Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-09 / 83. szám, szerda

El Kill FŐID ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 9. Tüntető apácákat ítéltek el Washington. Egy amerikai bí­róság bűnösnek mondott ki há­rom apácát, akik októberben a közelgő Irak-ellenes hadműve­let miatt megrongáltak egy co­loradói rakétasilót. Az 55,66 és 68 éves római katolikus nő­vérek kalapáccsal verték a si­lót, illetve saját vérükkel ke­reszteket festettek arra. Mint őrizetbe vételükkor elmondták, tettükkel az iraki háború ellen kívántak tiltakozni, illetve ami­att, hogy az USA nem tett ígé­retet arra, hogy nem használ atomfegyvert. Az apácákat nemzetvédelmi tevékenység zavarásával, illetve ezer dollár­nál nagyobb kár okozásával vá­dolták. A büntetés mértékét jú­lius 25-én szabják ki. (MTI) Lefejezik a kubai ellenzéket Havanna. Súlyos ítéleteket szabtak ki hétfőn Kubában 33 vádlottra az utóbbi hónapok­ban letartóztatott közel 80 el­lenzéki ügyében zajló tárgya­lások első napján. Húszévi sza­badságvesztésre ítélték Ráül Rivero kubai költőt és újság­írót, a Cuba Press független sajtóügynökség igazgatóját, valamint Ricardo González Alfonso újságírót. Ugyancsak 20 évi szabadságvesztéssel súj­tották Oscar Espinosa Chepe újságírót, és Marta Beatriz Roque közgazdásznőt, az el­lenzéki csoport egyetlen női tagját. Elizardo Sánchez, a tör­vényellenesen működő Kubai Emberi Jogi és Nemzeti Meg­békélési Bizottság (CCDHRN) vezetője 15 évet kapott. A leg­súlyosabb vád ellenük: össze­esküvés amerikai diplomaták­kal a szocialista kubai állam megdöntésére. (MTI) Raúl Rivero költő húsz évet kapott (Reuters) Éhínség Afrikában New York. Az ENSZ Világélel­mezési Programjának (WFP) becslései szerint 40 millió em­bert fenyeget éhezés Afriká­ban. James Morris, a program igazgatója az ENSZ BT előtt elmondta, további 200 millió embernek is súlyos nehézségei vannak az élelmiszer-ellátás­sal a fekete kontinensen. Morris bírálta a nemzetközi közösséget kettős mércéje mi­att, és nehezményezte, hogy a sajtó sem szentel teret ennek a problémának. (MTI) Felmentés a Tocsik-perben Budapest. Felmentette a csalás vádja alól, magánokirat-hami­sítás miatt viszont 400 ezer fo­rint pénzbüntetésre ítélte teg­nap Tocsik Mártát másodfo­kon, jogerősen a Legfelsőbb Bí­róság (LB). Boldvai László szo­cialista országgyűlési képviselő és Budai György, szabad de­mokratákhoz közelálló vállal­kozó esetében az LB helyben hagyta az első fokon hozott fel­mentő ítéletet. Az LB ezzel lé­nyegesen enyhítette az elsőfo­kú döntést, amelyben hűtlen kezelés miatt 4 év letöltendő börtönbüntetésre és 640 millió forintot vagyonelkobzásra ítél­ték Tocsik Mártát, az ÁPV Rt. volt jogászát. (MTI) Iraki rendezés: csak találgatni lehet, mi rejlik a Bush-Blair találkozón elhangzott általános szólamok mögött Megnyugtató félhomály Bush és Blair azonos hullámhosszon. „Az alapvető szerep azt jelenti, hogy az ENSZ-nek alapvető szerepe lesz." (CTK/AP-felvétei) Belfast/Berlin. A brit kor­mányfőnek sikerült rávennie az amerikai elnököt annak nyilvános kijelentésére, hogy az ENSZ-nek „alapvető szere­pet” kell adni a háború utáni iraki rendezésben. A két veze­tő tegnapi belfasti sajtóérte­kezletén azonban jórészt ho­mályban maradt e szerep pontos mibenléte. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Mindketten erősen hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a nemzetközi kö­zösségnek nem lesz közveden kor­mányzati szerepe Irakban. George Bush előző este érkezett Észak-íror- szágba, hogy Tony Blairrel elsősor­ban az iraki rendezésről, de emellett az izraeli-palesztin válságról és Észak-írországról is tárgyaljon. A tegnap délelőtti tárgyalási fordu­ló után, a Belfasthoz közeli Hillsbo­rough kastélyban tartott közös saj­tóértekezleten Blair kijelentette: az új Irakot nem a szövetségesek, és nem az ENSZ fogja kormányozni. A brit kormányfő azt mondta: a szö­vetséges erők egy nappal sem ma­radnak tovább Irakban a szükséges­nél. Kijelentette: a szövetséges ha­talmak vállalják az ország stabilizá­lásnak jogi és politikai felelősségét, de a lehető leghamarabb átmeneti kormányzathoz fogják hozzásegíte­ni Irakot; már ezt a szervezetet is irakiak fogják irányítani. Ez az át­meneti kormányzati struktúra fogja elvezetni az országot a törvényes­ség talaján álló, valós képviseleti kormányhoz. Ez a kormány Irak va­gyonát nem elnöki palotákra és tö­megpusztító fegyverekre, hanem a lakosság jólétének biztosítására fog­ja fordítani” - tette hozzá. Szavait megerősítette Bush is, aki egyértel­műen kijelentette, hogy az ENSZ- nek fontos szerepe lesz a rendezés­ben. Az e szerep mibenlétét firtató ismételt újságírói kérdésekre is azonban csak olyan általánosságok­kal válaszolt, hogy az ENSZ-nek „elő kell segítenie a szabad életet Irakban, és javasolhat személyeket az átmeneti kormányba”. Az ENSZ szerepére vonatkozó soka­dik kérdésre, a témát mintegy lezár­va Bush azt mondta: „az alapvető szerep azt jelenti, hogy az ENSZ-nek alapvető szerepe lesz”. A sajtóértekezleten nem esett szó ugyanakkor arról, hogy a szövetsé­gesek biztonsági tanácsi határoza­tokkal akarnák kijelölni a rendezés útját. Tony Blair egy elejtett mondat­ban ki is jelentette: semmi ok nincs visszatérni a második biztonsági ta­nácsi határozattervezetet megelőző vitákhoz, „ami megtörtént, megtör­tént”. A háború előtt a két szövetsé­ges hatalom - elsősorban brit nyo­másra - megpróbálta új BT-határo- zattal alátámasztani a készülő iraki fegyveres beavatkozást, de súlyos diplomáciai viták után, főleg Fran­ciaország és Oroszország ellenállá­sán e kísérlet megbukott. A sajtóér­tekezleten Bush is kijelentette, hogy a szövetségesek minél gyorsabban át akarják ruházni a kormányzati feladatokat az átmeneti iraki admi­nisztrációra, amely Irakban és kül­földön élő irakiakból fog megalakul­ni. Az amerikai elnök egyértelmű utalást tett arra, hogy ezután de­mokratikus választásokat tartanak, mondván: az átmeneti kormányzat a nép által választott végleges kor­mánynak fogja átadni a helyét. Sem Bush, sem Blair nem tett említést ar­ról, hogy e folyamat várhatóan med­dig fog tartani. Bush ugyanakkor azt mondta, hogy az iraki rendezés kö­zelebb hozza a szélesebb közel-kele­ti válság rendezésének napját is. Ki­jelentette: Washington és London kötelezettséget vállal az izraeli­palesztin rendezési útiterv életbe léptetésére. Gerhard Schröder német kancellár tegnap Berlinben üdvözölte Bush- nak azt a belfasti közlését, hogy az ENSZ-nek „vitális szerepet” kell ját­szania Irakban. Schröder a román miniszterelnökkel, Adrian Nasta- séval lezajlott találkozója után be­szélt, s azt mondta, boldog leime, ha ezt az álláspontot minél több ország osztaná. A kancellár szerint az ENSZ-nek nagy tapasztalata van a humanitárius segítségnyújtásban, s az erős ENSZ-szerepre „legitimáci­ós” okokból is szükség van. A Blair- Bush találkozóról beszámoló német tudósítások homályosnak, körvona- lazadannak találják az ENSZ szere­pére vonatozó közlést, amelyet a brit kormányfő és az amerikai elnök közös álláspontjaként tálalnak. Phenjani üldözési mánia Fenyegetve érzi magát Phenjan/Moszkva. A jelek szerint a phenjani vezetés meg van győ­ződve róla, hogy Irak után Észak- Korea lesz az USA következő cél­pontja. „Cukorra lenne szüksé­günk, de a tankok és a tüzérség fon­tosabb, hogy megvédhessük és fej­leszthessük a nép jövőjét” - szól a legújabb közlemény. Ma minden­esetre az ENSZ BT elé kerül az or­szág ügye, amerikai javaslatra, s an­nak ellenére, hogy Észak-Korea el­lenzi azt. A megmerevedett vita egyébként ugyanott tart, mint he­tekkel ezelőtt: a koreaiak kétoldalú tárgyalásokat akarnak, az amerikai­ak többoldalúakat. Egy dél-koreai forrás szerint a napokban phenjani delegáció járt Pekingben, s állítólag a többoldalú tárgyalások lehetősé­gét vitatták meg. Mindenesetre a ja­pán külügyminiszter asszony, Kava- gucsi Joriko szintén a többoldalú tárgyalásokat javasolta kínai part­nerének. Korábban mind a kínaiak, mind az oroszok arra ösztönözték Washingtont, tárgyaljon közvetle­nül Észak-Koreával, azonban Phen- janon kívül ez valójában senki szá­mára nem volt elvi kérdés. A Koreai­félszigeten tapasztalható feszültség mérséklésére hívta fel tegnap az USA-t és Észak-Koreát Alekszandr Loszjukov orosz külügyminiszter­helyettes, egy nappal azelőtt, hogy Szergej Ivanov védelmi miniszter dél-koreai látogatást kezd. Phenjan moszkvai nagykövetsége pedig kö­zölte: hadüzenetnek tekintik, hogy a BT ma napirendre tűzi az atomso- rompó-szerződés felmondására és a nukleáris program felújítására vo­natkozó észak-koreai bejelentések nyomán kialakult helyzetet. Az atomsorompó-szerződés értelmé­ben csütörtökön lép életbe a három hónappal ezelőtt bejelentett észak­koreai elhatározás. (MTI) Bírálják az RMDSZ székelyföldi fejlesztési koncepcióját Vita a szempontokról Májustól aktív megfigyelő lesz az új tagállamokból érkező 162 képviselő Európa ma szavaz a felvételről ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az Európai Parlament szerdán Strasbourgban szavaz a tíz új tagállam felvételéről. Várhatóan néhány ellenszavazat lesz, ezek zö­me sem az újoncokat ellenzi, ha­nem „büntetni” akarja az EU mi­niszteri tanácsát, hogy az EP nélkül döntöttek Koppenhágában az újon­cokkal kapcsolatos költségvetési kérdésekről. Az új tagállamokból érkezett 162 képviselő májustól aktív megfigye­lőként vesz majd részt az EP ülése­in. A plenáris ülésen nem, de a bi­zottságokban felszólalhatnak - a helyek elosztásáról később dönte­nek -, és pártfrakciójuk döntése szerint más munkába is bevonha­tók. Az új képviselői irodákat már előkészítették, kicsit ugyan szűkös lesz a hely a brüsszeli, a strasbourgi ÖSSZEFOGLALÓ — Budapest. Finisei a Magyarország uniós csatlakozásáról szóló ügydön­tő népszavazáson való részvételre buzdító kampány. A polgárok meg­győzésére a magyar pártoknak és társadalmi szervezeteknek a mait is beszámítva már csak két napjuk van. Hiszen a szombati referendum előtt, pénteken 0 órától életbe lép a kampánycsend, s egészen április 12- én este 9-ig, a szavazás lezárulásáig tart. A Népszabadság azt vizsgálta, milyen szerepet játszanak a mostani kampányban a politikai szimbólu­mok. A lap szerint csak a koalíciós politikusok körében talált célközön­ségre az az „IGEN” feliratú, uniós csillagokkal ékesített kitűző, amely az EU-népszavazás sikere érdeké­ben közvetíti a kormány üzenetét. Ezt a jelvényt a kormányzati EU- kampány februári kezdete óta vise­lik a kormánypárti politikusok. Az MSZP-firakció képviselőnként száz kitűzőt rendelt az EU Kommunikáci­és a luxemburgi székházakban. Az új megfigyelő képviselők utazási költségeit az EP megtéríti, és 250 euró napidíjat kapnak. 2004. május elseje, országuk csatlakozása után minden másban is egyenrangúvá válnak a mostani honatyákkal, már a megbízatási időszakból maradó másfél hónapra is. A mostani EP mandátuma jövő július húszadikán jár le, az újat már remélhetően Szlo­vákiában is választani fogjuk. Pat Cox, az Európai Parlament el­nöke a nyilvánosságnak szánt leve­lében megállapította, hogy súlyos nézetkülönbségek vannak az USA és az Európai Unió között. Cox kifo­gásolja, hogy az európai vezetők gyakran a szolgai megalázkodás benyomását keltve utaznak Wa­shingtonba, pedig a kapcsolatok­nak az egyenlőség alapján kellene működniük. Az európai parlamenti ós Közalapítványtól. Az uniós témá­jú fórumokon, négypárti vitákon az ellenzékiek is viselik, az Országgyű­lésben viszont csak néhány ellenzéki képviselő hordja. Az egyik vezető szocialista politikus erről azt mond­ta: a cél nem a megosztás, és az ak­ció nagyon sikeres. Nemcsak hogy többször „leimádkozták” már róla a jelvényt, de az MSZP-frakció irodája elől a „Lépj be!” feliratú lábtörlőt is el akarták már vinni. Ez az üzenet (mármint az „IGEN”) persze nem az első és nem is az egyedüli politikai szimbólum a palettán. Az EU- kampányban rengeteg szimbólum került elő. Például a híd (pontonhíd a Dunán), a villamos (a főpolgár­mester utazott többek között a kékre festett villamoson), a vonat (az SZDSZ-es Európa-expressz), az Andrássy úti Európa sugárút, a sza­bad demokrata facsemeték. A rend­szerváltás után a modem politikai marketing eszköztárához talán a Fi­desz nyúlt elsőként, a narancssárga Fidesz-logó használatával. A jelvény elnök rámutatott: az EU és tagálla­mai - miközben a vüág bevételei­nek ötödével rendelkeznek - a fej­lesztési támogatásokhoz 49 száza­lékban járulnak hozzá. Adatai sze­rint Európa az USA-nál ötször töb­bet költ a Közép-Keleten a tartós béke megőrzéséhez szükséges in­tézmények kiépítésére. Amerika éves védelmi kiadásai elérik a 375 milliárd dollárt, az EU 15 tagálla­ma védelmi költségvetésének több mint kétszeresét. Cox figyelmezte­tett: „az ENSZ elveszítené minden létjogosultságát, ha a Biztonsági Tanács legnagyobb hatalommal bí­ró tagjának meghosszabbított kar­jává válna”. Véleménye szerint a transzatlanti partnerség nem táp­lálkozhat egyenlőtlen kapcsolatból, ezért sürgős feladat, hogy Európa és az USA biztonsági és védelmi po­litikája egymást kiegészítse, (n, m) mint médiafelület később több párt számára is fontossá vált. Egy jól lát­ható és érthető üzenettel a választó jobban azonosulhat, mint egy hosz- szabb nyilatkozattal. Elemzők sze­rint e jelképek, jelvények elszaporo­dása a médiapolitizálás, a politikai marketing jelentőségének felisme­rését jelzi. Most hozzák be a pártok a Fidesz kezdeti előnyét, és ennek érdekében, csakúgy, mint az „igazi életben”, a szimbólumok terén is keményen küzdenek egymás ellen. Szakértők szerint ennek a harcnak az eredményeként, a „kölcsönös ki­sajátítás” nyomán semlegessé vál­nak a szimbólumok. A kormányzó pártok célja az EU-jelvénnyel nyil­vánvalóan az, hogy a választópol­gárok igennel szavazzanak a nép­szavazáson, és a sikert a kormány­zóknak tudják be. A lap szerint ezt hivatott semlegesíteni a Fidesz kommunikációja azzal, hogy „a re­ferendum nem szimpátiaszavazás lesz a szocialista kormányzat mel­lett vagy ellen”, (n, ú) MTI-JELENTÉS Bukarest. A kormányon lévő ro­mán Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint az RMDSZ vezetői elha­markodottan álltak elő a székely- földi fejlesztési régió tervével. A PSD tegnapi közleménye szerint az RMDSZ emellett rosszul is kö­zelítette meg a kérdést. „Az RMDSZ ugyan azt hangsúlyozza, hogy gazdasági szempontok alap­ján van szükség erre a régióra, a nyilvános vitában azonban az etni­kai kritérium került előtérbe.” A PSD azt reméli, hogy az RMDSZ- szel folytatott kétoldalú egyezteté­sek során az RMDSZ vezetése vál­toztat eddigi álláspontján, és „a más korszakba tartozó etnikai szempontok helyet a regionális fej­lesztés korszerű európai elveit ve­szi figyelembe”. Az RMDSZ az el­Bin Laden-hangkazetta? Lázadásra buzdít Iszlámábád. Egy Oszama bin La- dennek tulajdonított, újonnan elő­került hangkazetta öngyilkos me­rényletekre szólítja fel az igazhitű muzulmánokat, és arra buzdítja őket, hogy lázadjanak fel mind­azon arab kormányok ellen, ame­lyek támogatják az iraki háborút. A kazettát az AP amerikai hírügy­nökség Pakisztán északnyugati ré­szén egy magát algériainak mondó férfitől szerezte. Mint mondta, a hangszalagot Afganisztánból vitte magával Pakisztánba. A kazettán feltehetően bin Laden arab nyelvű üzenete hallatszik. Független szakértők ezt egyelőre nem erősí­tették meg, de egy arabul beszélő afgán, aki néhány évvel ezelőtt ta­lálkozott a terroristavezérrel, úgy véli: bin Laden beszél a felvételen. A szaúdi származású milliárdos ar­ra buzdítja a muzulmánokat, hogy keljenek fel a pakisztáni, afgán, szaúdi, bahreini és kuvaiti kor­mány ellen. (MTI) múlt hetekben tűzte napirendre a Maros, Hargita és Kovászna me­gyét magában foglaló, úgyneve­zett székelyföldi fejlesztési régió kialakításának tervét. Az elképze­lést a román politikai pártok és a román politikusok egy része rend­kívül hevesen elutasította. Az el­lenvetésekre válaszolva Markó Bé­la, az RMDSZ elnöke a romániai magyar sajtónak adott nyilatkoza­tában leszögezte, hogy a fejleszté­si régiókat a román kormánnyal való egyeztetés nyomán kell kiala­kítani. Markó utalt arra is, hogy a Romániában jelenleg'létező nyolc fejlesztési régiót elhibázottan ala­kították ki 1998-ban, mivel az ak­kori kormány a romániai valós helyzetet figyelmen kívül hagyva kizárólag az Európai Unió által megfogalmazott általános kritéri­umoknak kívánt megfelelni. Abbasz le is mondhat Palesztin belharc Rámalláh. Jasszer Arafat palesz­tin elnök és Mahmud Abbasz, az általa kinevezett palesztin kor­mányfő között hatalmi harc bonta­kozott ki, ami veszélyeztetheti a palesztin területek reformfolya­matát. Mintegy három héttel hiva­talos kinevezése után a 67 éves Mahmud Abbasz még mindig nem került abba a helyzetbe, hogy be­mutassa kormányát. Jól tájékozott rámalláhi körök szerint ebben a 73 éves Jasszer Arafat a ludas, aki minden lehetséges eszközzel igyekszik megakadályozni, hogy Abbasz olyan embereket nevezzen ki miniszternek, akiket ő nem nagyon kedvel. Az Abbasz környezetéből szárma­zó tegnapi értesülések szerint Arafat nemzetközileg elismert he­lyettese feltehetően kérni fogja a kormányalakítási határidő két hét­tel való meghosszabbítását. Egye­sek azt sem zárják ki, hogy Abbasz lemond hivataláról. (MTI) A jelvények elszaporodása a politikai marketing jelentőségének felismerését jelzi Szimbolikus térben politikai harc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents