Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-11 / 85. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 11. Közélet 5 Albert Sándor parlamenti képviselő: ha nem emeljük a lakosság képzettségi szintjét, akkor nagy bajban lesz az ország Pénzt, pénzt, pénzt az oktatásra Több pénzt követel a Magyar Koalíció Pártja az oktatásra. Szlovákiánál kevesebbet már csak Románia és Bulgária költ a felsőoktatásra. Ugyanakkor gyakran hallani, hogy emelni kellene a felsőfokú végzettségűek számát. Albert Sándorral, a parlament közművelődési bizottságának tagjával beszélgettünk. 8. SZENTGÁLI ANIKÓ A minap azt mondta, hogy aggasztja az alap- és középiskolák helyzete. Mire gondolt? Az a gond, hogy még nem történt meg a pénzügyi decentralizáció. A hatáskörök átkerültek az önkormányzatokhoz, de pénz nélkül. Vannak iskolák, melyek a tartozásukkal együtt kerültek az önkormányzat hatáskörébe, és némelyik nagyon rossz helyzetben van, néhány ön- kormányzat pedig még az intézmény működtetésére is képtelen előteremteni a szükséges anyagiakat. Ezért szeretnénk elérni, hogy a jövő évi költségvetésben emeljék az oktatásügyi kereteket. Szlovákia a bruttó hazai össztermék, a GDP mindössze 3,8 százalékát adja a közoktatásra. A szomszédos országokban - Magyarországon, Csehországban - ez mintegy 5 százalék, és az európai ádag 6,1 százalék. Ez óriási különbség. A felsőoktatásra mi a GDP 0,7 százalékát fordítjuk, tőlünk kevesebbet már csak Románia és Bulgária ad. A magyarok és a csehek ebben is megelőznek minket, ők a GDP-jük 1 százalékát különítik el e célra. Szlovákia állandóan hangoztatja: reformot akar, azaz meg akarja változtatni a tartalmi és a módszertani részt, csakhogy ez pénz nélkül nem megy. A hadvezérek szokták mondani, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Hát, az oktatás sem megy pénz nélkül. Értsem úgy, hogy amikor a kormány a jövő évi büdzsével fog foglalkozni, az MKP-s miniszterek javasolni fogják, hogy az oktatásra több pénz jusson? A büdzsét a pénzügyminisztérium állítja össze. Természetesen minden tárca átdolgozza a saját fejezetét, » Mindenképpen addig kell elérni az oktatásra szánt ösz- szeg emelését, mielőtt a tervezet a plénum > * elé kerül. >> úgyhogy az oktatási minisztériumnak kell az emelést a költségvetésbe csempésznie. Miután a kormányból a parlamentbe kerül a tervezet, a közművelődési bizottságon belül tudunk még rajta esetleg változtatni. Mindenképpen addig kell elérni A Magyar Koalíció Pártja csak a megfelelő védőhálók kialakításával tud- a elképzelni a tandíjak bevezetését." (Somogyi Tibor felvétele) az oktatásra szánt összeg emelését, mielőtt a tervezet a plénum elé kerül, mert ott már nehéz bármilyen módosítást is elérni. Intenzíven fogunk lobbizni az oktatási minisztériumban. De hát ott van egy magyar államtitkár Szigeti László személyében... Már konzultáltunk ez ügyben, és Martin Frone miniszter úrral is tárgyaltunk. Csakis közös erőfeszítéssel érhetünk célba, hiszen mindenki többet akar magának. Ha nem emeljük a lakosság képzettségi szintjét, akkor nagy bajban lesz az ország. Nálunk a műveltségi, illetve képzettségi szint jóval alacsonyabb, mint más európai államokban. Szlovákiában 1900, ezzel szemben Dániában 4500, Csehországban pedig 2000 egyetemi hallgató jut százezer lakosra. Az Európai Uniónak olyan elvárása van velünk szemben, hogy a felsőoktatásban részt vevők arányát a mostani 17 százalékról 30-ra kell emelni. Ezenkívül növelni kell az érettségi bizonyítványt szerző diákok számát is. És mindez pénz, pénz, pénz.... Többet kell áldozni az oktatásra. Hamarosan fizetni kell majd a felsőfokú képzésért. A Magyar Koalíció Pártja csak a megfelelő védőhálók kialakításával tudja elképzelni a tandíjak bevezetését. Ki kell építeni egy hatékony ösztöndíjrendszert - például pályázati úton lehessen elnyerni különböző pénzeket -, hogy a tandíjak miatt senkinek ne kelljen otthagynia az egyetemet. Ha ez párhuzamosan történik, meg tudjuk szavazni. Ellenkező esetben nem támogatjuk a tandíjak bevezetését. Egyébként a tandíjnak lehet motivációs hatása, mert ami ingyen van, azt kevésbé becsüli az ember, és nem biztos, hogy mindenki a legjobbat próbálja nyújtani. Megint csak oda lyukadunk ki, hogy minden pénz kérdése. Hangsúlyozom: csak a tandíjak bevezetése nem megoldás, az állami kasszából is többet kell áldozni az oktatásra. Minden kutatás azt mutatja, hogy a képzettségi szint és a munkanélküliség aránya között szoros összefüggés van. Magasabb képzettségi szinttel, egyetemi végzettséggel, sokkal könnyebb munkát találni, míg általános iskolai végzettséggel manapság szinte leheteden elhelyezkedni. Vannak egyetemet végzett munkanélküliek is. De lényegesen kevesebben vannak, mint az iskolázatlanok. A közelmúltban tettek közzé egy felmérést, mely szerint a munkanélküliek 45 százalékát alapfokú végzettségűek teszik ki, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2,9 százalék. Ez óriási különbség. A munkaügyi hivatalok állítják, hogy aki egyetemet végzett, és igazán akar dolgozni, az egy éven belül talál magának munkát. Lehet, hogy nem a saját szakmájában, de elhelyezkedik. Alapfokú végzettséggel viszont szinte nincs esélye. A magyarlakta vidékeken pedig jóval több a munkanélküli, mint az ország többi részén. Természetesen a munkanélküliségnek van gazdasági háttere is, de egyetemi végzettséggel rendelkező személynek nagyobb az esélye például céget alapítani... Az Új Polgári Szövetség az egyenadó kapcsán megjegyezte, hogy nem az adóreformra, hanem a költségvetés kiadási oldalának a megreformálására kellene összpontosítani, vagyis ezt az oldalt kell karcsúsítani. Ilyen kijelentések után kétséges, hogy emelnék az egyes tárcák - köztük az oktatási minisztérium - költségvetését. Ez egy másik megközelítés. Az EU- ban is megfigyelhető olyan tendencia, hogy nem akarják növelni az oktatásra szánt pénzt. Csakhogy ott már most lényegesen többet különítenek el e célra - például Svájc vagy Svédország a GDP több mint tíz százalékát áldozza az oktatásra. Ezenkívül az európai országok a költség- vetésen kívül más forrásokat is keresnek. Az adórendszer megváltoztatása azért lenne érdekes, mert főleg a szakoktatásban érdekeltté lehetne tenni a vállalkozókat, hogy hozzájáruljanak a szakképzéshez. Magyarországon például a béralap másfél százalékát mindenki elvezetheti a szakképzéssel foglalkozó iskolák részére. Lehetne megrendelésre \\ Minden kutatás ' azt mutatja, hogy a képzettségi szint és a munkanélküliség aránya között szoros összefüggés van. NN képezni szakembereket, például ha egy cégnek szüksége van öt emberre, akkor bizonyos támogatás fejében a kiválasztott iskola felkészíthetné a „megrendelt” szakerőt. Va- lamüyen módon be kell vonni a vállalkozókat a dologba. Sajnos, még az egyszázalékos adó adta lehetőségekkel sem tanultunk meg élni. Az adóreformot előkészítő bizottságba az MKP is delegált tagot. Ő majd szorgalmazni fogja, hogy az adóalapból a vállalatok gond nélkül leírhassák az oktatásra szánt összeget? Remélem, és a parlament közművelődési bizottságán keresztül ezt mindenképpen szorgalmazni fogjuk. Derűlátó vagyok, egyébként nem is vágtam volna bele a politikába. Polgári aktivisták a rövidesen elkészülő összeférhetetlenségi alkotmánytörvényről Szigorú jogszabályt szorgalmaznak ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Vladimír Meciarnak ötmillió korona bírságot kellene fizetnie, amiért nem adta le vagyonnyilatkozatát, sőt képviselői mandátumát is elveszíthetné, ha többszöri figyelmeztetésre sem tenne eleget kötelezettségének - ez lenne a büntetése, ha már most hatályos lenne az az összeférhetetlenségi alkotmánytörvény, melyen most végzik az utolsó simításokat az igazságügyi minisztériumban. A tervezet már tárcaközi véleményezésen van, és kidolgozásában az összes parlamenti párt képviselője, valamint a Megálljt az Összeférhetetlenségnek Szövetség tagjai is részt vettek. A polgári társulás szigorú jogszabályt szorgalmaz, néhány politikusnak azonban nem tetszik a vagyonbe- vallás elmulasztásáért járó magas büntetés, a munkaviszony utáni korlátozások, valamint az, hogy az önkormányzatok is a jogszabály hatáskörébe tartoznának. Ezért két változat készült, melyből valószínűleg április 14-én gyúrnak össze egy végleges javaslatot. Erre a találkozóra a szövetség jogászait már nem hívták meg, és Emília Sicá- ková, a Transparency International elnöke attól tart, a „politikai átjárhatóság” miatt figyelmen kívül hagyják a polgári aktivisták észrevételeit, és túlságosan enyhe terveÉvente kötelezően nyilvánosságra kellene hozniuk vagyonnyilatkozatukat. zetet továbbítanak a parlamentbe. „Ugyanakkor a korrupció éppen azért virágzik Szlovákiában, mert nincs hatékony norma még az ösz- szeférhetetlenség visszaszorítására sem. A korrupciós lehetőségek szűkítéséért például olyan árat kell fizetni, hogy bizonyos mértékig korlátozni kell a közéleti személyiségek magánélethez való jogát. Évente kötelezően nyilvánosságra kellene hozniuk vagyonnyilatkozatukat, ellenkező esetben szigorúan megbüntetnék őket. Nem hisszük, hogy az összes politikus becstelen, ugyanakkor meg vagyunk róla győződve, hogy a becsületesek és azok, akiknek nincs rejtegetnivalójuk, képesek korlátozni saját személyi szabadságukat, amivel hozzájárulnak a korrupcióellenes harchoz” - olvasható a szövetség nyílt levelében. A tervezet nem alkotmányellenes, reagált Pavel Nechala jogász a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának bírálatára. A szövetség szerint a társulás csak kifogásokat keres, hogyan lehetne kibújni a törvény hatálya alól, amit a polgári aktivisták elfogadhatatlannak tartanak: szerintük önkormányzati szinten is virágzik a korrupció. A társulás érdekében elsősorban az SDKÚ képviselői lobbiznak, (sza) Döntés két hét múlva Ivan Miklós időt kért Pozsony. A kormány elhalasztotta a döntést Simon Zsolt agrárminiszter beterjesztéséről, amely lehetővé tette volna az Intervenciós Agrárügynökség forrásainak 250 millió koronával történő megemelését a Szlovák Földalap tartalékának terhére. Ivan Miklós annak ellenére kérte a döntés elhalasztását, hogy korábban kijelentette: nem ellenez egyetlen olyan lépést sem, amely nem irányul a költségvetés újbóli megnyitására. Márpedig a földalapi pénz - állítja Simon - költségvetésen kívüli forrás. A pénzügyi tárca vezetője időt kért, mondván, meg kell vizsgálni, hogy a tranzakció nem lenne-e hatással a közpénzekre. A kormány tegnap csak annak a 177 millió koronának az átutalásáról döntött, amelyet már korábban jóváhagyott. Simon Zsolt szerint éves szinten 850 millió korona elegendő lenne a piaci egyensúly- zavarok kezelésére. (gyor) RÖVIDEN Egyelőre Majchrák és Harabin Pozsony. Jozef Majchrákot jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára a testület egyik szakmai csoportja. Ellenjelöltje a bíróság korábbi elnöke, Stefan Harabin lesz, akit egy másik szakmai szervezetjelölt. További jelöltek egyelőre nincsenek, az új elnökről a Bírói Tanács dönt május 7-én. A legújabb belső szabályzat szerint a jelöltek - ha tagjai a testületnek - nem szavazhatnak. (SITA) Támogatást ígértek a szenátorok Washington. Az amerikai szenátus többsége támogatja Szlovákia csatlakozását a NATO-hoz, jelentette ki Rudolf Schuster, miután tárgyalt az amerikai törvényhozó testület befolyásos tagjaival. A szlovák köztársasági elnök észak-amerikai körútja során találkozott demokrata és republikánus politikusokkal. A tárgyalásokon jelen volt Richard G. Lugar szenátor is, aki már 1991-ben azt követelte, buktassák meg a Szaddám-rezsimet, amikor az előző amerikai elnök még csak Kuvait felszabadítását akarta elérni. (TASR) Elsöprő az EU-csatlakozás támogatása Pozsony. A legújabb közvélemény-kutatási eredmények szerint Szlovákia EU-csatlakozását a lakosság 74,5 százaléka támogatja, viszont a NATO-ban csak 43,5 százalék látná szívesen az országot. Az EU-belé- pés ellen 23 százalék van, a népszavazáson a megkérdezettek 80 százaléka venne részt. A szavazni kívánók között még magasabb a támogatók aránya, eléri a 86,3 százalékot, az EU-ellenzők csak 10,8 százaléknyian vannak. A NATO-csatlakozás ellenzői továbbra is többségben vannak, 52,8 százalék ellenzi a katonai szövetségbe való belépést. Egy esetleges népszavazáson a megkérdezettek 66,5 százaléka venne részt; 55,9 százalékuk igennel szavazna, s csak 38,9 százalékuk utasítaná el a csatlakozást. (SITA) Az ötven iraki az adamovi gyűjtőtáborba kerül Menekültek Boldogfán KORPÁS ÁRPÁD Boldogfa. Körülbelül ötven iraki menekültet tartóztatott fel tegnap a rendőrség a Szenei járás településén. A külföldieket értesüléseink szerint az embercsempészek a szomszédos Csataj közelében, az autópályán engedték útjukra azzal, hogy már közel a határ. Mint kiderült, az irakiak azt sem tudták, milyen országban vannak. Az ismeretlen embercsempészeket az riaszthatta meg, hogy tegnap a rádióban többször is elhangzott: a rendőrség szigorúbban ellenőrzi a sztrádákat. A Boldogfára érkező csoport(ok) néhány tagja információink szerint a közeli Szencre is begyalogolt, s ott a „szupermarket” szót emlegetve élelmiszert akart vásárolni. Úgy tudjuk, a menekültek öt napja voltak étlen-szomjan. A falu lakosai a rendőrség furgonjaival, kilencesével elszállított irakiaknak élelmiszert, teát, ruhát vittek. Értesüléseink szerint két különálló csoportról van szó: az egyik főként módosabbnak tűnő személyekből, zömében huszonévesekből állt, a másik szegényebbnek látszó menekültekből. Noha szinte egyszerre érkeztek, a két csoport gyakorlatilag nem kommunikált egymással. Sőt, tudomásunk szerint egyszerre, egy-egy furgonba mindig csak az egyik csoport tagjait rakták. A csoport egy részét helybeliek szállították Szencre saját teherautóikkal. Ott, a rendőrség épületénél az irakiakra egy busz várt, amely valószínűleg tovább szállította őket. Bemard Priecel, a migrációs hivatal vezetője lapunk érdeklődésére közölte, hogy a menekültek az adamovi gyűjtőtáborba kerülnek. A falubelieknek az irakiak angolul csak annyit tudtak mondani, hogy „army”, tehát hadsereg, s a hazájukban dúló háború elől menekülnek. Kérdések órája: ismét a gázművek privatizálásáról Szlovák tévét néznének ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kormány tiszteletben tartja a romániai szlovákok igényeit - jelentette ki Mikulás Dzurinda a parlamenti kérdések óráján. A szlovák kormányfő a romániai Nagylakon tett látogatása során találkozott a helyi szlovák közösség képviselőivel, akik falvaik fejlesztése mellett a legfontosabbnak a szlovák nyelvű televíziós műsorok vételének lehetővé tételét tartják. Ugyanezt hiányolják a Békéscsaba környékén élő szlovákok is, ugyanis nincs kapcsolatuk a beszélt, modern szlovák nyelvvel. Kérik a kisebbségekkel foglalkozó szlovák-magyar vegyes bizottságot, hogy kisebb projektumok támogatása helyett inkább a szlovák adások vételét biztosító adó építését támogassák. A miniszterelnök szerint rendben zajlott a Szlovák Gázművek magánosítása, ezért indokolatlan Robert Fico (Smer) követelése, hogy a kormány perelje be annak közvetítőjét, a Credit Swiss First Boston bankot. Fico szerint az ország mintegy 7,7 milliárd koronát vesztett az üzleten, mivel nem kötöttek biztosítást a korona és dollár árfolyamváltozása esetére. „Az árfolyam-biztosítás ilyen kis piacon, mint Szlovákia, nagyon drága, sőt, kétséges az is, hogy egyáltalán megvalósítható lett volna” - válaszolta a kormányfő a Smer elnökének. Opj) Még az egy héttel ezelőtti probléma sem rendeződött Megint miniszteri vita HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Újabb vita alakult ki Simon Zsolt földművelési és Miklós László környezetvédelmi miniszter között, bár még az egy héttel ezelőtti probléma sem oldódott meg. Akkor a két magyar miniszter abban nem tudott megegyezni, hogy melyikük jegyzőkönyvét vitassa meg a kormány, most pedig Simon nem egyezett bele a Miklós által előterjesztett, az építészekről szóló törvénytervezet elfogadásába. Az agrártárca vezetője ezt azzal magyarázta, hogy a múlt heti kormányülésen egy hasonló - az állatorvosi kamarát érintő - jogszabályt terjesztett elő, a kabinet viszont elvetette azzal, hogy a gazdasági minisztériumnak még el kell készítenie egy jelentést. Simon ezért követelte, hogyha Miklós törvényét az előterjesztett formában elfogadják, akkor az ő tervezetére is térjenek vissza. A miniszterek inkább megszakították az építészekről szóló norma tárgyalását. A környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta: a kamarák ügyében nincs vita a két minisztérium között. „Csak arról van szó, hogy két hasonló törvény került a kabinet elé két különböző kamaráról, azonban két különböző módon bírálták el őket. Ez nem két minisztérium, hanem a két előterjesztő konfliktusa” - mondta Miklós, (sz. a., s)
