Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-10 / 84. szám, csütörtök

TÉMA: AZ EU ÉS A SZLOVÁK AGRÁRIUM ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 10. A szlovákiai agrártermelők az EU-csatlakozással kapcsolatos konkrét információk hiányára panaszkodnak EU-felkészülés: egyelőre a tervezett ütemben Lelassult a szlovák felzárkózás? Pozsony/Dubrovnik. Aggoda­lommal és várakozással tekin­tenek a társult országok ag­rártermelői az európai uniós csatlakozás elé. De félelmek fogalmazódnak meg az EU- tagországokban, így főleg Nagy-Britanniában, Francia- országban és Németország­ban is, állították a legnagyobb német vegyipari konszern, a BASF vezetői egy 8 közép-eu­rópai ország agrárújságíró­inak szervezett konferencián. GÁGYOR ALtZ Bár a 2004. május 1-jén az Európai Unióba belépő tíz kelet- és közép­európai ország politikai vezetése váltig hajtogatja, hogy felkészültek, és a hátralévő 13 hónap alatt mara­déktalanul felkészülnek a csatlako­zásra, a társult országok mezőgaz­dasági termelői erről másként véle­kednek. Többek között ez is egyér­telművé vált azon a nemzetközi saj­tókonferencián, amelyet a világvi­szonylatban is vezető pozíciót betöl­tő növényvédőszer-gyártó cég, a né­met BASF rendezett Dubrovnikban. Sajnos nincs ez másként nálunk sem, de ezért a megállapításért nem Az előadók óva intettek attól, hogy ez a trend tovább folytatódjon. kellett volna elmenni Horvátország legdélebben fekvő városába. Hason­ló következtetésre juthatunk a szer­kesztőségünkbe egy hét alatt beér­kező észrevételek alapján, de az ob­jektivitás kedvéért hivatkozhatnánk a hivatalos közvélemény-kutató cé­geknek az agrártermelők körében végzett felmérésére is. A termelők túlnyomó többsége arra panaszko­dik, hogy még mindig túl sok a kér­dőjel: bár sokuk a világhálón - első­Fej fej mellett Dömötör Ede illusztrációs felvétele sorban magyar és cseh - mezőgaz­dasági honlapokat is rendszeresen olvas, hiányos hazai információfor­rások miatt képtelenek elvégezni az előzetes költség-bevétel számításo­kat, eldönteni, hogy a jövőben mivel és milyen mértékben foglalkozza­nak. Márpedig e döntést most, ezek­ben a napokban kell meghozniuk, hisz egyes idén elvetett terményekre már jövőre pénzt kaphatnak közvet­len támogatások címén. A horvátországi rendezvény szer­vezői hangoztatták az EU-bővítés fontosságát, s e lépés jótékony ha­tását a csatlakozandó és a régi tag­országokra nézve egyaránt. Az egész kontinens hasznára válik, mondták, hogy 2004 májusától 75 millióval (450-500 millióra) bővül az EU-s piac, s egész Európa motor­jává válhat, hogy az új országokban nagyobb ütemben növekszik a gaz­daság, mint a kontinens nyugati fe­lén (amíg a tizenötök 2001-ben át­lagosan csak 2,2-2,3 százalékos GDP-növekedést értek el, addig a társult tizeknél ez az arány 4 száza­lékos volt, s a trend 2002-ben is ha­sonlóan alakult). Az EU országok­nak a társult országokba irányuló exportja 1999-tól fokozatosan nö­vekedett, míg a társult országok EU-ba irányuló kivitele 1999 és 2000-ben mérsékelten nőtt, 2001- ben viszont ugrásszerű emelkedést produkálva már-már az import szintjére zárkózott fel. A sajtókon­ferencia szervezői bemutatták azt a grafikont is, amely negyedéves le­bontásban tükrözi, miként teljesítik az egyes belépésre várakozó orszá­gok - kizárólag a mezőgazdaság te­rületén - az EU-kritériumokat. A konvergencia-mutatók a visegrádi csoport és Szlovénia összehasonlí­tásában Szlovákiában a legalacso­nyabbak, 8-17 százalékkal a többi ország alatt van, de ami szomo­rúbb, 2002 februárja óta 67-ről 65- re, illetve 2003 februárjában 61 százalékpontra csökkent. (Az csak sovány vigasz lehet számunkra, hogy ez a mutató az utolsó negyed­évben - Szlovénián kívül - az ösz- szes országban enyhén mérsék­lődött.) Az előadók óva intettek at­tól, hogy a trend folytatódjon, szó szerint úgy fogalmaztak: „ez tragi­kus lenne a csatlakozókra nézve”. A konferencián is egyértelmű bizo­nyítást nyert, hogy azok az orszá­gok, amelyek vezetése régebben döntött az EU-csatlakozásról (így Magyar-, Cseh-, Lengyelország és Szlovénia), jobban fel vannak ké­szülve a belépésre. Náluk már a me­zőgazdasági termelői árak is az uni­ós görbét másolják, míg a szlovákia­iak a padlón vannak. Ennek ellenére a szlovákiai agrártermelők tudato­sítják: az lenne a legnagyobb tragé­dia számukra, ha a térség többi or­szága csatlakozna, mi pedig nem. Logikus és helyénvaló az egyforma versenyfeltételek megteremtésére irányuló követelésük is, amelyre mellesleg a miniszterelnök a kop­penhágai EU-csúcsértekezlet után ígéretet tett. Szószegésnek és övön alulinak tűnnek szemszögükből a pénzügyi tárca 2004-es költségveté­si keretszámai, amelyek az ígért 55 százalékos közvetlen kifizetéseket 40 százalékra mérsékelnék. Jelentős változások a tárca szerkezetében ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Jelentősen átalakult az agrártárca szerkezete. Az április 1- jétől érvényes változást Simon Zsolt miniszter Szlovákia EU-csat- lakozásával és az ezzel összefüggő feladatokkal magyarázta. A sajtótájékoztatón Simon Zsolt az Európai Bizottság múlt heti figyel­meztetésére reagálva kifejtette: a tárca jelenlegi vezetése mindent megtesz azért, hogy a csatlakozás napjától az összes előírt intézmény működőképes legyen. Mint ismere­tes az EB főtárgyalója szlovák part­nerének, Ján Figel’nek címzett leve­lében fejezte ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy Szlovákiában lassan halad a közös agrárpolitika forrásainak merítésére szükséges intézmények kiépítése és elégtelen a SAPARD előcsatlakozási alap me­rítése is. Simon Zsolt emlékeztetett rá, hogy elődje tétlensége miatt vol­taképpen a nulláról kellett kezdeni­ük az integrált adminisztratív és el­lenőrzési rendszer (IACS) építését. Ennek létrehozása jelenleg a terve­zett ütemben halad, az esetleges hi­ányosságokra pedig rugalmasan re­agálnak. De jelentős előrelépés tör­tént a Kifizetési Agrárügynökség létrehozása irányában is: amíg nem születik meg az ügynökségről, mint önálló költségvetési szervezetről szóló törvény, addig az ügynökség feladatkörét egy önálló, jelenleg 27 főt foglalkoztató minisztériumi szekció látja el. (Az ügynökség a jö­vőben összesen 500 főt foglalkoztat majd, ide kerülnek át a minisztéri­um regionális kirendeltségei is.) A SAPARD-merítésével kapcsolat­ban Simon Zsolt rámutatott arra, hogy. előreláthatólag júliustól, az új intézkedések brüsszeli akkreditáci- ója után megugrik az uniós forrá­sok merítése. Az agrárvállalkozók jobb tájékozódása érdekében a mi­nisztérium eltökélte: honlapján nyilvánosságra hozzák azoknak a tanácsadóknak a névsorát, akik pá­lyázatait a SAPARD-ügynökség po­zitívan bírálta el. A SAPARD-ügynökséghez április 8- ig 159 pályázat érkezett be, a terve­zett költség eléri a 43,2 millió koro­nát. Nyolcvan pályázatot az ügy­nökség már jóvá is hagyott, az Alap eddigi kifizetései elérték az 1 588 ezer koronát, (gyor) A kormány ma dönti el, kap-e pénzt az IPA Újabb 250 millió korona ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Ha a kormány mai ülésén jóváhagyja Simon Zsolt agrármi- niszter előterjesztését, újabb 250 millió koronával gyarapszik az In­tervenciós Agrárügynökség (IPA) költségvetése. A tárca vezetője teg­nap kifejtette: a pénzt a Szlovák Földalap tartalékalapjából, tehát költségvetésen kívüli forrásokból nyernék. Ezért is reméli az agrármi­niszter, hogy a kabinet tagjai, illetve a pénzügyi tárca vezetője ma nem utasítják el az agrárpiaci egyensúly- zavarok tompítására hivatott ügy­nökség költségvetésének saját for­rásból történő pótlását. Simon emlé­keztetett arra, hogy a korábbi tárca­vezetés az IPA-nak egyetlen koronát sem irányozott elő az idei évre. Az új vezetés takarékossággal, források átcsoportosításával már juttatott 500 milliót az alapnak, mintegy 53 mülió koronát pedig készletei eladá­sából nyert. Viszont az összegből 230 milliót a múlt évi tartozások ki­fizetésére kellett fordítani, (gyor) Az első körben az Európai Bizottság jóváhagyta azt a rendelettervezetet, amely egyszerűsítené az agráriumba juttatandó állami támogatások folyósítását Az európai uniós országokban új támogatásra nyílik lehetőség ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS A közigazgatás egyszerűsítése és az agrárágazatnak nyújtott támogatá­sok hatékony felügyelete, anélkül, hogy az Európai Bizottság (EB) el­lenőrző szerepe gyengülne - ez a célja annak a rendeletnek, amely­nek tervezetét az EB az közelmúlt­ban hagyta jóvá. Hatálybalépése után a tagállamok különböző álla­mi támogatásokat nyújthatnak az agrárágazatba anélkül, hogy előtte az EB engedélyét kellene kérniük. A jövőben a tagállamok azon kisüze­mi beruházásainál, amelyek nem növelik a termelést, a költségeket legföljebb 55%-ig átvállalhatnák. Az állatvédelem vagy a környezeti fel­tételek javítását szolgáló beruházá­soknál 75%-ig teijedő támogatást lehetne nyújtani. Minőségi termé­kek termelésének és értékesítésének ösztönzésére egy-egy üzem 3 éven át 100 ezer euróig terjedő összeget kaphatna. Még egyszer ennyit lehet­ne adni olyan technikai segítségre, mint a tanácsadói szolgálat, vagy a vásárokon és a kiállításokon való részvétel. A jelentési kötelezettség alóli ilyen mentesítés ellenében a tagállamoknak beszámoló jelentést kell előterjeszteniük, hogy a EB el­Fiatal gazdálkodók lete­lepedésére 25 ezer euró­ig nyújtható támogatás. lenőrizhesse, hogy a rendelet előírá­sait betartották-e. A EB bármikor vizsgálatot kezdeményezhet, amennyiben az új eljárással való esetleges visszaéléséről szóló pana­szok érkeznek. E rendelet hatására nem fognak az állami támogatások­ról szóló előírások felhígulni, és semmiképpen sem lesz olyan terüle­teken állami támogatás, ami a belső- piaccal nem összeegyeztethető. Ezért a javaslatot nem szabad olyan kísérletként félreérteni, amely az ag­rártámogatások nemzeti keretbe visszajuttatását, „újraállamosítását” próbálja meg elérni. A jövőben is lesznek az agrárága­zatban az állami támogatásokra vonatkozó egységes EU-szintű elő­írások. A tagállamokkal és az érin­tett csoportokkal folytatott megbe­széléseket követően a rendeletnek a EB tervei szerint 2004 januárjá­tól kell hatályba lépnie. KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÓKNAK A rendelettervezet olyan állami tá­mogatásfajták csoportmentesítését irányozza elő, amelyekben a gaz­dálkodók, valamint a mezőgazda- sági termékek feldolgozásában és értékesítésében tevékeny vállalko­zások részesülnek, és amelyek bi­zonyos határértékeket nem halad­nak meg. A tagállamok e támogatá­soknál mentesülnek a jelentési kö­telezettség alól. A javasolt rendelet a mezőgazdaságban a kis- és kö­zépvállalkozásokra vonatkozik. A kis és közepes vállalkozások meg­határozását tekintve - legföljebb 250 foglalkoztatott, 40 millió euró éves árbevétel vagy 27 millió euró éves mérlegfőösszeg - gyakorlati­lag az ágazat összes gazdálkodóját és üzemét magába foglalná. Az új rendelet megfelel az EB kíván­ságának, miszerint az állami támo­gatásokra vonatkozó előírásokat időszerűsíteni és egyszerűsíteni, a fölösleges aktatologatástól mentesí­teni kell. Ez a cél összevág a Tanács 994/1998/EK rendeletével, misze­rint a Bizottság jogosult bizonyos támogatásfajtákra csoportmentesí­tést engedélyezni. Ennek alapján a Bizottság 2001-ben kibocsátotta a kis és közepes vállalkozásokról szó­ló 70/2001/EK rendeletet, ez azon­ban a mezőgazdaságra nem vonat­kozik. Az agrárágazatban a csoport­mentesítés irányába mutató első lé­pések a nemrég kibocsátott, a kép­zéstámogatásról szóló 68/2001/ EK, valamint a foglalkozástámoga­tásról szóló 2204/2002/EK rende­letek, mindkettő érvényes a mező- gazdaságban is. JÖVŐ JANUÁRTÓL HATÁLYOS A vidékfejlesztésről szóló 1257/- 1999/EK rendelet 51. és 52. cikké­nek előírásaival együtt, amelyek a tagállamoknak a széles körű lehe­tőséget kínálnak a jelentési kötele­zettség alóli mentesítésre, ez a cso­portmentesítési rendelet nagy elő­relépés annak érdekében, hogy az agrárágazatban az állami támoga­tások hatékony ellenőrzése és egy­szerűsített igazgatása váljék lehe­tővé a Bizottság felügyeleti szere­pének gyengülése nélkül. A rende­lettervezetet a tagállamok megvi­tatták, majd közzéteszik a hivata­los közlönyben, hogy a harmadik felek is nyilatkozhassanak róla. A tagállamok második egyeztetése után a Bizottság 2003 végéig szán­dékozik a végleges szöveget jóvá­hagyni, tervek szerint 2004 janu­árjában lépne hatályba. ÉRINTETT TÁMOGATÁSOK A rendelet hatálya alá tartozó tá­mogatások, feltéve, hogy a rende­letben felsorolt feltételek teljesül­nek:- A gazdálkodók a beruházási ösz- szeg 40%-áig részesülhetnek beru­házási támogatásban. A támogatás a hátrányos adottságú térségekben 50%-ig emelkedhet, és a fiatal gaz­dálkodók által végzett beruházások esetében további öt százalékponttal növelhető. Az olyan beruházások­hoz nyújtott támogatás, melyek a termelés bővítését eredményezik, nem mentesül a jelentési kötelezett­ség alól. A 60%-ig, illetve a hátrá­nyos helyzetű térségekben 75%-ig terjedő támogatások olyan beruhá­zások költségeinek fedezéséhez nyújthatók, amelyek a környezetvé­delemhez, az állattenyésztésnél a higiéniai feltételek javításához, vagy a haszonállatok jólétének megtartá­sához járulnak hozzá, ha ezek a be­ruházások az EU alapkövetelménye­ket meghaladják.- 100%-ig terjedhetnek a támogatá­sok a kultúrtájak és épületek fenn­tartásának költségeinél; ezek a költ­ségek a gazdálkodó saját munkája, vagy az alkalmazottai által teljesí­tett munkavégzés megfelelő ellen­értékeként évente legfeljebb 10 ezer eurót foglalhatnak magukba.- Támogatás nyújtható a közérdek­ből végzett üzem-kitelepítésekhez.- Mezőgazdasági termékeket fel­dolgozó, értékesítő vállalkozások 40%-ig teijedő beruházási támo­gatásban részesülhetnek; a támo­gatás az 1. célterülethez sorolt ré­giókban 50%-ra emelhető.- Fiatal gazdálkodók letelepedéséhez 25 ezer euróig nyújtható támogatás.- Korkedvezményes nyugdíjba vo­nuláshoz nyújtható támogatás, ha a gazdálkodó véglegesen megszünteti a mezőgazdasági tevékenységet.- Indulási támogatás adható terme­lői közösségeknek, egyesülések­nek, ha a támogatás teljes összege nem haladja meg a 100 ezer eurót és fokozatosan csökken öt évig (a támogatható költségek 100%-a az első évben, azután évenként min. 20 százalékpontos csökkentés).- Biztosítási díjak fizetése is támo­gatható, ha azok olyan biztosítási kötvények díjfizetésének legfeljebb 80%-áig terjednek, amelyek kizá­rólag természeti katasztrófákkal egyenértékűnek tekinthető időjá­rási katasztrófák miatti vesztségek fedezését szolgálják. A támogatás a díjfizetés 50%-ára csökken, ha a biztosítás egyéb, időjárástól függő kár, és/vagy állatjárványok vagy növényi betegségek miatti veszte­ségek fedezésére is kiterjed.- A tagosítás során felmerülő jogi és igazgatási költségek 100%-áig nyújtható támogatás.- Kedvezményezettként 100 ezer euróig terjedhet az a 3 évig juttat­ható támogatás, amely kiváló mi­nőségű termékek termelését és ér­tékesítését ösztönzi. Ezek a kiadá­sok magukba foglalhatják a piacku­tatás és hasonló tevékenységek költségeit, a minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének, vala­mint megfelelő képzési intézkedé­sek költségeit, elismert minősítő hi­vatalok illetékeit, amelyet a minő­ségbiztosító és hasonló rendszerek keretében az első tanúsítvány kiál­lításakor szabnak ki, valamint a harmadik fél általi ellenőrzés díját.- Az agrárágazatban kedvezménye­zettenként 100 ezer euróig nyújtha­tó támogatás 3 éven belül technikai segítséghez, mint a gazdálkodók és mezőgazdasági munkaerők oktatá­sának és képzésének, a helyettesítő szolgálatok és tanácsadói szolgálta­tások igénybevételének, valamint a versenyek, kiállítások és vásárok részvételi és szervezési költségei.- Az állattartó ágazatban a törzs­könyvek vezetéséhez kapcsolódó költségek 100%-áig nyújtható támo­gatás; ezenkívül támogatható azon állatok genetikai minőségének vagy teljesítményjellemzőinek meghatá­rozását célzó vizsgálatok költségei­nek legföljebb 70%-a, melyeket har­madik fél végzi vagy annak nevében készítik. Támogatni lehet a tenyész- állomások beruházási költségeit, az új tenyészeljárások kiadásait, 40%- ot meg nem haladó mértékben. A felszabadított támogatások költsé­gei ugyanolyan vagy kisebb mérték­ben támogathatók, mint ahogyan azt az agrárágazatban az állami tá­mogatásokra vonatkozó közösségi keret előirányozza. (KSZ-EG) Dömötör Ede illusztrációs felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents