Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-11 / 85. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 11. HÚSVÉTI ÜNNEPI ASZTAL Félangolos báránysült Sokan azért nem vesznek bárányhúst a piacon, mert nem tudják el­dönteni, birka-e vagy bárány? Jó fogódzó lehet, ha a comb vagy bor­da méretét megpróbáljuk egy teljes korában mindössze 3-4 kilós állat részeként elképzelni. Ha csak maga a kiszemelt darab nyom ennyit, élhetünk a gyanúperrel, hogy nem zsenge, szopós báránnyal van dol­gunk... Hozzávalók: 80 dkg kicsontozott báránycomb, 1-1 kiskanál őrölt bors és morzsolt rozmaring, 1 evőkanál mustár a pácoláshoz, olaj, a mártáshoz 1 evő­kanál liszt, 4 dkg margarin, 8 evőkanál mustár, 2-2 dl tejszín és húsle­ves, 1 dl fehérbor vagy pezsgő, 2 gerezd fokhagyma, 1 csokor petre­zselyem. Elkészítése: A húst borssal, rozmaringgal és mustárral bedörzsöljük, tálba fektet­jük, és annyi olajat öntünk rá, amennyi ellepi. így pácoljuk 3-4 napig, miközben néhányszor megforgatjuk. Ha az olajjal takarékoskodni szeretnénk, akkor a húst körbekenjük vele, majd szorosan alufóliába tekeijük. A sütés napján a húst - miután páclevét kissé lecsöpögtettük - kiolajozott serpenyőben, közepesen erős lángon mindkét oldalán aranysárgára sütjük, majd előmelegített sütőbe tolva, a közepesnél nagyobb lánggal kb. 40 percig sütjük. Akkor jó, ha megpuhult, de a közepe rózsaszínű (nem nyers!) marad. A mártáshoz a lisztet az ol­vasztott margarinon megfuttatjuk, a mustárt belekeveijük, a tejszín­nel, a húslevessel és a borral vagy pezsgővel felengedjük. A péppé zú­zott fokhagymával meg a finomra vágott petrezselyemmel ízesítjük. Felforraljuk, és csak 3-4 percig főzzük, amíg a mártás kissé besűrűsö­dik. Tálaláskor a húst rostjaira merőlegesen fölszeleteljük, a mártás­sal körülöntjük. Párolt zöldség illik hozzá köretnek. ÍZ-TIPP A mártás különlegesebb, ha többféle mustárral készül. Aki kedveli az erős ételeket, csak csípős mustárt használjon hozzá. A tojáslikőr története MÉRI MAGDOLNA Közeledik a húsvét. Ilyenkor különlegesebb ételekkel, italokkal kínál­juk vendégeinket. Ilyen igazi húsvéti innivaló a tojáslikőr. Eredetileg az indiánok készítették avokádóból. Nagyon szerették a vajpuha sár­ga gyümölcsöt, az avokádót, vagy ahogyan ők nevezték, az alligátor­körtét. De még ennél is jobban kedvelték azt az italt, melyet belőle ké­szítettek. A gyümölcs húsát ízesítették mézzel, valamint illatos, egzo­tikus fűszerekkel, meg némi szesszel keverték krémszerűvé, így kor­tyolgatták. A XVII. században Hollandiában az avokádót próbálták tojássárgájá­val helyettesíteni. A kísérlet annyira sikerült, hogy szinte az eredeti­hez hasonló italt sikerült előállítani. íze nem sokkal különbözött, sőt az európai gyomornak jobban is esett, mert kevésbé volt testes. Aztán az így született új italt a gyümölcs után Advocatnak nevezték el. Az igazi Verpoortens tojáslikőrt pedig ma is így hívják. Hétdecis üveg ital előállításához 10-12 db tojássárgájára van szükség. Különle­ges fűszerek mellett egy kevés cukor és víz is kerül bele, valamint 20 százalékos alkohol, és némi fehérbor teljesíti ki ízét. De, hogy az ará­nyok pontosan milyenek, a gyártók szigorú titokként őrzik. Ma a holland Verpoortens cég évente 100 millió tojássárgát dolgoz fel a likőr készítéséhez. Rendkívüli gondot fordítanak a tojások tisztasá­gára, valamint arra, hogy minőségük, színük azonos legyen. Régen asszonyok kézzel törték fel a tojásokat, ma már ügyes gépek végzik el ezt a munkát. A tojások futószalagon érkeznek, és alulról két kés töri fel őket. Természetesen a kényes hozzávaló anyagok miatt a likőr ké­szítése során nagyon kell ügyelni a megfelelő hőmérsékletre is. A feltört tojáshéjat aztán a mezőgazdaság hasznosítja. A megmaradt tojásfehéijét pedig kristályosítják és édesipari feldolgozásra kerül. A valódi tojáslikőmek nem szabad sem túl vastagnak, sem túl hígnak lennie. Az ideális ital sűrűn folyó, selymes és egynemű. Hogy mindezt elérjék, ehhez a tojásfehérje, ami a sárgákon marad, valamint 20 szá­zaléknyi cukor is hozzájárul. Az ital alkoholtartalom lévén válik el- tarthatóvá. De legfinomabb a gyártás után, mivel íze frissen a legkel­lemesebb. Az is szokatlan, de tény, hogy állás közben nem érlelődik tovább, úgy mint általában más italok. Természetesen nemcsak húsvétkor fogyaszthatjuk. Igazi ínyenc inni­való. Kínálhatjuk önmagában is, de finom kísérője lehet egy jó kávé­nak, sőt fagylaltokhoz, pudinghoz is kínálhatjuk. KUKTASAROK Újhagymás paradicsomsaláta Kedves Kiskukta! A következő saláta kitűnő magában, de nagyon jól illik a húsvéti sonkához is. Hozzávalók: 1/2 kg friss paradicsom, 4-6 db újhagyma, 1 evőkanál apróra vágott petrezselyem zöldje, só és frissen őrölt bors, 1 kiskanál kristálycukor, 1 evőkanál ecet, 3 evőkanál olaj. Húzd le aparadicsomok bőrét. Ez könnyebben fog menni, ha előzőleg leforrázod őket. Szeleteld fel keresztben a paradicsomokat, és tedd sa­látástálba. Húzd le az újhagyma külső héját, vágd le fejéről a gyöke­rét, valamint a zöldjének az alsó végét. Metéld rá a paradicsomra. Az öntethez keverd össze a sót, a borsot, az ecetet és az olajat. Szólj rá apróra vágott petrezselymet, és tálald fel. Jó étvágyat! (szh) A tojás jelképe a tavasznak, a természet újraébredésének, s mint ilyen, ősidők óta szerepel a tavaszi ünnepeken Virágvasárnaptól húsvét hétfőig HAGYOMÁNYÁPOLÓ A nagyhét a keresztény húsvétot megelőző hét nap, a nagyböjt utolsó szakasza. Vi- rágvasárnappal kez­dődik. Ilyenkor bar­kával körmenetet tartanak Jézus je- ruzsálemi bevonulásának emlékére. Nagycsütörtök a IV-V. század óta az utolsó vacsora és a szenvedés kezde­tének emlékünnepe. A nagycsütör­tököt zöldcsütörtöknek is nevezték, e nap jellegzetes étele a parajfőzelék bundás zsemlével. Nagypéntek a Krisztus szenvedésére és kereszthalálára való emlékezés napja, szigorú böjt. Halat, tojást, olajos savanyú káposztát, aszalt gyümölcsöket, pattogatott kukori­cát, tehát jellegzetes böjti ételeket fogyasztottak. Sok népi hiedelem kapcsolódik hoz­zá. Ilyenek a kora hajnali mosako­dás a patakban, folyóban, hogy az ember egészséges maradjon. Nem vágtak szárnyast, nehogy dögvész üssön ki az állatok között. Nem szántottak, mert e napon Jézus a földben volt. Nagyszombat már a húsvéti öröm­ünnep kezdete. Este van a tűzszen- telés, a vízszentelés szertartása, majd a vigília (éjféli) mise és a feltá­madási körmenet. Ilyenkor szólal­nak meg a harangok, jelezvén a fel­támadást és a böjt elmúltát. Este a feltámadási körmenetre indulás előtt az ablakban gyertyát gyújtot­tak, jelképezve Jézus feltámadását. A keleti egyházban a feltámadási körmenetet vasárnap reggel tartják, a nyugati egyház szombat délután vagy este. A konyhában a nagyszombat sonka­főzéssel, kalácssütéssél, a húsvéti előkészületekkel telik. Sonka nélkül nem múlhat el húsvét. A templom­ból hazaérve volt szokás megszegni a húsvéti sonkát. Melegen borsó-, lencse-, burgonyapüré, esetleg paraj illik hozzá. Hidegen felszeletelve, le­vében főtt füstölt kolbásszal, főtt, cikkekre vágott tojással és reszelt tormával, retekkel, újhagymával, céklával körítve kerül az ünnepi asz­talra. A füstölt sonka levéből készí­tették az ún. kaszáslevest. A vacsora befejező fogása a húsvéti diós és má­kos kalács vagy patkó. A kalács év­századok óta a magyar konyha - el­sősorban persze a paraszti konyha - rangos ünnepi tésztaétele. Előfordul különböző formákban, szerepel a húsvéti, a karácsonyi, a lakodalmas asztalokon is. A húsvét tulajdonképpen a húsvét vasárnapja, a keresztény egyházak­ban Krisztus feltámadásának emlék­ünnepe. A magyar elnevezés onnan származik, hogy a hívők nagyböjt után e napon kezdték meg a hús­evést. A húsvét megünneplésének napja kezdetben nem volt egységes. Végül is a niceai zsinat 325-ben úgy ren­delkezett, hogy a húsvétot vasárnap kell megünnepelni, mégpedig a ta­vaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. Ha a holdtölte vasárnapra esik, akkor a húsvétot a következő vasárnap kell megtartani, így az mindig március 25-e köré esik. A húsvét kiszámítása azért fontos, mert ennek megtartá­sától függ az év hátralévő részében esedékes mozgó ünnepek elrende­zése. A húsvét jellegzetes étele a bá­rány. A húsvéti bárány Jézust jel­képezi, akinek előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók ettek az egyiptomi kivonulás alkalmával. A bárányt változatosan, sokféle formában készítik, pl. tartalmas bárányfejleves, az erdélyies csí­pős, pikáns tárkonyos bárány, bá­ránypörkölt, tejfölös báránypapri­kás. Ugyancsak vonzó az arany­sárgára sütött rántott báránysze­let, vagy a szalonnával tűzdelt, ro­pogósra sült gerinc. Lényeg, hogy alapanyagként gyenge, finom hú­sú szopós bárány szolgáljon, melynek megsütött húsához jól il­lenek a primőr tavaszi zöldfőzelé­kek, zöldsaláták és a tepsiben sült pirított burgonya. Az ünnepi ebédre tálalt bárányt, különféle fogások vezethetik be és követhe­tik. Előételként adható az előző estéről maradt hideg füstölt son­ka, a húsleves májgombóccal vagy egy erdélyi kapros töltött káposz­ta. A választék kedvéért adhatunk tortát, süteményeket, de nem ma­radhat el a diós, mákos kalács sem. Húsvét hétfőjének hagyományos étele a tavaszi rántott csirke. Ezen a napon háttérbe szorítják az asztal örömeit a különböző népszokások. Nálunk mindenfelé ismert a húsvéti locsolkodás, ami a néphit szerint a lányok fiatalságát, szépségét, kelen­dőségét biztosította. A locsolkodá- sért piros vagy mintákkal díszített hímes tojás járt, és természetesen étellel, itallal kínálták a locsolókat. Bizonyos országokban divat ilyen­kor az örömtűzgyújtás, a korbácso­lás, a locsolás, a húsvéti nyúl. A hús­véti nyúl az ógermán mitológiából átvett jelkép. A tojás jelképe a ta­vasznak, a természet újraébredésé­nek, s mint ilyen ősidők óta szerepel a tavaszi ünnepeken. Tojás ajándék­kal kedveskedtek egymásnak már a perzsák, az egyiptomiak, a kínaiak, az ószláv és az ógermán népek is. Ezt átvette a keresztény hagyomány, de Krisztus feltámadásának, a szik­lasírból való kijövetelének szimboli­káját is látja benne. A húsvét az irodalmat is gazdagítot­ta. A középkorban a papság a temp­lomokban drámai formában jelení­tette meg az ünnep alapjául szolgáló bibliai eseményt latin nyelven. Ezek tekinthetők a keresztény dráma csí­ráinak. A játékok, bővülve kikerül­tek a templom udvarára, szerepet kaptak a hívők is, latin nyelv helyett a nemzeti nyelven játszottak, így el- világiasodott, komikus elemek is ke­veredtek bele. A nálunk is ismert passiójátékokat német nyelvterület­ről vettük át. Minden gazdasszony nagy odafigyeléssel sütötte a húsvéti kalácsot, a pászkát, mégpedig kemencében Húsvét a ruszinoknál BOLEMANT ÉVA Húsvét hétfőn estefelé már csak né­hány késői eltévedt locsolóba bot­lunk az észak-szlovákiai Fricka falu­ban, ahol a ruszinok már néhány száz éve a régi szokások szerint ün­nepük a húsvétot. A ruszin nemzeti kisebbség legnagyobb hányada a Bártfai, a Homonnai, a Mezőlaborci, a Szinnai, az Ólublói, a Sztropkói, a Felsővízközi és az Epeijesi járásban tömörül. A népcsoport sokféle meg­nevezése: ruszinok, ruténok, rusz- nákok, ruszin-ukránok, kárpát-oro­szok, ukránok is az egészen napjain­kig tartó identitáskeresésről tanús­kodik. A küencvenes évek meghoz­ták a vallási kettéválást is. A görög katolikus és a pravoszláv hívők ad- digmesébe illő, felbecsülhetetlen ér­tékű fatemplomokban imádkoztak. Azóta ezekben az észak-szlovákiai kis falucskákban gomba módra nő­nek az új templomok, és a hívők bi­zony már nem teszik be a lábukat az „ellenfél" szentélyébe. Szerencsére ez az ellentét a húsvéti ünnepek fé­nyét nem homályosítja el.- Míg a nyelvjárás szinte falunként különbözik, a húsvéti hagyományok az egész régióban hasonlóak - mondja beszélgetőtársam, Katarina asszony, akivel szülei háza előtt vál­tunk szót a régmúlt időkről. A hús­véti ünnepek eredetét a ruszinoknál is a régi pogány szokásokban kell ke­resnünk. A jó termés bebiztosítása, az egészség és a szerelem megőrzé­se jegyében zajlanak az ünnepek. A szláv kultúrában húsvétkor a termé­szet téli álmából ébred. A böjt itt is húshagyó kedden kezdődik, majd helyébe lép a hamvazószerdán kez­dődő nagyböjt. Nagypénteken, amely a legjelentősebb egyházi ün­nep, tilos volt dolgozni, a ház körül tevékenykedni. A férfiak aznap csak a gyümölcsfákat metszhették meg, a lányok-asszonyok pedig hímes tojást készítettek. A faluban leginkább a hagymahéjjal főzött, a barna min­Névmutató: Bardejov - Bártfa Humenné - Homonna Medzilaborce - Mezőlaborc Snina- Szirma Stará Lubovna - Ólubló Stropkov- Sztropkó Svidník- Felsővízköz Presov-Epeijes den árnyalatában pompázó tojások várták a locsolókat. Régebben ezen a napon mindenki megmosakodott a falun átcsörgedező hegyi patak­ban, ma már csak a bátrabbak. Beszélgetőtársam szeme felcsillan, mikor a szombati naphoz érünk. Szinte látom, hogy bukkannak fel emlékeiben a régi húsvétok, a nagy készülődés, amikor még tévé és rá­dió nélkül, az egész család együtt sürgött-forgott a konyhában, díszí­tette a szépszobát, és biztos le-le- csippentett a készülő ételből egy fa­latot, pedig az főben járó bűnnek számított. - Főzték a sonkát, a kol­bászt, itt, felénk piros paprika nélkül - néz rám cinkosan, mert hiszen kóstolta már a magyarlakta vidéken készült kolbászt, amit dicsért, di­csért, de talán mégsem cserélné el egy frickai konyhában főtt húsvéti kolbászért. - Minden gazdasszony nagy odafigyeléssel sütötte a húsvéti kalácsot, a pászkát, amit nem édes kelt tésztából készítettek, de kemen­cében. És hogy édesség is kerüljön az asztalra, elkészült a kuglóf is. A húsvéti tojássajt - melynek fő alap­anyaga tej és tojás - sem maradha­tott le a kínálatból. Amikor minden elkészült, a háziasszony két fonott kosarat vett elő a kamrából. Hófehér abrosszal bélelte ki, abba csomagol­ta az egész, kerek pászkát. A másik kosárba a többi ételből került egy- egy adag az abrosz alá. Vasárnap reggel a család ünneplőbe öltözött. Az egy plébániához tartozó három falucska, Fricka, Petrová és Cigel’ka lakosai türelmesen vártak a templomukban, amikor a pap ígére­téhez híven megérkezett, hogy sor­ba megszentelje a gondosan elkészí­tett ünnepi ebédet. Hazatérve a templomból, szegték meg a húsvéti sonkát. Ünnepi ebédhez ült a család. Húsvét második napja, hétfő, a hús­véti locsolás a ruszinoknál is. A lá­nyos házakban korán reggeltől nagy volt az izgalom. A lányok igyekeztek minél jobb rejtett helyet találni, amely majd megvédi őket az öntöző kedvű legényektől. - Akkoriban ha­talmas pléhvödrökkel rótták a falut, aztán azt a lányt, akit csak hosszas keresés után sikerült megtalálni, bi­zony még a jéghideg patakban is megmártották. Felénk nem volt szo­kás a korbácsolás! Az öntözésért még nemrég is csak hímes tojás járt a locsolónak - emlékezik Katarina asszony. A gyermekek megajándékozása újabb eredetű szokás. Az öntözésért köszönet jár, és finomságoktól ros­kadozó asztal várja a vendégeket. A sonkát, a kolbászt és a húsvéti tojás­sajtot felszeletelve tormával és cék­lával kínálták. És nem maradhatott el a porhanyós kuglóf, valamint a jó ízű ital, a likőr és a házi pálinka sem. Talán ez utóbbi okozta, hogy néhány úriember a girbe-gurba ut­cácskákon botorkált hétfőn még es­tefelé is. Húsvéti tojássajt (syrek) Hozzávalók: 1 I tej, 10 tojás, só, valamint Ízlés szerint: fekete bors, petrezselyemzöld, snidting, vagy vaníliás cukor, aki édesen szereti. Elkészítése: Az egy liter tejet lassan melegít­jük, amikor forrni kezd, komó­tosan beleforgatjuk az elhabart tojást, beleszóljuk a kiválasztott ízesítőt. Állandó keverés mellett addig főzzük, amíg a massza össze nem áll, és a víz ki nem csapódik. Ezután leszűrjük. A masszát tiszta konyharuhába tesszük, gömböccé formázzuk és felakasztjuk lecsöpögni. Ha kihűlt, nagyszerűen tudjuk sze­letelni. Sonkával, tormával, cék­lával tálaljuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents