Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-08 / 82. szám, kedd
14 TÉMA: EMELKEDŐ NYUGDÍJKORHATÁR ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 8. A gyökeresen átalakuló nyugdíjrendszer mellett módosul a betegbiztosítás és a munkanélküli biztosítás is A nyugdíjkorhatár 62 évre nő A munka-, szociális és családügyi minisztérium múlt héten bemutatta a nyugdíj- reform megvalósításához szükséges első törvénytervezetet: a szociális biztosításról szóló jogszabály módosított változatát. Ez határozza meg a reform egyik legfontosabb elemét, az új nyugdíjrendszer első, fel- osztó-kirovó pillérét. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A minisztérium szeretné, ha a módosítást már ebben az évben elfogadná a parlament, így az új rendszer 2004. január 1-jén életbe léphetne. A most elkészült tervezet azonban nem csak a nyugdíjrendszert módosítja, változnak a szociális rendszer más elemei is: átalakul a betegbiztosítás, a rokkantnyugdíjak és a munkanélküli biztosítás rendszere is. A javaslat hosszútávon számol a fel- osztó-kirovó elven működő pillérrel, a nyugdíjjárulék fele, a bruttó bér 10 százaléka ebbe kepil majd. Az indoklás szerint ezzel csökkennek a nyugdíjreform költségei, mely így - a minisztérium optimista számításai szerint - a mai árakon kevesebb mint 200 milliárd koronába kerül. Ez a pénz sem kell rögtön, egy összegben, hosszú távon kell előteremteni, az induláshoz elég lesz a meglévő 65 milliárd korona is, állítja Ludovít Kaník miniszter. (Egyes gazdasági szakértők 500-1000 milliárd koronára becsülik a teljes költségeket.) Változás az eddigi rendszerrel szemben, hogy a Szociális Biztosító pontosan, név szerint nyilvántartja majd a befizetéseket, úgynevezett virtuális számlát vezet minden biztosított esetében, és a befizetett összegről évente értesítést küld a biztosítottaknak. Ez a jövőben szükséges lesz a nyugdíjak kiszámításához, mely a befizetett összeg Hatezer koronás nyugdíj esetében több mint 500 koronát jelent majd. alapján történik majd. Feltételezhető, hogy a rendszer legvitatottabb eleme a férfiak és nők számára egységes nyugdíjkorhatár lesz, melyet a tervezet 62 évben szab meg. Már az előző kormány is egységesíteni akart, Peter Magvasi minisztersége A 2003-ra tervezett nyugdíjemelés és a nyugdíjak átlagos összege (havi összeg koronában) 6106 6 411 5 638 5 920 | Jelenleg [A 2003. július 1-jétől tervezett 15 százalékos emelést követően 2 991 öregségi nyugdíj rokkantnyugdíj részleges rokkantnyugdíj özvegyi nyugdíj, nő esetében özvegyi nyugdíj, férfi esetében arvasagi járadék Talán idén lesz utoljára ilyen alacsony nyugdíjemelés idején azonban a nyugdíjkorhatárt egy lassabb átmenettel és csak 60 évben szabták meg. Az új kormány egyik első lépése volt, hogy az erről szóló törvény hatályát kitolta 2004.- január 1-jéig és elkészítette a módosító-javaslatot. A minisztérium állítja: a korhatárnak már nem lesz jelentősége az új rendszerben, mert 10 év kötelező ledolgozása után nyugdíjba mehet az, akinek a nyugdíja magasabb lesz mint a létminimum 1,2-szere- se. Elveheti azonban az emberek kedvét a korkedvezményes nyugdíjtól az, hogy minden hónap fél százalék nyugdíjcsökkenést eredményez, azaz aki 12 hónappal korábban akar nyugdíjba vonulni, 6 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kap majd. Egyszerű kiszámítani, hogy ez már 5 év esetében is jelentős - 30 százalékos - kisesést jelent. „Ez a lehetőség azok számára lesz kedvező, akik röviddel a nyugdíjkorhatár előtt elveszítik munkahelyüket, számukra előnyösebb korkedvezménnyel nyugdíjba menni, mint munkanélküli segélyen élni a korhatár betöltéséig” - véli Mi- chal Horváth, a szociális minisztérium államtitkára. A javaslat liberalizálja a nyugdíjasok munkavállalásának lehetőségeit is: a nyugdíjjal párhuzamosan dolgozhatnak majd, az elvezetett nyugdíjjárulék arányában pedig évente emelik nyugdíjukat. A nyugdíjak éves emelését is A munkaadók 3,75 százalékkal kevesebb elvonást fizetnek majd. szabályozza a törvény, évente július elsejétől a bérek és a létfenntartási költségek emelkedésének arányában kötelezően emelkednek majd a nyugdíjak. Ez már jövőre éreztetheti hatását, a gazdasági előrejelzések ugyanis mintegy 8,5 százalékos inflációt és hasonló arányú átlagbér-emelkedést jósolnak, tehát a nyugdíjemelés is ekkora mértékű lesz. Ez egy átlagos, hatezer koronás nyugdíj esetében több mint 500 koronát jelent majd. Idén azonban még meg kell elégedniük a nyugdíjasoknak a tervezett 5 százalékos nyugdíjemeléssel. A tervezet nem titkolt célja az elvoForrás: MPSVR SR nások mértékének csökkentése, amitől a foglalkoztatottsági szint emelkedését vátja a kormány. A munkaadók 3,75 százalékkal kevesebb elvonást fizetnek majd az al-* kalmazottak után. Ennek fejében ugyan nekik kell majd fizetni alkalmazottaik megbetegedése esetén az első 10 napban a táppénzt, de ez csak járvány esetén veszélyeztetheti a cégek létét. Módosul a rokkantnyugdíjak kifizetése, elvonják az eddig megítélt rokkantnyugdíjakat a 33 százaléknál kisebb mértékben károsultak esetében. Ettől az intézkedéstől jelentős megtakarítást vár a tárca: az illetékesek bíznak benne, hogy két- három év múlva csökkenthető lesz a rokkantnyugdíjak fedezését szolgálójárulék összege is. Átalakul a munkanélküli segélyek folyósítása is, januártól a Szociális Biztosító fizeti majd a segélyeket, melyek összegét a jövőben a befizetések arányában állapítják meg. A munkanélküli akkor lesz jogosult a mindenkinek egységesen, fél évig járó támogatásra, ha a munkája elvesztését megelőző négy évben legalább 3 évet ledolgozott, (lpj) MIT HOZ AZ ÚJ NYUGDÍJTÖRVÉNY? A jelenlegi nyugdíjasok számára: ♦ Évente július elsejétől emelik majd nyugdíjaikat, az emelés mértékét a átlagbérek és a létfenntartási kiadások emelkedésének átlaga alapján számolják ki - például ha az előző évben a bérek 10 százalékkal, a létfenntartási kiadások 8 százalékkal emelkedtek, akkor a nyugdíjemelés 9 százalékos lesz; ♦ a nyugdíj folyósításával párhuzamosan dolgozhatnak, a bérükből ők is fizetik majd a nyugdíjjárulékot, a befizetett járulék arányában emelik majd nyugdíjuk összegét. A munkaadóknak: ♦ A nyugdíjelvonások esetükben 3,75 százalékkal csökkennek; ♦ alkalmazottjuk megbetegedése esetén a betegség első tíz napján ők fizetik a táppénzt - az első három napon át a napi átlagbér 18 százaléka, a 4-10-napig 55 százaléka jár majd az alkalmazottnak; all. naptól a Szociális Biztosító fizeti a táppénzt. Az alkalmazottaknak: ♦ A nyugdíjat a befizetett nyugdíjjárulék arányában kapják majd, megszűnik a nyugdíjak megszabott felső határa (jelenleg 8 697 korona); ♦ a nyugdíjkorhatár a férfiak és nők számára egységesen 62 év lesz; ♦ korkedvezményes nyugdíj - a megszabott korhatár előtt is nyugdíjba lehet vonulni, ennek feltétele csak 10 ledolgozott év és az, hogy a kiszámított nyugdíj összege nagyobb legyen a létminimum 1,2-szeresénél, azaz ma 4716 koronánál; a korhatár elérése előtt nyugdíjba vonulók havi 0,5 százalékkal alacsonyabb járadékot kapnak majd, tehát aki 12 hónappal korábban akar nyugdíjba menni, az 6 százalékkal kap alacsonyabb nyugdíjat; ♦ megszűnik a táppénz felső összegének korlátozása (jelenleg napi 315 illetve 245 korona), az 1-3 nap a bruttó bér 18, a 4. naptól pedig 55 százalékát kapják a betegek. Gyerekét gondozó szülőnek (3, ill. súlyos egészségkárosultság esetén 6 éves korig): ♦ A gyermekgondozási és az anyasági segély nem változik; ♦ a gyermekgondozás ideje standard mértékben beszámítható a nyugdíjalapba. Rokkantnyugdíjasoknak: ♦ A jelenlegi nyugdíjakat átszámítják majd az új rendszer szerint. ♦ Három alapvető rokkantsági kategória lép életbe: 0-33 százalékos rokkantság - nem jár nyugdíj, 33-66 százalékos rokkantság - a nyugdíj összege nem változik - a nyugdíjjal párhuzamosan dolgozhatnak 66-100 százalékos rokkantság - a nyugdíjak összegét átszámolják - ha az illető nyugdíjas dolgozik, akkora nyugdíjat kap csak, mint a 66 százalékosnál kisebb rokkantsági szintű nyugdíjas. Magánvállalkozóknak: ♦ A minimálbér 12-szeresét vagy annál többet keresőknek kötelezően beteg- illetve nyugdíjbiztosítást kell kötniük; ♦ a betegbiztosítás a biztosítás kezdetének időpontjától érvényes; ♦ lehetőségük nyílik szociális biztosítás kötésére. Munkanélkülieknek: ♦ A munkanélküli segély összege a bruttó bér 50 százaléka lesz hat hónapon keresztül; ♦ az számít majd jogosultnak, aki munkája elvesztése előtti négy évben legalább 3 évig fizette a biztosítást. Forrás MPSVR SR A tervezett nyugdíjkorhatár az átmeneti időszakban Öt- vagy többgyermekes nő A születés éve 1951 előtt 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 Nyugdíjkorhatár 53 év 53 és fél év 54 év 54 és fél év 55 év 55 és fél év 56 év 56 és fél év 57 év Három- vagy négygyermekes nő A születés éve 1950 előtt 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 Nyugdíjkorhatár 54 év 54 és fél év 55 év 55 és fél év 56 év 56 és fél év 57 év 57 és fél év 58 év Kétgyermekes nő A születés éve 1949 előtt 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 Nyugdíjkorhatár 55 év 55 és fél év 56 év 56 és fél év 57 év 57 és fél év 58 év 58 és fél év 59 év Egygyermekes nő A születés éve 1948 előtt 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 Nyugdíjkorhatár 56 év 56 és fél év 57 év 57 és fél év 58 év 58 és fél év 59 év 59 és fél év 60 év Gyermektelen nő A születés éve 1947 előtt 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 Nyugdíjkorhatár 57 év 57 és fél év 58 év 58 és fél év 59 év 59 és fél év 60 év 60 és fél év 61 év Férfiak A születés éve 1944 előtt 1944 1945 1946 1947 és később Nyugdíjkorhatár 60 év 60 és fél év 61 év 61 és fél év 62 év 1959 1960 1961 1962 1963 1964 57 és fél év 58 év 58 és fél év 59 év 59 és fél év 60 év 1958 1959 1960 1961 1962 1963 58 és fél év 59 év 59 és fél év 60 év 60 és fél év 61 év 1957 1958 1959 1960 1961 1962 és ké 59 és fél év 60 év 60 és fél év 61 év 61 és fél év 62 év 1956 1957 1958 1959 és később 60 és fél év 61 év 61 és fél év 62 év 1955 1956 és később 61 és fél év 62 év Forrás: MPSVR SR
