Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-19 / 91. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 19. Közélet 5 Holec Ilonával az ünnepekről: „Bedobtuk a banyát a patakba, majd villőzéssel kezdődött a húsvéti készülődés." Máig féltve őrzik az örökséget A megyeszékhelytől néhány kilométerre, távol a szlováki­ai magyarok lakta települé­sektől, a Zoboralján máig né­pi örökségükből merítenek erőt mindennapjaikhoz az alsóbodokiak. SZÁZ ILDIKÓ Holec Ilona, a Csemadok kiváló nép­művésze, Vas Lajos-nagydíjas, a Ta­vaszi Szél népdalverseny nívódíjasa és győztese, a település szülötte sem tesz egyebet. Hosszú évtizedek óta azon szorgoskodik, hogy átmentse szerettei ünnepnapjaiból a csodát, melyre a mai embernek is óriási szüksége van. Húsvét kapcsán azok­ról a népi hagyományokról, kedves szokásokról kérdeztük, melyeket az alsóbodoki asszonykórus vezetője rendszerint műsorra tűz, éslemezen is megörökített. A máig élő népszokásokról szeret­ném faggatni, melyekkel egykor kezdetét vette a Zoboralján a hús­véti készülődés. Szerencsére nem minden hagyományt illetően kell a múltba tekintenünk, hiszen az itt élő magyar ajkú lakosok szá­mos húsvéti szokást a mai napig őriznek, és idén is velük köszöntik az érkező tavaszt, legalábbis Alsó- bodokon. Igen, szerencsére nagyon sok szép szokásunkat meg tudtuk őrizni. Mi, idősebbek nem engedjük, hogy fele­désbe merüljenek. Nagy-nagy öröm, amikor gyermekeink, unokáink ugyanazzal a hanghordozással to­vább dalolják a mi kedves ünnepi énekeinket. Sajnos, nem tudjuk va­lamennyi hagyományt megőrizni az utókornak. Például ma már nem hordják ki a banyát a patakhoz. Pe­dig nagyon fontos, gondűző szokás volt, amikor eltemették a telet és ve­le együtt minden rosszat. Egész úton nem volt szabad szólni senki­hez, a banyát senki udvarába be nem volt szabad fordítani, nehogy » Az alsóbodokiak számára nagyon fontos, hogy ez a han­gulatos, oly sok embert megmozgató nép- . „ szokás ne vesszen el. kidőljenek, elpusztuljanak az álla­tok, legfőképpen a tyúkok! A lányok beszaladtak vele a patakba, de előbb még a felső, szép rongyokat leszed­ték róla. „Serke, búvá itt maradjon, dög, kolera messze játjon!”- kiabál­ták, megrázva szoknyáikat. Ezzel kezdődött a böjti időszak, amikor ti­los volt minden vigasság. Majd következett - és következik a mai napig is - a villőzés. Mert­hogy Alsóbodokon idén is meg­tartották virágvasámapon? „Nagy öröm, amikor gyermekeink, unokáink ugyanazzal a hanghordozás­sal dalolják a mi kedves énekeinket." (A szerző felvétele) Igen, de már nemcsak lányok, ha­nem fiúk is részt vettek a villőzésen. A hagyomány sem Pogrányban, sem pedig Gesztén nem maradt fenn, egyedül itt, Alsóbodokon, amire na­gyon büszkék vagyunk. Az alsóbo­dokiak számára nagyon fontos, hogy ez a hangulatos, oly sok em­bert összekötő és megmozgató nép­szokás ne vesszen el. Virágvasárna­pon mindig kismise is van, nyolc órakor, ezt követően minden utcá­ból összegyűlnek a lányok. A legé­nyek még előző nap kivágják a fűz­fát, amelyet a lányok egy udvarban „ünneplőbe öltöztetnek”. De nem ám ruhába! Hanem viszik a rózsás hajkötőket, azzal átkötözik, mind­egyik megismeri, melyik az övé. Azután onnan, ahol felöltöztették, végigmennek a soron, házról házra járva. Amikor beérnek egy-egy ud­varba, énekelve köszöntik a ház la­kóit: „Dicsértessék az úr Jézus Krisz­tus, van maguknak virágvasámap- juk?” Akkor felel nekik a ház asszo­nya: „Van.” A lányok énekelve foly­tatják: „Kié, kié ez a ház, a jámbor emberé, benne van egy vetett ágy, az mellett ringó bölcső, haj, villő, falu végén selemsátor, haj, villő. Jaj, de piros a mező, de nem az ibolyától, hanem a rózsától, haj, villő, falu vé­gén selemsátor, haj, villő.” Talán azért maradt fenn a mai na­pig ez a kedves hagyomány, mert a viDőzők tojást is kapnak énekü­kért, látogatásukért ajándékba? Milyen „büntetés” jár annak, aki nem tartja a virágvasárnapot, nem vesz részt a játékban, nem ad tojást? Régen sem lehetett és ma sem sza­bad csak úgy, vaktában járni a falut, és tojást kérni. Ennek mindig is meg­voltak a szigorú szabályai! Mi, akik az alvégen laktunk, csak innét, az al­végről kezdhettük a villőzést. A ke­resztfától már a fölvégiek gyűjthet- ték a húsvétra festeni valót. Azok­nak nem volt szabad ide jönniük, nekünk pedig nem volt szabad fel­menni villőzni. Tudtuk jól, ki hová tartozik, ott járhatja csak be a portá­kat. Lánykoromból emlékszem, a szerint osztották a tojást, hogy ki há­nyadik osztályos volt, az óvodások cukrot szoktak kapni. Idén én is ad­tam tojást, azt, hogy kinek mennyi jár, már a gyerekek osztják szét egy­más között. Figyeltem, ki hármat, ki kettőt adott a házaknál. A tojást szé­pen megköszönik. De bizony előfor­dult, hogy a gazdasszony azt mond­ta: „Nem adok tojást, nincs virágva- sámapom!” Azokon a portákon, ahol nem kaptak tojást, kiénekelték a gazdasszonyt. Emlékszem, régen is megtörtént, hogy az emberek né­hány helyről dühösen kikergetek bennünket. Akkor rázendítettünk: „Fösvény asszony, fösvény asszony! Ha nem adnak tojást, ne tojjanak a tyúkjai, tojjanak a kakasai, haj, villő, falu végén selemsátor, haj, villő!” Azért volt szükség a tojásra, hogy húsvéthétfőn a lányok tudjanak mit ajándékozni a legényeknek. Szép, hímes tojást varázsoltak az adomá­nyokból.” Megtartják a böjti és a húsvéti ét­kezési szokásokat is? Szerdától már nem eszünk húst, zöldcsütörtökön harangoznak ki­lenc órakor, anyám azt szokta ilyen­kor mondani, hogy most már meg­kötik a harangokat, ezért nem szó­lalnak meg, majd csak feltámadás után. Akkor engem anyám kiküldött harangszóláskor söpörni a falat, hogy a békák, kígyók ne érjék a há­zat. Sajnos, ez a szokás ma már nem él. Nagypénteken pupácskát, sava­nyúlevest, lisztes tojást, vasárnapra pedig már húslevest, kocsonyát főz­tek, néhányan ezeket az étkezési szokásokat ma is tartják. Húsvéthét­főn pedig csak úgy roskadoznak az asztalok a sok finomságtól, a locso­lók mindig előnyben részesítették a jó húsos ételeket, a főtt sonkát, a kol­bászt. A süteményeket csak a fiata- labbja kedveli. A korosabb locsolók azonban ragaszkodnak a jóféle kelt kalácshoz, a zoboralji lepényhez! A locsolók különleges mintázatú tojásokat kaptak, melyek ugyan­csak erre a vidékre jellemzőek. Igaz, a legények is adnak tojást a lányoknak, mégpedig a húsvét­hétfőt követő keddi napon? Lánykoromban keresztanyámékhoz túrós és mákos lepényt vittünk, ez amolyan tiszteletbeli ajándék volt, így illett! A keresztgyerekeknek pe­dig mindig két tojást adtunk, a leg­szebben hímezetteket. Ha volt új­szülött, annak nem hímeset, hanem nyers fehér tojást csomagoltunk, hogy egészséges legyen, ezt kendő­be bekötözve vasárnap délután vit­tük át nekik. Hétfőn jártak a gyere­kek öntözni, kedden pedig mi men­tünk suholni. Mert nálunk az a szo­kás járta, hogy a fiúk locsolkodtak, mi pedig másnap egy jó vesszővel visszamentünk őket suholni! Akkor volt a suholás az igazi, hajó hegyes végű, csípős vesszőre leltünk. De csak azokat látogattuk vissza, akik bennünket is megöntöztek. Ők is ad­tak nekünk ezért tojást. Mára ez a Lánykoromban ke­resztanyámékhoz túrós és mákos lepényt vittünk, ez amolyan tiszteletbeli ajándék volt, így illett! \\ szokás elmaradt, de locsolkodás van! Én is hímeztem tojásokat, bodokiasakat: barkásat, virágosat, kilencpusztásat, kacskaringós min­tás kacsafarkasat, tökmagosat, kesz- kenyőcskéset, csillagosat, keresz­test, bizony, vagy tízfélét is szoktam. Sajnos, már nem olyan jó a festék, amit most árulnak. A jól megmosott tojásokra hímzővel viszem rá a fagy- gyút az elképzelt, hagyományos minta szerint, majd az elkészülteket befestem. Amikor megszáradt, kés hegyével lekaparom a faggyút, és ha szép fehér a tojás, akkor a minta is jól látható. Ezután már csak csillago- sítani kell a kész hímes tojást, rongy- gyal vagy szalonnabőrrel; ki mivel szokta meg. Az asztalon szépen mu­tat egy ilyen tál hímes tojás, és még sokáig emlékeztethet az ünnepekre. Persze, csak ha a locsolók el nem vi­szik valamennyit! Kiss József publicisztikájának újabb kötetét mutatták be Kötődések és távlatok KORPÁS ÁRPÁD Dunaszerdahely. Kiss József Kötő­dések és távlatok című, nemrégiben megjelent új kötetét mutatták be csütörtökön a Vámbéry IrodalmíKá- véházban. A Nap Kiadó gondozásá­ban megjelent kiadvány a szerző - zömében az Új Szóban napvilágot látott - cikkeiből, esszéiből, tanul­mányaiból, illetve a Pátria rádióban elhangzott inteijúiból közöl váloga­tást. A Csanda Gábor szerkesztette kötetet Kiss József a történeti publi­cisztikájából közlő, Múltfaggatás és kisebbségi önértéktudat dmű, 1996-ban megjelent könyve folyta­tásaként értelmezi. Az ő esetében a folytatás folytonosság is egyben: a gondolati kontinuitást következe­tes, új szempontokra és impulzu­sokra nyitott valóságszemlélete és értékítélete biztosítja. „Már Kiss Jó­zsef előző köteténél felfigyeltem, mennyire eredményesen, szinte döntő mértékben alapozza valóság­szemléletét és értékítéleteit sajátos tapasztalatainkra, a kisebbségi sors­ra és annak létigazságaira. Ez, per­sze, természetesnek tűnhet fel. Mű­faját maga is valamiféle történelmi publicisztikának, történeti közírás­nak minősíti, ám mindenképpen több annál. Hozzájárul ehhez, hogy kisebbségi látószöge programszerű. Gondolatisága a bölcselet felé irá­nyul, gyakran filozófiai igényű. Olyan felismeréseket és tanulságo­kat, általánosítható megállapításo­kat ír le, amelyekről joggal vélhet­jük, hogy a mi sajátos igazságaink” - mondta egyebek mellett a kötetet méltató Duba Gyula író. Arra a kér­désünkre, hogy a szerző szerint mi­lyen a könyve befogadói közege, Kiss József a következőket válaszol­ta: „Úgy érzem, ha van szerepe az ilyen jellegű kiadványoknak, akkor azt figyelembe kell venni, hogy olyan réteghez szólnak, amely bizo­nyos fokig éltető eleme a szlovákiai magyar kisebbségnek.” ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ha nem kapja meg vala­mennyi ellenzéki frakció támogatá­sát Csáky Pál miniszterelnök-helyet­tes leváltásához, akkor a Smer parla­menti vitát kezdeményez Szlovákia felkészültségéről az európai uniós tagságra. „Az indítvány benyújtásához szük­séges 30 aláírást bármikor meg tud­juk szerezni, de a parlament elé ter­jesztésének csak akkor látjuk értel­mét, ha az egész ellenzék támogat­ja” - indokolta legutóbbi sajtóérte­kezletén pártja döntését Robert Fico. Az ellenzéki pártok közül a De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom már jelezte, nem támogatja a Smer kezdeményezését, mivel ez veszé­lyeztethetné a májusi népszavazás eredményességét. A Smer visszauta­sítja ezt a véleményt Robert Fico sze­rint az utóbbi időben sok minden­ben egyezik a Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom, valamint a Szlo­vák Demokratikus és Keresztény Unió nézete, kérdés, nem kötött-e egyezséget a két párt a Csákyt fenye­gető leváltási kísérlet elhárítása ér­dekében. „A népszavazás eredmé­nyességét nem a Smer kezdeménye­zése, hanem a miniszterelnök-he­lyettes és az általa vezetett hivatal tevékenysége veszélyezteti” - jelen­tette ki a Smer elnöke. Miklósi Péter szerint Fico csütörtöki kijelentése csak egy újabb a már ko­rábban elhangzott alaptalan kije­lentések sorában. „Az így elfecsérelt energiáját inkább a választók moz­gósítására fordíthatná, mivel a má­jusi referendum során minden egyes szavazatra szükség lesz” - mondta Csáky Pál szóvivője. Mik­lósi szerint felesleges a parlamenti vita is Szlovákia felkészültségi szintjéről, hiszen a törvényhozás valamennyi frakció támogatásával már elfogadott egy határozatot, mely támogatja Szlováki belépését az EU-ba. dpj) RÖVIDEN Látványosan csökkent a munkanélküliség Pozsony. Márciusban 16,48 százalékos volt Szlovákiában a munka- nélküliek aránya, ez jelentős javulás a februári 17,07 százalékhoz képest. A tavaly márciusi szinthez viszonyítva pedig 2,64 százalék- pontos a csökkenés; ez éves szinten az utóbbi időszak legnagyobb javulása. Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy az elmúlt hó­napban 437 335 állástalant tartottak nyilván, 16 ezerrel keveseb­bet, mint februárban. A csökkenés résiben a gazdasági növekedés­nek, részben pedig a foglalkoztatásról szóló szigorúbb törvénynek köszönhető. (SITA) Magyar részvétel az iraki rendezésben Budapest. Bár a Honvédelmi Minisztérium (HM) nem kapott hiva­talos felkérést a háborút követő iraki helyzet rendezésében való ka­tonai részvételre, a Magyar Honvédséget nem érné váratlanul, ha magyar katonákat kellene küldenie a térségbe. A Népszabadság úgy értesült, az USA informális csatornákon kérte Magyarországot, hogy küldjön békefenntartókat Irakba. Az MTI információja szerint békefenntartói vagy rendészeti feladatra számít a szaktárca, azon­ban a misszióra mindössze pár száz millió forintot tudna átcsopor­tosítani költségvetéséből, így az esetleges részvételhez a központi költségvetés tartalékát is igénybe kellene venni. (MTI) F-16-osokat vásárolnak a lengyelek Varsó. A lengyel védelmi miniszter, Jerzy Szmajdzinski és Tome Walters amerikai tábornok tegnap aláírta a megállapodást 48 F- 16-os harci repülőgép szállításáról 3,5 milliárd dollárért a len­gyel légierőnek. Ez a legnagyobb külföldi katonai megrendelés egy volt szocialista országtól a hidegháború vége óta. A repülő­gépeket az amerikai Lockheed Martin Corp. szállítja. Tegnap azt a megállapodást is aláírták, amely szerint amerikai vállalatok a vételárat meghaladó értékű befektetéseket és megrendeléseket adnak a lengyel iparnak és a szolgáltatásoknak. A repülőgépek szállítása, tartalék motorokkal, rakétákkal és bombákkal együtt, 2006-ban kezdődik. (MTI) Az uniós népszavazás előkészületei Pozsony. Április 23-ig minden szlovákiai állampolgárnak kézhez kellene kapnia az ország európai uniós tagságáról döntő népszava­zás időpontjáról szóló értesítést. A referendumot május 16-án 14 és 22 óra, 17-én pedig 7 és 14 óra között rendezik meg. A voksolóknak a következő kérdésre kell igennel vagy nemmel szavazniuk: „Egyet­ért azzal, hogy a Szlovák Köztársaság az Európai Unió tagállamává váljon? A referendum 5097 szavazókörben zajlik, az esemény mint­egy 196 millió koronát emészt fel. (SITA) Telefonszolgálatot tart a minisztérium Pozsony. A májusi uniós népszavazással kapcsolatban május 12- től telefonszolgálatot tartanak a belügyminisztériumban. A tárca munkatársai a referendummal kapcsolatos kérdésekre válaszol­nak. Ezzel párhuzamosan az Európai Unióról érdeklődők egy má­sik telefonszámon (0800/111 666) kaphatnak tájékoztatást a mi­niszterelnöki hivatal munkatársairól, mégpedig munkanapokon 8 és 18 óra között. (SITA) Kudarc esetén mondjon le a kormány? Pozsony. Eubomír Lintner, az ANO alelnöke szerint ha az uniós nép­szavazás kudarcba fullad, akkor le kellene mondania a kormánynak. Ján Kovarcík, a HZDS alelnöke pedig azt javasolja, a kormány azzal buzdítsa nagyobb részvételre a polgárokat, hogy helyezze kilátásba: sikertelenség esetén benyújtja lemondását. A kormánykoalíció egyes pártjai máris jelezték, Lintner magánvéleményéről van szó, erről a Koalíciós Tanáccsal még nem egyeztetett. (SITA) Konzultáció a bagdadi nagykövetségről Pozsony. A külügyminisztérium konzultációkat folytat az amerikai féllel a bagdadi szlovák nagykövetség épületének védelméről. Nem hivatalos információk szerint az iraki fővárosban zajló fosztogatá­sok során a szlovák nagykövetséget sem kímélték - mondta Boris Gandel külügyi szóvivő. (TASR) Ukrán kormányfő a visegrádi csúcson Pozsony. Mikulás Dzurinda miniszterelnök bejelentette: Viktor Janukovics ukrán kormányfő is hivatalos a visegrádi négyek júniusi csúcstalálkozójára. A visegrádiak 2004 májusától az Európai Unió tagjaivá válnak, ennek dacára szeretnék szorosabbra fűzni az Ukraj­nával fennálló kapcsolatokat, ám a keleti szomszéd vízumkötele­zettséget nem törlik el. (SITA) A kábítószer-kereskedelem elleni harcról Bécs. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes az ENSZ kábítószer-keres­kedelem területével foglalkozó bizottságának ülésén beszámolt ar­ról, hogy Szlovákia az elmúít években hogyan teljesítette az ENSZ idevonatkozó határozatait. A kétnapos bécsi ülésen Csáky tárgyalá­sokat folytatott cseh és kolumbiai partnerével. (TASR) Újabb bünbandát füleltek le a fővárosban Pozsony. Utcalányokat futtató bűnbandát füleltek le Pozsonyban - közölte Jaroslav Spisiak, az országos rendőrfőkapitány első helyet­tese. A bűnszervezet a harmadik legerősebbnek számított a főváros­ban. A kiterjedt házkutatások során letartóztatott öt bűnözőt a prostitúció támogatása mellett illegális fegyvertartással és kábító­szer-kereskedelemmel is gyanúsítják. (SITÄ) Kaposi toll - kihirdették az eredményeket Nagykapos. A napokban értékelték a helyi művelődési központ ál­tal januárban meghirdetett Kaposi toll című irodalmi verseny 2. év­folyamának győzteseit. A17 benevezett tanuló közül a megadott té­makörökben, Nagykapos 1214-2004, illetve A világ és az élet fény­képekben az alapiskolások kategóriájában az 1. helyen Zoltán Moravcík, a szlovák és Gyüre Edina, a magyar tannyelvű alapiskola tanulója végzett. A középiskolások között Katarina Bacová, a mező- gazdasági szakközépiskola diákja, valamint Juhász Norbert gimna­zista bizonyult a legsikeresebbnek. A művelődési központ igazgató­jának díját Katarina Bosáková kapta, (am) Fico parlamenti vitát akar az uniós felkészültségről Tovább harcol Csákyval

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents