Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-15 / 88. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 15. Riport A magas munkanélküliséggel sújtott régióban jövedelemkiegészítésként sokan ismét szívesen foglalkoznának a gyógynövény termesztésével, ám nem éri meg Importáruból kiviteli cikk is lehetne a majoránna Bratkó Tibor: Nagyon szomorú, hogy az utóbbi években már csak egy-másfél tonnát tudtunk felvásárolni (Vas Gyula felvétele) Marcelházán és környékén nagy hagyománya van a ma­joránnatermesztésnek. Már a két háború között is ter­mesztették, majd évtizede­ken keresztül ebben a nagy­községben vásárolták fel és tisztították szinte a teljes szlovákiai termést. Ez évente körülbelül 120 tonnát tett ki, és egész Csehszlovákiát el tudták látni jó minőségű ma­joránnával. V. KRASZNICA MELITTA Mint általában a hazai zöldségter­mesztés, a majoránnatermesztés is az ország kettéválásával egy­idejűleg került lejtőre, és ma alig foglalkozik valaki ezzel a nö­vénnyel. Az ok: külföldről olyan áron hozzák be a majoránnát, ami­vel a hazai gazdálkodók a magas termelési költségek miatt képtele­nek felvenni a versenyt. Igaz, a minősége meg sem közelíti a hazait, ám ezzel nemigen szoktak törődni a kereskedők és a feldolgozók, szá­mukra a beszerzési ár a mérvadó. Pedig a majoránnatermesztés iránt továbbra is van érdeklődés, a magas munkanélküliséggel sújtott régió­ban legalább jövedelemkiegészítés­ként sokan ismét szívesen foglalkoz­nának vele. Hiszen az éghajlati felté­telek adottak, a szakmai tudás és a munkakedv is megvan. A jelenlegi felvásárlási ár mellett viszont ráfize­téses a termelés, így hiába az akarat, a tudás és a hagyomány. Ezen az ál­datlan helyzeten szeretne változtat­ni Bratkó Tibor, a szlovákiai kertész­szövetség marcelházi alapszerveze­tének elnöke, aki évek óta foglalko­zik a majoránna termesztésével és helyi felvásárlásával. „Nagyon szo­morú, hogy a 10-15 évvel ezelőtt fel­vásárolt 120 tonnával szemben az utóbbi években már csak egy-másfél tonnát tudtunk felvásárolni - mond­ta. - Itt áll a tisztító is kihasználatla­nul, pedig egyenesen erre a célra építtette a kertészszövetség. Hat­vankoronás kilónkénti felvásárlási ár mellett azonban kész ráfizetés a majoránnatermesztés. Ennyiért jön be hozzánk ugyanis Csehországon keresztül az Egyiptomban termelt majoránna, és ennél a feldolgozók, a csomagolással foglalkozó vállalko­zók nem hajlandóak nekünk se töb­bet fizetni. Pedig a kettő minőségét össze se lehet hasonlítani. Elég, ha valaki kicsomagolja a boltban kap­ható majoránnát, egyből érzi, pon­tosabban nem érzi azt a jellegzetes illatot és aromát, amit a hazai majo­ránnánál megszokhatott. Mert a boltban már évek óta a behozatalból származó terményt kapja.” Bratkó Tibort a mai napig számtalan poten­ciális termelő keresi fel, aziránt ér­deklődve, mikor foghatnak újra hoz­zá a majoránnavetéshez. Ó azonban semmi jóval nem tudja biztatni őket. Ezért elhatározta, hogy a kertész- kedők nevében személyesen Simon Zsolt földművelésügyi minisztertől kér segítséget, illetve tanácsot. A mi­nisztériumba eljuttatott levelére azonban - amelyben meghívta köz­ségükbe, a kertészszövetség gyűlé­sére a tárca vezetőjét - választ sem kapott. „Elsősorban azt szerettük volna megkérdezni a miniszter úr­tól, hogy van-e valamilyen mód a majoránnatermesztés állami támo­gatására, illetve, hogy hozzá tudna- e járulni a tárca a felvásárlási árhoz - részletezte Bratkó Tibor. - A dotá­ciós irányelvekben szereplő, hektá­ronkénti 3000 koronás támogatás ugyanis nagyon kevés, főleg úgy, hogy az 60 koronás felvásárlási árral párosul. Legalább 90-100 koronás kilónkénti ár kellene ahhoz, hogy ne legyen ráfizetéses a termelés. A ma­joránnából hektáronként 1, jó eset­ben 1,3 tonna termést lehet nyerni. Miközben rendkívül munkaigényes a termesztése, a vetéstől kezdve a palántanevelésen és ültetésen ke­resztül a betakarításig és szárításig. Mert a szárítást is mindenki maga végzi, padlásokon, szérűben, hiszen akkor marad meg a szép zöldes szí­ne és jellegzetes aromája, ha nem mesterséges úton szárítják.” Bratkó Tibor arra is rámutatott, hogy a ma­joránnából importáru helyett kivite­li cikk is válhatna, ha a termelőket nagyobb mértékben támogatná az állam. És ennek a támogatásnak elsősorban a költségekkel arányos felvásárlási árakban kellene meg­mutatkoznia. A földművelésügyi minisztérium­ban csupán annyit sikerült megtud­nunk, hogy a dotációs irányelvek alapján a majoránna, mint gyógynö­vény termesztését valóban hektá­ronként 3000 koronával támogatja az állam. Azt is csak abban az eset­ben, ha az igénylő bejegyzett mezőgazdasági gazdálkodj, vagy vállalkozó és legalább 3 hektárnyi szántóföldet művel. Azok a marcel­házi és környékbeli kistermelők vi­szont, akik jövedelemkiegészítés­ként szeremének majoránnával fog­lalkozni, többségükben egyik felté­telt sem teljesítik. És ha teljesítenék, akkor sem lehetnének biztosak ben­ne, hogy valóban hozzájutnak a tá­mogatáshoz, hiszen az állami dotá­ció nem jár alanyi jogon. Vagyis az igénylő vagy megkapja, vagy nem. A magát megnevezni nem kívánó mi­nisztériumi alkalmazott elismerte, hogy a háromezer korona állami tá­mogatás a majoránna esetében rendkívül alacsony, hiszen termesz­tése nagyon munkaigényes. „Ennek az összegnek legalább 2,5-3-szoro- sával kellene támogatni termeszté­sét” - tette hozzá. A felvásárlási ár kiegészítésére pedig egyáltalán nincs lehetőség. Úgy tűnik tehát, hogy az államnak ebben az esetben is jobban megéri külföldről behozni olyan árut - és ezzel természetesen növelni az or­szág külkereskedelmi hiányát -, amelyet itthon is meg tudnánk ter­melni. Sőt, amit még mi szállíthat­nánk külföldre. A hazai termelő pe­dig inkább nyugodjon bele, hogy munkájára és terményére nincs szükség. Logikát ebben senki ne ke­ressen ... Bár az emberek kezdetben idegenkedtek ettől a megoldástól, Érsekújvárban az ország első magánkrematóriumában túl vannak a hatvanadik hamvasztáson Örök vita tárgya, ki hogyan képzeli el a végső búcsút SZÁZ ILDIKÓ Az emberi holttest elégetése, ha nem is kizárólagos, de általánosan elfogadott volt az ókortól kezdve. Nem volt ismeretlen a zsidó vallás­ban sem, ahol azonban inkább büntetésként alkalmazták. A ke­resztények kezdettől fogva földbe temették halottaikat. A francia for­radalom után a felvilágosult pol­gárság körében esztétikai, pszicho­lógiai, gazdasági okokból vetődött fel a hamvasztás gondolata. A ka­tolikus egyház csak 1964-ben minősítette megengedhetőnek a hamvasztást, a protestánsok sem ellenezték a temetkezés ilyenfajta módját. Szlovákiában eddig Po­zsonyban, Besztercebányán és Kas­sán volt krematórium. Tavaly évvégén Érsekújvárban egy helyi temetkezési vállalkozó pró­baüzembe helyezte az ország első magánkrematóriumát, melyet a város vezetésének, valamint az egyházak képviselőinek jelenlété­ben néhány héttel ezelőtt adtak át hivatalosan. Értesüléseink szerint azóta Zsolnán megnyitották az or­szág második magánkrematóriu­mát is. A krematóriumok műszaki felszerelését forgalmazó Tabo Olo- mouc cég képviselői szerint kor­szerű, teljesen automatizált beren­dezést helyeztek próbaüzembe Ér­sekújvárban, mely a környezetvé­delemmel kapcsolatos legszigo­rúbb feltételeknek is megfelel. Csaknem két évvel ezelőtt egy ko­máromi valamint egy érsekújvári vállalkozó nyújtotta be külön-kü- lön a pályázatát magánkrematóri­um megnyitására. A város képvi- selő-testülete az érsekújvári Mol­nár János elképzelését tartotta el­fogadhatóbbnak. A lakosoknak hat hetük volt arra, hogy az ezzel kap­csolatos kétségeiket kifejtsék. Mi­vel senki sem talált kivetnivalót az elképzelésben, a városszéli temető szomszédságában tavaly év végén hamvasztottak először. „1990-ben lettem temetkezési vállalkozó, és néhány évvel ezelőtt kezdtem fog­lalkozni a gondolattal, hogy ma­gánkrematóriumot hozzak létre városunkban. Az emberek kezdet­ben idegenkedtek ettől a megol­dástól, miközben a közelebbi és tá­volabbi régiókból: Nyitráról, Ko­máromból, Léváról, Vágsellyéről, Galántáról kerestek fel az elhunyt­juk hamvasztását kérő hozzátarto­zók. Majd a környékbeliek közül is többen úgy vélték, ilyen módon is búcsúzhatnak, illetve adózhatnak elhunyt hozzátartozójuk emléké­nek” - fogad Molnár János, a ma­gánkrematórium üzemeltetője. El­mondja, a szertartás hamvasztás- kor is a hagyományoshoz hasonló­an, a temető dísztermében zajlik, majd a koporsót autóba teszik, hogy a néhány méterre található krematóriumba szállítsák. Ide a hozzátartozók már nem kísérik el halottjukat. A hamvakat az urná­ban később kapják meg, eddig egy távoli család akadt csak, mely a te­metés után megvárta a hamvasz­tást, és magával vitte szerettük hamvait annak szülőhelyére. Az idősebb lakosok még jól tudják, hogy a hatvanas évekig a katolikus egyház tiltotta a kremációt, ezzel is magyarázható, hogy ennyi év el­múltával is idegenkedve fogadják. Hiszen őseik, éppúgy mint ők a sze­retteiktől, a sorra távozó barátoktól, hagyományos módon búcsúztak, visszaadták testüket az anyaföld­nek. A hamvasztást választók azon­ban például azzal érvelnek, hogy Lengyelországban, ahol közismer­ten katolikus a lakosság jelentős há­nyada, ma már hat krematórium van az országban. Ugyanakkor az anyagi szempontok sem melléke­sek. A búcsúztatásnak ez a formája körülbelül hétezer koronába kerül, tehát több mint ötezer koronával kevesebbe, mint a hagyományos te­metés. Ha egyházi szertartást kér­nek, a terem bérlésével együtt még közel kétezer korona kiadásuk lesz. A hozzátartozónak azonban sírhely megvételére, emlékmű elkészítésé­re már nincs gondja. Bajcson egy al­kalommal az urna mellett tartották meg az egyházi szertartást úgy, hogy az elhunyt hamvai mellé vi­rágdíszt helyeztek. A városban a próbaüzemeltetés óta akadnak, akik aggodalommal lesik a krematórium kéményét. Koráb­ban ugyan nem tiltakoztak a ham­vasztó létrehozása ellen, de később néhány lakos aggódni kezdett, hát­ha szennyezni fogja a környezetet, a kertjeiket. Megtudtuk, többnyire az esti, éjszakai órákban, egyszerre 6-8 elhunytat hamvasztanak, a környezetvédelmi tárca és az orni­tológusok szervezete egyaránt jó­váhagyta a berendezés működését. „Ami engem illet, polgári temetést szeretnék, és a hamvasztástól sem zárkóznánk el a férjemmel. Ám sze­rintem nem igazán esztétikus itt Ér­sekújvárban a fal, ahová az urnák kerülnek. Nincs parkosítva, fákkal beültetve ez a rész, holott virágok­kal is díszíthetnék! A hozzátartozók más-más emléktáblát választanak, zavaró és nem szép a panelfal, rá­adásul nincs hová helyezni a virá­got, a koszorút az ide látogatók­nak!” - mondja a temetőben egy Nyitráról a városba látogató nyugdí­jas hölgy, aki az elhunyt rokon halá­lának évfordulóján szerette volna el­helyezni az emlékezés virágait, de azok nem fértek be az erre kijelölt rekeszbe. „A pozsonyi krematóri­umhoz hasonlóan az újvári te­metőben is egy úgynevezett urnali­get létrehozását tervezzük, szökő- kúttal, angol pázsittal, ahol a hozzá­tartozók szétszórhatnák a hamva­kat, és mutatós gránit- vagy már­ványtáblával emlékeznének halot- tukra” - tudorn meg a temetkezési vállalkozótól. Ő szívesen vállalna gondnokságot a városi temető felett is. Parkosítaná, és biztonsági kame­rákat szerelne a bejáratokhoz, ezzel akadályozva meg, hogy koszorúkat, virágokat lopjanak a temetőből. Bizonyára mindenkiből más-más ér­zéseket vált ki a kérdés, vajon el­hunyt hozzátartozója számára kér­né-e a hamvasztást, vagy sem. S vég­rendeletében vajon kívánná-e, hogy teste így kerüljön vissza az anyaföld­be? A hozzátartozók nagy része az urnát a temető által kínált nyughely­re - ez esetben betonfalba - helyezi, de ma már akadnak, akik erre alkal­mas kerámiaserlegben, otthon tart­ják rokonuk földi maradványait. A henger alakú urna körülbelül tíz ki­ló. Ennyi maradhat belőlünk. Már a Halotti beszéd és könyörgés is emlékeztet arra, hogy por és ha­mu vagyunk. Mindenkinek marad­jon a legszemélyesebb magán­ügye, milyen módon szeretné a szeretett elhunyt testét végső nyu­galomra helyezni. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DERÜLT; MELEG, 16-21 fok ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 06.05-kor - nyugszik 19.40-kor A Hold kel 17.58-kor - nyugszik 05.47-kor A Duna vízállása - Pozsony: 300, változatlan; Medve: 110, apad; Komá­rom: 215, árad; Párkány: 150, árad. Többnyire derült lesz az égbolt, némi felhősödés délelőtt délen, délután nyuga­ton várható. A legmagasabb nappali hőmérsék­let 16 és 21 fok között alakul. Gyenge, keleten északi irányú szél 3 és 6 m/s közötti sebesség­gel. Éjszaka a levegő hőmérsékle­te 5 és 1 fok közé csökken. A hol­napi időjárást az ország feletti magas nyomású levegő befolyá­solja. Továbbra is többnyire derült égbolt várható, a legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 20 fok között alakul, északon legfeljebb 13 fokra számíthatunk. TUNISZ Kedvező hatású időjárásra számít­hatunk. Nagyobb a szellemi és fizi­kai teherbírá­sunk, jó az össz­pontosító készségünk. A szív- és ér­rendszeri megbetegedésekben szenvedők tartsák be az orvosi előírásokat. A változékony időjárá­sú területeken gondot okozhat a vérnyomás hirtelen ingadozása. Az alacsony vérnyomásúakat migré­nes fejfájás gyötörheti. A reumati­kus és mozgásszervi betegségek miatt valószínűleg csak enyhébb fájdalmat érzünk majd. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal szá­molhatunk. Holnap jM í) Ü T ü '& ♦ A mag ♦ Malacka, a hős ♦ Már letölthető a Mátrix 2.

Next

/
Thumbnails
Contents