Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-22 / 92. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 22. Pomogáts Béla Pozsonyban Pozsony. Ma 17 órai kezdettel a Csemadok nagytermében (Május 1. tér 10-12) író-olvasó találkozóra kerül sor, melynek vendége Pomo­gáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága és az Anyanyelvi Konferencia elnöke, akivel „Magyarok közt a nagyvilágban” című könyvéről és más műveiről Csanaky Eleo­nóra beszélget. A könyvben a Széchenyi-díjas irodalmár húsz év uta­zásairól, a világban szétszóródott és a Kárpát-medencében élő ma­gyar közösségek körében szerzett élményeiről számol be. (he) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Tíz ki­csi néger 19 KIS SZÍNPAD: No de ezredesnél 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: New York bandái (amerikai) 18, 20.30 MLADOSÍ: A szem (amerikai) 15.30,17.30,20 MÚZEUM: Az univerzum angyalai (amerikai) 18.30 ISTROPOLIS: New York bandái (amerikai) 16.30, 20 TATRA: Süti, nem süti (amerikai) 16.30,18.30, 20.30 PALACE - AU PARK: Johnny English (angol) 14.10,15.10,16.20,17.20,18.30, 19.30, 20.40, 21.40 Buliszerviz (amerikai) 16.15, 18.20, 22.35 Két hét múlva örökké (amerikai) 14.10, 20.25 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 14.40, 16.30, 18.20 Félholt (amerikai-német) 20.10, 22 New York bandái (amerikai) 15.30, 18.40, 21.50 A kör (amerikai) 15.20.17.40, 20, 22.15 Az ördög tudja, miért (cseh) 14.55 Végső ál­lomás 2. + Animatrix (amerikai) 16.45, 19.05, 21.30 A szem (ame­rikai) 15.55,18.05,20.15, 22.25 8 mérföld (amerikai) 14.20,16.35, 18.55, 21.15 Jégkorszak (amerikai) 15.10, 17 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 19 Intacto (amerikai) 21.45 Harry Potter és a titkok kam­rája (amerikai) 16.10 A szellemhajó (amerikai-ausztrál) 19.25, 21.25 England (angol) 17.50, 19.55 Mindent anyámról (amerikai) 15.40, 22.05 PÓLUS - STER CENTURY: Johnny English (angol) 14.40, 15.45, 16.50, 17.55, 19, 20.058, 21.10, 22.15 New York ban­dái (amerikai) 14.10, 17.25, 20.45 Végső állomás 2. (amerikai) 18.10, 20.20, 22.30 Daredevil (amerikai) 15.35, 17.45, 19.55 Buliszerviz (amerikai) 15.30, 17.30, 19.25, 21.30 Az ördög tudja, miért (cseh) 15, 17.10 Intacto (amerikai) 22.20 A dzsungel könyve 2. (amerikai) 14.30, 16.20 8 mérföld (amerikai) 15.20, 17.40, 20 Félholt (amerikai-német) 22.10 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 14.15, 16.55 A kör (amerikai) 19.20,21.40 KASSA TATRA: New York bandái (amerikai) 16, 18 Éjszakai beszélgetések anyámmal (cseh) 20 CAPITOL: Végső állomás 2. (amerikai) 16, 18, 20 ÚSMEV: Johnny English (angol) 16, 18, 20 IMPULZ: A szívem érted RAPes - Save The Last Dance (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Félholt (amerikai-német) 18 GALÁNTA - VMK: Idióták (dán) 19 LÉVA - JUNIOR: A vörös sárkány (amerikai) 16.30; 19 IPOLYSÁG - IPOLY: A kör (amerikai) 18 ROZSNYÓ - PA­NORÁMA: 8 mérföld (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 16 Beavatás (amerikai) 13.30,. 15.45, 18, 20.15 Chicago (amerikai-kanadai) 13.45, 18, 20.15 Chihiro Szellemországban (japán) 13.30 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 13.15, 15 Félelem.com (angol-német-luxemburgi) 13, 17.45 Fenegyerek (amerikai) 19.45 Frida (amerikai-kanadai) 15.15, 20 Johnny English (angol) 14, 16, 18, 20 Két hét múlva örökké (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 A kör (amerikai) 17.45, 20 A mag (amerikai) 15, 17.30, 20 Malacka, a hős (amerikai) 14.30, 16.15,18 Az órák (amerikai) 15.45,18, 20.15 A szellemhajó (ameri­kai-ausztrál) 18.15 Taxi 3 (francia) 12.15,14.15,16.15, 20.30 Katedra: immár tizedik éve a standokon A hittan szerepéről LAPAJÁNLÓ A szlovákiai magyar pedagógusok és szülők lapja, a Katedra áprilisi számának Magángaléria rovatában Brogyányi Judit vall kedvenc fest­ményéről, Ferenczy Károly Márciu­si est című alkotásáról. Csáky Kár­oly néprajzkutató és helytörténész Lámpás, kanóc, petróleum címmel az egyén és a közösség kölcsönha­tása kapcsán osztja meg .gondola­tait a lap olvasótáborával. A Kated­ra munkatársai ezúttal hitoktató­kat kérdeztek a hittan oktatásának jelenlegi helyzetéről. A lap inteijút közöl a Széhenyi-díjas Pomogáts Bélával A magyar irodalmi „res­publika” szolgálatában címmel. Kövesdy Károly szerkesztő, költő saját élményei kapcsán a kisiskolák felbecsülhetetlen szerepére hívja fel a figyelmet. Albert Sándor par­lamenti képviselő, a Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum szakmai bizottságának elnöke a megvalósí­tandó Selye János Egyetem terve­zetével, valamint a megalapításá­nak ütemtervével ismerteti meg az olvasókat. A lap beszámol az idén már harmadszor megrendezett dunaszerdahelyi Vámbéry Napok­ról. Bathó Szilvia gútai történelem­magyar szakos tanár Debály Fe­renc Józsefre, Paraguay nemzeti himnuszának szerzőjére emléke­zik. Gyüre Lajosné nyugalmazott pedagógus a tanulók túlterheltsé­géről és olvasási készségéről közöl írást. A lap nyelvművelő rovatában Jakab István cikke olvasható. A Ka­tedra-versenyek levelező fordulói kapcsán a tanulókat felkészítő pe­dagógusok fejtik ki a véleményü­ket. Kiss László dunaszerdahelyi informatika szakos tanár az iskolai adminisztrációban is elengedhe­tetlen számítógépek fontos szere­pére figyelmeztet. Horváth Géza zselízi matematikatanár a mate­matikai szövegekben felbukkanó nyelvi furcsaságokat gyűjtötte cso­korba. Vajda Barnabás pozsonyi pedagógus a szorongó pedagógu­sok problémáiról ír. Demján Adal­bert adjunktus Fény és árnyék cí­mű írásában az erdélyi magyarok nyelvi gondjairól tájékoztatja az ol­vasókat. Vajda Zsuzsanna szegedi pszichológus a mai gyerekek játék­szerei kapcsán osztja meg gondola­tait. Dávid Lajos egyetemi hallgató L. Erdélyi Margit A groteszk reláci­ói drámákban című könyvét ismer­teti. Az idén tizedik születésnapját ünneplő lap az évforduló alkalmá­ból előfizetői versenyt hirdet az ol­vasói számára. A folyóirat ezenkí­vül pályázati felhívásokat és prog­ramajánlót is közöl, (ú) Munkáival a szlovákiai magyar történetkutatás szinte berobbant az egyetemes magyar szakmai értéktartományba Hiteles ember, hiteles kutató Műveiben mindig ragaszkodik a tárgyilagossághoz (Képarchívum) Vadkerty Katalin történész tegnap ünnepelte a 75. szüle­tésnapját. A szlovákiai ma­gyarság második világhábo­rú utáni jogfosztottságát tényfeltáró történeti mun- kákban feldolgozó kutatót la­punk az ő kor- és pályatársai révén köszönti. KORPÁS ÁRPÁD Vadkerty Katalin 1928. április 21- én született Érsekújvárott. A kis- várdai gimnáziumban érettségizett 1946-ban, majd a Komensky Egye­tem Bölcsészettudományi Karán szerzett történelem szakos okleve­let. Ezt követően 1953-tól 1958-ig a pozsonyi Pedagógiai Főiskola okta­tója, 1960-1987 közt pedig a Szlo­vák Tudományos Akadémia Törté­nettudományi Intézetének tudo­mányos munkatársa. A történettu­dományok kandidátusa, bölcsész- doktor. A rendszerváltást megelő­zően fő kutatási területe a mai Szlovákia területének 1848 és 1918 közti gazdaságtörténete volt. A múlt század kilencvenes éveitől a csehszlovákiai magyarság 1945-48 közti történetével foglalkozik beha­tóan. Az e téren végzett kutatói munkája eredményeit - számos más publikáció mellett - három monográfiában foglalta össze: Re- szlovakizáció (1993), A deportálá­sok (1996), A belső telepítések és a lakosságcsere (1999). Ézek a Kal- ligram Kiadó jóvoltából nemrégi­ben egy kötetben szlovákul is nap­világot láttak. Mács József író, közíró: „Nagyon messzire kell visszatérnem. A po­zsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tagozatán találkoztam először Vadkerty Katalinnal. Ő akkor már tanársegéd volt, s én a (cseh) szlo­vákiai magyarság érdekei számára nagyon megfelelő, következetes emberként ismertem meg. Érez­tem, hogy munkájával számunkra egy napon nagyon hasznos ember­ré válik, olyanná, akinek a könyve­it alkotó ember nem kerülheti meg, nem mellőzheti. Csak sajnálni tu­dom, hogy ezek a könyvek akkor még nem voltak meg, amikor az Adósságtörlesztés című regénye­met írtam, amely az 1945-48 közti időszakról, a kitelepítésről, a de­portálásról, a reszlovakizációról és a szlovákiai magyarságot sújtó egyéb intézkedésekről szól. A Vad­kerty Katalinéihoz hasonló köny­vek híján a sötétben tapogatóz­tunk. Igaz, említhetném Gyönyör József több könyvét vagy Janics Kálmánét is. Ilyen szempontból na­gyon örülök annak, hogy Vadkerty Katalin belépett azok szűk körébe, akik arra vállalkoztak, hogy kuta­tómunkával, a tényekre alapozva ismertessenek meg bennünket azokkal a drámai történésekkel, amelyekben az 1945 utáni szlová­kiai magyar társadalomnak része volt. Vadkerty Katalint április 10- én a pozsonyi magyar kulturális in­tézet is köszöntötte. Ott arról is szó esett, hogy a Kalligram Kiadó jó­voltából Vadkerty Katalin honta­lanságunkról szóló trilógiáját a szlovák és a cseh nyelvűekkel is igyekeznek behatóan megismer­tetni. Ha én lennék Vadkerty Kata­lin helyében, ennek nagyon örül­nék, mint ahogy ő örül is ennek. Tudniillik, amíg csak magyarul je­lennek meg az ilyen rendkívül fon­tos könyvek, akkor az „csak“ annyit jelent, hogy magyar-magyar pár­beszéd alakul ki, ám ha már szlo­vák vagy cseh nyelven is napvilá­got lát, az azokra hat vissza, akik­nek az elődei értelmi szerzői vol­tak mindannak, amit az 1945 utáni időszakról Vadkerty Katalin köny­vei tárnak fel.” Duba Gyula író, közíró: „Vadkerty Katalint azelőtt inkább csak olyan szerzőként ismertem, akinek az írá­saival szerkesztőként vagy főszer­kesztőként akadt dolgom. Ismer­tem a munkáit, s arról is meg vol­tam győződve, hogy amivel foglal­kozik, azt nagyon alaposan teszi. Nem olyan történész tehát, aki sze­ret rögtönözni, aki sokat beszél és keveset tud, mert mindig a lénye­get keresi. Amikor a trilógiáját so­rozatban, egymás után megjelent- tette, ezeket a könyveket nemcsak örömmel olvastam, hanem nagyra is értékeltem-értékelem. Ő ugyanis azt a régi tulajdonságát, hogy amit a történész mond, lehetőleg széles körű adatbázissal támassza alá, ezekben a művekben még inkább kiteljesítette. S ez annál is inkább óriási teljesítmény, mert olyan irat­tárakban és források környékén kellett kutakodnia, ahol eddig a történészeink talán még nem is for­dultak elő. Számomra ez egy kicsit olyan, amikor egy történész, aki egész életében sok mindennel fog­lalkozik, egyszer csak megtalálja a fő témáját, nekifekszik annak, éve­ket szán rá, minden lehetséges mó­don feltárja azt, s olyan szerencsé­sen írja meg, hogy hiteles lesz. Ez az, amit Vadkerty Katalin történé­szi munkájában a leginkább értéke­lek: a hitelességet, amihez mindig is ragaszkodott.” Vajda Barnabás tanár, történész: „Szerintem azt a munkát, amit vala­mikor a nyolcvanas évek második felében néhány szamizdat kiad­vánnyal - például Janics Kálmán Hontalanság évei című munkájával - néhányan elkezdtek, az 1945-48 közti időszakról írott három köteté­vel Vadkerty Katalin fejezte be a ki­lencvenes évek végéig. Azt hiszem, arról van szó, hogy a nyolcvanas években búvópatakként működő, kisebbségi öntudatot serkentő tör­ténelmi-történeti, kissé szociográfi­ai munkák a kilencvenes évekre be­értek, és Vadkerty Katalin kutatá­sokra alapozva rendszerezte és ada- tolta a Csehszlovákiában élő ma­gyarok történetének egy fejezetét. Vadkerty legnagyobb értéke a pon­tossága és a levéltári kutatásokra alapozottsága. Ez megkérdőjelez­hetetlen. Úgy gondolom, emellett meglehetősen jól szintetizálta, azaz interpretálta is az eseményeket.” Kiss József, a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia Politikatudomá­nyi Intézetének munkatársa: „Vadkerty Katalin nevét és történé­szi elhivatottságát előbb ismertem, mint hogy személyes kapcsolatba kerültünk volna. Á hatvanas évek elején szinte a puszta jelenléte a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében perspektívát is ígérő biztatást jelen­tett a kisebbségi közegből induló és ahhoz kötődő diák, a Komensky Egyetem levéltár szakos hallgatója számára. Később, a Csemadokba kerülve, az úgynevezett konszoli­dációs henger elszabadulása idején már közösen, másokkal együtt az­zal vesződtünk, hogy e szervezet a lehetőségek szűk korlátjai között is nyújtson kapaszkodót a kisebbségi önismeret számára. A szlovák tör­ténészberkekben elismerést szer­zett Vadkerty Katalin konok méltó­sággal viselte egyik-másik Csema- dok-funkcionárius megjegyzéseit, amelyek agrártörténeti munkáinak szakmai körülhatároltságát vették célba. Azt hiszem, hogy éppen az akkori következetes tényfeltáró ap­rómunka, statisztikák hosszú sorá­nak elemzései jelentették számára azt a módszertani megalapozottsá­got, mely a rendszerváltást követő­en a szlovákiai magyarság háború utáni hányattatásának feldolgozá­sával hozta meg igazi gyümölcsét. Ez irányú munkáinak egy egységes kötetben történő megjelentetésével a mindmáig szárnyait bontogató szlovákiai magyar történetkutatás szinte berobbant az egyetemes ma­gyar szakmai értéktartományba. Megtisztelő számomra, hogy pár évvel ezelőtt Vadkerty Katalin munkáságának egyik méltatója le­hettem. Ezúttal szeretném még ki­emelni Vadkerty Katalin emberi magatartását, a kollégák iránti megértést és tapintatot, a mások melletti, nehéz helyzetekben tanú­sított kiállást és segítőkészséget.” AZ MKKI HÍREI A szocreál festészetről a legújabb Kalligramban Humanizmus: lcáprázat? Vörös István köszöntése Pozsony. Április 24-én, csütörtö­kön 17 órakor a Magyar Köztársa­ság Kulturális Intézetének székhá­zában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlavisztika-Közép-Euró- pa Intézet Szlovák Tanszéke és Nyugati Szláv Kulturális Kutatócso­portja mutatkozik be. A rendezvé­nyen sor kerül több könyvbemuta­tóra, valamint Vörös István József Attila-díjas költő köszöntésére. A rendezvény előadói: Käfer Ist­ván, Zilka Tibor, Kiss Szemán Ró­bert, Bátorová Mária, Barna Ábra­hám és Halász Iván. Az intézet munkatársai felhívják a találkozó iránt érdeklődők figyel­mét, hogy a rendezvény szlovák nyelven folyik. Jedlik és Európa Szűnő. Április 26-án, szombaton Jedlik Ányosra emlékeznek a neves tudós szülőfalujában. Jedlik Ányos fizikus aktív résztvevője volt a fizi­ka és az elektrotechnika területén zajló korszakalkotó fejlesztő mun­kának. A program délelőtt 10 óra­kor kezdődik szentmisével és ko­szorúzással, majd 11 órakor tudo­mányos konferenciával folytatódik Jedlik és Európa címen. A Jedlik Ányos-nap főszervezője a szímői önkormányzat. A rendez­vény létrejöttében a kulturális inté­zet is közreműködött. Vers- és prózamondók versenye Rimaszombat. A Csemadok fő­szervezésében immár tizedik alka­lommal rendezik meg a szlovákiai magyar műkedvelő előadóművé­szek szakmai és művészi fejlődé­sét, az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó versenyt. A verseny 2003. április 24-től 27-ig tart a helyi Városi Művelődési Köz­pontban. A rendezvény létrejötté­ben a kulturális intézet is közremű­ködött. Független filmesek bemutatkozója Dunaszerdahely. A városban 2003. április 26-tól május 1-ig tart a Mediawave 2003 elnevezésű nemzetközi fesztivál. A fesztiválon a világ független filmalkotói mu­tatkoznak be. Az idei fesztivál té­mája a nő. A nemzetközi fesztivál több városban zajlik, további hely­színek: Győr, Kapuvár, Komárom és Kolozsvár. A fesztivált koncer­tek, fotókiállítások, iparművészeti tárlatok, szemináriumok, színházi előadások kísérik. A rendezvény létrejöttében a kulturális intézet is közreműködött, (ú) POLGÁR ANIKÓ Csupán illúzió, hogy a humanizmus a nyugati kultúra nagy állandója, mely a mi kultúránkat a keleti vagy az iszlám kultúráktól megkülönböz­teti - állítja Michel Foucault a vele készült, Meghalt-e az ember? című beszélgetésben, mely Romhányi Tö­rök Gábor fordításában a legújabb Kalligram nyitóírása lett. Ugyan­ezen téma továbbgondolásaként is olvashatók Patrik Ouredník Europe- ana című, a Kalligram Kiadónál nemsokára magyarul is megjelenő művének szemelvényei; a mű nagy adag szarkazmussal és iróniával úja meg a huszadik század rövid törté­netét. Ouredník a humanizmust egyenesen szélhámosságnak nevezi, hiszen képtelen volt az embert opti­malizálni. Ouredník huszadik szá­zad okozta csalódással, elsősorban a fasizmussal és a kommunizmussal való szembesülés fontosságát hang­súlyozza. Ezt a szembesülést segíti elő a szocialista realizmus képzőmű­vészetének prágai és pozsonyi kiállí­tása is, melyről Hushegyi Gábor mint „a személyes csőd művészeté­ről” értekezik. Rámutat, hogy a szo­cializmus számtalan „remekműve” mind a mai napig életünk szerves tartozéka, s a kiállítás kapcsán kitér a csehszlovákiai magyarok történe­tének szocialista vonatkozásaira, külön kiemelve a magyar lojalitást szavatoló kommunista gépezet há­rom pülérét, az Új Szót, a Csemado- kot és az Irodalmi Szemlét. A szépirodalmi anyag nagy része a huszadik század eseményeinek ma­gántörténelemmé alakulására ref­lektál. A társadalom átalakulását benne élve, ám az outsider objektivi­tásával figyelő Lesznai Anna napló­jának a felvidéki Körtvélyeshez kö­tődő részeit Török Petra adja közre. Zádor Margit Emlékfoszlányok című művében Auschwitz borzalmait az identitásrombolás legmagasabb fo­kaként jeleníti meg. A lidérces em­lékfoszlányok - köztük a haláltábor­ban megszülető kisbaba képe, aki­nek sorsa az adott körülmények kö­zött nem kétséges, s mely mégis az újjászületés boldogságát váltja ki az asszonyokból vagy a gázkamrába a lányát is magával rántani próbáló anya s a minden erejével tiltakozó lánya - egyrészt irodalmi szempont­ból a holokausztdiskurzushoz kö­tődnek, másrészt a történelmi ta­pasztalat morális reflexiói. Zádor Margit dokumentum- és em- lékjellegű prózájával szemben Vida Gergely verseit a nyelvi invenciozi- tás, a történés grammatikai megje- leníthetetlensége, a kétnyelvűség poétikája jellemzi. A folyóirat leg­újabb számát Dr. Manulek Zsuzsa recenziója zárja Lars Gustafsson A megfoghatatlan közelében című könyvéről.

Next

/
Thumbnails
Contents