Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-15 / 88. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 15. Riport A magas munkanélküliséggel sújtott régióban jövedelemkiegészítésként sokan ismét szívesen foglalkoznának a gyógynövény termesztésével, ám nem éri meg Importáruból kiviteli cikk is lehetne a majoránna Bratkó Tibor: Nagyon szomorú, hogy az utóbbi években már csak egy-másfél tonnát tudtunk felvásárolni (Vas Gyula felvétele) Marcelházán és környékén nagy hagyománya van a majoránnatermesztésnek. Már a két háború között is termesztették, majd évtizedeken keresztül ebben a nagyközségben vásárolták fel és tisztították szinte a teljes szlovákiai termést. Ez évente körülbelül 120 tonnát tett ki, és egész Csehszlovákiát el tudták látni jó minőségű majoránnával. V. KRASZNICA MELITTA Mint általában a hazai zöldségtermesztés, a majoránnatermesztés is az ország kettéválásával egyidejűleg került lejtőre, és ma alig foglalkozik valaki ezzel a növénnyel. Az ok: külföldről olyan áron hozzák be a majoránnát, amivel a hazai gazdálkodók a magas termelési költségek miatt képtelenek felvenni a versenyt. Igaz, a minősége meg sem közelíti a hazait, ám ezzel nemigen szoktak törődni a kereskedők és a feldolgozók, számukra a beszerzési ár a mérvadó. Pedig a majoránnatermesztés iránt továbbra is van érdeklődés, a magas munkanélküliséggel sújtott régióban legalább jövedelemkiegészítésként sokan ismét szívesen foglalkoznának vele. Hiszen az éghajlati feltételek adottak, a szakmai tudás és a munkakedv is megvan. A jelenlegi felvásárlási ár mellett viszont ráfizetéses a termelés, így hiába az akarat, a tudás és a hagyomány. Ezen az áldatlan helyzeten szeretne változtatni Bratkó Tibor, a szlovákiai kertészszövetség marcelházi alapszervezetének elnöke, aki évek óta foglalkozik a majoránna termesztésével és helyi felvásárlásával. „Nagyon szomorú, hogy a 10-15 évvel ezelőtt felvásárolt 120 tonnával szemben az utóbbi években már csak egy-másfél tonnát tudtunk felvásárolni - mondta. - Itt áll a tisztító is kihasználatlanul, pedig egyenesen erre a célra építtette a kertészszövetség. Hatvankoronás kilónkénti felvásárlási ár mellett azonban kész ráfizetés a majoránnatermesztés. Ennyiért jön be hozzánk ugyanis Csehországon keresztül az Egyiptomban termelt majoránna, és ennél a feldolgozók, a csomagolással foglalkozó vállalkozók nem hajlandóak nekünk se többet fizetni. Pedig a kettő minőségét össze se lehet hasonlítani. Elég, ha valaki kicsomagolja a boltban kapható majoránnát, egyből érzi, pontosabban nem érzi azt a jellegzetes illatot és aromát, amit a hazai majoránnánál megszokhatott. Mert a boltban már évek óta a behozatalból származó terményt kapja.” Bratkó Tibort a mai napig számtalan potenciális termelő keresi fel, aziránt érdeklődve, mikor foghatnak újra hozzá a majoránnavetéshez. Ó azonban semmi jóval nem tudja biztatni őket. Ezért elhatározta, hogy a kertész- kedők nevében személyesen Simon Zsolt földművelésügyi minisztertől kér segítséget, illetve tanácsot. A minisztériumba eljuttatott levelére azonban - amelyben meghívta községükbe, a kertészszövetség gyűlésére a tárca vezetőjét - választ sem kapott. „Elsősorban azt szerettük volna megkérdezni a miniszter úrtól, hogy van-e valamilyen mód a majoránnatermesztés állami támogatására, illetve, hogy hozzá tudna- e járulni a tárca a felvásárlási árhoz - részletezte Bratkó Tibor. - A dotációs irányelvekben szereplő, hektáronkénti 3000 koronás támogatás ugyanis nagyon kevés, főleg úgy, hogy az 60 koronás felvásárlási árral párosul. Legalább 90-100 koronás kilónkénti ár kellene ahhoz, hogy ne legyen ráfizetéses a termelés. A majoránnából hektáronként 1, jó esetben 1,3 tonna termést lehet nyerni. Miközben rendkívül munkaigényes a termesztése, a vetéstől kezdve a palántanevelésen és ültetésen keresztül a betakarításig és szárításig. Mert a szárítást is mindenki maga végzi, padlásokon, szérűben, hiszen akkor marad meg a szép zöldes színe és jellegzetes aromája, ha nem mesterséges úton szárítják.” Bratkó Tibor arra is rámutatott, hogy a majoránnából importáru helyett kiviteli cikk is válhatna, ha a termelőket nagyobb mértékben támogatná az állam. És ennek a támogatásnak elsősorban a költségekkel arányos felvásárlási árakban kellene megmutatkoznia. A földművelésügyi minisztériumban csupán annyit sikerült megtudnunk, hogy a dotációs irányelvek alapján a majoránna, mint gyógynövény termesztését valóban hektáronként 3000 koronával támogatja az állam. Azt is csak abban az esetben, ha az igénylő bejegyzett mezőgazdasági gazdálkodj, vagy vállalkozó és legalább 3 hektárnyi szántóföldet művel. Azok a marcelházi és környékbeli kistermelők viszont, akik jövedelemkiegészítésként szeremének majoránnával foglalkozni, többségükben egyik feltételt sem teljesítik. És ha teljesítenék, akkor sem lehetnének biztosak benne, hogy valóban hozzájutnak a támogatáshoz, hiszen az állami dotáció nem jár alanyi jogon. Vagyis az igénylő vagy megkapja, vagy nem. A magát megnevezni nem kívánó minisztériumi alkalmazott elismerte, hogy a háromezer korona állami támogatás a majoránna esetében rendkívül alacsony, hiszen termesztése nagyon munkaigényes. „Ennek az összegnek legalább 2,5-3-szoro- sával kellene támogatni termesztését” - tette hozzá. A felvásárlási ár kiegészítésére pedig egyáltalán nincs lehetőség. Úgy tűnik tehát, hogy az államnak ebben az esetben is jobban megéri külföldről behozni olyan árut - és ezzel természetesen növelni az ország külkereskedelmi hiányát -, amelyet itthon is meg tudnánk termelni. Sőt, amit még mi szállíthatnánk külföldre. A hazai termelő pedig inkább nyugodjon bele, hogy munkájára és terményére nincs szükség. Logikát ebben senki ne keressen ... Bár az emberek kezdetben idegenkedtek ettől a megoldástól, Érsekújvárban az ország első magánkrematóriumában túl vannak a hatvanadik hamvasztáson Örök vita tárgya, ki hogyan képzeli el a végső búcsút SZÁZ ILDIKÓ Az emberi holttest elégetése, ha nem is kizárólagos, de általánosan elfogadott volt az ókortól kezdve. Nem volt ismeretlen a zsidó vallásban sem, ahol azonban inkább büntetésként alkalmazták. A keresztények kezdettől fogva földbe temették halottaikat. A francia forradalom után a felvilágosult polgárság körében esztétikai, pszichológiai, gazdasági okokból vetődött fel a hamvasztás gondolata. A katolikus egyház csak 1964-ben minősítette megengedhetőnek a hamvasztást, a protestánsok sem ellenezték a temetkezés ilyenfajta módját. Szlovákiában eddig Pozsonyban, Besztercebányán és Kassán volt krematórium. Tavaly évvégén Érsekújvárban egy helyi temetkezési vállalkozó próbaüzembe helyezte az ország első magánkrematóriumát, melyet a város vezetésének, valamint az egyházak képviselőinek jelenlétében néhány héttel ezelőtt adtak át hivatalosan. Értesüléseink szerint azóta Zsolnán megnyitották az ország második magánkrematóriumát is. A krematóriumok műszaki felszerelését forgalmazó Tabo Olo- mouc cég képviselői szerint korszerű, teljesen automatizált berendezést helyeztek próbaüzembe Érsekújvárban, mely a környezetvédelemmel kapcsolatos legszigorúbb feltételeknek is megfelel. Csaknem két évvel ezelőtt egy komáromi valamint egy érsekújvári vállalkozó nyújtotta be külön-kü- lön a pályázatát magánkrematórium megnyitására. A város képvi- selő-testülete az érsekújvári Molnár János elképzelését tartotta elfogadhatóbbnak. A lakosoknak hat hetük volt arra, hogy az ezzel kapcsolatos kétségeiket kifejtsék. Mivel senki sem talált kivetnivalót az elképzelésben, a városszéli temető szomszédságában tavaly év végén hamvasztottak először. „1990-ben lettem temetkezési vállalkozó, és néhány évvel ezelőtt kezdtem foglalkozni a gondolattal, hogy magánkrematóriumot hozzak létre városunkban. Az emberek kezdetben idegenkedtek ettől a megoldástól, miközben a közelebbi és távolabbi régiókból: Nyitráról, Komáromból, Léváról, Vágsellyéről, Galántáról kerestek fel az elhunytjuk hamvasztását kérő hozzátartozók. Majd a környékbeliek közül is többen úgy vélték, ilyen módon is búcsúzhatnak, illetve adózhatnak elhunyt hozzátartozójuk emlékének” - fogad Molnár János, a magánkrematórium üzemeltetője. Elmondja, a szertartás hamvasztás- kor is a hagyományoshoz hasonlóan, a temető dísztermében zajlik, majd a koporsót autóba teszik, hogy a néhány méterre található krematóriumba szállítsák. Ide a hozzátartozók már nem kísérik el halottjukat. A hamvakat az urnában később kapják meg, eddig egy távoli család akadt csak, mely a temetés után megvárta a hamvasztást, és magával vitte szerettük hamvait annak szülőhelyére. Az idősebb lakosok még jól tudják, hogy a hatvanas évekig a katolikus egyház tiltotta a kremációt, ezzel is magyarázható, hogy ennyi év elmúltával is idegenkedve fogadják. Hiszen őseik, éppúgy mint ők a szeretteiktől, a sorra távozó barátoktól, hagyományos módon búcsúztak, visszaadták testüket az anyaföldnek. A hamvasztást választók azonban például azzal érvelnek, hogy Lengyelországban, ahol közismerten katolikus a lakosság jelentős hányada, ma már hat krematórium van az országban. Ugyanakkor az anyagi szempontok sem mellékesek. A búcsúztatásnak ez a formája körülbelül hétezer koronába kerül, tehát több mint ötezer koronával kevesebbe, mint a hagyományos temetés. Ha egyházi szertartást kérnek, a terem bérlésével együtt még közel kétezer korona kiadásuk lesz. A hozzátartozónak azonban sírhely megvételére, emlékmű elkészítésére már nincs gondja. Bajcson egy alkalommal az urna mellett tartották meg az egyházi szertartást úgy, hogy az elhunyt hamvai mellé virágdíszt helyeztek. A városban a próbaüzemeltetés óta akadnak, akik aggodalommal lesik a krematórium kéményét. Korábban ugyan nem tiltakoztak a hamvasztó létrehozása ellen, de később néhány lakos aggódni kezdett, hátha szennyezni fogja a környezetet, a kertjeiket. Megtudtuk, többnyire az esti, éjszakai órákban, egyszerre 6-8 elhunytat hamvasztanak, a környezetvédelmi tárca és az ornitológusok szervezete egyaránt jóváhagyta a berendezés működését. „Ami engem illet, polgári temetést szeretnék, és a hamvasztástól sem zárkóznánk el a férjemmel. Ám szerintem nem igazán esztétikus itt Érsekújvárban a fal, ahová az urnák kerülnek. Nincs parkosítva, fákkal beültetve ez a rész, holott virágokkal is díszíthetnék! A hozzátartozók más-más emléktáblát választanak, zavaró és nem szép a panelfal, ráadásul nincs hová helyezni a virágot, a koszorút az ide látogatóknak!” - mondja a temetőben egy Nyitráról a városba látogató nyugdíjas hölgy, aki az elhunyt rokon halálának évfordulóján szerette volna elhelyezni az emlékezés virágait, de azok nem fértek be az erre kijelölt rekeszbe. „A pozsonyi krematóriumhoz hasonlóan az újvári temetőben is egy úgynevezett urnaliget létrehozását tervezzük, szökő- kúttal, angol pázsittal, ahol a hozzátartozók szétszórhatnák a hamvakat, és mutatós gránit- vagy márványtáblával emlékeznének halot- tukra” - tudorn meg a temetkezési vállalkozótól. Ő szívesen vállalna gondnokságot a városi temető felett is. Parkosítaná, és biztonsági kamerákat szerelne a bejáratokhoz, ezzel akadályozva meg, hogy koszorúkat, virágokat lopjanak a temetőből. Bizonyára mindenkiből más-más érzéseket vált ki a kérdés, vajon elhunyt hozzátartozója számára kérné-e a hamvasztást, vagy sem. S végrendeletében vajon kívánná-e, hogy teste így kerüljön vissza az anyaföldbe? A hozzátartozók nagy része az urnát a temető által kínált nyughelyre - ez esetben betonfalba - helyezi, de ma már akadnak, akik erre alkalmas kerámiaserlegben, otthon tartják rokonuk földi maradványait. A henger alakú urna körülbelül tíz kiló. Ennyi maradhat belőlünk. Már a Halotti beszéd és könyörgés is emlékeztet arra, hogy por és hamu vagyunk. Mindenkinek maradjon a legszemélyesebb magánügye, milyen módon szeretné a szeretett elhunyt testét végső nyugalomra helyezni. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT; MELEG, 16-21 fok ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 06.05-kor - nyugszik 19.40-kor A Hold kel 17.58-kor - nyugszik 05.47-kor A Duna vízállása - Pozsony: 300, változatlan; Medve: 110, apad; Komárom: 215, árad; Párkány: 150, árad. Többnyire derült lesz az égbolt, némi felhősödés délelőtt délen, délután nyugaton várható. A legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 21 fok között alakul. Gyenge, keleten északi irányú szél 3 és 6 m/s közötti sebességgel. Éjszaka a levegő hőmérséklete 5 és 1 fok közé csökken. A holnapi időjárást az ország feletti magas nyomású levegő befolyásolja. Továbbra is többnyire derült égbolt várható, a legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 20 fok között alakul, északon legfeljebb 13 fokra számíthatunk. TUNISZ Kedvező hatású időjárásra számíthatunk. Nagyobb a szellemi és fizikai teherbírásunk, jó az összpontosító készségünk. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők tartsák be az orvosi előírásokat. A változékony időjárású területeken gondot okozhat a vérnyomás hirtelen ingadozása. Az alacsony vérnyomásúakat migrénes fejfájás gyötörheti. A reumatikus és mozgásszervi betegségek miatt valószínűleg csak enyhébb fájdalmat érzünk majd. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk. Holnap jM í) Ü T ü '& ♦ A mag ♦ Malacka, a hős ♦ Már letölthető a Mátrix 2.
