Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-08 / 82. szám, kedd

2003. április 8., kedd 7. évfolyam, 4. szám A belépés után az agrártermelők költségszintje akár 50 százalékkal is megemelkedhet Az őszi búza hazai fajtái elég jól viselték a tél megpróbáltatásait Kérdéses költségek (T. Szilvássy László illusztrációs felvétele) ladja a 19 milliárd koronát, s ez az idei 13 milliárd koronás össztámogatással összehasonlítva számottevő növekedésnek tűnhet. Más megvilágításba kerül azonban ez az összeg, ha az agrárgazdálko­dás hatékonyságának másik fontos tényezőjét, a bementi költségek vár­ható alakulását is figyelembe vesz- szük. Ezen a téren egyelőre nagy a bizonytalanság, tűi sok az olyan költségtétel, amelynek szintjét jövő­re előre kalkulálni lehetne. Az ener­giagazdálkodásban az előzetes hí­rek szerint további áremelkedésre kell számítani, ami természetesen a többi termék árában is lecsapódik, bizonytalan, hogy a tervezett adóre­formban az egységes 20 százalékos jövedelemadó a mezőgazdasági ter­melésre is érvényes lesz-e, vagy ma- rad-e a jelenlegi 15 százalék. Az sem tisztázott egyértelműen, hogy az EU-ban érvényes állategészség­ügyi előírások, az állatok megsza­bott komfortjának biztosítása, az ide vonatkozó intézkedések beveze­tése és betartása mibe kerül majd. Egyes feltételezések szerint a belé­pés után az agrártermelők költség­szintje akár 50 százalékkal is meg­emelkedhet, ez a versenyképesség megőrzése tekintetében nem vala­mi kedvező előjel, (tó) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ agrárberkekben tavaly az év végén némi megköny- nyebbüléssel vet­ték tudomásul, hogy a koppenhá­gai csúcstalálkozón kiharcolt kompromisszumos megoldással végülis sikerült enyhíteni az ágazat számára eléggé kedvezőtlen belé­pés utáni feltételeket, nevezetesen, hogy az újonnan belépő országok számára meghatározott 25 száza­lékos közvetlen jövedelemkiegészí­tő támogatásokat a nemzeti költ­ségvetésekből az elkövetkező há­rom esztendőben 55-60-65 száza­lékra egészíthetik ki, azzal a szán­dékkal, hogy mérsékeljék a régi és új tagok agrárgazdálkodóinak jö­vedelme közötti különbségeket. Alig pár hete azonban hidegzu­hanyként hatott a hír, hogy a pénz­ügyminisztérium a jövő évi költ­ségvetési tervezet irányelveinek ki­dolgozásakor nem a megengedett 55 százalékos támogatással szá­mol, hanem csupán 40 százalékra szeretné kiegészíteni az agrárgaz­dálkodók uniós támogatását. S no­ha a költségvetés jóváhagyásának folyamatában még lesz jónéhány forduló, ahol minden bizonnyal történnek majd kísérletek az emlí­tett tétel módosítására, egyelőre úgy tűnik, hogy a pénzügyi tárca az általa felvázolt támogatási ösz- szeget maximálisnak tartja. Nyilvánvaló, hogy a a földművelési tárca vezetése sem lehet elégedett az említett összeggel, noha az erre a célra meghatározott 4,167 milli­árd korona a megengedett és lehet­séges támogatástól több mint 2 milliárd koronával alacsonyabb. A tervek szerint jövőre az ágazatba jutó támogatások összege megha­Törvény készül a föld védelméről, amely a környezetvédelmi funkciókat is felvállalja Nem csak a termelési funkciók ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Földet takaró legfel­ső talajréteget napja- f inkban már nemcsak a mezőgazdasági ter- melés és általa a la­kosság élelmezésé­nek egyik alapvető tényezőjeként tartják számon, hanem olyan ter­mékeny rétegként, amely a termé­szetben számtalan nélkülözhetet­len funkciót tölt be. Az egyre inten­zívebbé váló termelési technológi­ák alkalmazása a mezőgazdasági termelésben, az iparban és a szol­gáltatásokban keletkező szennye­ző- és hulladékanyagok ugyanak­kor hovatovább egyre nagyobb ve­szélyeket is felhalmoznak, amelyek ellen a fejlett országok már haté­kony védekezési mechanizmuso­kat építettek ki és érvényesítenek. A földművelési tárca védnöksége alatt immár nálunk is új törvény készül a mezőgazdasági termőföld védelméről, amely már nem csak a talaj produkciós funkcióinak meg­őrzésére koncentrál majd, hanem a termőföld multifunkciós jellege alapján enviromentális környezet- védelmi funkciók szabályozását is felvállalja. A talajok komplex funk­cióinak és minőségének megőrzé­sét, javítását célzó jogszabály olyan intézményrendszer kidolgo­zására tesz javaslatot, amely kiala­kítja a földről való gondoskodás alapvető elemeit, új rendszert hoz létre a termőföld kisajátításának kérdésében és olyan folyamatos el­lenőrzési rendszert alakít ki a tala­jokról való gondoskodásban, amely működőképes lesz. Az előkészületben levő törvényja­vaslatnak a talaj produkciós funkci­óinak védelme mellett a nem ter­melési funkciókkal is foglalkoznia kell, nevezetesen az anyagok kör­forgásával a természetben a víz fel­fogásával, megtartásával, az árvi­zek elleni védelemmel a biodiverzitással, a hulladék­anyagok likvidálásával stb. A szak­emberek véleménye szerint a tör­vényben pontosan meg kell hatá­rozni a talaj tulajdonságainak és minőségének védelmét szolgáló paramétereket, amelyeket az eró­zió, a talajtömörítés, a különböző szennyeződések vagy az egyéb je­lenségek károsíthatnak, egyúttal azt is meg kell határozni, hogy mi­lyen szervezeti keretek között, ki lesz a felelős a termőtalaj védelmé­ért, a vele való gondoskodásért. A hazai jogszabály előkészítése során nemcsak az uniós előírásokkal való összhangra kell odafigyelni, hanem a szabályozásba bele kell foglalni a talajvédelemben a világban érvé­nyesülő modern irányzatokat is. A tervezett jogszabály alapján a tu­lajdonos vagy a használó köteles lesz védeni a talajt a különböző szennyeződésektől, tömörítéstől és egyéb negatív hatásoktól. Ha szennyeződést észlel, vagy a ha­gyományostól eltérő termelési módszereket akar megvalósítani, erről bejelentési kötelezettsége lesz. Ugyanakkor az EU-ban műkö­dő enviromentális alapok forrásai­ból pályázatok útján valóban ko­moly pénzforrásokhoz lehet majd hozzájutni a talajok védelmét, javí­tását szolgáló programok végre­hajtásához. A jogszabálynak a tár­caközi egyeztetés után várhatóan az első félév végéig a kormány elé kellene kerülnie, (li) A gabonavírus nem fenyeget A ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az idei kemény­nek mondható tél az ország nyu­gati, középső és keleti részében különböző mó­don hatott az áttelelő növényállo­mányokra. A pőstyéni növényter­mesztési kutatóintézet felmérése szerint az ország nyugati részén az őszi búza hazai és csehországi fajtái meglehetősen jó állapotban viselték el a tél megpróbáltatása­it. Az állományok általában egészségesnek mondhatók, álla­potuk az ilyenkor szokásos kön­nyű hengerezéssel, növekedést serkentő szerek és megfelelő táp­anyagellátás biztosításával to­vább javítható. A középső és keleti országrészben a hosszabb ideig meglévő hótaka­ró miatt az ellenőrzött parcellá­kon gyakoribb volt a hópenész előfordulása. Az állományok fej­lettségi és növekedési szintje a fajtáktól függően különböző volt. Ezeken a területeken a következő időszakban is fokozottabb figyel­met kell majd szentelni a külön­böző betegségek és fertőzések ki­alakulása elleni védekezésnek. Az őszi árpa a nyugati országré­szekben meglehetősen nehezen viselte a hosszabb fagyos idősza­kokat, s néhány térségben bizony kifagyott. A megmaradt állomá­nyok eléggé sűrűk, ugyanakkor a hópenész és a szártő fertőzéses betegségei észlelhetők rajtuk. Az ország középső és keleti felében az őszi árpákat jóval nagyobb mér­tékben veszélyezteti a hópenész és a szárfertőzés, ennek ellenére a szakemberek azt tanácsolják, hogy mielőtt az állományok kiszántásá­ról döntenek a gazdaságokban, ér­demes megvizsgálni a növényzet­ben a hajtáscsúcsok életképessé­gét, s ha az állomány ebből a szem­pontból életképesnek látszik és eléggé sűrű is egyben, akkor koro­názással megszüntethetjük a káros fertőzések terjedésének mikrőkli- matikus környezeti feltételeit. Az őszi állományokban egyelőre nem fedezték fel a tavaly sok kárt okozó vírusos fertőzések jeleit, (sz) (Illusztrációs felvétel) Ne bízzon semmit a véletlenre! Rendelje meg már most! fénystabilitás hosszútávú hatás rendkívül kedvező ár méhekre rel. ártalmatlan, légi permetezésre is alkalmas megbízható alacsony adagolás csökkentett ár- Tandem, amely bizonyított!- „Egy" összegért két ?00%-os kezelés.- Egyetlen szóval: GAZDASÁGOS. Alkalmazásuk előnyeiről kérjen tanácsot regionális képviselőinktől! krytonos stvorxuby biyskácik repkovy Eperjesi és Kassai TALSTAR és flIRY kerület (nyugat) . Cernicky Ivar. 0903 265 502 ■MÉ|ÉÉ|pmM Eperjesi és Kassai ^ Vdovjak jozef ^ B Nagyszombati, Pozsonyt kerület Kollár Rasfislav 0903 265 501 Besztercebányai kerület Martinék S»efan 0903 2ó5 509 Nyítrai kerület Simoncic Józef 0905 618 449 F&N Agro Slovensk. Roznavská 34 821 04 Bratislava Tel.- 02/43 42 99 03 Fax: 02/43 42 99 36 http:// www.frvagra.sk §§ nm ÜP 912

Next

/
Thumbnails
Contents