nekem. Tehát, egy csapatnyi amerikai katona Waters százados (egyet találhat mindenki, hogy kijátssza...) vezetésével Nigériában landol, hogy kimenekítsék Hendricks doktornőt (Monica Bellucci) a háború által fenyegetett övezetből. A doktornő csak abban az esetben hajlandó menni, ha betegeit is magával viheti, ezt azonban Waters felettese (Tom Skerritt) megtiltja. A százados ekkor meghozza élete legnehezébb döntését: a könnyű, helikopteres menekülés helyett vállalja, hogy megtagadja a felettesi parancsot és átvezeti a betegeket is az ellenséges katonákkal teli dzsungelén. Bár a film a sokakat irritáló csűla- gos-sávos amerikai zászló lobogását végig mellőzi, azért több klisé is megtalálható benne. Ezek közül a legszembeszökőbb a cukormázosra vett, össznépi ölelkezős záróképsor, amely szerencsére elég rövid ahhoz, hogy ne rontson az összhatáson. Bele lehetne kötni abba is, hogy a dzsungelben a rengeteg veszély közepette Monica Bellucci számára végig az a legfontosabb, hogy dekoltázsát mutogathassa a nézőknek, de nem hiszem, hogy emiatt sokan panaszkodnának, sőt! Meg aztán, az üyen dolgokat kapásból meg lehet bocsátani, hiszen éppen ezektől lesz hollywoodi film a hollywoodi fűm. Igazából kifejezetten erős darab A nap könnyei. A Denzel Washington számára Oscart hozó igényes zsarufilmet, a Kiképzést is jegyző (no meg a borzalmas Gyilkosok gyilkosát, de azt jobb elfelejteni...) Antoine Fuqua rendező most sem enged előző filmje színvonalából. Harc és lövöldözés szinte nincs is az első órában, igaz, az utolsó húsz percben eléggé mozgalmas finálét láthatunk, ám ez itt valamiért passzol a mozi többi részéhez (ellentétben a néhány évvel ezelőtti Túszharccal, amelyet szabályosan tönkretett az oda nem illő nagy akciójelenet a végén). Nem jellemző A Nap könnyeire a romantikus szál sem, ez végig csak utalásszerűén van jelen. Ez a mozi igazából három dologról szól: egy katona vívódásáról, ugyanezen katona és egy doktornő nézeteiben megmutatkozó különbségekről és a média által hatásosan eltitkolt afrikai helyzetről. Sokkal komolyabban dolgozza fel tehát a témát, mint ahogy azt az átlagos néző elvárná tőle - talán ezért nem volt vevő rá az amerikai közönség. Nem baj, mi azért szeretjük. Csak így tovább, Bruce! (mozinet) A Nap könnyei (Tears of the Sun), színes, amerikai film, 118 perc, Rendezte: Antoine Fuqua, Szereplők: Bruce Willis, Cole Hauser, Eamonn Walker, Johnny Messner, Monica Bellucci, Tom Skerritt Győr, Cinema City, Kassa, Tatra, Miskolc Cinema City, Nyíregyháza, Hollywood Multiplex, Pozsony, Palace Aupark, Ster Century Pólus, Istropolis Eleinte mindenki csupán egy újabb szokványos tinihorrornak hitte; hatására a néző nem holmi szörnytől vagy maszkos gyilkostól félt (és fél a mai napig), hanem a megfoghatatlantól Végső állomás 2. BEMUTATÓ 2000-es Végső állo- A más igazi sleeper hit volt. Eleinte minden- # % ki csupán egy újabb szokványos tinihor- romak hitte, aztán bevételeivel és minőségével is rácáfolt erre. Hatására a néző nem holmi szörnytől vagy maszkos gyilkostól félt (és fél mind a mai napig), hanem a megfoghatatlantól: mindennapjaink összes tényezőjétől, amely biztonságérzet helyett halált is hozhat. Három évig váratott magára a folytatás, amely - számomra kissé meglepő módon - sokkal jobb, mint mostanában a horrorfolytatások. Kimberly Corman (A. J. Cook) néhány barátjával autóútra indul. Hirtelen látomása támad, amelyben saját magát is látja meghalni egy szörnyű karambolban. Kiszáll a kocsiból, és néhány másodperc múlva a karambol bekövetkezik. Az eset nem hagyja nyugodni a lányt, aki a szerencsétlenség maroknyi túlélőjével együtt felkeresi a három évvel korábbi repülős katasztrófa és az azt követő rejtélyes halálesetek egyetlen túlélőjét, Cleart (Ali Latter). Időközben a túlélők megint fogyatkozni kezdenek, látszólag összefüggéstelen módon... Világosan kiderül a fenti leírásból is: a történeten nem sokat változtattak az előző részhez képest. A második rész forgatókönyvírói ugyanazokat a fordulatokat lövik el, mint elődeik. Repülőgép-szerencsétlenség helyett most országúti tömeges karambol, illetve ennek víziója nyitja a fűmet, a túlélők pedig újfent rettenthetetle- nül ki akatják cselezni a kaszást, de ez legtöbbször nem jön össze nekik. Igaz, hogy a sztori nem sok újat mond, viszont a vizuális megvalósítás tisztességesen elviszi a hátán a darabot - az első félidőben mindenképp. Nem egy heves karfamarkolá- szásra késztető képsort láthatunk itt, kezdve mindjárt a filmtörténet talán leglátványosabb és legrealisztikusabb közúti karamboljával. Elképesztő munka, tehetség és szervezettség rejlik ebben a jelenetben. Látszik, hogy a rendező David R. Ellis korábban több, mint ötven film kasz- kadőijeleneteit koreografálta, minden elismerés az övé! De felhozható példaként az a jelenet is, amely hatására még kevésbé szívesen fogunk becsücsülni a fogorvosi székbe... Nem is beszélve arról, amely után még a létrától és a spagettitől is félni fogunk! Nagyjából a harmadik haláleset után viszont kezd kissé ellaposodni a mozi, a túl sok erőszak és vér a várttal ellenkező hatást vált ki: akaratlanul is nevetséges lesz a dolog. Szerencsére a kiváló első háromnegyed óra emléke van olyan erős, hogy pozitív összhatást váltson ki bennünk a Végső állomás 2. Viszont nem lenne okos dolog egy esetleges harmadik rész elkészítése, mert hát minden bizonnyal krónikus ötlethiánnyal küzdene az a darab. Végső és végső utáni állomásokból tehát elég volt ennyi, a többi kell a halálnak! (mozinet) Végső állomás 2. (Final Destination 2), színes, amerikai film, 90 perc, R.: David R. Ellis, S.z: A. J. Cook, Ali Latter, David Paetkau, James Kirk, Keegan Connor Tracy, T. C. Carson Érsekújvár, Mier, Győr, Cinema City, Miskolc, Hollywood Multiplex, Nyíregyháza, Hollywood Multiplex, Pozsony, Palace Aupark, Ster Century Pólus Claytonnak túl kell élnie egy kiképzést
