Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-05 / 80. szám, szombat

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 5. SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Luisa Miller szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülben vasárnap 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Papa és mama bonyodalmai (vendégjáték Per- benyikben) sz. 18 (vendégjáték Pelsőcön) v. KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Ibusár sz. 19 v. 15 MOZI POZSONY HVIEZDA: Betépve (amerikai) sz., v. 18, 20.30 MLADOSÍ: Intacto (amerikai) sz., v. 15.30, 20 A sziget (dél-koreai) sz., v. 17.30 TAT­RA: Blanche (francia) sz., v. 16.30, 18.30, 20.30 PALACE - AU PARK: Daredevil (amerikai) sz., v. 14.45, 16, 17.05, 18.15, 19.30, 20.30, 21.50, 22.45 Csajok a csúcson (német) sz., v. 16.10, 22.30 Két hét múlva örökké (amerikai) sz., v. 14.05,18.10,20.20 A dzsun­gel könyve 2 (amerikai) sz., v. 14.05,15.55,17.45 Még egy kis pánik (amerikai) sz., v. 19.35, 21.45 Buliszerviz (amerikai) sz., v. 15.50, 17.55,20,22.05 Berlin felett az ég (német) sz., v. 16.20,22.45 A kör (amerikai) sz., v. 15.10, 17.30, 19.50, 22.10 Az ördög tudja, miért (cseh) sz., v. 14.15, 16.25 Félholt (amerikai-német) sz., v. 18.30, 20.40, 22.50 8 mérföld (amerikai) sz., v. 14.20, 16.40, 19, 21.20 A Gyűrűk Ura-A két torony (amerikai-új-zélandi) sz., v. 15.50 Intacta (amerikai) sz., v. 19.20, 21.40 Kapj el, ha tudsz (amerikai) sz., v. 14.15,19.10 Blanche (francia) sz., v. 16.55, 21.55 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) sz., v. 16.10 A szellemhajó (amerikai­ausztrál) sz., v. 19.25, 21.25 PÓLUS - STER CENTURY: Daredevil (amerikai) sz., v. 14.40, 16, 16.50, 18.10, 20.20, 21.20, 22.30 Blanche (francia) sz., v. 20.30, 22.40 Buliszerviz (amerikai) sz., v. 15.30.17.30.19.30, 21.30 Az ördög tudja, miért (cseh) sz., v. 15.25, 17.35 Intacto (amerikai) sz., v. 20.25, 22.35 A dzsungel könyve 2. (amerikai) sz., v. 14.30, 16.20 8 mérföld (amerikai) sz., v. 15.20, 17.40, 20, 22.25 Félholt (amerikai-német) sz., v. 17, 19.10, 21.20 Kapj el, ha tudsz (amerikai) sz., v. 15.10,17.50 Csajok a csúcson (né­met) sz., v. 15 Két hét múlva örökké (amerikai) sz., v. 19.15 A kör (amerikai) sz., v. 19.50,22.10 KASSA TATRA: Blanche (francia) sz., v. 16,18, 20 CAPITOL: Bazi nagy gö­rög lagzi (amerikai) sz., v. 18, 20 ÚSMEV: Daredevil (amerikai) sz., v. 16, 18, 20 IMPULZ: Á szívem érted RAPes - Save The Last Dance (amerikai) sz., v. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: A kör (amerikai) sz., v. 17 Még egy kis pánik (amerikai) sz., v. 19.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Bizsergés (amerikai-angol) sz., v. 17, 19.30 GALÁNTA - VMK: Kapj el, ha tudsz (amerikai) sz. 17.30 v. 19 Brazil (angol) sz. 20 NAGYME- GYER - SLOVAN: A kör (amerikai) sz., v. 19 VÁGSELLYE - VMK: Nemzetbiztonság Bt. (amerikai) sz., v. 17.30, 20 IPOLYSÁG - IPOLY: Én, a kém (amerikai) sz., v. 18 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Csajok a csúcson (német) sz., v. 16.30,19 GYŐR PLAZA: Álmomban már láttalak (amerikai) sz., v. 18.15 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) sz., v. 16 Chicago (amerikai-kanadai) sz., v. 11.15, 13.30, 15.45, 18, 20.15 Chihiro Szellemországban (japán) sz., v. 11,13.30 A dzsungel könyve 2 (amerikai) sz., v. 11,13,15,17 Félholt (amerikai-német) sz., v. 15.15,19.45 Fenegyerek (amerikai) sz., v. 11.30,13.45,18,20.15 Frida (amerikai-kanadai) sz., v. 12.30, 15,17.30,20 Jégkorszak (amerikai) sz., v. 11.15 Két hét múlva örök­ké (amerikai) sz., v. 11.15,13.30,15.45,18,20.15 A kör (amerikai) sz., v. 13.15,15.30, 17.45, 20 Lilo és Stitch - A csillagkutya (ameri­kai) sz., v. 11 Még egy kis pánik (amerikai) sz., v. 16.15, 20.30 A muskétás (német-amerikai-luxemburgi) sz., v. 13, 17.15 Az órák (amerikai) sz., v. 13.15, 15.30, 17.45, 20 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) sz., v. 11.15 A szellemhajó (amerikai-ausztrál) sz., v. 18.30, 20.30 Taxi 3 (francia) sz., v. 12,14,16,18,20 Minden rimaszombati kulturális eseményről beszámol ERESZ alatt fészek Beszélgetés Tallósi Bélával a Megégett tulipánok címmel közelmúltban megjelent novelláskötete kapcsán „Kiszakadt belőlem ez a világ” „Most tudatosítom, mennyi mindent köszönhetek ennek a falunak." (Dömötör Ede felvétele) „Hétköznapi” vagy „egysze­rű” emberek különös, tragi­kus sorsa egy talán mesesze­rűnek tűnő, ám mégis kézzel­fogható, számunkra pedig kü­lönösen közeli világban. E vi­lág közelségéről elsősorban a nyelv, a szavak árulkodnak, amelyek alapján földrajzüag is pontosan behatárolhatjuk azt a helyet, ahol a Megégett tulipánok, Tallósi Béla elbe­széléskötetének hősei éltek. MISLAY EDIT A szerző nevét bizonyára jól isme­rik olvasóink, hiszen lapunk mun­katársának igényes, értő, a művé­szet különböző területeivel vagy akár a közélet pozitív és negatív je­lenségeivel foglalkozó írásaival hétről hétre találkozhatnak az Új Szó hasábjain. Első kötetével, a 2000-ben megjelent Kakaserdőn kukorékfa cíművel játékos, nyelvi ötletekkel teli, muzsikáló gyermek­versek költőjeként lépett közönség elé. A közelmúltban napvilágot lá­tott Megégett tulipánok olyan elbe­szélőt, novellaírót mutat be, aki is­meri a lélek rejtelmeit, s amellett, hogy megrendíti, meg is nevetteti az olvasóit. Nem meglepő tehát, hogy a szakmabeliek is kedvezően fogadták a kötetet, amelyről Tallósi Bélával beszélgettünk. Hogyan született a Megégett tuli­pánok? Egy hirtelen jött lehetőségnek kö­szönhetően. A 2001-es Madách Naptárban megjelent a Vonatra vá­rók című novellám, és még abban az évben, valamikor októberben fölhí­vott Ozsvald Zsuzsa szerkesztő, hogy a Madách-Posonium Kiadó igazgatója úgy gondolja, ha vannak ilyen jellegű írásaim, megjelentet­nék könyv formájában. Gondolko­dás nélkül igent mondtam. Ha most belegondolok, borzasztó nagy me­részség volt ez tőlem, mert éppen akkor egyetlen kész írás sem volt a fiókomban. Elkezdtem törni a feje­met, miről is újak, és magam sem tudom, hogyan, a novellákon ke­resztül hirtelen ez a falusi világ sza­kadt ki belőlem. Azért érdekes ez, mert nagyon sokáig a falusi lét nem TALLÓSI BÉLA Megégett tulipánok igazán vonzott, nem is érdekelt. Va­lahol menekültem is onnan. De ami­kor hozzáláttam az íráshoz, én ma­gam sem tudom, hogyan, egyszer csak megjelentek bennem, mintegy filmszerűen, azok a képek, amelye­ket valahol vagy megéltem, vagy pe­dig hallottam róluk. Lehet, hogy közvetlenül nem fog­lalkoztatott a gyermekkorod szín­tere, de azért ott legbelül nagyon szoros kötődést sejtek. Annak alapján, amit tőled hallottam Martosról, erről a Komárom mel­letti faluról, furcsa, érdekes világ azott. Az volt, valamikor gyerekkorom­ban. Akkor nagyon fúrcsa és érdekes világ volt. Biztos, hogy bennem ma­radt, nem tűnt el nyomtalanul, csak egy ideig elhalványult. Azt persze nem mondhatom, hogy amit leír­tam, az maga a valóság, de minden­nek van valóságalapja, minden ab­ból a gyerekkorból fakad, amit ott megéltem vagy amiről hallottam. Érdekes, hogy mint említetted, mindig elvágyódtál onnan, és most valamiképpen mégiscsak oda tértél vissza. Igen, már gyerekkoromtól menekül­ni akartam onnan, és most tudatosí­tom, mennyi mindent köszönhetek ennek a falunak. Ha nem ott éltem volna, ha nem oda kötnének a gye­rekkori szálak, akkor ez a könyv biz­tosan nem születik meg. Akármeny- nyire is vonakodtam Martostól, azért az ember mégiscsak a gyerek­korának köszönhet a legtöbbet. A gyerekkor, az a falusi környezet for­mált olyanná, amüyenné lettem. So­ha nem is szégyelltem, hogy én Mar­toson születtem és nőttem föl. Sőt, a mai napig büszke vagyok erre, mert fantasztikusan szép kis falu, és én nagyon sok szeretetet kaptam azok­tól az emberektől, akiktől bizonyos történeteket hallottam. Most már nem tudnék faluhelyen élni. Az nem az én létformám. Áz, hogy egyete­mistaként egy ideig Budapesten ta­nulhattam, és mindennap színház­ban ülhettem, filmeket nézhettem, kárpótolt valamiért, amit nem kap­tam meg falun. Nekem ez a más vi­lág kellett - a színház, a képzőművé­szet, a film világa -, ahol egészen mást kaptam. Valószínűleg a belső lényem nem arra predesztinál, hogy falun éljek. Szót ejtettünk már arról, hogy a Vonatra várók volt a „mag”, amelyből kihajtott az egész kötet. Ez hogyan született meg annak idején? Ez is véleden volt. Én magam sem tudom megmagyarázni, miből szü­letett. Bár ha jobban belegondolok, az Új Szóban az utóbbi években megjelent karácsonyi írásaimban már visszamentem a falumba, és megpróbáltam a gyerekkori élmé­nyeimet, a falusi létet „megfogni”. Volt már valami alapom. És úgy gon­doltam, hogy ezek „története- síthető”, tehát történetszerűen el­mondhatók, bővebben kifejthetők. így született meg a Vonatra várók, amelynek szintén van valóságalap- ja. Van egy olyan figurája, akit én is­mertem, láttam, akivel találkoztam, bár soha nem beszéltem vele. Persze a róla szóló elbeszélés nem fedi a va­lóságot. A történetet én kerekítet­tem a figura köré. Ugyanígy van a többi novellával is. Mindig adott egy bizonyos figura, akire emlékszem, és aköré szőttem egy olyan történe­tet, amely nem is biztos, hogy igaz. Nem akartam realista történetet el­mesélni, inkább elvittem a miszti­kum felé. Mindegyik novellád hősének megvan a maga tragédiája. Gon­dolom, nem véletlen, hogy éppen őket választottad. Ezek az emberek valamiféleképpen elütnek az átlagtól. Valamiben má­sok, megnyomorítottak, kitaszítot­tak, és ez már eleve egyfajta tragé­dia. Faluhelyen az ilyen embereket még inkább kiközösítik. És mivel eb­ben a másságban nem tudnak úgy élni, ahogy a többiek élnek, saját maguk sodorják magukat tragikus helyzetekbe. Az olvasónak bizonyára rögtön szembetűnnek a különleges, más­hol szinte alig vagy egyáltalán nem ismert tájszavak, a nagyon sokrétű, gazdag hasonlatok. Azokat a kifejezéseket is használom, amin a szülőfalum közössége érteke­zett, és amelyeket én onnan hoztam. Rengeteg olyan kifejezés van, ame­lyet ott, a faluban ismertem meg, és azóta nem használom. Részint azért, mert sok minden kikopott, fogal­mak, tárgyak vesztek el. Most, leg­alább az írásaimban, visszahozom ezeket a kifejezéseket. Lehet, hogy sok közülük ma már nem is érthető, de úgy gondolom, ez nem baj, mert nem csupán az értelmük fontos, ha­nem az is, hogy hangulatot adnak, az írás stílusát erősítik. A hasonlatok pedig csak úgy jönnek”. Mindegyik egy kép, amely a falusi vüágból ma­radt meg, él tovább bennem. Olyan hasonlatokat igyekeztem választani, amelyek „idődén” kort idéznek. Nem is hiszem, hogy fontos bennük a kor. Ezek a történetek bárhol, bár­mikor játszódhatnak. Nagyon sok novella, történet el is rugaszkodik a valóságtól. Egy képzelt realizmusba vagy álomrealizmusba. Ugyanakkor hihető. Én úgy érzem, hogy éppen a befejezéssel, a tragikummal hozom vissza mégis a valóságba. Mit jelent neked az írás? Rettenetesen kemény munkát. Kín­lódom a szavakkal, mondatokkal, de amikor újraolvasom és úgy ér­zem, hogy a magam mércéje szerint jó, az fantasztikus sikerélmény. Április 12-én a gyerekeké a komáromi sportcsarnok FELHÍVÁS Ünnepváró húsvét előtt LAPAJÁNLÓ Úgy hozta a sors, hogy csak mosta­nában került a kezembe a Csema- dok rimaszombati területi választ­mányának lapja, az ERESZ, annak is a második száma, amely komoly fejlődésen ment keresztül az első próbálkozás óta. Most már nem csak a szellemes címválasztásért le­het megdicsérni a szerkesztőket (Rimaszombat egyezményes rövi­dítése RS, azaz ERESZ), hanem a tartalomért is. A huszonhat oldalon helyet kapott minden, ami a város­ban és környékén kulturális érte­lemben történt. Mivel a lap féléven­te jelenik meg, nem zavaró, hogy hónapokkal ezelőtti eseményeket is felelevenít, legalább marad valami emlékbe a hajdan volt szép napok­ról. Rosszmájúság lenne a néhol előforduló gépelési, stilisztikai hi­bákat, alany-állítmány egyeztetési problémákat felróni, a lényeg a lé­nyeg, hogy nyoma marad a Csema- dok-alapszervezetek munkájának. Ráadásul, ha jól láttam, ketten ír­ták tele a lapot, ezért külön elisme­rés illeti őket. E két személy (Mede Zsófia és Juhász Dósa János) figyel­me a járás határain kívülre is terjed, így kerülhetett a lapba a Csemadok Kassa-környéki alapszervezetének bemutatása, vagy a Győrött meg­rendezett, rimaszombati sikert ho­zó Radnóti Miklós Szavalóverseny. Az ERESZ nem feledkezik meg a másik rimaszombati székhelyű lap, a Gömörország legfrissebb számá­nak ajánlásáról, sőt a Pátria rádió roma műsorának szerkesztőjét is mikrofonvégre kapták, amikor ma­ga is mikrofonnal járta a vidéket. Ezúttal fotókban sincs hiány, egy- egy oldalra átlag két kép jut, a tör­delés ízléses és „levegős”, a betű­nagyság barátságos, a cikkek pedig nem zavaróan hosszúak. Megkap­ják a magukét az irodalom kedvelői is. Anyaghiány esetén sem káros egy-egy vers vagy rövid próza beik­tatása, főleg akkor, ha a költő vala­milyen módon kötődik Gömörhöz. Nem lennék meglepve, ha a 15 ko­ronáért árult lapból mára már mu­tatóba se lenne a rimaszombati új­ságárusoknál. (juk) ELŐZETESÜNK Komárom. Minden alkalommal si­keresek, nagyszámú közönséget vonzanak a Nyári Szabadtéri Tánc­színház Alap kreativitásra serkentő ünnepváró rendezvényei. A húsvét előtti ünnepvárót immár negyedik alkalommal rendezik meg. Idén áp­rilis 12-én tartják az Ünnepváró hús­vét előtt című országos játszó- és al­kotóházat, amelynek már hagyomá­nyosan, ismét a komáromi sport­csarnok ad otthont. Ahogy a szerve­zők megfogalmazták, a rendezvény célja, hogy megismertesse a gyere­keket a magyar népi hagyományok­kal, gyermekjátékokkal, mesékkel. Ehhez kínál lehetőséget a 10 órától 14 óráig tartó színes érdekességeket tartalmazó műsor. Ennek része Badin Ádám és barátai, vagyis a népszerű Rozsnyói Meseszínház előadása, a zoboralji hagyományőr­zők bemutatója, a Budapestről érke­ző Tálas Ágnes és az Új Tatros együt­tes játszó- és táncháza, valamint a budapesti Zugmann Zoltán tréfás népi gyermekjátékai. Bizonyára nagy érdeklődés kíséri majd Döb- rentey Ildikó Ki kopog? című műso­rát: házigazda Levente Péter, közre­működik a MAKAM együttes és Lo­vász Irén. 11 órától délután kettőig kézműves-foglalkozásokon a tojás­díszítés különböző technikáit sajá­títhatják el a gyerekek. De gyakorlat­ban ismerkedhetnek a lószőrfonás, a bőrözés, a gyékényfonás, a mézes­kalács-díszítés, a csuhéfonás, a ko­rongozás, a kosárfonás, a zsupra- fonás titkaival is. Ezenkívül az ügyes kezű apróságok készíthetnek tűzzo­mánc- és drótékszereket, továbbá az ünnephez illő szebbnél szebb asztali díszeket is. A foglalkozásokat elis­mert magyarországi és hazai szak­emberek irányítják, (tébé) „Eszterlánc” Szlovákiai Magyar Gyermek-néptáncfesztivál Helyszín: Losonc - Fülek Lucenec - FiTakovo Időpont: 2003. szeptember 27-28. A fesztivál meghirdetője: Hagyo­mány Alap, Ifjú Szivek Magyar Tánc- együttes, Szlovákiai Magyar Folklór­szövetség Részvételi feltételek: 1. A fesztiválra jelentkezhet minden szlovákiai magyar - a Kárpát-meden­ce néptánckultúráját és hagyomá­nyát ápoló - gyermektáncegyüttes. 2. A fesztiválra maximum 2 koreog­ráfiával (illetve műsorral) lehet be­nevezni, melyek összesített időtarta­ma legföljebb 20 perc lehet. 3. A csoport maximális összlétszáma 45 fő, a zenekart és a kísérőket is be­leszámítva. 4. A csoport tagjainak átlagéletkora nem haladhatja meg a 15 éves kort. 5. A fesztivál nevezési díja 1000 Sk 6. A fesztiváltól való visszalépés ese­tén a fesztivál rendezői a nevezési díjat nem térítik vissza. 7. A fesztiválra a mellékelt, pontosan kitöltött jelentkezési lappal és a pon­tos műsort tartalmazó videokazetta beküldésével lehet nevezni. A videokazetta nélküli nevezést ér­vénytelennek tekintjük!!! 8. A fesztivál nem versenyjellegű, a bemutatott műsorszámokat szak­mai fórumon értékeljük. 9. A fesztivál rendezői fenntartják a jogot, hogy a benevezett műsor­számok alapján döntsenek a feszti­válon való részvételről. Jelentkezési határidő: 2003. május 19. A nevezési díj befizetésének határ­ideje: 2003. június 30. (a műsor elő­zetes megtekintése után)! Cím: Ifjú Szivek Magyar Táncegyüt­tes, Mostová 8., 811 02 Bratislava, tel./fax.: 02/544-10-310, e-mail: ifjuszivek@pobox.sk A felhívás és a nevezési lap letölthe­tő az együttes honlapjáról: www. ifjuszivek.sk, illetve igényelhető a fenti elérhetőségeken.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents