Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-01 / 76. szám, kedd

Külföld ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 1. Afgán lázadók rakétatámadása Bagram. Afganisztánban láza­dó harcosok több mint egy tu­cat rakétát és aknát lőttek az or­szág keleti részén lévő amerikai katonai állásokra. Mint az ame­rikai hadsereg egyik szóvivője tegnap elmondta, a támadás­ban a lövedékek célt tévesztet­tek, és egyeden amerikai kato­na sem sérült meg. Az amerikai haditengerészek nagy pontos­ságú bombázással válaszoltak, megölve legalább két támadót -közölte a szóvivő. (MTI) Lemondott egy japán miniszter Tokió. Japánban tegnap le­mondott a mezőgazdasági mi­niszter, ami igen kellemetíen meglepetés a népszerűségéből amúgy is rohamosan vesztő Koidzumi Dzsunicsiro minisz­terelnök és pártja számára. Osima Tadamori, az agrártárca irányítója azzal indokolta távo­zását, hogy így akarja magára vállalni a felelősséget azért a pénzügyi botrányért, amely amiatt tört ki, hogy egyik köze­li munkatársa állítólag politikai célú adományokat fogadott el. Az elmúlt hónapokban a Koidzumi vezette Liberális De­mokrata Párt két törvényhozó­ját tartóztatták le pénzügyi ügyletek miatt. (MTI) Václav Klaus egyre népszerűbb Prága. Csehországban azt utóbbi időben jelentősen meg­nőtt az egy hónapja megválasz­tott új államfő, Václav Klaus népszerűsége és támogatottsá­ga - derült ki abból az országos felmérésből, amelyet március végén készített a prágai Társa­dalmi Kutatások Központja (STEM). Míg januárban, az új államfőválasztás első fordulója után Klausban a megkérdezet­tek 41 százaléka bízott, addig márciusban a megkérdezettek 56 százaléka. A STEM szerint Klaus népszerűsége és támoga­tottsága legutóbb 1996 elején volt ilyen magas. A felmérésből az is kiderült, hogy Vladimír Spidla szociáldemokrata kor­mányfő és pártelnök népszerű­sége viszont nagyot esett. Már­ciusban a megkérdezettek 46 százaléka bízott benne, ami 17 százalékkal kevesebb mint ja­nuárban. (MTI) Václav Klaus (Képarchívum) Szigorú brit fegyvertörvény London. Egy hónapig büntetés veszélye nélkül lehet beszolgál­tatni a magánkézben lévő lő­fegyvereket és fegyverutánza­tokat Nagy-Britanniában, mie­lőtt április végén életbe lépne a világ egyik legszigorúbb fegy­vertartási törvénye. A sokáig készült, többször módosított törvény szerint májustól mini­mum öt év börtönt kell kiszab­ni mindenkire, akinél engedély nélküli lőfegyvert találnak- fegyvertartási engedélyt vi­szont gyakorlatilag lehetetlen lesz szerezni. A brit fegyvertar­tási szabályok rendkívüli meg­szigorításának folyamata 1996 márciusáig nyúlik vissza, ami­kor egy zavart elméjű gyilkos 16 kisgyermeket lőtt agyon egy dél-skóciai kisváros elemi isko­lájában. (MTI) (TASR/AP-fetvéteH) Iraki milicisták megadják magukat Bászra külvárosában S. O. S. jeleket rajzoltak a homokba, egyikük versírással múlatta az időt A sivatagban felejtettek két amerikai katonát Bagdad/Washington. Két amerikai katona hét napot töltött a dél-iraki sivatag­ban, míg tengerészgyalogos­ok rájuk nem találtak és megmentették őket. A 3. gé­pesített gyalogsági hadosz­tály két karbantartó szerelő­jét a tengerészgyalogság Chinook helikoptere vette észre. Egyelőre nem tudni, egységüknek miért nem tűnt fel távollétük. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Jeffrey Klein és Matthew Koppi a The New York Times tegnapi szá­ma szerint elmondta, hogy egy tiszt lerobbant Humvee típusú te­repjáróját kellett elvontatniuk, miközben a hadosztály északnak vonult. A saját járművük sebes­ségváltója is felmondta a szolgála­tot, ezért egy törzsőrmester az egységüktől parancsba adta ne­kik, hogy maradjanak a helyszí­nen a két járműt őrizve, míg segít­séget küld értük. Eltelt egy nap, két nap és a segítség csak nem érkezett meg. A két kato­na lövészárkot ásott, felváltva tar­tott őrséget éjszaka, és hatalmas S. O. S. jeleket rajzolt a homokba. Koppi őrmester Észak-Karolinából napközben verseket írt feleségé­hez. Élelmük egy részét éhes iraki civileknek adták, akik odamentek hozzájuk kéregetni. Klein őrmester szerint gyanús fe­hér járművek lassítottak le egyné­hányszor a közelükben arab öltö- zékű utasokkal, hogy jobban szem­ügyre vegyék őket, de nem álltak meg. Szaddám Húszéin iraki elnök fidáíjín müicistái, akiket Donald Rumsfeld amerikai védelmi mi­niszter következetesen a rezsim ha­lálosztagainak nevez, hasonló jár­művekben cirkálnak Dél-Irak siva­tagi útjain sebezhető amerikai ka­tonák után kutatva és a helyi síita lakosság hűségét ellenőrizve. A Kentucky államból való Klein őrmester úgy vélekedett, hogy mi- licisták is elhaladhattak mellet­tük, de feltehetően meggondolás­ra késztette őket, hogy az ameri­kaiak fel voltak fegyverezve és jól beásták magukat. A szomjas, éhes, és fáradt katonákat egy hét után egy tengerészgyalogos egy­ség találta meg. Kuvaitba vitték őket orvosi ellenőrzésre, új egyen­ruhát és meleg ételt kaptak, majd felhívhatták családjaikat. „Csodá­latos emberek” - jellemezte Koppit és Kleint parancsnokuk, Richard McPhee ezredes. „Amikor rájuk ta­láltak, egyfolytában azt hajtogat­ták, hogy a lehető leghamarabb vissza szeretnének jutni az alaku­latukhoz, hogy folytathassák a harcot”. (MTI, nol, i-x) Colin Powell nyomatékosan kérte Teheránt, vessen véget a terrorizmus segítésének Felelősségteljes viselkedést vár az USA MTFJELENTÉS Washington. Colin Powell amerikai külügyminiszter felszólította Szíri­át: szüntesse be „terrorcsoportok­nak” és az iraki rezsimnek nyújtott támogatását. Az amerikai zsidóság befolyásos lobbicsoportja, az Amerikai-izraeli Közügyek Bizottsága (AIPAC) előtt vasárnap este elhangzott beszédé­ben Powell kijelentette: Washington „felelősségteljesebb viselkedést” vár el az Egyesült Államok megítélése szerint „nyugtalanságra okot adha­tó” más államoktól, így Irántól is. Nyomatékosan kérte Teheránt, hogy ne törekedjen tömegpusztító fegyve­rek beszerzésére és gyártókapacitá­suk kiépítésére, illetve vessen véget a terrorizmus segítésének. Felszólí­totta az izraeli és palesztin vezető­ket, hogy tegyenek komoly lépése­ket a béke irányába. Az új izraeli kor­mány megalakulása és a mérsékelt Mahmud Abbasz palesztin kor­mányfőnek történt kinevezése után úgy vélekedett: most ismét van lehe­tőség az előrelépésre. Megerősítette George W. Bush amerikai elnöknek a palesztin állam megalakulását pártoló álláspontját, figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a palesztinok ál­tal alkalmazott terror nem egyeztet­hető össze Bush elképzelésével. Is­mételten kérte a betelepítések leállí­tását a Gázai övezetben és a Jordán folyó nyugati partján, amit az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint visszafogottan fogadott a több ezres közönség, sőt néhányan pfujoltak. Powell - aki az 1991-es öbölháborű alatt a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke volt - megerő­sítette, hogy a Bush-kormányzatnak eltökélt szándéka Szaddám Húszéin iraki államfő hatalmának megdön­tése, és az al-Kaida terrorhálózat el­leni támadások lankadatlan folyta­tása a világ bármely pontján. „Szíria most döntő választás előtt áll” - közölte Powell két nappal azu­tán, hogy a Pentagon nyüvánosságra hozta: Szíriából hadfelszerelések ér­keznek Irakba. „Folytathatja terror- csoportok és Szaddám Húszéin haló­dó rendszerének támogatását, vagy elkezdhet egy eltérő és reménytelje- sebb irányvonalat” - mondta. „Bármelyik mellett is dönt, Szíriát terheli a felelősség választásáéit és a következményekért” - fűzte hozzá. Két ember meghalt, egy súlyosan megsebesült Csehországi bányaomlás MnnHBiBNrrés Prága. Kát bányász életét vesztet­te, egy pedig súlyosan megsebesült vasárain, anúkrar Eszak-Morvaor- szágban egy feketeszénbányában beoatítaít egy tárna - jelentette be tegnap Soma Bradácová regionális fendőtrsegi! sznvrvő. Egy héten bel© ez már a második tánaonaMs az ostrava-karvinái szÓMmedenee Dúl CSA bányájá­ban. A múlt héten két személy sé­rülést szenvedett, de áldozatok nem voltak. A sebesültet az ostra- vai kórházban ápolják, az orvosok szerint már túl van az életveszé­lyen. A tárnaomlásokat szakértők vizsgálják, s a rendőrség szerint egyelőre nincs nyoma annak, hogy a tragédiát emberi gondatlanság okozta volna. Az ostrava-karvinái szénmedencé­ben idén már öt bányász halt meg munkahelyi balesetek következté­ben. Szerfoia-Montenegrót felveszik az Európa Tanácsba Ratifikált ET-statútum MTI Bl-R Szerbia-Montenegró partawnenrje tegnap ratifikálta az Etnőpa Tanács statútumát, és ez­zel eühámuftt az utolsó akadály, hogy az országot április 3-án fel­vegyék a szervezet tagjai közé. A törvényhozás szinte egyhangúlag fogadta el az ET alapszabályát, a ratifikációs törvényt 103 képvise­lő támogatta hat ellenében. Gorám Svtiamcmcs külügyminisz­ter a parianmemti vitában azt han­goztatta, hogy az ET-be való felvé­tel az első lépés az Európai Unió­hoz valói csatlakozás folyamatá­ban'. Szerinte az ET-be való felvé­tel efcősorban azért fontos, mert attól kezdve az ország állampol­gárai szántára védelmet nyújt a strasbourgi emberi jogi bíróság is. Jugoszlávia rögtön a milosevicsi uralom bukása után, már 2000 novemberében kérte hivatalosan felvételét az Európa Tanácsba, de a szervezet a csatlakozás feltételé­ül szabta a két jugoszláv tagköz­társaság közötti államjogi viszony rendezését. Ez a folyamat azonban vontatot­tan haladt, a jugoszláv parlament csak idén, február 4-én fogadta el az új államközösség alkotmányát. Ezzel a két tagköztársaság új ál­lamalakulatot teremtett Szerbia- Montenegró néven. Az országnak eddig csak megfi­gyelői státusa volt a szervezetben. Az ET április 3-án, csütörtökön ve­szi fel tagjai közé Szerbia-Monte- negrót. Palesztinok tüzet nyitottak egy izraeli ellenőrző pontra Kétórás összecsapás MUHR Gáza. Két palesztin fegyveres éle­tét vesztette vasárnap késő este iz- raeh katonákkal vívott összecsa­pásban Beit Hamm térségében, egy pedig Utocarim közelében. Az izraeli katonai rádió szerint egy csapat palesztin tüzet nyitott egy, a gázai övesett© északkeletre, a ha­tár kozeiéheii létesített izraeli el­lenőrző pontra, de az izraeli kato­nák visszaverték a támadást. A rá­dió nem adott hírt palesztin sebe­sültekről, sem az izraeliek esetle­ges veszteségeiről. Szem- és fültanúk szerint az össze­csapás mintegy két órán át tartott. Az izraeli hadsereg a lövöldözés ki­törésekor nyolc harckocsit és két Apache helikoptert küldött az izra­eli állás védelmére. „Átmeneti dolognak" nevezte a nyolcak levelét Verheugen: Amerika ne osztogasson parancsokat MHimS/itOGLALÓ Berlin. Günter Verheugen, az Eu­rópai Um© bővítési biztosa egy tegnap* iintetjiiban átmeneti do­lognak nevezte a nyolcak levelét és a vikmLtasii tízek nyilatkozatát, s kijelentette:: a közép- és kelet-eu­rópaiak nem akarjak, hogy bárki is marakodjjcm! miattuk. „A myokak levele vagy a vilniusi felhívás, az amerikaiakkal való szolidaritásra átmeneti dolog volt. Egyes kelet-európaiak meg akar­ták «künn a NATQ-ba való belépés esäyotL A kefet-európaiak nem akarjiák, hogy az egyik oldalon az amerikaiak, a másik oldalon egyes nyugat-európaiak marakodjanak rajtuk. Közös külpolitikát akar­nak. Bdlepésük az Ell-ba a közös külpolitikát célzó erőfeszítéseket inkább erősíteni fogja” - közölte Verheugen a Die Welt című német lap tegnapi számában megjelent interjújában. A bővítési biztos úgy vélekedett, hogy Európában még sosem bírál­ták ennyire az amerikai politikát. A fejlett demokráciák képesek megakadályozni, hogy a bírálat­hullám Amerika-ellenességbe csapjon át. Az ember nem az Ame- rika-ellenesség révén válik jó eu­rópaivá, mint ahogy nem rossz eu­rópai az, aki a jelenlegi amerikai kormányzat politikája ellen for­dul. A felosztás „új” és „régi” Eu­rópára ostoba és veszélyes. Az Egyesült Államoknak vissza kelle­ne térnie a multilaterális és part­neri cselekvés múltban sikeres módszereihez, s nem kellene pa­rancsokat osztogatnia az európai­aknak - mondta az EU bővítési biztosa. Valéry Giscard d'Estaing, az EU konventjének elnöke változásokat javasol a külpolitikai kérdések kezelésében is Ártatlannak vallja magát Európai Függetlenségi Nyilatkozatra lenne szükség MTI-HÍR Brüsszel. Az Európai Unió jövőjé­nek alapelveiről tanácskozó testület, a konvent elnöke, Valéry Giscard d’Estaing azt javasolja, hogy a ké­szülő európai alkotmány szövegébe foglaljanak egy olyan szakaszt, amely lényegében európai függet­lenségi nyüatkozatnak tekinthető. Néhány tagállam magatartása - ma­gyarázza Giscard d’Estaing, egykori francia köztársasági elnök a javasla­tot - felveti az EU-n belüli összetar­tás kérdését. Fokozatosan el kellene jutni az EU-n belüli szolidaritás egy olyan szintjére, ahol vitás helyzetek­ben az unió - a közösség egészének - szempontja nyíltan vállalt és hir­detett elsőbbséget élvez. Jelenleg még sok tagállam a nemzeti szem­pontoknak igyekszik elsőbbséget biztosítani. „Nekünk Európát európaivá kell termünk. Az Európai Uniónak meg kell határoznia önmagát mint önál­ló politikai egységet a XXI. század­ban. Ez az EU nem függhet a tagál­lamok pillanatonként változó politi­kai irányvonalától, sem az egyes tagállamoknak az Amerikai Egye­sült Államok részéről élvezett támo­gatásától. A legtöbb európai vezető ugyanakkor egyetért abban, hogy az EU megerősödésének nem az Egyesült Államokkal való rivalizá­lás éleződésének irányába kell ha­ladnia, hanem olyan irányba, hogy az EU az USA számára erősebb, je­lentősebb szövetséges legyen” — mondta. Addig is, amíg e hosszú távú prog­ram megvalósul, a konvent változá­sokat javasol a külpolitikai kérdések kezelésében. Ezek szerint az EU kül­ügyminiszteri feladatokat ellátó tag­ja széles jogkört kap, és javaslatait csak a tagok jelentős hányadának együmes, fellépése vei heti el, egy-két tagaHam eiemfcezése ehhez nem llesz elegendői. A külügyminiszter jog©fasam©t kérdésében Valéry Gis- caná d'Estaing szerint az állam- és tainnnáBryffiik kutae e célból összehí­vandó' csúcsértekezletének kellene (finnem. Az iraki válság; egyik tanulsága: az európai) közvéleménynek nagyobb súlya lebet a kranvent további mun­kájában, mint azt korábban gon- dbtoJk - áH^átotta meg az AFP francia hírügynökségnek adott in- tarpuiami az egykori francia köztár­sasági dtasák. Markovics mosakodik Belgrád. Mira Markovics, a volt ju­goszláv elnök, Szlobodan Milo­sevics felesége határozottan cáfol­ja, hogy bármi köze volt Ivan Sztambolics volt szerb elnök meg­gyilkolásához. Belgrádi kormány­körökben és a sajtóban ugyanakkor szinte kész tényként kezelik, hogy az egykori elnöki házaspár utasítá­sára végezték ki Sztambolicsot. Markovics a „hazug és undorító” vádakat a politikai másként gon­dolkodókkal szembeni megtorlás­nak nevezte. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents