Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-06 / 54. szám, csütörtök

Ef Régió ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 6. Baleset a vasműben Kassa. Komoly égési sérülése­ket szenvedett hétfőn munka közben a U. S. Steel két alkal­mazóba. A két férfi éppen a egyik konverteren dolgozott, amikor az megsérült és a forró anyag rájuk ömlött. Az 50 éves mestert és négy évvel fiatalabb kollégáját azonnal elsősegély­ben részesítették és kórházba szállították. A baleset körülmé­nyeit még vizsgálják. Juraj Vancík, a vasmű kórházának igazgatója szerint az egyik sé­rült már túl van az életveszé­lyen, a másik állapota még mindig válságos. (TASR) Holttest a lépcső alatt Losonc. A városi hivatal bejá­ratának lépcsői alatt egy holt­testre bukkant négy iskolás fiú. Az 58 éves hajléktalan Zoltán B. még halála után is egy borosüveget szorított a ke­zében. A helyszíni vizsgálat során egyelőre nem találtak gyilkosságra utaló jeleket, de a teljes igazság csak a boncolás után derül ki. (TASR) Nem lesznek toronyházak Pozsony. A Váralján nem épül­hetnek modern toronyházak - döntött a főváros vezetése. Andrej Durkovsky főpolgár­mester szerint ez a terület nem egy mező, ahová bármit fel le­het húzni, hiszen része a város történelmi magjának. A főpol­gármesteri hivatal szívesebben látna itt olyan épületeket, ame­lyek beleillenek a városképbe. A területet még az előző város- vezetés adta el magáncégek­nek, amelyek modem irodahá­zakat építettek volna. (SITA) Nehéz a harc a pitbullok ellen Kiskürtös. A falu polgármeste­re azt szeretné elérni, hogy al­tassák el az egyik lakos pitbulljait, mert nemrég rátá­madtak egy nagykürtösi nőre, aki csak a környéken lakók lé­lekjelenlétének köszönheti éle­tét. A 22 éves kutyatulajdonos nem hajlandó elaltatni a kutyá­it, s a falu vezetése sem kény­szerítheti erre, ezért a polgár- mester a rendőrökhöz fordult. Úgy véli, néha az állatokat job­ban védik a törvények, mint az embereket, hiszen a kutyákat csak bírósági végzéssel lehet majd ártalmatlanítani. (TASR) Civil Börze Komáromban Komárom. A Fórum Informá­ciós Központ és az Agora Iro­da közös szervezésében már­cius 7-én, délután 13-tól 18 óráig Civil Börzét tartanak a városi művelődési központ­ban. A rendezvényre mintegy harminc polgári társulást, ala­pítványt, kulturális egyesüle­tet várnak a Komáromi és Ér­sekújvári járásból. (vkm) Gyér volt az érdeklődés Kassa. Egyetlen polgár kereste fel a kerületi rendőrkapitány­ságot a tegnapi nyűt napon. Az eredmény jobb, mint február első szerdáján, amikor a járási és kerületi rendőrfőnökök hiá­ba várták az érdeklődőket. Jarmila Petrová szóvivő szerint az emberek még mindig szíve­sebben választják az anonimi­tást és inkább az egyik áruház­ban felállított urnába dobják írásos észrevételeiket. Petrová a februári fiaskóért a zord idő­járást és a hóhelyzetet okolta, a tegnapi gyér érdeklődést már a bizalmatlansággal és az egyéb lehetőségek preferálásá­val magyarázta, (juk) Már új helyére, a pozsonyi Medikus-kertbe került Petőfi Sándor eddig Ligetfalun áló, nemrégiben felújított szob­ra. A főváros és környéke magyarsága idén március 15-én itt emlékezik az 1848-as forradalom 155. évfordulójá­ra és a forradalmat követő szabadságharcra. (Somogyi Tibor felvétele) ium mii n A város az új hatáskörökkel járó kiadások miatt csak helyi tervezeteket valósíthat meg Dunaszerdahelynek is van már költségvetése Dunaszerdahely. A helyi kép­viselő-testület keddi ülésén elfogadta a város idei költ­ségvetését. BEKE ZSOLT Az önkormányzat idei tervezett be­vétele 244 millió 798 ezer korona, a tervezett összkiadásoké pedig 13 ezerrel kevesebb. Az előterjesztés nem tartalmazott nagy, átfogó ter­veket, hiszen az átruházott hatás­körökkel járó kiadások miatt csak kisebb helyi tervezetek megvalósí­tása lehetséges. Csala Lajos, a Vá­rosunkért Polgári Társulás képvise­lője a költségvetési vitában az egészségügyi ellátás korszerűsíté­sének szükségességét hangsúlyoz­ta, és egy multifunkcionális defib- rillátor megvásárlását szorgalmaz­ta a kórház számára. Pázmány Pé­ter polgármester a javaslatra pozi­tívan reagált és a képviselők olyan arányban szavaztak meg támoga­tást a műszer megvásárlásához, amilyen a város lakosságának a já­rás lakosságán belüli aránya, mivel a kórház az egész járást szolgálja. A testület elutasította Antal Ágota javaslatát, hogy növeljék a város­ban működő kisebb kulturális egyesületek, szerveződések támo­gatását, jóváhagyta azonban, hogy a város tulajdonát képező mintegy 300 ezer korona értékű autóbuszt a mezőgazdasági és élelmiszeripa­ri szakközépiskola tulajdonába he­lyezzék-a DAC 904 részvénytársa­ság iskolával szembeni tartozásá­nak kompenzálásaként. A Váro­sunkért Polgári Társulás képviselői az ülés folyamán többször jelezték, hogy későn kapják kézhez az ob­jektív vélemény kialakításához szükséges háttéranyagot. Az ülé­sen Ibolya Ildikót, a dunaszer- dahelyi Vámbéry Annin Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium volt tanárát a városi művelődési köz­pont igazgatójává választották. A tavaly november óta betöltetlen poszttá jelentkezők közül egyedül ő felelt meg a pályázatban kiírt fel­tételeknek. Tisztségét március 10- től látja eL Egy magyar tenyésztő kétszázezer koronáért hét állatot szállított tahitótfalui farmjára Két púppal kevesebb az állatkertben JUHÁSZ KATALIN Kassa. A kassai állatkert hét lakó­val szegényebb és kétszázezer ko­ronával gazdagabb lett. Egy ma­gyarországi tenyésztő kedden egy tevét, öt hucul lovat és egy tibeti ja­kot vásárolt meg és szállított tahitótfalui farmjára. Az állatokat fél éve személyesen választotta ki, a vételár pedig alku tárgyát képez­te. Karol Sémán, az állatkert igaz­gatója elmondta, ezen a területen nincsenek szabott árak, a kereske­delemben gyakori „ha többet vesz, engedményt kap” elve náluk is ér­vényesül. Az első pillantásra ala­csonynak tűnő ár Sémán szerint nem jelent semmit, hiszen a kassai vadaspark az állatok vételénél V. szintén „alkudozhat”. Az ázsiai fa­jokra szakosodott magyar tenyész­tő a kassaiak régi jó ismerőse, első lovait szintén ebből az állatkertből választotta. A kassai intézmény ed­dig csupán Csehországból és Ma­gyarországról vásárolt, illetve cse­rélt állatokat, tavaly összesen 106 új egyeddel gyarapodott az állo­mány. Hucul lovak iránt legutóbb a miskolci vadaspark részéről volt érdeklődés, ám maradt belőlük elegendő, összesen tizenkét egyed. A tevék létszáma a közeljövőben tovább csökken: egy kétpupú hím az ostravai állatkertbe kerül, így csupán egy hím és egy nőstény ma­rad Kassán. A Tahitótfalura költö­zött teve helyett néhány bölényt szeretnének venni, mivel ez az ál­latfaj hiányzik a kassai állatkert- bőL Karol Sémán szerint az állatkereskedelemet szabályozó magyarországi törvény módosítása miatt ezentúl bonyolultabbak lesz­nek az ügyletek. „A két ország tör­vényei eddig körülbelül azonos ne­hézségű feladatokat róttak ránk, néhány napja azonban a magyar szabályok sokkal összetettebbek lettek. Ennek ellenére reméljük, nem lesz gond az állatkertek közti cserével és vásárlással” - mondta bizakodva az igazgató. Az uniós csatlakozást követően a törvények természetesen ismét változnak, je­lenleg azonban a kassaiak érthető gazdasági okokból csak a szomszé­dos országok állatkertjeiből válo­gathatnak egyedeket cserére. Az Alsó-Garam Menti Társulás rendkívüli ülést tartott Milyen sorsa lesz a zselízi kórháznak? BUCHLOVICS PÉTER Fakóvezekény. Egyebek mellett a zselízi kórház további sorsáról tar­tott tegnap rendkívüli ülést a régió polgármestereit tömörítő Alsó-Ga- ram Menti Társulás. A társulás el­nöke, Kotora Marián nagysallói polgármester lapunkkal közölte, hogy a gyűlésen a kórház további működésének kérdése is felvető­dött, s több mint valószínű, hogy létszámleépítés lesz. Az ülésen Weiss András kórházigazgató is részt vett. Az egészségügyi intéz­mény februári vesztesége körülbe­lül másfél millió korona. A helyze­tet az is bonyolítja, hogy egyelőre a hatáskör átruházásáról szóló jegyzőkönyvet Zselíz városa mint fenntartó még nem írta alá, de az már biztos, hogy a kórházat a jövő­ben az önkormányzat működteti majd. A tanácskozáson ötletként az is felmerült, hogy az Alsó-Ga­ram Menti Társulást alkotó közsé­gek a lélekszámúk szerinti arányos fejpénz alapján támogassák a kór­házat, ám a polgármesterek zöme egyelőre ezt azzal utasította el, hogy a saját költségvetésükben er­re pillanatnyilag nincs pénz. Vi­szont Zselíz városa és a társulást alkotó falvak körülbelül kétszáz­ezer koronás kezdő összeggel lét­rehoznak egy alapítványt, s a to­vábbiakban azon keresztül pályáz­nak majd az intézmény fenntartá­sához szükséges támogatásokért. A tanácskozáson az új önkormány­zati hatáskörök ellátását végző zselízi közös iroda működtetéséről is szó esett. Kotora Marián tájékoz­tatása szerint a községeknek leg­később március végéig kell befi­zetniük az iroda tavalyi működé­sével kapcsolatos költségek rájuk eső részét, az idei hozzájárulást pedig áprilistól havonta kell elkül­deniük. A beíratási eredmények függvénye az oktatásügyi leépítés Áprilisig pénz nélkül az építési hivatalok SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Múlt hét végén utalták át az önkormányzatok számlájára a tavalyi évért járó, átruházott ha­táskörök gyakorlásához szükséges összeget. Kivételt képez a Párkány­ban, Nagysurányban, Érsekújvár­ban, Udvardon és Szőgyénben megnyitott öt építésügyi hivatal, létrehozóinak a működéshez elen­gedhetetlen pénzre áprilisig kell várniuk. Mindezt a járás új elöljá­rója közölte tegnapi, első sajtóérte­kezletén, melyen az oktatásügyi, szociálisügyi és környezeti osztá­lyok vezetői is részt vettek. Bartha Mónika elöljáró elmondta, a hiva­tal megszűnését követően a meg­maradt hatáskörök egy, úgyneve­zett általános közigazgatási hiva­talban maradnak; ide tartozik majd a polgári védelem, a lakosság személyi nyilvántartása és a vállal­kozói ügyintézés. Március dereká­ig az egyes tárcák javaslatot tesz­nek a speciális hivatalok létrehozá­sára, melyek a közlekedésügyi, me­zőgazdasági, oktatásügyi, környe­zetvédelmi, munka-, szociális- és családügyi minisztérium mellett fognak működni. Zdenka Far- kasová, az oktatásügyi osztály ve­zetője nem tudja, hogy a járás ok­tatásügyben dolgozó 2054 alkal­mazottja közül a tervezett leépíté­sek miatt hányat lesznek kénytele­nek elbocsátani, az új tanévet érin­tő reformintézkedések és a beirat­kozási eredmények ismeretében derül majd erre fény. Március 28-ig új tárlat a Rozsnyói Bányászati Múzeumban Kiállítás a mocsarakról és a belvizekről KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. A berzétei székhelyű Szlovák Karszt Nemzeti Park ren­dezésében a mocsarak és belvizek világáról nyűt kedden kiállítás a Rozsnyói Bányászati Múzeumban. Katarina Oravcová, a Szlovák Karszt Nemzeti Park tájvédelmi szakdolgozója elmondta, a kiállí­tásnak több apropója is van. Feb­ruár másodika a mocsarak világ­napja, március 21. a vizek világ­napja, a z idei év pedig a viz éve, s tíz éve annak, hogy Szlovákia önálló államként csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, amely­nek fő célkitűzése, hogy a társult országok 2005-ig megfelelőkép­pen gondoskodjanak a belvizek védelméről. A vizek és mocsarak védelme Szlovákiában is nagy probléma. „A múltban a mocsara­kat következetesen lecsapolták, hogy új termőföldeket nyerjenek, de ezeken a területeken később fokozatosan megnőtt a belvíz. Tönkretették tehát a mocsarakat, és a mezőgazdászoknak sem lett hasznuk az új területekből” -ma­gyarázta Oravcová. Szlovákia 1998-ban jegyeztette be a Ramsari Listára Türóc mocsarait, 2001-ben pedig a domicai jégbarlang felszín alatti vizeit. A március 28-ig meg­tekinthető kiállítás létrejöttét a Ramsari Szerződéshez csatlakozó egyes nemzetközi szervezeteken kívül a környezetvédelmi tárca is támogatta. A beruházást az ISPA és az állam is támogatja; Komáromban alacsonyabb a víz- és csatornadíj, mint a Nyugat-Szlovákiai Vízügyi Társaságnál Új tisztítóállomás épül az uniós szabványoknak megfelelően V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Legkésőbb május dere­kán kell megkezdeni a városban annak a mintegy 320 millió koro­nás beruházásnak a megvalósítá­sát, amely korszerű szennyvíztisz­tító állomás építését, a csatornahá­lózat bővítését és rekonstrukcióját, valamint három esővíztartály épí­tését foglalja magában. A beruhá­zás felét ISPA-, egynegyedét állami támogatásból fedezik, a fennmara­dó egynegyed részt pedig a város­nak kell előteremtenie. A képvise­lő-testület döntése értelmében az önrészt hitelből fedezi a város. A részleteket abból a bérleti díjból állja az önkormányzat, amelyet a teljes egészében városi tulajdon­ban lévő KOMVak Részvénytársa­ság fizet a város költségvetésébe a víz és csatornarendszer használa­táért. Sokakban felmerült a kér­dés, hogy a beruházással összefüg­gő kiadások mennyiben jelennek meg a lakosság és a vállalkozók ál­tal fizetett víz- és csatornadíjak­ban. „Részvénytársaságunk az éves leírásnak megfelelő összeget, vagyis mintegy 15 millió korona bérletet fizetett eddig a városnak, és fizet majd ezután is - tudtuk meg Fekete Istvántól, a KOMVaK igazgatójától. - Ezt az összeget a testület jóváhagyásával évről évre fejlesztésre fordítottuk. Köztük olyan beruházásokba, amelyek már az ISPAler vezet megvalósítá­sával függtek össze. Az elkövetke­ző ebiekben más beruházások hát­térbe szorulnak, mert most a leg­fontosabb a víztisztító megépíté­se.” A létesítményre egyébként azért van szükség, mert a város ed­digi tiszrítóálloniásának működési engedélye 2002 szeptemberében fe|árt. Mi több, a hatályos jogsza­bályok értelmében egyébként sem elég már a mechanikus tisztítás - amilyen elven a régi állomás mű­ködik —, hanem biológiai tisztítás­ra is szükség van. „A tervek szerint legkésőbb 2005. december 31-ig átadandó új állomás nemcsak a ha­zai előírásoknak felel meg, hanem a 2005 mán érvénybe lépő uniós normáknak is” - mondta az igaz­gató. Az idei évre vonatkozó vízdí­jakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy azokat a Hálózati Ágazatokat Szabályozó Hivatal szabta meg a KOMVaK által benyújtott javaslat alapján. Bár a hivatal magasabb díjszabást látott indokoltnak, Vé­gül a tavalyihoz képest 20 százalé­kos emelésben sikerült megegyez­niük. Ugyanakkor a 2003. január elsejével megalakult vízügyi társa­ságok esetében ez az emelés 35 százalék. Komáromban, illetve a KOMVaK kezelésében lévő telepü­léseken (Csallóközaranyos, Izsa, Megyercs, Nemesócsa, Tany, Ekel, Dunaradvány és Dunamocs, ame­lyekhez csatlakozni kíván még Csicsó és Komáromfüss is) 2003- ban a lakosság részére a vízdíj hoz- záadottérték-adóval (HÉA) együtt 13,68 korona köbméterenként, a csatornadíj pedig 9,57 korona. A vállalkozók részére 18, illetve 12 korona - HÉA nélkül. Összehason­lításként: a Nyugat-Szlovákiai Víz­ügyi Társaságnál ezek a díjak a la­kosság esetében 16,07 és 10,15 ko­ronát tesznek ki (a HÉA nélkül), a vállalkozók esetében pedig 30,00 és 18,50 koronát (a HÉA nélkül). „A társaságunkra vonatkozó díjak természetesen már magukban fog­lalják az ISPA-tervezet megvalósí­tásából eredő, társaságunkat ter­helő kiadásokat is” - mondta vége­zetül Fekete István.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents