Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-10 / 84. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 10. Iraki válság 3 Az amerikai katonák is telepakolták zsákjukat díszes hamutartókkal, aranyozott serlegekkel és más „emléktárgyakkal" Az argentin kolléga tévedett: nem az irakiak lőttek Ünnepelnek és fosztogatnak Bagdad délkeleti elővárosában tegnap a lakosság mindent elvitt egy feltört kormányraktárból (TASR/AP-felvétel) Bagdad/Bászra/London. Ünneplés és fosztogatás fogadta Bagdad több külvárosában az amerikai csapatok megérkezésének hírét. Bászrában a brit hadvezetés egy helyi törzsi vezetőt kért fel a második legnagyobb iraki város „polgármesteri” feladatainak ellátására, épp a zavargások, rablások megállítása érdekében. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Egyébként azon települések többségére, ahová a szövetséges csapatok bevonultak, a közbiztonság teljes hiánya jellemző. A CNN bagdadi helyzetjelentése szerint az emberek a külvárosokban a Szaddám-ellenes jelszavak kiabálását mintha a szabad rablásra történő felhívásnak tekintették volna. Nagy-Britanniának nem érdeke, hogy megszálló hatalommá váljon Irakban. A1 Lockwood, a katari brit hadműveleti parancsnokság szóvivője a londoni rádiónak tegnap azt mondta: mióta a britek elfoglalták Bászrát, a helyi rendőrség zöme eltűnt, a volt rendőrök többsége életét féltve elmenekült. A szóvivő szerint a brit hadsereg azt próbálja elérni, hogy a rendőrség „Huszein-rezsim- től nem beszennyezett maradványai” előjöjjenek, és segítsenek a rend és a törvényesség helyreállításában a helyi vezetőknek. Lockwood elismerte, hogy az 1,3 milliós városban, ahol napok óta zajlanak a tömeges fosztogatások, a megszálló brit kontingens kevés a rend fenntartásához. A brit hadsereg Kuvait- ban működő hadszíntéri parancsnokságának szóvivője, Chris Vemon ezredes a BBC-nek hétfőn még azt mondta, reményeik szerint a bászrai brit erők „hozzávetőleg egy napon belül át tudják helyezni a hangsúlyt a katonai tevékenységről a konfliktus utáni nemzetépítésre”. Ennek első lépéseként a helyi lakossági keresztmetszetet jórészt tükröző bizottságot hoznak létre, egy helyi törzsi vezetővel az élén. A már említett törzsi vezető maga kereste meg a bászrai brit parancsnokságot, amely meggyőződött arról, hogy megbízható, a helyiek megbecsülését bíró személyiségről van szó, és megkérték, hogy alakítson átmeneti bizottságot a rend helyreállítására. A londoni rádiónak egy név nélkül idézett brit tiszt ugyanakkor azt mondta, hogy a rendőri szerep addigi hangsúlyozott elvetésével szemben a brit erők őrizetbe fogják venni a fosztogatókat. A britek eddig csak levegőbe leadott lövésekkel igyekeztek eloszlatni a fosztogatókat, de a mindenből hiányt szenvedő városban ez hatástalannak bizonyult. A CBC News amerikai televízió is foglalkozott a fosztogatás problémájával, megállapítva: a könnyű zsákmányszerzés lehetőségén túlmenően az egyszerű irakiak számára ez egyfajta bosszúállás a rettegett rezsimmel kapcsolatba hozható tárgyakon. Példaként említette, hogy a dél-iraki zubeiri tankcsata után a lakosok alaposan átvizsgálták a helyi kormányhivatalokat, majd aggodalom nélkül elvittek mindent, amiről úgy érezték, hogy még jó lehet valamire, legyen az rádiókészülék, ágykeret vagy klímaberendezés. Volt, akinek egy katonai terepjárót sikerült szereznie. Az amerikai katonák is tömegesen vélték úgy, hogy a paloták egykori urainak már úgysem lesz szükségük ottani használati tárgyaikra. Nem csupán alaposan kipróbálták Szaddám Húszéin luxustoalettjeit, de szégyenkezés nélkül kutattak az épületekben talált dokumentumok között is, zsákjaikat pedig telepakolták díszes hamutartókkal, díszpárnákkal, aranyozott mintás serlegekkel és más „emléktárgyakkal”. Az amerikai középső parancsnokság katari szóvivője erőteljesen elítélte az amerikai katonai joggal összeegyeztethetetlen cselekedetet, és jelezte, hogy a fosztogatással gyanúsítható csapategységek dorgálást kapnak közvetlen feletteseiktől, és parancsnokaik utasítják őket a lopott holmik visszaszolgáltatására. Súlyos esetben büntetés is szóba jön, ami zsoldcsökkentést, vagy fogdát is jelenthet a bűnösnek talált katona számára. „Elvárjuk tisztjeinktől és katonáinktól a tisztességes viselkedést” - tette hozzá a szóvivő. Abban sem tudnak egyetérteni a cseh politikusok, hogy szükség van-e az ENSZ előzetes jóváhagyására Elhalasztották a döntést a tábori kórházról KOKES JÁNOS Prága. A cseh képviselőház kedden este, többórás éles vita után úgy határozott, csak április 17-én szavaznak a kormány azon javaslatáról, hogy Csehország küldjön egy tábori kórházat Irakba. A politikusok ugyanis nem tudnak közös álláspontra jutni abban a kérdésben, hogy a tábori kórház kiküldése az amerikai-brit szövetségesekhez történő csadakozást és így az iraki háborúban való részvételt jelentené-e vagy sem. Abban sincs egyetértés, hogy a kórház kiküldéséhez szükség van-e az ENSZ előzetes jóváhagyására. Mivel a kormánykoalíció politikusai és képviselői is megosztottak az ügyben, Vladimír Spidla kormányfő úgy döntött: levelet intéz az ENSZ szankciós bizottságához, s megtudakolja, kiküldhető-e a cseh tábori kórház Irak déli vidékeire humanitárius segítség gyanánt, amely nem része a katonai akciónak. „Meg akarjuk szerezni az ENSZ vagy legalább a Nemzetközi Vöröskereszt beleegyezését. Ha ez nem sikerül, akkor meg kell találnunk a módját annak, hogyan küldjünk kórházat Irakba úgy, hogy azt senki se tekinthesse a katonai akcióban való részvételnek” - nyilatkozta Jaroslav TVrdík védelmi miniszter. A koalíciós kereszténydemokraták azt állítják, hogy az ENSZ jóváhagyására feltétlenül szükség van. Az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt szerint a kórházat haladéktalanul Irakba kell küldeni, mert ott humanitárius katasztrófa fenyeget és nagy szükség van rá. A polgári demokraták szerint az ügyben nincs szükség semmiféle előzetes ENSZ jóváhagyásra. A másik nagy ellenzéki párt, a kommunisták szerint Csehországnak elsősorban gyógyszert kellene küldenie Irakba, s így nem lenne gond az ENSZ jóváhagyással sem. A kommunisták a tábori kórház kiküldését csak akkor támogatják, ha azt nem kíséri katonai védelmi egység. A kommunisták szerint ugyanis ez Csehország bekapcsolódását jelentené a harci eseményekbe, ami pedig ellentétes a parlament döntésével. A tegnapi prágai sajtó bírálja a politikusok vitáját. A lapok többsége úgy véli, hogy politikai és formai okok miatt nem szabad tovább húzni-halaszta- ni a dolgot, mert a segítségnyújtásra szükség van, mégpedig minél hamarabb. A felsőház, a szenátus elnöke Petr Pithart szintén április 17- re tűzte ki a szavazást a kórház ügyében. Ketten meghaltak az 1503-as szobából MICHAL KUBAL Bagdad. Reggel szálláshelyünk, a Palesztina hotel elől figyeltük több tucat újságíró kollégámmal együtt, amint az amerikai gépek a tőlünk néhány száz méterre lévő iraki állásokat támadják. A háború egyik kulcsfontosságú pillanata közeledett: a város körüli gyűrű bezárult, minden oldalról özönlöttek az amerikai csapatok, s mi az egyre kisebb, iraki ellenőrzés alatt álló sziget közepén voltunk. Tíz óra körül minden elcsendesedett. Bagdadban ezekben a napokban főleg hajnalban és kora délelőtt lőnek. Az újabb forduló pedig az esti bombázásokkal kezdődik. Az újságírók többsége levetette golyóálló mellényét, sisakja szinte senkinek sem volt. Ebben a pillanatban fülsiketítő robbanás hallatszott. „Eltalálták a szállodát!” - ordította az épületből menekülő újságírók közül valaki. A harmadik emeleti balkonról ömlött kifelé a füst. Megérkeztek az eltalált emelet első lakói is. „Minimum egy szobát szétlőttek” - dühöngött egy argentin kolléga, s ráripakodott az iraki tájékoztatási minisztérium munkatársára, hogy katonáik miért lövik az újságírókat. Halálos csend lett a mindig hangos szállodában, ahonnan műsorainkat, tudósításainkat sugározzuk. Az első rossz hír: eltalálták a Reuters irodáját, négyen megsérültek. De ez volt csak a kezdet. A sebesülteket elszállították a legközelebbi kötözőhelyre, ahol azt mondták, nem tudnak nekik segíteni, s továbbküldték őket. Tarasz Procjuk Lengyelországban élő ukrán operatőr járt a legrosz- szabbul. A Bagdadba érkezett újságírók között ő volt az egyik legtapasztaltabb haditudósító, több háborút élt túl Afrikában, Afganisztánban, Jugoszláviában. Most az átszállítást egy másik kórházba már nem élte túl, az autóban halt meg. „Lassan egy hónapja vagyunk háborúban, de most érintett meg először személyesen. Elveszítettem a barátomat, s ez már egészen más dolog” - mondja az egyik lengyel kolléga. A következő csapás délután jött, a spanyol Telecinco operatőre is meghalt, miután amputálták a lábát. Ekkor már az is nyilvánvaló volt, hogy az argentin kolléga tévedett: nem az irakiak lőttek. Amerikai parancsnokok közölték, hogy az ő páncélosuk lőtt, de csak válaszolt a szállodában elbújt iraki mesterlövész lövéseire. Ezt azonban senki sem hiszi el. „Már két hónapja lakom itt, de még egyetlen lövést sem hallottam eldördülni, az pedig aligha valószínű, hogy az irakiak a jelenlegi körülmények között hangtompítót használnának” - mondja Tarasz Procjuk volt az egyik legtapasztaltabb haditudósító. az egyik spanyol tévés. Honfitársaihoz hasonlóan ezekben a percekben neki sincs egyetlen barátságos jelzője sem az amerikaiak számára. A nap folyamán kiderül, hogy nem a Palesztina szálló volt az egyetlen, újságírók lakta épület, amelyet kedden katonai célponttá nyilvánítottak. Amerikai bomba találta el a katari al-Dzsazira televízió szerkesztőségét, ott is meghalt egy operatőr. Az 1503-as számú szoba két halottjának árnyékától nem tudunk szabadulni. Mindannyian fehér lepedőket akasztunk az ablakokba, hogy figyelmeztessük az amerikaiakat: itt újságírók laknak. Kint mindenki felveszi a golyóálló mellényt. Sokan abban isszák a kólát a hotel bárjában. És amikor kint eldördülnek az első lövések, többen idegesen összerándulnak. A szerző a Cseh Televízió bagdadi tudósítója. Tizenegy tudósító vesztette életét A három keddi áldozattal tizenegyre nőtt az iraki háború kezdete óta munkavégzés közben megölt haditudósítók száma. A Pentagon szóvivője kifejezte sajnálatát és részvétét, s figyelmeztetett, hogy Bagdad háborús övezet, így nem biztonságos hely. Az Újságírók Védelmi Bizottsága nevű New York-i székhelyű szervezet Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszterhez intézett levelében követelte, hogy a Pentagon vizsgálja ki a Palesztina hotelt ért támadást és az al- Dzsazíra meg az Abu Dabi arab televíziók irodáit ért légi csapás körülményeit. Az al-Dszazíra visszahívja Irakból tudósítóit. Ibrahim Hilal, a televízió főszerkesztője dohai sajtóértekezletén elmondta: úgy ítéli meg, hogy egyetlen Irakban dolgozó újságírójuk sincs biztonságban, még az amerikai csapatokkal tartó tudósító sem. A tévéállomás, mivel nem tudja szavatolni Irakban dolgozó újságírói biztonságát, vala- mennyiüket vissza kívánja hívni a háború sújtotta országból. Egyébként az al-Dzsazira szerint nem volt véletlen a keddi eset, amerikai részről viszont cáfolták a szándékosságot. Leonyid Kucsma ukrán elnök, Volodimir Litvin házelnök és Anatolij Zlenko külügyminiszter részvétét nyilvánította Tarasz Procjuk hozzátartozóinak. (MTI) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: ENYHE FELMELEGEDÉS, 8-12 FOK ELOREJELTES A Nap kel 06.15-kor - nyugszik 19.33-kor A Hold kel 11.23-kor - nyugszik 03.22-kor A Duna vízállása - Pozsony: 285, apad; Medve: 110, apad; Komárom: 205, apad; Párkány: 135, apad. ORVOSMETEOROLOGIA Enyhe felmelegedés várható, de továbbra is marad a borult égbolt, sok csapadékkal. Havazás már csak 1000 méter felett valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 12 fok között alakul, északon legfeljebb 6 fok. Délkeleti, déli irányú szél 2 és 6 m/s közötti sebességgel, délnyugaton valamivel erősebb. Éjszaka 2 - -2 fok várható. Holnap is marad a maihoz hasonló borult, esős idő, de a délután folyamán némileg kiderül az égbolt, kevesebb csapadék lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 12 fok között alakul. A mai időjárás főként a reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedőket viselheti meg. Gyakoribb lehet a hátgerincbántal- mak miatti fejfájás, de erősebb fájdalmat érezhetünk az ízületek tájékán és a régebbi sebek helyén is. Csökken az alacsonyabb vérnyo- másúak szellemi és fizikai teherbírása, kevésbé képesek összpontosítani a feladataikra. Egyes ekcémás bőrbetegségek tünetei is jelentkezhetnek. Ha tehetjük, aludjunk sokat, mert a szervezet különösen igényli a pihenést. Holnap nem várható különösebb változás.
