Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-23 / 93. szám, szerda

ŰJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 23.

Kultúra - hirdetés

Életének nem tudni, hányadik évében elhunyt Muráti Lili. Madridban a legnépszerűbb színésznők közt jegyezték

Magával vitte minden titkát

Haláláig izgatta az emberek fantáziáját... (Oláh Csaba felvétele)

Mostantól végleg elmarad. Nem jön sem játszani, sem kedvenc szállodájába, a margitszigeti Thermalba fürdeni. Muráti Lili nem érte meg az idei húsvétot. Ott halt meg, ahol színpadi színésznőként pályafutása legnagyobb sikereit aratta. A spanyol fővárosban.

SZABÓ G. LÁSZLÓ

Kibogozhatatlan egyéniség volt. De csak negyvennégytől. Addig nyitott könyv az élete. Faggathatják bármiről, mindig a színtiszta igazat vallja. Még akkor is, ha tudja, szavaival töviseket szúr sokak leikébe. Nem érdekelte, kit, mikor, mivel sértett meg. Csak azokra figyelt, akiket szeretett és elismert. Ott nem fukarkodott sem a jó szóval, sem az ajándékokkal. Egyvalamit azonban nem adott ki soha. A születése évét. Azt mélységesen titkolta. Hogy mi oka volt rá? ízig-vé- rig nő volt. SZÍNÉSZNŐ. Régi színházi lapok írják: Magyarországon ő hozta divatba a pöttyös nyári kalapot. Ó hordott először bikinit. Neki volt a legnagyobb miniszoknya-gyűjteménye. Filmsztár volt. Érzékiségével hódító, legendás filmsztár. Volt olyan év, hogy négy filmet forgatott.

Kilencvenegyben, amikor hosszú távoliét után először utazott haza Madridból Budapestre, nevét öles betűkkel hirdették a spanyolországi plakátok. Itthon azonban még mindig számtalan mendemonda, gyanúsítgatás övezte alakját. A legsúlyosabb bűnökkel vádolták. Ahhoz, hogy kiderüljön: még csak szimpatizánsa sem volt a Szálasi- kormánynak, itthon kellett tisztáznia egykori távozása okát.

„Engem a Jóisten sok bajból kihúzott - mesélte elegáns tartással. - Az oroszok elfogtak, a befagyott Dunán átvittek az Andrássy út 60- ba. Még börtönben is voltam, de nem bántottak.”

Aztán elment, mert el kellett mennie? - kérdeztem.

Rámripakodott:

„Ilyesmiről szó sem volt. Én önként hagytam el az országot. Először 1944 decemberében indultunk el Jánossal, Vaszary Jánossal, a férjemmel. Karácsony napja volt, a bátyám telefonált, hogy azonnal menjünk, mert jönnek az oroszok. Úgy emlékszem, huszonöt kilométer lehetett már mögöttünk, amikor sehol semmi, egyszer csak lerobbant a kocsink, és kész, nem mozdult többé. Akkor jöttek a katonák, megfogták és félretolták, mi meg gyalog mentünk tovább, de nem sokáig, mert fáztunk és sötét volt. A Hűvösvölgyben fogtak el bennünket először. Falhoz állítottak az oroszok, aztán pincébe zártak, majd kihallgattak, de hogy durvák lettek volna hozzánk, azt nem mondhatom. Még a kihallgatások sem jelentettek különösebb lelki tortúrát. Kilencszer fogtak el bennünket, de sohasem bántottak. Akkor aztán elmentünk vidékre, a birtokunkra. Ott akartunk meghúzódni, csakhogy a gazdatiszt már bent ült a házunkban, úgyhogy máshol kellett helyet találnunk. Kilenc hónapot töltöttünk a szomszédos birtokon, én ott szántottam, vetettem, libákat tömtem. Fent laktam egy félig lebombázott istálló padlásán, aminek az volt a nagy előnye, hogy senkinek eszébe nem jutott, hogy ott bujkálhat valaki. Negyvenötben már tele volt az ország mindenféle szóbeszéddel. Rettenetes cikkek jelentek meg rólunk. Janinak három színház játszotta a darabjait, filmdirektor volt, és ő írta a legjobb forgatókönyveket, Németországban is

elismerték. Mivel az én pályám is magasra ívelt, irigyeltek bennünket. Rólam előbb azt terjesztették el, hogy gyűlölöm a zsidókat, aztán amikor jöttek a nyilasok, két újság is azt próbálta bebizonyítani, hogy egy Lévai nevezetű zsidó ügyvéd lánya vagyok. Szegény édesanyám... én csak őt sajnáltam, őmiatta éreztem kellemetlen helyzetben magam. Ő ugyanis soha az életben meg nem csalta az apámat.” Negyvenhatban, amikor lehetősége nyílt a kivándorlásra, Muráti Lili a férjével együtt Párizsba ment. Ott voltak ismerőseik. A letelepedési engedélyt azonban nem kapták meg. Kilenc hónapig egy normandiai kis faluban éltek, ahol ismerték a polgármestert. Mindennap ő hosszabbította meg huszonnégy órával az ott-tartózkodási engedélyüket. Normandiából aztán San Sebastianba vezetett az útjuk, és ott ismerkedtek meg egy impresz- szárióval, aki nem akart hinni a szemének, hogy Vaszary János, az Angyalt vettem feleségül jeles magyar írója áll vele szemben, annak a darabnak a szerzője, amelyet Spanyolországban is óriási sikerrel játszottak. Hat hónappal később már Muráti Lili is színpadon volt. Addig az ottani rádió magyar nyelvű adásának bemondójaként dolgozott. Az első években természetesen csak törte a nyelvet, de a szerepei is olyanok voltak, hogy erre épültek. A Barbarában amerikai filmsztárt játszott. A francia szobalányban a címszerepet, a Tovarisban az orosz nagyhercegnőt. Lengyel Menyhért Ninocskája volt az utolsó darab, amelyben akcentusa lehetett, utána már spanyol szerzők darabjaiban lépett színpadra. Magyarországon felkapott sztár volt, a közönség rajongott érte, de igazán érett színésznő Madridban lett.

Itthon elsősorban filmszínésznőként ünnepelték. A legtöbbször gazdag, csinos, kiszámíthatatlan, cserfes, flörtölő nőket játszott. A megfáradt és megkeseredett öreg hölgyek szerepkörét Spanyolországban sem ő kapta. Muráti Lili erre mindig is ügyelt. Első kérdése minden egyes ajánlattal kapcsolatosan az volt: „Hány éves a nő?” Ha csak megközelítőleg is annyi volt, mint ő, meghagyta másnak a szerepet. Ha jóval fiatalabb, azt felelte: „Jöhet!” Ötvenéves kihagyás után, 1994-ben, amikor már minden zavaros ügyét tisztázta itthon, a Karinthy Színházban vállalta el A nagymama soha című csacskaság címszerepét. Nagymama volt, de a világ legelegánsabb nagymamája. Korát meghazudtoló, fiatalos küllemével még mindig százszázalékos nő.

A korával amúgy örökké baja volt. Ha rákérdeztek, mikor született, mindig mást mondott. De annyira mást, hogy a végén már maga sem tudta, miből kell kiindulnia. Ködösített. Csúsztatott. Szemrebbenés nélkül, édesen füllentett. Ha valaki, ő aztán tudta: Egy nap a világ. Születésének évét nem is ismerte rajta kívül senki. Most, hogy elment, újabb találgatásokra adott okot. Kiderült, még az útlevelében sem ugyanaz az évszám volt, mint legkedvesebb budapesti szállodája, a Thermal nagykönyvében. Pontosan így aztán senki sem tudja, hány évet élt is Muráti Lili. Ahány nekrológ, annyi találgatás. Az egyik 89 esztendőről beszél, a másik 92-ről, a harmadik még csak meg sem próbálja kiszámolni. Az igazat elvitte magával. Nekünk mindössze annyi maradt: élt egy színésznő Madridban, aki mindig is magyarnak vallotta magát, élvezte, hogy körülrajongták, és mert mindenféle titkai voltak, haláláig izgatta az emberek fantáziáját.

A Kalligram Könyvkiadó kötetei a holnap kezdődő, jubileumi X. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

Magyar monográfiák, cseh regények

ELŐZETESÜNK

Budapest. Holnap kezdődik a jubileumi, tizedik Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melyen a szakmai konferenciákon, tanácskozásokon kívül több mint kétszáz kulturális programból - irodalmi estek, felolvasások, könyvbemutatók, kiállítások - válogathatnak a könyvbarátok. A díszvendég idén Franciaország lesz.

A fesztiválon kiállított és persze megvásárolható csaknem ötvenezer - magyarországi és külföldi - kötet közül ezúttal sem hiányoznak a Kalligram Könyvkiadó legújabb kiadványai, amelyeket immár hagyományosan bemutatókon ajánlanak az érdeklődők figyelmébe.

Holnap 18 órától a Szlovák Intézetben tartják a Szegedy-Maszák Mihály gondozásában megjelenő Tegnap és Ma monográfiasorozat legújabb könyveinek bemutatóját. Görömbei András Csoóri Sándorról írt monográfiáját Olasz Sándor ismerteti. Az első magyar irodalmi Nobel-díjas, Kertész Imre munkásságát Szirák Péter foglalta össze, a könyvet Vári György méltatja. Vágvölgyi B. András tollából született a sorozat Eörsi István-monográ- fiája, melyet Csuhái István mutat be. A Kalligram-könyvek bemutatója pénteken a Budapest Kongresszusi

Központ Liszt III. termében folytatódik: 14 órai kezdettel Kukorelly Endre TündérVölgy című regényéről a szerző jelenlétében Garaczi László és Németh Gábor írókkal beszélget a kötet szerkesztője, Mészáros Sándor. Kukorelly könyvében fájdalmas melankóliával és iróniával jelenik meg az apa és a család sorsa az ötvenes-hatvanas évek Magyarországán, szerteágazva, a budapesti Szondy utcától Kassáig és Kárpátaljáig, majd vissza, ahogyan az emlékezés ingája mozog.

Szombaton 14 órától a Kongresszusi Központ Lehár II. termében négy legújabb cseh vonatkozású könyvét prezentálja a kiadó. Jaroslav Durych Wallenstein árnyai című regényét, melyet Simkó Ferenc fordított, Berkes Tamás méltatja. A huszadik századi cseh irodalom nagy stílusművészének, a két világháború közötti cseh irodalom katolikus irányzata meghatározó egyéniségének hatalmas sodrású, sok szálon futó, s végül egyetlen hatalmas körképpé összeálló történelmi regénye ritka megjelenítő erővel és nyelvi gazdagsággal tárja elénk a harmincéves háború szövevényes, kegyeden világát. A fiatal cseh prózaíró, Jan Vrak Hétköznapi dolgok című regénye látszólag egy hétköznapi család hétköznapi története. A cselekmény a 20. század 60-80-as éveiben játszódik a cseh- lengyel határon. A szerző különös érzékenységgel rajzolja meg az ott élő „egyszerű” emberek portréit, a regény különlegessége azonban az a nyelvi és formai bravúr, amellyel az író a közösség többnyelvűségét érzékelteti. A Koloszár Péter és Simándy Judit által fordított művet Vörös István ismerteti. Zádor Margit ültette át magyar nyelvre Benjamin Kuras Van-e élet a Marxon? című munkáját. A posztkommunista Európa szépítés nélkül alcímet viselő kötet Kö- zép-Európa, főként Csehország szel■ romja*!« - KURAS

Van-e élet

a on?

lemesen, magas színvonalú humorral megfestett képe. Kuras 1969-ben Angliába emigrált, majd a 89-es fordulat óta felváltva Csehországban és Angliában él. Zádor Margit, a cseh irodalom kiváló magyar fordítója szépírói oldaláról is bemutatkozik. Emlékfoszlányok című regénye a 20. századi európai történelem egyik legtragikusabb korszakának, a holokausztnak szubjektív ihle- tettségű művészi megjelenítése. Zádor Margit regényét G. Kovács László mutatja be. (m)

SZÍNHÁZ

___________________POZSONY___________________

NEM

ZETI SZÍNHÁZ: Szerelmi bájital 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ:

A chioggiai csetepaté 19 KIS SZÍNPAD: Zárt tárgyalás 19

KASSA

THÁLIA SZÍNHÁZ: Van, aki forrón szereti 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Madarak vacsorája 19

KOMÁROM

JÓKAI SZÍNHÁZ: Sirály 11

MOZI

POZSONY

HVIEZDA: New York bandái (amerikai) 18,20.30 MLADOST: A szem (amerikai) 15.30, 17.30, 20 MÚZEUM: Kegyeden örömök (szlovák) 18.30 ISTROPOLIS: New York bandái (amerikai) 16.30, 20 TATRA: Süti, nem süti (amerikai) 16.30, 18.30, 20.30 PALACE - AU PARK: Johnny English (angol) 14.10, 15.10, 16.20, 17.20, 18.30, 19.30, 20.40,21.40 Buliszerviz (amerikai) 16.15,18.20,22.35 Két hét múlva örökké (amerikai) 14.10, 20.25 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 14.40, 16.30, 18.20 Félholt (amerikai-német) 20.10, 22 New York bandái (amerikai) 15.30,18.40, 21.50 A kör (amerikai) 15.20,17.40, 20, 22.15 Az ördög tudja, miért (cseh) 14.55 Végső állomás 2. + Animatrix (amerikai) 16.45, 19.05, 21.30 A szem (amerikai) 15.55, 18.05, 20.15, 22.25 8 mérföld (amerikai) 14.20, 16.35, 18.55, 21.15 Jégkorszak (amerikai) 15.10, 17 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 19 Intacto (amerikai) 21.45 England (angol) 17.50, 19.55 Mindent anyámról (amerikai) 15.40,22.05 PÓLUS - STER CENTURY: Johnny English (angol) 14.40, 15.45, 16.50, 17.55, 19, 20.058, 21.10, 22.15 New York bandái (amerikai) 14.10, 17.25, 20.45 Végső állomás 2. (amerikai) 18.10, 20.20, 22.30 Daredevil (amerikai) 15.35, 17.45, 19.55 Buliszerviz (amerikai) 15.30,17.30,19.25, 21.30 Az ördög tudja, miért (cseh) 15,17.10 Intacto (amerikai) 22.20 A dzsungel könyve 2. (amerikai) 14.30,16.20 8 mérföld (amerikai) 15.20,17.40, 20 Félholt (amerikai-német) 22.10 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 14.15,16.55

KASSA

TATRA: New York bandái (amerikai) 16, 18 Éjszakai beszélgetések anyámmal (cseh) 20 CAPITOL: Végső állomás 2. (amerikai) 16,18, 20ÚSMEV: Johnny English (angol) 16, 18, 20

DÉL-SZLOVÁKIA

KOMÁROM - TATRA: Félholt (amerikai-német) 18 ÉRSEKÚJVÁR- MIER: Az arany markában (amerikai) 17, 19.30 GALÁNTA - VMK: Két hét múlva örökké (amerikai) 19 VÁGSELLYE - VMK: Idióták (dán) 19 LÉVA - JUNIOR: Atanarjuat (kanadai) 16.30, 19 IPOLYSÁG - IPOLY: A kör (amerikai) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: 8 mérföld (amerikai) 16.30,19

GYŐR

PLAZA: Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 16 Beavatás (amerikai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Chicago (amerikai-kanadai) 13.45, 18, 20.15 Chihiro Szellemországban (japán) 13.30 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 13.15, 15 Félelem.com (angol-német-luxemburgi) 13, 17.45 Fenegyerek (amerikai) 19.45 Frida (amerikai-kanadai) 15.15, 20 Johnny English (angol) 14, 16, 18, 20 Két hét múlva örökké (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 A kör (amerikai) 17.45, 20 A mag (amerikai) 15, 17.30, 20 Malacka, a hős (amerikai) 14.30, 16.15,18 Az órák (amerikai) 15.45,18, 20.15 A szellemhajó (amerikai-ausztrál) 18.15 Taxi 3 (francia) 12.15,14.15,16.15, 20.30

Mobilról Csehországba 6,80-ért?

Emlékszik még arra az időre, amikor a telefonból hallatszó minden sípolásról, kattanásról nemcsak azt tudtuk, most kezdődik egy újabb félperc, hanem azt is, hogy a beszélgetésért fizetett összeg is emelkedik? Ez természetesen befolyásolta a beszélgetés hosszát és tartalmát, akár a családdal, barátokkal ismerősökkel, akár külföldi üzleti partnereinkkel beszélgettünk. Valószínűleg legtöbbünknek még mindig az a véleménye, hogy maroktelefonról külföldre hívni nagyon drága.

Úgy tűnik, ez már a múlt.

Már ezekben a napokban is telefonálhat külföldre nagyon előnyös áron, és erről-arról biztosan elbeszélgethet, ezt-azt elintézhet. Az Orange a napokban ugyanis jelentősen csökkentette a külföldi beszélgetések árát. A kedvelt Gl-es nemzetközi vonal, amelyen keresztül olcsóbban hívhattak az ügyfelek, májusig még aktív ugyan, de már új árai vannak. Ezt a szolgáltatást is helyettesítik április 9-től a Nemzetközi beszélgetések új, még kedvezőbb árakkal. Ha az Orange-ban átalányt fizet, Csehországba percenként már 6,80-ért hívhat marok- telefonról áfa nélkül. Ha cseh mobilhálózatokba hív, átalány esetén percenként 9,80 koronát

fizet áfa nélkül, Prima-kártyáról pedig 13,30 koronát áfával. Az USA-ba vagy Kanadába az Orange hálózatából már 8,30-ért hívhat áfa nélkül. Mindez már a hívás első másodpercétől érvényes másodperces díjszabással. Ilyen nemzetközi árak mellett nem lesz szüksége arra, hogy a Gl-es nemzetközi vonalon keresztül hívjon.

Az Orange nyolc árövezetre osztotta a világot. Azok az országok, amelyekbe leggyakrabban telefonálnak Szlovákiából, általában az első háromban vannak. Néhány országnál még különböző áron hívhat vezetékes és mobilhálózatba. Végül azt is hozzá kell tennünk, hogy a Nemzetközi beszélgetések nem tartoznak az előfizetett felhesználói programba.

A nemzetközi beszélgetések árának csökkentése nagy előrelépést jelent a szlovák távközlési piacon. Az ehhez hasonló szolgáltatásoknak köszönhetően a vezetékes telefon lassan elveszti fontosságát mindennapjainban, és a maroktelefon egyre inkább teljesértékű kommunikációs eszközzé válik minden élethelyzetben. Ráadásul - bárhol tartózkodik is - nagyon előnyös kommunikációs eszközzé lesz.

UP 1054