Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-10 / 84. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 10. Közélet 5 Beszélgetés Nagy Andrea adjunktussal az uniós csatlakozásról, és arról, ami utána következik Már nem fordulhatunk vissza Szlovákiában is élénkül az EU-csatlakozási népszavazás kampánya, s bár a belépést meghatározóan támogató hangok az erő-sebbek, nyil­vánosságot kapnak olyan ki­jelentések is, hogy nem fel­tétlenül lesz mindenkinek jó a belépés. Ezekkel a kérdé­sekkel kapcsolatban hívta meg a Magyar Ifjúsági Kö­zösség királyhelmeci szerve­zete Nagy Andreát, a Nyír­egyházi Főiskola adjunktu­sát, aki az Európai Unióról tartott előadást. HOGYA GYÖRGY A csatlakozó államoknak milyen űj jogi helyzettel kell szembenéz­niük? A legfontosabb a közösségi jognak az érvényesülése lesz, ami az Euró­pai Unió speciálisan kialakított jog­rendszere. Ez segít abban, hogy a ró­mai szerződésben megfogalmazott négy szabadságelv érvényesüljön. Hogyan alakult ki ez a közösségi jog? Az Európai Bíróság jogfejlesztése so­rán, s a legfontosabb elve, hogy köz- vedenül hatályos. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozás pillanatától kezdve minden tagállamban azon­nal érvényesül, anélkül, hogy bár­mit is tenniük kellene, nem kell rati­fikálni. Másik fontos tulajdonsága a közösségi jognak, hogy ha a hazai jognak bármely szabályával szembe bekerül, mindig a közösségi jog fog kikerülni győztesen, tehát elsőbbsé­get élvez. így például ha nem is köte­lező, de ajánlott a hazai bíróságok » Már a belépés más­napján megjelenik a közösségi joganyag az adott ország hi- . . vatalos nyelvén. N\ számára, hogy a hazai jogot a közös­ségijog szellemében értelmezzék. Ez a változás mennyiben érinti majd az eddig kialakult hazai jog­rendszert? Ezt nem lehet kimutatni. Amikor a A közösségi jog elsőséget élvez majd a hazaival szemben, ha ütköznek, mindig a közösségi jog kerül ki győztesen (A szerző felvétele) csatlakozási tárgyalások megkez­dődtek, az európai uniós megálla­podások között szerepelt, hogy a meglévő jogot úgy kell megváltoz­tatni, illetve az új jogszabályokat úgy kell kidolgozni, hogy azok kö­zelítsenek a közösségi joghoz. Ezt nevezzük jogharmonizációs folya­matnak. Elméletileg megtörténhet, hogy egy tagállam a közösségi jog mó­dosítását kéije? Nem történhet meg, hiszen mint említettem, a csatlakozás pillanatá­tól a közösségi jog élvez elsőséget, legfeljebb ha súlyos jogi kérdésről van szó, akkor az adott állam képvi­selői élhetnek a vétójoggal, s ebben az esetben nem születik meg az új jogszabály. Az EU bürokratikus eljá­rási rendszere éppen erről szól, hogy addig tárgyalják az adott kér­dést - és ez évekig is eltart -, amíg közös megegyezés születik. Ezt most úgy értelmezzük, hogy az újonnan felvett országoknak két jogrendszerhez kell igazod­niuk? Nem, ezt nem mondhatjuk, hiszen a közösségi jog elsőséget élvez majd, tehát ha ütköznek, mindig a közösségi jog kerül ki győztesen. De ez nem két jogrendszert jelent, mivel a jogharmonizáció során a közösségi jog bekerül a hazai jogba és bizonyos értelemben már hazai jog is lesz. Hogyan válik majd egyik napról a másikra elérhetővé a közösségi jogrendszer a polgárok számára? Már a belépés másnapján az adott ország hivatalos nyelvén annak hi­vatalos közlönyében megjelenik, és ehhez nem tehet hozzá senki sem­mit. Fordítása folyamatban van. Valószínűleg előfordul majd, hogy egy adott ország polgára a közösségi jogra hivatkozva meg­kérdőjelezi a hazai bíróság dön­tését. Ki hivatott dönteni az ilyen ügyben, mit tehet a polgár, hogy a közösségi jognak érvényt szerez­zen? Várhatóan sok ilyen eset lesz, hiszen éppen erről szól a közösségi jog, és ennek alapján fejlesztették ki. Több lehetőség is van. Abban az esetben, ha az egyik fél a közösségi jogra hi­vatkozik, mert szerinte nem megfe­lelően alkalmazzák, akkor úgyneve­zett előzetes döntéshozatali eljárás­ként az Európai Bírósághoz kerül az eset. Ez a bíróság nem az ügyet fogja elbírálni, hanem az adott kérdéssel kapcsolatban kimondja, hogy alkal­mazható-e a közösségi jog, illetve, hogy a közösségi jog az adott eset­ben milyen fogalmat takar. Véleménye szerint akár a magyar, akár a szlovák társadalom kellően felkészült arra, hogy megalapo­zottan döntsön a csatlakozásról? Szerintem nem, és ezen a nagyon erős magyarországi kampány sem tudott sokat segítem. Mégis azt kell mondani, nagyjából tudjuk, mire vállalkozunk, ismerjük az Uniót, a múltját, tudjuk, hogy egy állandó fejlődésben lévő nemzetközi szer­vezetről van szó, és bár azt nem ál­\\ Azt azért érzik az r emberek, hogy ha nem lépünk be, bizto­san hátrányosabb . . helyzetbe kerülünk. \\ Irthatjuk bizonyossággal, hogy is­merjük a jövőjét is, de azt azért ér­zik az emberek, hogy ha nem lé­pünk be, biztosan hátrányosabb helyzetbe kerülünk. Milyen lehetősége van egy ország­nak, ha bizonyos idő után úgy dönt, hogy mégsem jó neki az EU, és ki akar lépni? Ez a lehetőség adott, benne van minden szerződésben, például a bri­tek is sokáig hangoztatták, de azóta sem léptek ki. Ugyanakkor megkér­dezhetjük, hogy mire volt jó a jog­harmonizáció, a csatlakozási törek­vések és a rengeteg tárgyalás, ha nem láttunk benne perspektívát? Én ezt cső-effektusnak tartom: már annyira benne vagyunk egy nagyon szűk csőben, hogy nem tudunk megfordulni, ki kell várni, amíg ki­érünk a fényre. Ezentúl ellenőrizhető a Meciar által létrehozott emberjogi központ Egy kirakatintézmény végnapjai ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Hamarosan új igazgatója lehet a szlovákiai emberjogi köz­pontnak, a képviselők ugyanis teg­nap elfogadták a központról szóló, az államfő által márciusban vissza­adott törvényt. Az emberjogi köz­pontot az ENSZ-szel kötött szerző­dés alapján még 1993-ban hozták létre az akkori Meciar-kormány ide­jén, a korábbi jogszabály azonban leválthatatlanná tette az igazgató- tanácsot és így a központ igazgató­ját is. A korábbi Dzurinda-kabinet idején egyszer már módosította a parlament ezt a törvényt, ám Ru­dolf Schuster akkor is visszaadta azt, és az akkori koalíció nem tudott 76 szavazatot biztosítani az újbóli elfogadáshoz. A jelenlegi módosítás átalakítja az igazgatótanácsot: egy- egy tagot nevez az államfő, a parla­ment elnöke, az ombudsman, a négy jogi kar dékánja, a szociális miniszter és a nonprofit szervezetek javaslatára egyet a kormányfő. A. Nagy László (MKP) szerint a módo­sítás lehetővé teszi majd a központ pénzügyeinek ellenőrzését is. „A központ eddig csak egyes érdekcso­portok véleményét képviselte, kira­katintézményként működött, a mó­dosítással lehetővé válik, hogy való­ban az állampolgárok jogait védje” - mondta lapunknak az emberjogi bizottság elnöke. A törvényhozás újra jóváhagyta a központi államigazgatásról szóló törvényt is, ezzel megszűnik a volt privatizációs minisztérium, mely­nek vezetésével Robert Nemcsics gazdasági miniszter volt megbízva. A megszűnő tárca jogutódja a gaz­dasági minisztérium lesz. A parlament megkezdte a munka­törvénykönyv tárgyalását is, a kép­viselők tegnap második olvasatba utalták a jogszabályt. Befejezéséhez közeledik ezzel a munkajogi kódex elfogadása, melyet tulajdonképpen még az előző Dzurinda-kabinet kez­dett el. A parlament előtt lévő terve­zetjelentősen liberalizálja a munka­erőpiacot, amitől a kormány a fog­lalkoztatottság mértékének emel­kedését, a munkanélküliség csök­kenését várja. A szakszervezetek el­lenállásának következtében a ter­vezet sokat változott az előkészítés során, a parlamentben is éles vitá­ra, sok módosítási javaslatra szá­míthatunk. (lpj) Berényi Berlinben tárgyalt Segély Szerbiának Pozsony. A külügyminisztérium ál­lamtitkára részt vett a fejlődő orszá­gok támogatásáról szóló berlini kon­ferencián, ahol jelen volt az Európai Bizottság fejlesztési támogatásokért felelős főbiztosa is. Míg az EU- és OECD-tagállamokban átlagban ilyen segélyekre a GDP 0,33%-át költik, Szlovákiában jelenleg 0,04 %-ot. Berényi József beszámolt ar­ról, hogy Szlovákia a jövőben támo­gatása felét Szerbiába és Monteneg­róba szánja, itt a demokrácia és a pi­acgazdaság kiépítését kívánja támo­gatni. Német kollégájával, Jürgen Chroboggal folytatott beszélgetése során köszönetét mondott a német kormánynak a szlovák NATO-tagság gyors ratifikálásáért, (na) RÖVIDEN Javul Pavol Rusko állapota Pozsony. Pavol Rusko már jobban érzi magát, bár továbbra is na­gyon gyenge és a vérnyomása is még magas. Utóbbit infúziókkal próbálják csökkenteni, ebből kifolyólag nagyon sokat alszik még napközben is. Az ANO elnökét vasárnap komoly fejfájása miatt szál­lították kórházba, s azonnal bent fogták. Az orvosok szerint túlhaj­szolta magát a politikus. Ha állapota továbbra is javulni fog, a hét végén már hazaengedik, de dolgozni még nem kezdhet. (s,t) Elégedetten jött haza a kormányfő Pozsony. Elégedetten tért haza első hivatalos oroszországi útjá­ról Mikulás Dzurinda. A kormányfő elmondta, helyesnek érzi, hogy csak most utazott Moszkvába, mert Szlováki jelenleg már egy biztos pozíciójú partnerként tárgyalhat Oroszországgal. Úgy érzi, a kétoldalú tárgyalások korrektek voltak, ahol senki sem ígért lehetetlent. Jurij Luzskov moszkvai polgármestertől ígéretet kapott, hogy Pozsony, a jövőben felépítendő szlovák kulturális intézet számára, baráti áron vásárolhat majd az orosz fővárosban egy telket. (TASR) Dönteni fognak Sobonáról Pozsony. Viliam Sobona lesz az első képviselő ebben a ciklusban, akinek mentelmi joga megvonásával foglalkozik a parlament. A mentelmi bizottság tegnap úgy döntött, javasolja a plénumnak a HZDS-es képviselő jogi érinthetetlenségének megvonását. Sobona ellen a sliácsi fürdő privatizációjával kapcsolatos ügyek miatt kíván vádat emelni az ügyészség. Az előző ciklusban Ivan Lexa, Gustáv Krajci és Vrtazoslav Móric mentelmi jogát vonta meg a parlament, de eddig egyiküket sem ítélte el a bíróság. (TASR) Simon és Miklós még nem egyeztetett Pozsony. Egyelőre nincs megállapodás az agrártárca és a környe­zetvédelmi tárca vezetője között arról, hogy a vízügy milyen formá­ban kerüljön át a környezetvédelmi tárcához. Simon Zsolt földmű­velésügyi miniszter lapunkkal közölte, még nem volt idejük egyez­tetni, a kérdést a múlt héten le kellett venni a kormány programjá­ról, és a mai ülésen sem kerül terítékre, (g) Tandíjat csak ösztöndíjrendszerrel Pozsony. Csak megfelelő ösztöndíjrendszer kiépítése esetén tudja támogatni a tandíjak bevezetését az MKP, hangsúlyozta Albert Sán­dor parlamenti képviselő. A magyar honatya szerint az állam túl ke­veset költ az oktatásra, ezért a párt javasolni fogja, hogy a jövő évi költségvetésből több pénzt különítsenek el e célra. Aggasztja a pár­tot, hogy az iskolák ugyan az önkormányzatok hatáskörébe kerül­tek, ám a pénzügyi decentralizációra nem került sor, ami a legtöbb helyen súlyos gondokat okoz. (sza) Ágyékon rúgta a vámost egy osztrák nő Pozsony. Rátámadt a munkáját végző szlovák vámosra a hét elején egy osztrák nő Moravsky Sváty Jánban. A határátkelőn testvérével és apjával akart átkelni, s amikor a vámos ellenőrizte volna az au­tót, többször megütötte és ágyékon rúgta. Az agresszív asszonyt és családját végül megbilincselték, de ezután is tovább fenyegetőztek. A sérüléseket szenvedett vámos valószínűleg tíz napig munkaképte­len lesz, az asszony ellen eljárás indul. (SITA) A hőség kínozza a szlovák alakulatot Kuvaitváros. Légkondicionáló berendezésekkel szerelik fel szálláshe­lyüket a szlovák és a cseh katonák Kuvaitban, mivel a nappali hőmér­séklet már meghaladja a 40 fokot. A hét elején egy közös szövetségi hadgyakorlaton vettek részt, melyen több órán keresztül 44 fokos me­legben kellett teljes menetfelszerelésben dolgozni. A gyakorlatot meg­tekintette a szövetséges haderő legfelsőbb vezetése is, szerencsére sen­ki sem sérült meg. Bár úgy tűnik, a háború már a vége felé közelít, to­vábbra is magas szintű készültség van katonáknál. (TASR) Az USA júniusban ratifikálja NATO-csatlakozásunkat Schuster a Fehér Házban TASR- ÉS SITA-HÍR Washington. George Bush tegnap fogadta az Amerikai Egyesült Álla­mokban hivatalos látogatáson tar­tózkodó Rudlof Schustert. Az ame­rikai államfő, aki már másodszor találkozott szlovák kollégájával, a mintegy félórás beszélgetés során köszönetét mondott Szlovákia egy­értelmű álláspontjáért, melyet az iraki háborúval kapcsolatban kép­viseltünk. Elmondta, hogy a Kongresszus vár­hatóan júniusban ratifikálja az új tagállamok, így Szlovákia NATO- csatlakozását, és arra kérte Schus­tert, tolmácsolja köszönetét a Ku­vaitban állomásozó szlovák kato­náknak. Biztosította partnerét ar­ról, hogy az USA továbbra is szá­mol Szlovákia részvételével az ira­ki újjáépítésben, Rudolf Schuster pedig szlovák aknaszedő alakulat kiküldését ajánlotta fel a közel-ke­leti országba. A találkozón részt vett Colin Po­well amerikai külügyminiszter is. Szigeti László oktatási államtitkár: Úgy gondolom, a magyar nyelvű válaszokat is el kellene fogadni Csak szlovák választ fogadtak el a diákolimpián ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Csalódtak a Iuventa múlt heti országos földrajzi olimpiája nagyszombati kerületi fordulójának magyar résztvevői, miután kiderült, a kérdésekre szlovák nyelven kell válaszolniuk. A magyar nyelvű isko­lák diákjai ugyan anyanyelvükön megfogalmazott kérdéseket kaptak - elmondásuk szerint meglehetősen hevenyészett fordításban és mind­össze egy példányban de a ma­gyar nyelvű válaszadásra már nem nyílt lehetőségük. Szigeti László oktatásügyi államtit­kár elmondta, kezdeményezésére a tárca két éve rendeletben szabá­lyozta az alap- és középiskolai ta­nulmányi vetélkedők rendjét, és anyanyelven megfogalmazott fel­adatlapokat kell kapniuk a diákok­nak. A gyakorlatban azonban nem mindig ennek megfelelően járnak el a verseny lebonyolítói. - Úgy gon­dolom, ha már egyszer a diák anya­nyelvén kell megfogalmazniuk a kérdéseket, a magyar nyelvű vála­szokat is el kellene fogadniuk - mondta Szigeti. Csömör János, a vásárúti alapiskola igazgatója - akinek egy tanítványa vett részt a versenyen, kifogásolja a kerületi bírálóbizottság elnöke, Frantisek Klotton hozzáállását. Az iskola a történtekről írásban tájé­koztatja az oktatási minisztériumot. - Ha járási szinten elfogadják a ma­gyarul adott válaszokat, miért je­lent ez problémát kerületi vetélke­dőkön - mondta Borsányi Márta, az iskola igazgatóhelyettese. Viliam Michalovic, a Iuventa vezér- igazgatója lapunknak elmondta, a magyar diákok anyanyelven adott válaszainak elfogadása mindig a helyi sajátosságoktól függ, tehát at­tól, van-e a bírálóbizottságnak ma­gyarul beszélő tagja. Frantisek Klotton, a kerületi forduló bírálóbi­zottság elnöke elzárkózott a nyilat­kozattól. (érvé) MEGKÉRDEZTÜK Bauer Editet, az MKP képviselőjét A parlamenti képviselőknek március 31-ig kellett leadni va­gyonnyilatkozatukat. Ön ezt nem tette meg. Miért? Tegnap reggel, amikor bemen­tem a parlamentbe, az volt az el­ső dolgom, hogy leadtam. Utoljá­ra októberben nyújtottam be, és nyilvánvaló, hogy azóta nem gazdagodtam meg. Időhiány mi­att nem tudtam március végéig eleget tenni a kötelezettségem­nek. Az elmúlt hónap közepétől ugyanis egyik szolgálati útról a másikra mentem, ez volt az egye­düli oka a késésnek. Egyébként az ország szempontjából nagyon fontos dolgokat intéztem, példá­ul múlt héten az Európa Tanács az én javaslatomra olyan ajánlást fogadott el, mely szerint a tagál­lamoknak a gyermekek jogaival foglalkozó speciális ombudsmani intézményt kell létrehozni. Emel­lett eltörpül, hogy néhány napot késett a vagyonbevallásom.

Next

/
Thumbnails
Contents