Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-08 / 82. szám, kedd

22 Kitekintő - hirdetés ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 8. A Budapesten született Kawaguchi Juditra szó szerint az utcán akadtak rá a japán rádiósok, ahol hétvégenként ingyenes „lelkisegély-szolgálatot" tart a tokióiaknak Ginzai magyar pszichológusból japán médiasztár Találós kérdés: a japán rádió angol nyelvű adásában vajon milyen nemzetiségű riporter beszélget franciául a Gipsy Kingsszel? Természetesen magyar. Na jó, ez nem a ha­gyományos szerepe, alap­esetben japánul készít inter­júkat, amelyeket szimultán fordít angolra: az NHK japán közszolgálati rádió angol nyelvű adásában népszerűsí­ti a felkelő nap országát. INOTAI EDIT Kawaguchi Juditra szó szerint az utcán akadtak rá a japán rádiósok, ahol hétvégenként ingyenes „lelki­segély-szolgálatot” tart a tokióiak­nak. Judit egyébként Budapesten született, és életének eddigi 37 éve is kész regény: járt egy évet a Szín- művészeti Főiskolára, aztán húsz­évesen Chicagóba költözött, ahol a francia szak mellett szobrászatot tanult az egyetemen, miközben - amerikai diáktársaihoz hasonlóan - több étteremben pincérkedett, hogy megkeresse a tandíjra és megélhetésre valót. Az egyetemen ismerkedett meg későbbi férjével, Takuóval: - Akkoriban egy óriási vásárcsarnok fölött béreltem la­kást. Akkora volt, hogy biciklizni lehetett benne, nekem meg egy vaskályhán és egy ágyon kívül más bútorom nem volt. Nagyon roman­tikusnak tűnhetett, mert amikor Takuo meglátta a lakást, azonnal beleszeretett, és közölte, márpedig ő ideköltözik. Néhány év múlva aztán Judit köl­tözött Takuóhoz Japánba. Angolt tanított egy középiskolában, de egy idő után nagyon zavarta, hogy tanítványaival nem tud igazán be­szélgetni: - Láttam rajtuk, ha szo­morúak vagy valami nyomja a lel­kűket, de angolul képtelenek vol­tak elmondani, hogy mi a baj. Egy darabig fonetikusan leírtam, amit japánul mondtak, és a férjem ott­hon lefordította, de aztán rájöt­tem: ha valóban érdekelnek az emberek, akkor meg kell tanul­nom japánul. A következő felvonásban Judit már a tokiói belváros egyik leghíresebb negyedében, a Ginzán állította fel asztalkáját, amelyen az a felirat állt: „Ha beszélgetni akarsz, ülj le. Ingyenes!” Az emberek először gyanakodva nézték, aztán felbáto­rodtak: elmondták családi, egész­ségügyi, munkahelyi gondjaikat, Judit pedig meghallgatta őket. - Nem vagyok pszichológus, tehát nem is akartam nekik tanácsot ad­ni. Nekik jólesett kiönteni a szívü­ket valakinek, hiszen a japán társa­dalomban nem divat a „panaszko­dás”, és én is feltöltődtem az ilyen beszélgetések alatt. Előfordult, hogy valaki egy óráig beszélt, és egész csoport gyűlt körénk: mások is elmondták a véleményüket, ta­nácsot adtak, én csak irányítottam a beszélgetést. Akkor is ennél az A régi és az új, a hagyo­mányok és a modernitás együttélése fogta meg. asztalnál ücsörögtem, amikor oda­jött az NHK angol nyelvű japán rá­dió két munkatársa, és érdeklődve nézegették, hogy mit csinálok. Az­tán megkérdezték, én hogyan mu­tatnám be Japánt, és lenne-e ked­vem interjúkat csinálni. A következő héten már adásban volt. Egy ötvenperces hét végi mű­sornak készített egy tizenhárom perces riportot Tsukudáról, a fővá­ros egyik régi negyedéről. Először gondos terepszemlét tartott, bicik­livel bejárta a negyedet, kiválasz­totta a szimpatikusnak tűnő inter­júalanyokat, hozzáolvasott, amit lehetett. Az NHK gondosan utána­néz az inteijúalanyoknak, doku­mentálja a műsorban elhangzott tényeket, adatokat: ettől nagyon megbízható híre van a japánok kö­rében. A legnagyobb sikert azon­ban alighanem az interjúk klipsze­rű összevágásával aratta: - A japán közszolgálati média kicsit még a régi iskolát követi, és fél óráig be­széltetnek egy-egy embert. Én igyekeztem kicsit „pörgősebb” mű­sort csinálni, és a japán interjúkat azonnal fordítottam is angolra. A kollégáim egy része is meglepődött azon, hogy mennyire megnyíltak az amúgy zárkózottnak, formális­nak tűnő emberek: nyilván segít, hogy jól beszélek japánul, megpró­báltam lazán beszélgetni, olykor még viccelődni is velük. Juditot kezdettől fogva bevonták a műsor témáinak kitalálásába is, ő pedig nem volt szívbajos, sorolta az ötleteit: mutassuk be Tokió ke­vésbé ismert negyedeit, beszéljünk a ruhákról, a fesztiválokról, újév előtt a tradicionális és a modern konyháról, interjúvoljuk meg a pia­ci kofát, a történészt, a negyed leg­idősebb emberét, a kisgyerekeket stb. - Az NHK adását Japánban is lehet hallgatni, de elsősorban az ország iránt érdeklődő külföldiek­nek szól. Japán újabban divat lett, de a filmek, újságcikkek többsége mintha még mindig a sztereotípi­ákra épülne: kiotói gésák, kimonó, elnyomott asszonyok, napi 24 órá­ban robotoló férfiak. Még a japán tévéműsorok többsége is ezt a „régi Japánt” állítja előtérbe, ezt a képet sulykolja külföldön is, miközben a régi fővárosban, Kiotóban össze­sen harminc gésa van, az asszo­nyok rég a férfiak fejére nőttek, és a munkamánia sem annyira egyér­telmű. Engem inkább a régi és az új, a hagyományok és a moder­nitás együttélése fogott meg. Toki­Kawaguchi Judit angolul népszerűsíti a japán kultúrát (Népszabadság-felvétel) óban mindennapos, hogy egy csu­pa üveg torönyházból kilépve szá­zad eleji, alacsony kis házak között találod magad. Két világ, egymás mellett. De igaz ez a kettősség az emberekre is: a legmodernebb tu­dományok iránt érdeklődők közül sokan szabad idejükben ősi hang­szereken játszanak, kimonókat gyűjtenek, vagy régi tekercseket tanulmányoznak. Megtartják, gon­dosan őrzik a hagyományokat, de mellette XXI. századi életet élnek, a technikai fejlődés minden ké­nyelmével. Én ezt a mai Japánt szeretném bemutatni - mondja lel­kesen, a japán kultúra amolyan nagyköveteként a vörös hajú lány. Az NHK kapott az alkalmon, hogy Judit szabadságra hazajött Buda­pestre, és azonnal megrendelt tőle két riportot: egyet a japánul tanu­ló magyar diákokról és a magyar és a japán nyelv misztikus hason­lóságairól, valamint a magyar für­dőkultúráról. A japánok ugyanis már kiderítették, hogy Budapest a világ „fürdőfővárosa”: nincs még egy olyan főváros, ahol ennyi ter­málfürdő lenne. Az viszont nem fér a fejükbe, hogy egyetlen vul­kán nélkül hogyan lehet itt ennyi termálvíz. Néhány sikeres rádióadás után Ju­ditot behívták meghallgatásra az NHK televíziós szekciójába. A ve­zetés úgy látta, hogy a rádióműsort a jövőben érdemes lenne „tévésíte- ni”: vagyis a mikrofon mellett ka­merát adni Juditnak, hogy azzal járja a várost. Az első adás már le­ment, most lázasan készülnek a folytatásra. Judit nem zárja ki, hogy előbb-utóbb a japán nyelvű televíziókban is feltűnik: az álom­munka egy beszélgetős műsor len­ne, a ginzai „lelkisegély” tévés vál­tozata. A hét végi „fogadóórákat” pedig továbbra is igyekszik tartani, hiszen Ginzában hovatovább már intézménnyé vált. ADÁSVÉTEL ♦ Akció! HÚSCSIRKE frissen tisz­títva 43 Sk. Tel: 0905/944 149. DS-417 ♦ Felvásárolom a régi bútorokat, órákat, képeket, gyertyatartókat, csillárokat és más régi tárgyakat (pincékből, padlásokról, romos ál­lapotban is). Tel.: 0908/110 122. DS-272 ♦ Szárított, csiszolt és csomagolt bel- és kültéri lambéria eladó 160 koronától. Tel.: 0905/513 569, 035/770 4478. KNU-148 ♦ Eladó goodman karfiolpalánta, futó- és álló muskátli. Cím: Bozenik Aranka, c.d.96, Blazov. Tel.: 0903/045 131. DS-439 ♦ Szegfűpalánta eladó. Tel.: 0905/320 974. DS-445 ♦ 1-1,5 m-es tujafák eladók, 100 Sk/db. Tel.: 035/768 4123, 0908/031494. KNU-150 ♦ Eladó irodabútor: íróasztal, szá­mítógépasztal, szekrény. Jó minő­ségű, használt. Ár megegyezés sze­rint. Tel: 0903/414,168, 031/562 3759. UJ769 ♦ Kiskerekű utánfutó olcsón el­adó. Tel: 031/551 8806. DS-449 Eladók új másodosztályú búto­rok a hetényi (Chotín) Bútorba­zárban: 180 cm-es .konyhabútor 7700 Sk, 225 cm-es 8700 Sk, 235x190 cm-es sarok konyha­bútor 13 000 Sk; 270 cm-es há­lószobabútor 8550 Sk, párná­zott konyhai székek 520 koro­nától 620 koronáig. Tel: 0905/714 951. KNU-152 ♦ Szegfűk, muskátlik olcsón el­adók. Tel: 0907/748 365. APRÓHIRDETÉS 10 000 literes beton szennyvíz- tartályokat gyártunk. Ár: 25 000 Sk. Tel: 0905/331 305, 047/437 6104. UJ-771 ♦ Eladó poharas paprikapalánta, Robi és Agzat kistraktorok. Tel.: 0904/687 245. UJ-775 UTAZÁS ♦ Kedvezményes üdülés Balaton- füreden! Belvárosi panzióban két­személyes szobák, WC-vel, zuha­nyozóval olcsón kiadók. Nagyobb csoportok, iskolai osztályok részé­re kedvezmény! Április 1-től június 15-ig 280 Sk/fő/éj. 50 m-re a vízparttól, panzióban apartmanok olcsón kiadók. Április 1-től június 10-ig 350 Sk/fő/éj. Magyarország: 00-36-87-481-550, 00-36-20-9-546-202, Szlovákia: 0907/643 720. UJ751 VEGYES ♦ Henteseket keresünk sertéscson- tozásra magyarországi munka­helyre. Feltétel: Magyar Igazol­vány, szakmunkás-bizonyítvány. Tel.: 0036/20/933 6893, 30/324 9768. KNU-105 ♦ Lapos tetők szigetelését vállal­juk. Tel: 031/552 5208, 0903/341475. DS-296 ♦ Figyelem! Redőnyakció! Külső hőszigetelő redőnyök megrendel­hetőek már 650 koronától. Redő­nyökhöz ingyenesen szúnyogháló szerelünk. Tel: 0905/145 572. KNU-113 ♦ Lapos tetők szigetelését, bádo­gozást, zsindelyezést vállalunk. Tel.: 031/551 5029, 0907/866 156,0907/746 392. DS-309 Házikertek szakszerű nö­vényvédelmét ellátjuk. Duna- szerdahelyi járás. Tel.: 0908/795 016. DSk-408 ♦ Dízelmotorüzemanyag-adago- lók javítása. Tel.: 0903/685 442. DS-448 ♦ Kiadó kétszobás berendezett la­kás Dunaszerdahelyen. Tel.: 031/5517588, 0905/966 353. DS-451 Lakással rendelkező időseknek, rendszeres fix összegű havi nyugdíjkiegészítés, garanciák­kal. Információ: 035/770 2623. UJ-670 Munkalehetőség - közvetlen árusítás. Tapasztalt jelentke­zőknek örülnénk. Tel: 0904/558 250. UJ-773 Munkát keres? Figyelje az ÁLLÁSLESt Az egyetlen napilap, amelyben ingyen hirdethet. Az egyetlen melléklet, amely kíméli a pénztárcáját. KNU-153

Next

/
Thumbnails
Contents