Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)
2003-03-05 / 53. szám, szerda
Az arany markában BEMUTATÓ A pálya csúcsán kell abbahagyni, szól az aranyszabály, mely nem pusztán a focis- ^i tákra, a balett-táncosnőkre és a politikusokra, de a mackósokra is igaz. Joe Moore is tisztában van ezzel, így aztán évtizedes tisztes munkálkodás, számos széf meglékelése után visz- szavonulását fontolgatja. Főleg, hogy az utolsónak tervezett - és szokás szerint precízen előkészített - akció során egy apró malőr történik: a kirabolandó ékszerboltban felbukkan egy ismeretlen nő, zökken a ritmus, előkerül egy pisztoly, és Moore csak úgy tudja menteni a helyzetet, ha maszkját lekapva eltereli a nő figyelmét, majd lövés helyett egy elektromos bottal letaglózza. Nem épp a legelegánsabb megoldás egy ilyen tapasztalt szakembertől, de ennél nagyobb baj, hogy az anonimitás is odavész, a kamerák ugyanis rögzítik az akciót, és a rendőrök érkezése miatt nincs idő lenyúlni a kazettákat. A zsákmány tisztességes, az alkalom tehát adott a visszavonulásra, Moore és gyönyörű felesége már egy trópusi szigetről szövögeti a terveket, csakhogy a megbízó másként gondolja: a pénzt csak egy újabb (utolsó utáni) rablás kivitelezése után adná oda. Moore nem kevés kölcsönös hiszti és zsarolás után kényszeredetten belemegy az alkuba, csakhogy innentől senki sem bízik senkiben, mindent duplán biztosítanak - a különösen bonyolult akció ezek után igen sajátosan zajlik majd... David Mamet először pattogó dialógusaival és színdarabjaival, majd csavaros forgatókönyvekkel (A postás mindig kétszer csenget, Aki legyőzte A1 Caponét, Ronin) hívta fel magára a figyelmet, de a nyolcvanas évek vége óta rendezőként is aktív. Az arany markában igazi fineszes, régi vágású krimi, melyben a történet feszültsége, a jellemábrázolás és a trükkös akciók szépen megtámogatják egymást. Kiváló színészek jutalomjátéka (mint egy éve A szajré esetében), stílus és elegancia: akár a régi szép időkben. Hiába, jó az öreg (műfaji sablon) aháznál... (est) Az arany markában (Heist), színes, amerikai film, 111 perc, R.: David Mamet, Sz.: D. DeVito, D. Lindo, G. Hackman, Rebecca Pid- geon, Ricky Jay, Sam Rockwell Pozsony, Palace Aupark, Ster Centuy A film a felszínen krimi, valójában azonban mozgóképkabaré, látványos akciójelenetekkel két poén között Taxi 3. BEMUTATÓ amerikai döm- A __ pinggel versenyig» * M képes európai / ^ , szórakoztató film megteremtésének egyik apostola, a francia Luc Besson az utóbbi három-négy évben nagy fordulatszámon pörög, három- négyhavonta kihoz egy újabb, igen rövid szavatosságú popcornfilmet, amelyet általában producerként és forgatókönyvíróként jegyez. Legutóbb a Wasabi, A szállító, valamint A sárkány csókja című projekttel jelentkezett, melyek közös jellemzője az volt, hogy a történetszövés frontján érzékelhető hiányosságokat elsősorban az erőteljes látvánnyal és a többé-kevésbé működő humorral igyekezett pótolni. Besson eddigi pályafutásának legnagyobb sikere a három éve készült Taxi című darab, a buddy movie-k és akciófilmek határvonalán elhelyezhető kevert műfajú, mégis karakteres mozi volt. Igazi kérészéltű, ám - ez kétségtelen - könnyed és elegáns kivitelezésű film. A Taxi 3-at az a Gérard Krawczyk MARSEILLE forgatta, aki a sorozat első részében is besegített, és aki a második epizódot már rendezőként jegyezte. A film az első két rész nyomvonalán halad, igaz, a történetszövés tekintetében még azokat is alulmúlja: az alkotókat kizárólag az erőteljes látványvilág megteremtése stimulálja, a cselekményvezetés pedig a legkevésbé sem érdekli őket. A Taxi 3 több tucatnyi filmet idéz meg, Besson korábbi munkáitól kezdve a James Bond- opuszokig és John Frankenheimer nemrégiben készült Hulla, hó, teli zsák című munkájáig. A film a felszínen krimi - mely egy Mikulásmaskarába öltözött rablóbanda utáni nyomozásról mesél -, valójában azonban inkább afféle mozgóképkabaré, látványos akciójelenetekkel két poén között, (est) Taxi 3. (Taxi 3.), színes, francia film, 88 perc, R.: G. Krawczyk, Sz.: Frédéric Diefenthal, Samy Naceri, Bemard Farcy, Emma Sjöberg, Marion Cotillard Győr, Cinema City; Miskolc Hollywood Multiplex, Cinema City, Nyíregyháza Ez az önállósulás egy kényszerű, korai felnőtté váláshoz vezet, ahol Chihiro kötelességgel, helytállással, emberi kapcsolatokkal és az első szerelemmel szembesül Chihiro Szellemországban BEMUTATÓ A virtuális világ és a sivár, elviselhetetlen valóság kettőssége miatt szenvedő, ám túlélő hősök korát éljük. A megszokott mindennapokból egy más létterületre tévedő, menekülő, kényszerülő figurák régi és új, biztos és bizonytalan, ér- téktelenített és üresnek tűnő élethelyzetekben találják magukat. A megismerés azonban feloldja a kezdeti aggodalmat, és mindenképpen állásfoglalásra készteti a szereplőket. Chihiro, az alig tízéves kislány nem a társadalom vagy a modern technika miatt kerül egy rejtélyes világba: szülei mohósága és túlzott kíváncsisága révén válik egy ismeretlen, félelmetesnek tűnő ország foglyává. Egy olyan új dimenzióba kerül, amely évezredek óta foglalkoztatja az embereket: a szellemvüágba. Az új városba költöző szülők nem tulajdonítanak fontos szerepet annak, hogy a megszokott iskolából és baráti körből kieső kislány miként dolgozza majd fel az eseményeket; amikor letérnek az autóútról, és egy elhagyatott faluba érnek - szintén nem vesznek tudomást gyermekük félelméről: önző módon, felelősség- tudat nélkül vetik rá magukat egy vendéglő megterített asztalára, és büntetésül disznóvá változnak. Az amúgy is reszkető Chihiro ettől kezdve magára marad, sötétedéskor azonban megelevenedik a város: szellemek, lelkek és mindenféle lények népesítik be az utcákat. A meséken felcseperedett kislány az elején reméli, hogy csak egy rossz álom részese, de hamar bebizonyosodik, hogy az új környezet a maga fenyegetettségével egy másik, kézzelfogható valóság, ahol az egyetlen mód a túlélésre: a munka és a beilleszkedés. Ez az önállósulás egy kényszerű, korai felnőtté váláshoz vezet, ahol Chihiro kötelességgel, helytállással, emberi kapcsolatokkal és az első szerelemmel szembesül. A fürdőház, ahol munkát kap, hely a bizonyításra - és ez sikerül is. A kezdetben mindenki által elutasított embergyerek fokozatosan a figyelem középpontjába kerül, a vendégek is hamar maguknak igénylik a kislány tehetségét. A kapzsi „érdekszellemek” között egyedül Chihiro és új barálja, Haku bizonyulnak tisztességesnek - gyermeki mivoltuk ellenére erkölcsüeg felülemelkednek mindenkin. A Chihiro Szellemországban különlegessége a rajzokkal elmesélt mesefolyamban van; az animációs film számára nincs lehetetlen: ami egy élőszereplősjátékfilmben hamisnak, művinek tűnik itt természetesen simul bele a történetbe. így lehetséges, hogy a szülők disznóvá változzanak, hogy Haku repülő sárkányként álcázza magát, és hogy egy-egy folyami bűzisten hatalmas teste bicikliket és olajoshordókat rejtsen. A film nemcsak a történet szépségével és érdekességével bűvöl el, hanem a páratlan képszerkesztéssel is: rajzfilmekben keveset látott kameramozgások (fahrtok, daruzások), belső vágások és plánozások teszik játékfilmesen reálissá a rajzolt mesét. Mindez annak a több száz rajzoló munkájának érdeme, akik a számítógépes technikát csak a művészi kifejezés szolgálatába állították, nem pedig a film központi szervezőegységévé. A technikailag és a történet szempontjából is valahol a Final Fantasy és a Kis Hableány között elhelyezkedő japán mese európai ember számára is kiválóan fogyasztható - a történet végén pedig szinte sajnáljuk, hogy Chihiro, aki megállta a helyét egy idegen világban újra visszakerül a talán még fenyegetőbb mindennapjainkba. (mozinet) Chihiro Szellemországban (Sen to Chihiro no kamikakushi / Spirited Away), színes japán rajzfilm, 125 perc, Rendezte: Hayao Miyazaki Miskolc, Hoollywood Multiplex A zsákmány tisztességes, itt az alkalom a visszavonulásra
