Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-22 / 92. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 22. Régió 3 Az itt élők közt töltve az ünnepnapokat a látogatók a húsvét valódi misztériumát tapasztalhatják meg A lányok már nem suholnak Holec Ilona várja a locsolkodókat. (A szerző felvétele) Nagyszombaton megindultak a kocsisorok a városokból. A sűrű forgalomból ítélve idén sokan voltak azok, akik családjukkal vagy barátaikkal nem kívántak részt venni az ünnepen, illetve: így ünnepeltek. Megcsömörlöttek az eszem-iszomtól, a pénzosztogatástól, meg a boltoktól, amelyekben akkorák voltak a sorok, mintha a világvége közeledne. SZÁZ ILDIKÓ Sokan közülük Zoboraljára, valamelyik - völgyben megbúvó - kis faluba menekültek, nem sejtve, hogy az itt élők közt töltve az ünnepnapokat a húsvét valódi misztériumát tapasztalhatják meg. Alsóbodokon már vasárnap reggel különös mozgolódás támadt, s akinek még volt, felöltötte hagyományos ünnepi öltözékét. Az asszonyok fekete hajkötős ruhát viseltek, és a különös gonddal készült tótkontyra vagy magyarkontyra fejkendőt kötöttek. Sajnos, a mutatós süsü, a csúcsos fejkötő már kiment a divatból, mivel tisztítása különös odafigyelést igényelt. Az alsóbodokiak, geszteiek közül néhányan előző este Pog- rányban voltak feltámadási misén, a többiek vasárnap reggel indultak el a bodoki feltámadási körmenetre. A falu keresztjéig vonultak a fúvószenekar és a bámészkodók kíséretében. Hivatalosan is kezdetét vette a húsvétvasárnap. Ekkor már főtt a húsleves, puhult a sonka, a pincékben a disznótoros mellett hűlt a jóféle kocsonya. E napon érkeztek az alsóbodoki portákra az értékesebb locsolók: keresztgyerekek, komák, fiútestvérek. „A vasárnap sokkal meghittebb, mint a húsvéthétfő, amikor inkább a kedves szomszédok, jó ismerősök kerülnek beljebb. A vasárnap családias hangulatú. Olyankor egyedül is jönnek a legények, húsvéthétfőn már csapatba verődve, hangoskodva járják a lányos házakat. Hozzám is eljött a testvérem férje és a testvérem lányának a férje. Ilyenkor jut idő arra, hogy meghallgassuk egymást” - mesélte Holec Ilona, a helyi szokások kiváló ismerője. Közben sonkát, kolbászt rakott elénk az asztalra. Süteményt is sütött, bár jól tudja, a férfiak inkább a hagyományos túróslepényt, mákos- és dióskalácsot várják el a jó gazdasszonytól, és nem vetik meg a bodoki bort sem. Lauro Klára az alvégen lakik. „Az én készülődésem már csak annyiból áll, hogy tisztogatom a sublót tetején a szentek szobrait, virágokkal díszítem a házat. Idén nagy meglepetésemre Mátyusföldről is érkeztek vendégeim. Elhunyt testvérem fia és annak unokája jött meglátogatni engem. A nyolcéves legénykével, aki már nem ismerhette dédnagyanyját, még sose találkoztam! Nekem idén ez volt az igazi ünnep, hogy időt tudtak rám szakítani” - kísér kj a kertbe botjára támaszkodva Klári néni. A húsvéthétfő más hangulatban találta az egyébként csendes falut, a legénycsapatok egymással versengve indultak útra. „Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam....", „Van e háznak rózsabokra, nyúljék élte jobb napokra...” - kiabálták be harsányan a kerítésen, s záporozott a víz a kaput nyitókra. A pironkodó édesanyáknak már illatos rózsavíz járt. A lányoknak e napon illett a kakasokkal kelni, hogy egész szakajtónyi hímes tojással várják a locsolókat. A tizenötéves Tímea már elleste a nagymamájától, hogyan kell ki- lencpusztás, kácsafarkas, tökmagos, keszkenyőcskés, keresztes mintájú bodoki tojást hímezni. Szerencsés, mert mindezt dédnagyanyja hímzőjével gyakorolhatja. A leginkább várt locsolónak a hímes tojás különös gonddal készült. „Én kis kertészlegény vagyok, virágokat locsolgatok..., de elfelejtettem, hogy van tovább. Ugye, azért kapok csokoládét?” - néz farkasszemet a ház asszonyával a karon ülő, csokornyakkendős locsoló, akinek kudarcba fulladt az első önálló fellépése. Hímes tojás helyett csokis meglepetéstojást kap és pénzt. A faluban nem titkolják, hogy a főtt tojás, amit korábban a fiúk örömmel fogadtak, olykor hazáig el is fogyasztottak, már nem kelendő. A hímzést kifújt tojásra „rakják”, és inkább cso- kinyúllal és egyéb nyalánkságokkal traktálják a kisebb-nagyobb öntöz- ködőket. A bámészkodók csodálkoztak, hogy az ország északi részein és Mátyusföldön is honos virgácsot, subrát, más néven fonott vesszőt egy legény kezében sem láttak. „Itt is divat volt a suholás, vesszőzés. Ám ez a lányok dolga volt, amikor a húsvéthétfőt követő kedden visszamentek az őket előző napon megöntöző legényekhez, hogy visszasuholják őket. Tojást is kaptak érte. Ma már minálunk ez nem szokás!” - magyarázta Holec Ilona. Alsóbodokon a gyerekek szülei hétfő reggelre még nem rejtik el „nyusziként” a fűbe a tojásokat holmi apró fészkekbe. Pedig idén számos hazai és külföldi gyereklapban ezt a szokást már-már hagyományként tüntették fel. Zoboralján nincs szükség efféle különleges „pótmeglepetésekre”. Szerencsére a zöld, barna és piros kapuval díszített portákon a mai napig magyar nyelven szólnak a húsvéti mondókák. Az itt élők számára az is fontos, hogy az év legszebb ünnepében megemlékezzenek elődeikről. Az idei húsvétot mókázva, szeretteik körében, hitükben erősödve, a tavaszi újjászületés reményében töltötték. JOGI TANÁCSADÓ Kisajátítás Jelige: Restitúció „Még 1992-ben olvastam egyik cikkükben egy törvénymódosításról, hogy ha az ingatlant nem arra a célra akarják felhasználni, amelyre kisajátították, az eredeti tulajdonos a megszabott határidőn túl is kérheti a határozat érvénytelenítését. Kisajátítással fenyegetve 1988-ban az 50/1976. számú törvény értelmében kényszerítve voltunk a családi házhoz tartozó kert eladására. Óvodát terveztek oda, de a terv a mai napig nem valósult meg, ugyanis a tervezett lakótelep sem épült meg. A kert érintetlen maradt és - bekerítve - a telek szerves része. Kérvényeztük a visszaadását. A község azzal utasította el a kérelmet, hogy más közérdekű létesítményt terveznek oda. Hová kell fordulni az ügyben, müyen dokumentumokat szükséges beszerezni, és milyen törvényre hivatkozva igényelhetjük vissza volt tulajdonunkat, vagyis a családi házhoz tartozó kertet?” Az ingatlanok, épületek és földterületek kisajátítása a 50/1976. számú építési törvényben (108- 116. paragrafus) leírt módon lehetséges közérdekből (például középületek, környezetvédelmi megfigyelőállomás vagy katonai objektumok építése) vagy a járási hivatal döntése alapján, de kizárólag csak abban az esetben, ha a kisajátítás célját más módon nem lehet elérni. Ä kisajátítási eljárás keretén belül az eljárást kezdeményezőnek bizonyítania kell, hogy nem sikerült az ingatlan tulajdonosával megegyezésre jutnia az ingatlan megvásárlással kapcsolatban. A gyakorlatban ez az jelenti, hogy a tulajdonoshoz ajánlott küldeményben eljuttatja az adásvételi szerződés javaslatát azzal a felszólítással, hogy ha azt 15 napon belül aláírva nem küldi vissza, az ingatlant kisajátítják. A szerződés tervezetének tartalmaznia kell a javasolt vételárat, amely azonban rendszerint az ingadan hivatalos ára, tehát a valós piaci árnál kisebb. Ha az ingatlan tulajdonosa elfogadja a feltételeket és aláírja a szerződést, valójában eladja az ingatlant. Ellenkező esetben szóbeli eljárás következik, amely során azt vizsgálják, teljesítettek-e a kisajátítás feltételei. Ha igen, akkor a járási hivatal döntést ad ki a kisajátításról, amely tartalmazza a volt tulajdonosnak fizetendő kártérítés nagyságát - de ez szintén csak a hivatalos ár. Az így kisajátított ingadanokat csak a kisajátításai döntésben feltüntetett célra lehet felhasználni. Az ingadant a döntésben megszabott határidőn - de legkésőbb két éven - belül használatba kell venni. Ellenkező esetben az eredeti tulajdonos a megszabott határidő letelte utáni kétéves időszakban kérheti a kisajátítási döntés eltörlését. A fent leírt esetben ténylegesen nem került sor kisajátításra, mert a kisajátítást kezdeményező javaslatára a tulajdonos beleegyezett az ingatlan eladásába, s a tulajdonjog átruházása adásvételi szerződés alapján történt. Az ingatlan tulajdonjoga visszavásárlással szerezhető vissza a jelenlegi tulajdonos beleegyezésével. Ha mégis kisajátítás történt, annak eltörlésére ma már nincs lehetőség, mert a törvény által megszabott kétéves határidő letelt. A 262/1992. számú törvénymódosítás valóban módosította az építési törvény erre vonatkozó részét (116. paragrafus), és lehetővé tette, hogy olyan kisajátított ingatlanok esetében, amelyek soha nem szolgálták a kisajátításkor megjelölt célt, bármikor kérni lehessen a kisajátítás megszüntetését. Egy későbbi módosítás azonban ezt a rendelkezést eltörölte, ezért a jelenleg érvényben lévő építési törvény értelmében ilyen feltételek mellett nincs lehetőség a kisajátítás eltörlésére. Gulyás Éva, a Kalligram Alapítvány Jogelemző Csoportjának - CLA munkatársa EZ ITT A KÉRDÉS Részt vesz-e az EU-csatlakozásról szóló népszavazáson? Juhász Árpád, 65 éves nyugalmazott tanár, Komárom: Alapvető állampolgári kötelességnek tartom a népszavazáson való részvételt. Bár eddig is Európában éreztem magam, csadakozásunk az Unióhoz csak megerősít ebben a hitben. Nyugdíjasként túlzott anyagi előnyöket nem remélek Szlovákia belépésétől, de a fiatalabb nemzedék számára üyen szempontból is pozitív változások várhatóak. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a tagállamok között a határok szabadon átjárhatók, ami nekünk, kisebbségben élők számára különösen nagy jelentőséggel bír. Ugyanakkor a szélsőséges nemzetiségi megnyilvánulások minden bizonnyal mérséklődnek mind magyar, mind pedig szlovák részről. Kuchta Karin, 26 éves etnográfus, Rozsnyó: Igen, elmegyek, mert jogom és kötelességem. Igennel fogok szavazni. Bár az EU egyre inkább csak a gazdasági érdekek szövetsége, tudni akarom, milyen érzés, ha az ember útíevél nélkül léphet Magyarország területére. Mentó László, 44 éves vállalkozó, Király- helmec: Természetesen részt veszek a népszavazáson, mert úgy vélem, ettől függ a jövőnk és gyermekeink boldogulása. Mivel nagyon elmaradott régióban élünk, remélem, meg tudjuk ragadni a lehetőségeket és a támogatások egy részéből mi is részesülünk. Más kiutat ebből az áldatlan helyzetből nem látok, éppen ezért remélem, hogy a mi vidékünkön nagyon sokan elmennek szavazni, hogy az EU tagja lehessünk. (vkm, kov, hgy) Az SDKÚ-OKS és a KDH-DS koalíció is igényt tart egy-egy posztra Kassa alpolgármesterek nélkül JUHÁSZ KATALIN Kassa. Szlovákia második legnagyobb városa közel fél éve alpolgármesterek nélkül működik, és ez a helyzet több maratoni tárgyalás után sem változott. A két legerősebb koalíció, az SDKÚ-OKS és a KDH-DS ragaszkodik az egy-egy poszthoz, a baloldali Zdenko Trebula főpolgármesternek pedig külön bejáratú elképzelései vannak helyetteseivel kapcsolatban, és a jobboldali pártok eddigi jelöltjeivel nem tudja elképzelni a közös munkát. Ha a héten esedékes önkormányzati ülésig a feleknek nem sikerül megegyezniük, rendkívüli ülést hívnak össze, melynek egyetlen napirendi pontja a személyi kérdések tisztázása lesz. A főpolgármester csütörtökön soron kívüli sajtótájékoztót hirdetett, amelyen ünnepélyesen közhírré akarta tenni a reggeli tárgyalás eredményeképp egyeztetett neveket, ám a szenzáció elmaradt. „Meghallgattam a jobboldali klubok javaslatait, és rájöttem, hogy álláspontjaink az elmúlt napokban jelentősen közeledtek egymáshoz. Elképzelhető, hogy a csütörtöki képviselő-testületi ülésig konkrét eredményre jutunk” - hangzott a szűkszavú nyilatkozat. Igor Laskovsky, az SDKÚ- OKS koalíció kassai elnöke is lát esélyt a megegyezésre, ám sokkal többet ő sem árult el. „Mindannyian a város érdekeit tartjuk szem előtt, s úgy véljük, abnormális állapot, hogy Kassán a jobboldal mindmáig nem tudott alpolgármesteri posztokhoz jutni. ígérem, hogy május közepére a legpesszimistább forgatókönyv szerint is megoldódik ez a helyzeti’ - mondta Laskovsky. A nyolcvan tagú testületben egyébként a két jobboldali koalíció ötven hellyel rendelkezik. A KDH jelöltje, Marián Dittrich köztudottan a régiúj főpolgármester egyik legnagyobb politikai ellenfele. Az SDKÚ által javasolt eddigi járási pártelnök, Éugen Cuno szintén többször bírálta a vezetést. Trebula a takarékossági intézkedésekre fittyet hányva nem két, hanem három helyettesre tart igényt. A harmadik jelöltet a testület többi frakciója javasolhatná, ám az ödet nem igazán tetszik a jobboldali pártoknak. A főpolgármester elmondása szerint úgy igykeszik kiküszöbölni a helyzetből adódó hátrányokat, hogy valamennyi frakcióval a szokásosnál jóval intenzívebben kommunikál. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: NAPOS IDŐ, 15-19 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 05.52-kor - nyugszik 19.50-kor A Hold kel 02.05-kor - nyugszik 09.54-kor Ózonhír: Szlovákia felett tegnap 354 Dobson-egységet mértek, ami 8 százalékkal kevesebb a sokéves átlagnál. Az ultraibolya sugárzás gyenge volt. ORVOSMETEOROLÓGIA Országszerte derűs, napos időjárásra számíthatunk. Napközben keleten némileg megnövekedhet a felhőzet, záporok, zivatarok azonban csak néhol lesznek. Nappal 15-19 fokig emelkedik a hőmérséklet, az ország déli részén azonban 20 fok feletti értékek is elképzelhetőek. Éjszakára 4 és 8 fok valószínű. Holnap is 16- 20, éjjel 4-8 fokot mutathat a hőmérő higanyszála, az ország keleti és északi részén azonban már gyakoribb lehet a csapadék. Csütörtökre lényegesen megnövekszik a felhőzet, számos helyen várhatunk esőt. Napközben 16-20 fokra számíthatunk. A mai időjárás alapvetően kedvezően hat a szervezetünkre. Jó a szellemi és fizikai teherbírásunk, javul az összpontosító-készségünk. Ha tehetjük, aludjunk eleget, mert a pihenés különösen segítheti a szervezet felfrissülését. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők lehetőleg kerüljék a túlzott terhelést, s tartsák be az orvosi előírásokat! Az időjárásra érzékenyebb alacsony vémyomásúaknál előfordulhat migrénes eredetű fejfájás. Holnap a mainál kedvezőtlenebb hatásokkal kell számolnunk.
