Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-22 / 92. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 22. Pomogáts Béla Pozsonyban Pozsony. Ma 17 órai kezdettel a Csemadok nagytermében (Május 1. tér 10-12) író-olvasó találkozóra kerül sor, melynek vendége Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága és az Anyanyelvi Konferencia elnöke, akivel „Magyarok közt a nagyvilágban” című könyvéről és más műveiről Csanaky Eleonóra beszélget. A könyvben a Széchenyi-díjas irodalmár húsz év utazásairól, a világban szétszóródott és a Kárpát-medencében élő magyar közösségek körében szerzett élményeiről számol be. (he) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi néger 19 KIS SZÍNPAD: No de ezredesnél 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: New York bandái (amerikai) 18, 20.30 MLADOSÍ: A szem (amerikai) 15.30,17.30,20 MÚZEUM: Az univerzum angyalai (amerikai) 18.30 ISTROPOLIS: New York bandái (amerikai) 16.30, 20 TATRA: Süti, nem süti (amerikai) 16.30,18.30, 20.30 PALACE - AU PARK: Johnny English (angol) 14.10,15.10,16.20,17.20,18.30, 19.30, 20.40, 21.40 Buliszerviz (amerikai) 16.15, 18.20, 22.35 Két hét múlva örökké (amerikai) 14.10, 20.25 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 14.40, 16.30, 18.20 Félholt (amerikai-német) 20.10, 22 New York bandái (amerikai) 15.30, 18.40, 21.50 A kör (amerikai) 15.20.17.40, 20, 22.15 Az ördög tudja, miért (cseh) 14.55 Végső állomás 2. + Animatrix (amerikai) 16.45, 19.05, 21.30 A szem (amerikai) 15.55,18.05,20.15, 22.25 8 mérföld (amerikai) 14.20,16.35, 18.55, 21.15 Jégkorszak (amerikai) 15.10, 17 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 19 Intacto (amerikai) 21.45 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 16.10 A szellemhajó (amerikai-ausztrál) 19.25, 21.25 England (angol) 17.50, 19.55 Mindent anyámról (amerikai) 15.40, 22.05 PÓLUS - STER CENTURY: Johnny English (angol) 14.40, 15.45, 16.50, 17.55, 19, 20.058, 21.10, 22.15 New York bandái (amerikai) 14.10, 17.25, 20.45 Végső állomás 2. (amerikai) 18.10, 20.20, 22.30 Daredevil (amerikai) 15.35, 17.45, 19.55 Buliszerviz (amerikai) 15.30, 17.30, 19.25, 21.30 Az ördög tudja, miért (cseh) 15, 17.10 Intacto (amerikai) 22.20 A dzsungel könyve 2. (amerikai) 14.30, 16.20 8 mérföld (amerikai) 15.20, 17.40, 20 Félholt (amerikai-német) 22.10 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 14.15, 16.55 A kör (amerikai) 19.20,21.40 KASSA TATRA: New York bandái (amerikai) 16, 18 Éjszakai beszélgetések anyámmal (cseh) 20 CAPITOL: Végső állomás 2. (amerikai) 16, 18, 20 ÚSMEV: Johnny English (angol) 16, 18, 20 IMPULZ: A szívem érted RAPes - Save The Last Dance (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Félholt (amerikai-német) 18 GALÁNTA - VMK: Idióták (dán) 19 LÉVA - JUNIOR: A vörös sárkány (amerikai) 16.30; 19 IPOLYSÁG - IPOLY: A kör (amerikai) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: 8 mérföld (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 16 Beavatás (amerikai) 13.30,. 15.45, 18, 20.15 Chicago (amerikai-kanadai) 13.45, 18, 20.15 Chihiro Szellemországban (japán) 13.30 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 13.15, 15 Félelem.com (angol-német-luxemburgi) 13, 17.45 Fenegyerek (amerikai) 19.45 Frida (amerikai-kanadai) 15.15, 20 Johnny English (angol) 14, 16, 18, 20 Két hét múlva örökké (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 A kör (amerikai) 17.45, 20 A mag (amerikai) 15, 17.30, 20 Malacka, a hős (amerikai) 14.30, 16.15,18 Az órák (amerikai) 15.45,18, 20.15 A szellemhajó (amerikai-ausztrál) 18.15 Taxi 3 (francia) 12.15,14.15,16.15, 20.30 Katedra: immár tizedik éve a standokon A hittan szerepéről LAPAJÁNLÓ A szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja, a Katedra áprilisi számának Magángaléria rovatában Brogyányi Judit vall kedvenc festményéről, Ferenczy Károly Márciusi est című alkotásáról. Csáky Károly néprajzkutató és helytörténész Lámpás, kanóc, petróleum címmel az egyén és a közösség kölcsönhatása kapcsán osztja meg .gondolatait a lap olvasótáborával. A Katedra munkatársai ezúttal hitoktatókat kérdeztek a hittan oktatásának jelenlegi helyzetéről. A lap inteijút közöl a Széhenyi-díjas Pomogáts Bélával A magyar irodalmi „respublika” szolgálatában címmel. Kövesdy Károly szerkesztő, költő saját élményei kapcsán a kisiskolák felbecsülhetetlen szerepére hívja fel a figyelmet. Albert Sándor parlamenti képviselő, a Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum szakmai bizottságának elnöke a megvalósítandó Selye János Egyetem tervezetével, valamint a megalapításának ütemtervével ismerteti meg az olvasókat. A lap beszámol az idén már harmadszor megrendezett dunaszerdahelyi Vámbéry Napokról. Bathó Szilvia gútai történelemmagyar szakos tanár Debály Ferenc Józsefre, Paraguay nemzeti himnuszának szerzőjére emlékezik. Gyüre Lajosné nyugalmazott pedagógus a tanulók túlterheltségéről és olvasási készségéről közöl írást. A lap nyelvművelő rovatában Jakab István cikke olvasható. A Katedra-versenyek levelező fordulói kapcsán a tanulókat felkészítő pedagógusok fejtik ki a véleményüket. Kiss László dunaszerdahelyi informatika szakos tanár az iskolai adminisztrációban is elengedhetetlen számítógépek fontos szerepére figyelmeztet. Horváth Géza zselízi matematikatanár a matematikai szövegekben felbukkanó nyelvi furcsaságokat gyűjtötte csokorba. Vajda Barnabás pozsonyi pedagógus a szorongó pedagógusok problémáiról ír. Demján Adalbert adjunktus Fény és árnyék című írásában az erdélyi magyarok nyelvi gondjairól tájékoztatja az olvasókat. Vajda Zsuzsanna szegedi pszichológus a mai gyerekek játékszerei kapcsán osztja meg gondolatait. Dávid Lajos egyetemi hallgató L. Erdélyi Margit A groteszk relációi drámákban című könyvét ismerteti. Az idén tizedik születésnapját ünneplő lap az évforduló alkalmából előfizetői versenyt hirdet az olvasói számára. A folyóirat ezenkívül pályázati felhívásokat és programajánlót is közöl, (ú) Munkáival a szlovákiai magyar történetkutatás szinte berobbant az egyetemes magyar szakmai értéktartományba Hiteles ember, hiteles kutató Műveiben mindig ragaszkodik a tárgyilagossághoz (Képarchívum) Vadkerty Katalin történész tegnap ünnepelte a 75. születésnapját. A szlovákiai magyarság második világháború utáni jogfosztottságát tényfeltáró történeti mun- kákban feldolgozó kutatót lapunk az ő kor- és pályatársai révén köszönti. KORPÁS ÁRPÁD Vadkerty Katalin 1928. április 21- én született Érsekújvárott. A kis- várdai gimnáziumban érettségizett 1946-ban, majd a Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történelem szakos oklevelet. Ezt követően 1953-tól 1958-ig a pozsonyi Pedagógiai Főiskola oktatója, 1960-1987 közt pedig a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. A történettudományok kandidátusa, bölcsész- doktor. A rendszerváltást megelőzően fő kutatási területe a mai Szlovákia területének 1848 és 1918 közti gazdaságtörténete volt. A múlt század kilencvenes éveitől a csehszlovákiai magyarság 1945-48 közti történetével foglalkozik behatóan. Az e téren végzett kutatói munkája eredményeit - számos más publikáció mellett - három monográfiában foglalta össze: Re- szlovakizáció (1993), A deportálások (1996), A belső telepítések és a lakosságcsere (1999). Ézek a Kal- ligram Kiadó jóvoltából nemrégiben egy kötetben szlovákul is napvilágot láttak. Mács József író, közíró: „Nagyon messzire kell visszatérnem. A pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tagozatán találkoztam először Vadkerty Katalinnal. Ő akkor már tanársegéd volt, s én a (cseh) szlovákiai magyarság érdekei számára nagyon megfelelő, következetes emberként ismertem meg. Éreztem, hogy munkájával számunkra egy napon nagyon hasznos emberré válik, olyanná, akinek a könyveit alkotó ember nem kerülheti meg, nem mellőzheti. Csak sajnálni tudom, hogy ezek a könyvek akkor még nem voltak meg, amikor az Adósságtörlesztés című regényemet írtam, amely az 1945-48 közti időszakról, a kitelepítésről, a deportálásról, a reszlovakizációról és a szlovákiai magyarságot sújtó egyéb intézkedésekről szól. A Vadkerty Katalinéihoz hasonló könyvek híján a sötétben tapogatóztunk. Igaz, említhetném Gyönyör József több könyvét vagy Janics Kálmánét is. Ilyen szempontból nagyon örülök annak, hogy Vadkerty Katalin belépett azok szűk körébe, akik arra vállalkoztak, hogy kutatómunkával, a tényekre alapozva ismertessenek meg bennünket azokkal a drámai történésekkel, amelyekben az 1945 utáni szlovákiai magyar társadalomnak része volt. Vadkerty Katalint április 10- én a pozsonyi magyar kulturális intézet is köszöntötte. Ott arról is szó esett, hogy a Kalligram Kiadó jóvoltából Vadkerty Katalin hontalanságunkról szóló trilógiáját a szlovák és a cseh nyelvűekkel is igyekeznek behatóan megismertetni. Ha én lennék Vadkerty Katalin helyében, ennek nagyon örülnék, mint ahogy ő örül is ennek. Tudniillik, amíg csak magyarul jelennek meg az ilyen rendkívül fontos könyvek, akkor az „csak“ annyit jelent, hogy magyar-magyar párbeszéd alakul ki, ám ha már szlovák vagy cseh nyelven is napvilágot lát, az azokra hat vissza, akiknek az elődei értelmi szerzői voltak mindannak, amit az 1945 utáni időszakról Vadkerty Katalin könyvei tárnak fel.” Duba Gyula író, közíró: „Vadkerty Katalint azelőtt inkább csak olyan szerzőként ismertem, akinek az írásaival szerkesztőként vagy főszerkesztőként akadt dolgom. Ismertem a munkáit, s arról is meg voltam győződve, hogy amivel foglalkozik, azt nagyon alaposan teszi. Nem olyan történész tehát, aki szeret rögtönözni, aki sokat beszél és keveset tud, mert mindig a lényeget keresi. Amikor a trilógiáját sorozatban, egymás után megjelent- tette, ezeket a könyveket nemcsak örömmel olvastam, hanem nagyra is értékeltem-értékelem. Ő ugyanis azt a régi tulajdonságát, hogy amit a történész mond, lehetőleg széles körű adatbázissal támassza alá, ezekben a művekben még inkább kiteljesítette. S ez annál is inkább óriási teljesítmény, mert olyan irattárakban és források környékén kellett kutakodnia, ahol eddig a történészeink talán még nem is fordultak elő. Számomra ez egy kicsit olyan, amikor egy történész, aki egész életében sok mindennel foglalkozik, egyszer csak megtalálja a fő témáját, nekifekszik annak, éveket szán rá, minden lehetséges módon feltárja azt, s olyan szerencsésen írja meg, hogy hiteles lesz. Ez az, amit Vadkerty Katalin történészi munkájában a leginkább értékelek: a hitelességet, amihez mindig is ragaszkodott.” Vajda Barnabás tanár, történész: „Szerintem azt a munkát, amit valamikor a nyolcvanas évek második felében néhány szamizdat kiadvánnyal - például Janics Kálmán Hontalanság évei című munkájával - néhányan elkezdtek, az 1945-48 közti időszakról írott három kötetével Vadkerty Katalin fejezte be a kilencvenes évek végéig. Azt hiszem, arról van szó, hogy a nyolcvanas években búvópatakként működő, kisebbségi öntudatot serkentő történelmi-történeti, kissé szociográfiai munkák a kilencvenes évekre beértek, és Vadkerty Katalin kutatásokra alapozva rendszerezte és ada- tolta a Csehszlovákiában élő magyarok történetének egy fejezetét. Vadkerty legnagyobb értéke a pontossága és a levéltári kutatásokra alapozottsága. Ez megkérdőjelezhetetlen. Úgy gondolom, emellett meglehetősen jól szintetizálta, azaz interpretálta is az eseményeket.” Kiss József, a Szlovák Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének munkatársa: „Vadkerty Katalin nevét és történészi elhivatottságát előbb ismertem, mint hogy személyes kapcsolatba kerültünk volna. Á hatvanas évek elején szinte a puszta jelenléte a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében perspektívát is ígérő biztatást jelentett a kisebbségi közegből induló és ahhoz kötődő diák, a Komensky Egyetem levéltár szakos hallgatója számára. Később, a Csemadokba kerülve, az úgynevezett konszolidációs henger elszabadulása idején már közösen, másokkal együtt azzal vesződtünk, hogy e szervezet a lehetőségek szűk korlátjai között is nyújtson kapaszkodót a kisebbségi önismeret számára. A szlovák történészberkekben elismerést szerzett Vadkerty Katalin konok méltósággal viselte egyik-másik Csema- dok-funkcionárius megjegyzéseit, amelyek agrártörténeti munkáinak szakmai körülhatároltságát vették célba. Azt hiszem, hogy éppen az akkori következetes tényfeltáró aprómunka, statisztikák hosszú sorának elemzései jelentették számára azt a módszertani megalapozottságot, mely a rendszerváltást követően a szlovákiai magyarság háború utáni hányattatásának feldolgozásával hozta meg igazi gyümölcsét. Ez irányú munkáinak egy egységes kötetben történő megjelentetésével a mindmáig szárnyait bontogató szlovákiai magyar történetkutatás szinte berobbant az egyetemes magyar szakmai értéktartományba. Megtisztelő számomra, hogy pár évvel ezelőtt Vadkerty Katalin munkáságának egyik méltatója lehettem. Ezúttal szeretném még kiemelni Vadkerty Katalin emberi magatartását, a kollégák iránti megértést és tapintatot, a mások melletti, nehéz helyzetekben tanúsított kiállást és segítőkészséget.” AZ MKKI HÍREI A szocreál festészetről a legújabb Kalligramban Humanizmus: lcáprázat? Vörös István köszöntése Pozsony. Április 24-én, csütörtökön 17 órakor a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlavisztika-Közép-Euró- pa Intézet Szlovák Tanszéke és Nyugati Szláv Kulturális Kutatócsoportja mutatkozik be. A rendezvényen sor kerül több könyvbemutatóra, valamint Vörös István József Attila-díjas költő köszöntésére. A rendezvény előadói: Käfer István, Zilka Tibor, Kiss Szemán Róbert, Bátorová Mária, Barna Ábrahám és Halász Iván. Az intézet munkatársai felhívják a találkozó iránt érdeklődők figyelmét, hogy a rendezvény szlovák nyelven folyik. Jedlik és Európa Szűnő. Április 26-án, szombaton Jedlik Ányosra emlékeznek a neves tudós szülőfalujában. Jedlik Ányos fizikus aktív résztvevője volt a fizika és az elektrotechnika területén zajló korszakalkotó fejlesztő munkának. A program délelőtt 10 órakor kezdődik szentmisével és koszorúzással, majd 11 órakor tudományos konferenciával folytatódik Jedlik és Európa címen. A Jedlik Ányos-nap főszervezője a szímői önkormányzat. A rendezvény létrejöttében a kulturális intézet is közreműködött. Vers- és prózamondók versenye Rimaszombat. A Csemadok főszervezésében immár tizedik alkalommal rendezik meg a szlovákiai magyar műkedvelő előadóművészek szakmai és művészi fejlődését, az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó versenyt. A verseny 2003. április 24-től 27-ig tart a helyi Városi Művelődési Központban. A rendezvény létrejöttében a kulturális intézet is közreműködött. Független filmesek bemutatkozója Dunaszerdahely. A városban 2003. április 26-tól május 1-ig tart a Mediawave 2003 elnevezésű nemzetközi fesztivál. A fesztiválon a világ független filmalkotói mutatkoznak be. Az idei fesztivál témája a nő. A nemzetközi fesztivál több városban zajlik, további helyszínek: Győr, Kapuvár, Komárom és Kolozsvár. A fesztivált koncertek, fotókiállítások, iparművészeti tárlatok, szemináriumok, színházi előadások kísérik. A rendezvény létrejöttében a kulturális intézet is közreműködött, (ú) POLGÁR ANIKÓ Csupán illúzió, hogy a humanizmus a nyugati kultúra nagy állandója, mely a mi kultúránkat a keleti vagy az iszlám kultúráktól megkülönbözteti - állítja Michel Foucault a vele készült, Meghalt-e az ember? című beszélgetésben, mely Romhányi Török Gábor fordításában a legújabb Kalligram nyitóírása lett. Ugyanezen téma továbbgondolásaként is olvashatók Patrik Ouredník Europe- ana című, a Kalligram Kiadónál nemsokára magyarul is megjelenő művének szemelvényei; a mű nagy adag szarkazmussal és iróniával úja meg a huszadik század rövid történetét. Ouredník a humanizmust egyenesen szélhámosságnak nevezi, hiszen képtelen volt az embert optimalizálni. Ouredník huszadik század okozta csalódással, elsősorban a fasizmussal és a kommunizmussal való szembesülés fontosságát hangsúlyozza. Ezt a szembesülést segíti elő a szocialista realizmus képzőművészetének prágai és pozsonyi kiállítása is, melyről Hushegyi Gábor mint „a személyes csőd művészetéről” értekezik. Rámutat, hogy a szocializmus számtalan „remekműve” mind a mai napig életünk szerves tartozéka, s a kiállítás kapcsán kitér a csehszlovákiai magyarok történetének szocialista vonatkozásaira, külön kiemelve a magyar lojalitást szavatoló kommunista gépezet három pülérét, az Új Szót, a Csemado- kot és az Irodalmi Szemlét. A szépirodalmi anyag nagy része a huszadik század eseményeinek magántörténelemmé alakulására reflektál. A társadalom átalakulását benne élve, ám az outsider objektivitásával figyelő Lesznai Anna naplójának a felvidéki Körtvélyeshez kötődő részeit Török Petra adja közre. Zádor Margit Emlékfoszlányok című művében Auschwitz borzalmait az identitásrombolás legmagasabb fokaként jeleníti meg. A lidérces emlékfoszlányok - köztük a haláltáborban megszülető kisbaba képe, akinek sorsa az adott körülmények között nem kétséges, s mely mégis az újjászületés boldogságát váltja ki az asszonyokból vagy a gázkamrába a lányát is magával rántani próbáló anya s a minden erejével tiltakozó lánya - egyrészt irodalmi szempontból a holokausztdiskurzushoz kötődnek, másrészt a történelmi tapasztalat morális reflexiói. Zádor Margit dokumentum- és em- lékjellegű prózájával szemben Vida Gergely verseit a nyelvi invenciozi- tás, a történés grammatikai megje- leníthetetlensége, a kétnyelvűség poétikája jellemzi. A folyóirat legújabb számát Dr. Manulek Zsuzsa recenziója zárja Lars Gustafsson A megfoghatatlan közelében című könyvéről.
