Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-02 / 77. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 2. „A publicisztika nyelvén mondta el nagyon hatásosan és mondja a mai napig is a közép-európai eszmeiséget" Konrád György hetvenéves A kortárs európai irodalom vezető egyénisége. Világpol­gár és európai humanista. Szívesen olvasott és gyakran idézett szerző. Ilyen szavak­kal jellemzik méltatói Konrád Györgyöt, aki ma ünnepli het­venedik születésnapját. JUBILEUM A Debrecenben született, Kossuth- díjas író A látogató című regényével lépett be a magyar irodalomba, amely megjelenése évében, 1969- ben a könyvhét legnagyobb sikere volt. További regényei mellett (A vá­rosalapító, A cinkos, Kerti mulatság, Kőóra. Agenda II., Hagyaték, Eluta­zás és hazatérés) számos esszé és je­lentős tanulmány szerzője. Műveit több nyelvre is átültették, egyebek mellett berlini, New York-i, párizsi, müncheni, frankfurti, stockholmi, amszterdami kiadók gondozásában jelentek meg. Konrád György 1990 és 1993 között a Nemzetközi P.E.N. Club elnöke volt, 1997-től pedig a Berlin-Brandenburgi Művészeti Akadémia elnökeként tevékenyke­dett. Munkásságát számos kitünte­téssel ismerték el: 1983-ban Herder-díjat, 1990-ben Kossuth-dí- jat, 1991-ben a német könyvkeres­kedők békedíját és a Nemzetközi P.E.N. Club irodalmi békedíját, 1998-ban a Közép-Európa-díjat, 2001-ben pedig a legmagasabb eu­rópai kitüntetést, a Károly-díjat ve­hette át. Az író jubileuma kapcsán jeles hazai irodalmárokat kérdeztünk arról, ők miben látják Konrád György jelen­tőségét, mi az, ami miatt fontos szá­mukra. TŐZSÉR ÁRPÁD: „Konrád György íróként két szempontból jelent szá­momra meghatározó élményt. Egy­részt az 1969-ben megjelent A láto­gató című regénye révén. A látoga­tóval ugyanis több szempontból is forradalmat csinált. Nem csak más­ként gondolkodóként, nem csak po­litikusként - bár úgy is. Ezzel a könyvével - és ez teszi A látogatót az irodalomban is vízválasztóvá vagy határkővé - az irodalomfor­málást is forradalmasította. Az iro­dalmi szociográfiának, amelyet most újabban Tar Sándor emelt iro­dalmi értékké, a hatvanas években a rehabilitálója Konrád György volt, (Fotók: képarchívum) és éppen A látogatóval. Regényében addig sosem tapasztalható objekti­vitással vall olyan újdonságokról, amely újdonságok - állítom - mondjuk Dániel Defoe Robinson Crusoe-jához hasonlíthatók a szen­zációértékét tekintve. Tehát annyira „új szigetet” fedezett fel az irodalom számára. S ez adja a rangját, hogy az irodalom számára fedezte fel ezt az új szigetet. Mert ez annyit jelent, hogy bizonyos szociális, társadalmi valóság-szigetekből, -részekből ké­pes volt irodalmat csinálni. A másik nagy élményem Konrád Györggyel kapcsolatban a közép-európai gon­dolat. Konrád György a cseh Milan Kundera mellett a közép-európai gondolat legjelentősebb képviselő­je, reprezentánsa a vüágirodalom- ban. Csak míg Kundera irodalmat is próbált a közép-európaiságból kre­álni, addig Konrád György a publi­cisztika nyelvén mondta el nagyon hatásosan és mondja a mai napig is a közép-európai eszmeiséget, gon­dolatiságot mint identitást és kultú­rát. Tehát a közép-európaiság mint identitás és mint irodalom, ponto­sabban mint kultúra Kundera mel­lett Konrád György nyelvén fogal­mazódott meg evidens érvénnyel, legalábbis az én számomra.” GRENDEL LAJOS: „Először is mint írót tartom jelentősnek. A huszadik század egyik legjobb magyar regé­nyét írta meg, ez pedig A látogató című regény, amely a maga idejé­ben regénytörténeti szempontból is úttörő jelentőség munka volt. Ezzel a regényével Konrád György egy­szer s mindenkorra beírta magát a magyar irodalom történetébe és a magyar irodalom klasszikusai közé. Másrészt mint esszéírót tartom na­gyon jelentősnek. A hetvenes-nyolc­vanas években íródott politikai, tár­sadalompolitikai esszéi ennek a kor­nak a legfontosabb írásai közé tar­toznak. Nagy részük persze sza- mizdatban jelent meg. És itt jön a harmadik dolog, ami kiemeli a je­lentőségét abból a korból: ez pedig a személyes bátorsága és a tartása, ahogy a diktatúra idején vállalta a közszereplések és a szamizdatban való publikálásnak minden kocká­zatát és hátrányát. Példát tudott mutatni arra, hogy szembe lehet szállni a diktatúrával, hogy nem kell félni. Hogy egy írónak, egy értelmi­séginek kötelessége kimondania ak­kor is azt, amit gondol, amikor ez nagy kockázatokkal, akár börtön- büntetéssel is jár.” BARAK LÁSZLÓ: „Konrád György egyike azoknak a szabadgondolko­dóknak, akit másként gondolko­dónak neveztek, de én azt gondo­lom, hogy inkább a szabadgondol­kodás jellemző rá, aki a rendszer- váltás előtt is tette a maga értelmi­ségi munkáját, amiről úgy érezte, egy írónak ezt meg kell cselekednie az adott rendszerben. Nem harsá­nyan, nem vonult ki a barikádokra, de ismert és köztudott róla, hogy a rendszer nem tudta őt elfogadni és nem is nagyon tagozódott be. így különösképpen az irodalmi tevé­kenységével sem tudott nagyon ér­vényesülni szerintem. És ami a leg­fontosabb számomra Konrád Györgyben, amit sajnos a magam számára nem vagyok képes megva­lósítani, mert Komádhoz képest ta­lán nincs hozzá erőm, az az, hogy Komád György a rendszerváltást követően nem úgy cselekedett, mint a magyar írók és költők többsége. Nem vállalt aktív szerepet, hanem visszavonult és végzi a munkáját to­vább. Ez rendkívül fontos dolog az én számomra. Ilyen szempontból példát vehetnének tőle a közép-eu­rópai értelmiségiek.” S hogy hogyan látja az író, az értel­miség szerepét napjaink Európájá­ban Konrád György, azt a Károly-díj átvétele kapcsán adott egyik inter­jújában így fogalmazta meg: „Az íróknak mindig az a szerepük, ami évezredek óta: szép verseket, jó el­beszéléseket írni. De miért tételez­zük fel, hogy az írók nem szeretnek körülnézni, hogy nem kíváncsiak arra a világra, amelyben élnek, vagy hogy érzelemtelenül reagál­nak rá? Minden valószínűség sze­rint az írók nem kevésbé érzékeny emberek, mint az átlagos polgárok, sőt talán még inkább azok. Ennél­fogva ami visszatetsző vagy meg­alázó vagy buta, az nekik még ke­vésbé tetszik, mint másoknak, de ugyanúgy sokkal inkább hajlamo­sak ábrándozni arról, ami az embe­reket összeköti. És leginkább ez az európai sajátosság: az individuum tisztelete köti össze a nagy egyéni­ségeket.” (me) Szabó Endrét a Szent Gorazd-emlékérem kisplakettjével tüntette ki az oktatásügyi miniszter Igényesség önmagunkkal szemben V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A pedagógusnap alkal­mából Martin Frone oktatásügyi mi­niszter a Szent Gorazd-emlékérem kisplakettjét adományozta Szabó Endrének, a komáromi Selye János Gimnázium matematika-fizika sza­kos tanárának. Az 1997 óta odaítélt kitüntetés a pedagógusok legmaga­sabb hazai szakmai elismerésének számít. Szabó Endre 1984-től tagja a gimná­zium tanári karának, és az eltelt kö­zel húsz év alatt számtalan diákja ért el kimagasló sikereket a fizika­olimpia kerületi és országos forduló­in. Sőt, diákjai közül hatan összesen küenc alkalommal kijutottak a nem­zetközi fizikai diákolimpiára is. Sza­bó Endre az elért sikerekről, a tehet­séggondozásról, a pedagógus mun­kájáról a következőket nyilatkozta lapunknak:- A komáromi gimnázium diákja voltam jómagam is, és egykori osz­tályfőnökömtől, Oláh Imrétől egy életre megtanultam: az ember le­gyen igényes önmagával szemben, és vegye nagyon komolyan, amit csi­nál. Ezt láttam tőle, valamint felesé­gétől, Oláh Ilonkától is, és már ta­nárként visszatérve igyekeztem, s azóta is igyekszem ennek megfelel­ni. Erre kötelez gimnáziumunk szel­lemisége is; mind a bencések alatt, mind újkori történelme idején a mi­nőségi oktatás számított és számít a legfőbb kritériumnak. Említett taná­raim voltak azok, akik a tantárgy­olimpiák versenyének 1959-es beve­zetése óta fontosnak tartották, hogy a gimnázium diákjai részt vegyenek ezeken a megmérettetéseken, és mindig is nagy hangsúlyt helyeztek a tehetséggondozásra. Tanárgene­rációk egész sorának köszönhető, hogy iskolánknak nagyon jó a híre, a tehetséges diákok nemcsak a kör­nyékből, hanem sokszor száz kilo­méteres távolságból is jelentkeznek hozzánk. Van tehát mire építenünk. Nekem és kollégáimnak pedig az a feladatunk, hogy ne hagyjuk elkal­lódni ezeket a tehetséges gyereke­ket, és megfeleljünk a szülők velünk, illetve iskolánkkal szembeni elvárá­sainak. Hiszen nem egy esetben halljuk tőlük, hogy éppen azért vá­lasztották gimnáziumunkat, mert is­merik az előző években, évtizedek­ben elért eredményeinket. Ez pedig mindnyájunkat kötelez, és persze motivál is munkánk során. Szeret­ném kiemelni azt a szoros együtt­működést, amelyet a matematika szakos tanárokkal folytatunk, hi­szen a két tantárgy szinte elválaszt- hatadan egymástól: a fizika forma­nyelve lényegében a matematika. Ugyancsak köszönet illeti azokat az alapiskolás tanárokat, akik alaposan felkészítik a gyerekeket, hiszen a kö­zépiskolában csak az ott szerzett alapokra lehet építeni. Szabó Endre arról is beszélt, hogy a tehetség magában nem elég. Ahhoz, hogy egy diák eljusson valamely tantárgyolimpia országos döntőjé­be, vagy még tovább, a tehetség mellett sok másra is szükség van. Mindenekelőtt kitartásra, a munka iránti alázatra, elhivatottságra, már- már megszállottságra. És hogy mit tud ehhez hozzátenni a tanár? A sa­ját lelkesedését, azt, hogy tanítvá­nyai lássák rajta: szereti, amit csinál, szabadidejét, hétvégéjét feláldozva gyürkőzik ő is a feladatokkal, és alig váija, hogy összehasonlíthassák a megoldások menetét, az eredmé­nyeket. Szabó Endre szerint a kima­gaslóan tehetséges diákokkal foglal­kozó tanár nem tarthatja magát Pus­kás Öcsi elhíresült mondásához, hogy: kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci. A pedagógusnak nálunk kis pénzért kell „nagy focit” produ­kálnia. Ezért is van szükség a lelke­sedésre, a pálya szeretetére. Adalékként: az idén március 20-23- án rendezték meg a fizikaolimpia országos fordulóját. Az „A” kategóri­ában az első két helyen a Selye Gim­názium két diákja végzett: a harma­dikos Rakyta Péter és az oktávós Koltai Péter. Bagócsi Szüvia a hete­dik, Fekete László (mindketten har­madikosok) pedig a 16. lett. Mind­nyájan Szabó tanár úr növendékei. Rakyta Péter tavaly Indonéziában a nemzetközi fizikai diákolimpián bronzérmet szerzett, Koltai Péter pedig sikeres megfejtőként dicséret­ben részesült. Idén - most már Bagócsi Szilviával együtt - ismét esélyesek arra, hogy bekerüljenek az ötfős országos keretbe, amely Tajva­non képviseli majd Szlovákiát a nemzetközi megmérettetésen. „Az ember legyen igényes önmagával szemben, és vegye nagyon komo­lyan, amit csinál" (Vas Gyula felvétele) Kultúra WA SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: A Notre Dame-i toronyőr 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Antonius és Kleopátra 19 KIS SZÍNPAD: Székek 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Bohémélet 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: 8 mérföld (amerikai) 16, 18, 20.30 MLADOST: Naqoy- qatsi (amerikai) 15.30, 20 Amarcord (olasz) 17.30 TATRA: A Sátán éve (cseh) 16.30, 18.30, 20.30 MÚZEUM: 8 nő (francia) 18.30 PALACE - AU PARK: 8 mérföld (amerikai) 14.20, 16.40, 19, 21.20 Intacto (amerikai) 15,17.20,19.40,22 A dzsungel könyve 2 (ameri­kai) 14.05, 15.55, 17.45 Még egy kis pánik (amerikai) 19.35, 21.45 Az ördög tudja, miért (cseh) 14.30, 16.40, 18.50 Atomcsapda (ame­rikai) 21 Kótyagos szerelem (amerikai) 16.20, 20.35 Charlotte Gray (angol) 14.10, 18.25, 22.40 A kör (amerikai) 14.50, 17.10, 19.30, 21.50 Félholt (amerikai-német) 15.45, 17.55, 20.05, 22.15 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 16.10 A szellemhajó (amerikai­ausztrál) 19.25, 21.25 Csajok a csúcson (német) 14.20, 16.20, 18.20, 20.20,22.20 A Gyűrűk Ura-A két torony (amerikai-új-zélan- di) 15.50 Két hét múlva örökké (amerikai) 19.20, 21.30 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 15.45, 18.30, 21.15 Naqoyqatsi (amerikai) 16, 20.10 Magányosok (cseh) 18, 22.10 PÓLUS - STER CENTURY: Az ördög tudja, miért (cseh) 15.45, 17.55, 20.05 Intacto (amerikai) 20.10, 22.30 A dzsungel könyve 2. (amerikai) 14.35, 15.35, 16.25, 17.45 8 mérföld (amerikai) 15.20, 17.40, 20, 22.25 Félholt (ameri­kai-német) 17.20, 19.30, 21.40 A szellemhajó (amerikai-ausztrál) 18.40, 22.50 Az arany markában (amerikai-kanadai) 22.15 Kapj el, ha tudsz (amerikai) 14.20, 17, 19.40, 22.20 Csajok a csúcson (né­met) 14, 16, 18.05 Két hét múlva örökké (amerikai) 14.25, 16.30, 20.40 A kör (amerikai) 18.10, 20.30, 22.45 Atomcsapda (amerikai) 19.15, 21.55 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14.10 KASSA TATRA: Nagyítás (olasz-angol) 17, 19 CAPITOL: Az ördög tudja, miért (cseh) 16, 18 Atomcsapda (amerikai) 20 ÚSMEV: Bizsergés (amerikai) 16,18, 20 IMPULZ: Tangled (amerikai) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: A kör (amerikai) 19 VÁGSELLYE - VMK: Brazil (amerikai) 19 IPOLYSÁG - IPOLY: Bizsergés (amerikai-angol) 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Szívtiprók (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Álmomban már láttalak (amerikai) 18, 20.15 Bazi nagy gö­rög lagzi (amerikai) 17.45, 19.45 Chicago (amerikai-kanadai) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Chihiro Szellemországban (japán) 13.20, 15.40 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 13, 15,17 Félholt (amerikai­német) 16.15, 20.15 Fenegyerek (amerikai) 13.30,15.45,18, 20.15 A Gyűrűk Ura - A két torony (új-zélandi-amerikai) 14.30 A kör (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Még egy kis pánik (amerikai) 16, 20.15 A muskétás (német-amerikai-luxemburgi) 13.45, 18 Nemzet- biztonság Bt. (amerikai) 14.15, 18.15 Az órák (romantikus) 15.30, 17.45, 20 A szellemhajó (amerikai-ausztrál) 13.15,18.30, 20.30 Ta­xi 3 (francia) 14,16,18, 20 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Madách Egyesület által alapított Posonium Irodalmi és Művészeti Díj 2003-ban is kiosztásra kerül. Pályázni lehet azokkal a szépiro­dalmi, irodalomtörténeti, -kritikai, nyelvtudományi, történettudomá­nyi művekkel és műfordításokkal, amelyek 2002-ben jelentek meg, szlovákiai magyar szerzőktől. A Posonium Irodalmi és Művészeti Díj Kuratóriuma felkérte a szlová­kiai magyar kiadókat, hogy a kura­tóriumnak továbbítsák a megjelent művek jegyzékét, valamint a pályá­zatra javasolt műveket (két pél­dányban!). A pályázaton egyéni je­lentkezés alapján is részt lehet ven­ni. Az egyéni jelentkezők pályamű­vüket f. év április 10-ig továbbít­hatják a Madách Egyesület címén (Devátinová 54, P. O. Box 11, 820 11 Bratislava). Csak megjelent mű­vekkel lehet pályázni! Kéziratokat a kuratórium nem fogad el. A Posonium Irodalmi és Mű­vészeti díj Kuratóriuma Negyvenéves a Szlovák Filmintézet - archivál és felújít Szemléken népszerűsít ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Negyven éve, 1963. ápri­lis elsején alakult meg a prágai Csehszlovák Filmintézet pozsonyi részlegeként az 1991-től önálló in­tézményként működő Szlovák Film­intézet, amely a kinematográfia te­rületén az egyetlen állami közgyűj­teményként őrzi, felújítja a szlovák filmállományt, a jelenleg 357 nagy- játékfilmből és 3059 dokumentum- és animációs filmből álló tételt. 2001-től tagja a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetségének (FIAF), amely szoros kapcsolatban áll a vi­lág vezető filmarchívumaival. A jubileumi év alkalmából a filmin­tézet prioritásai közé sorolta DVD-k kiadását. Dusán Hanák Egy régi vi­lág képei című dokumentuma után Elő Havetta teljes munkásságát ter­vezi megjelentetni DVD-n ugyan­csak hat nyelven. Az intézet továb­bá tervezi, hogy az egykori NSZK- val koprodukcióban készült összes szlovák mesefilmet kiadja DVD-n. A Szlovák Fümintézet a megóvással és restaurálással együtt természe­tesen biztosítja a felújított filmek bemutatását és közkinccsé tételét részint hazai filmes rendezvénye­ken, részint külföldi fesztiválokon, szemléken terjesztve, népszerűsít­ve a szlovák filmkultúra Ídasszikus darabjait és a legújabb termést. Je­lenleg a 16. Pilzeni Finálén Juraj Jakubisko munkásságát felelevení­tő retrospektív válogatással szere­pel, a 43. zlíni ifjúsági és gyermek- film-fesztiválon egész napos prog­ramot biztosít a Szlovák Filminté­zet kortárs dokumentumfilmekből és játékfilmekből. Az intézet a 38. Karlovy Vary-i fesz­tiválra Juraj Jakubisko Szökevé­nyek és zarándokok (1968) című filmjének felújított kópiáját küldi ki, azt a verziót, amelyet se Szlová­kiában, se Csehországban nem lát­hatott még a közönség. Idehaza ter­mészetesen e jubileumi évben sem marad távol a trencsénteplici Art- Film fesztiválról, (tébé)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents