Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-05 / 53. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 5. Kultúra Beszélgetés Jobbágy Istvánnal, a Pont című új, magyar nyelvű társadalomtudományi folyóirat főszerkesztőjével Kísérlet kisebbségi közbeszédre Gazdasági, jogi, szociológiai és politológiai kérdésekkel kíván foglalkozni a közel­múltban indult magyar nyel­vű társadalomtudományi fo­lyóirat, a Pont. Jobbágy Ist­ván főszerkesztőt a lapalapí­tás okairól és elképzeléseiről kérdeztem. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Mi annak idején Budapesten ta­lálkoztunk, ahol te történelem- cseh szakon végeztél, s olykor­olykor szépirodalmat fordítot­tál. A szlovákiai magyarság nemigen találkozott eddig a ne­veddel. Valóban, csak az utóbbi egy-két év­ben publikálok a szlovákiai ma­gyarság és általában a kisebbségek kérdésével kapcsolatos témákban. De már az ELTÉ-n szakosodni kezd­tem a 19-20. századra és Kelet-Kö- zép-Európa történelmére. Ezután tanulmányaimat a Budapesti Köz­gazdaságtudományi Egyetem Nem­zetközi Kapcsolatok PhD-program- ján folytattam, ahol a történelmi tárgyak mellé politológiai, jogi és gazdasági ismereteket is kaptam. Doktori tanulmányaimmal párhu­zamosan a budapesti Közép-Euró- pa Egyetemen két éven keresztül hallgattam kisebbségi és nemzet­közijogi tárgyakat. Itt a szakma el­ismert nemzetközi képviselőivel kerülhettem kapcsolatba, ami nagy lendületet adott a kutató­munkámnak. Jelenleg a komáromi Selye János Egyetemi Központban oktatok gazdaság- és diplomácia­történetet. A Pontot a komáromi Selye Já­nos Kollégium ösztöndíjasai és a budapesti Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem komáromi kihelye­zett képzési központjában dol­gozó fiatal kutatók hozták létre. Mi „kényszerített” benneteket egy új folyóirat létrehozására, hiszen több éve megjelenik a Fó­rum, amely szintén társadalom- tudományi folyóirat. A Pont Intézet megalapítására a Selye János Egyetemért Alapítvány kért fel bennünket - Jarábik Ba­lázst, Lelkes Tündét, Kovács Attilát és engem -, s így lényegében az in­dulási feltételek adottak voltak számunkra. Az induláshoz szüksé­ges anyagi támogatást az MTA Arany János Közalapítványától kaptuk. Az alapítók nézete szerint egy önálló komáromi kutatóbázis létrehozásának, mint a fokozato­san kiépülő egyetemi képzés egyik fontos részterületének mindenkép­pen létjogosultsága van. A Pont Kutatóintézet tevékenységét éppen ezért a komáromi egyetemi okta­tással összefüggő területekre - jog, közgazdaságtan, politológia, szoci­ológia, földrajz - szeretnénk szűkí­teni. Az egyes kutatási projekteket úgy kívánjuk felépíteni, hogy azok végeredménye lehetőség szerint hasznosítható legyen az oktatás­ban is. A Pont következő száma is ezt a koncepciót szeretné alátá­masztani azzal, hogy tematikus ­„Reményeink szerint megjelenésünkkel fiatalos lendület költözik a hazai tudományosságba" (Pézman Zoltán felvétele) gazdaságföldrajzzal foglalkozó - számként jelenik meg. Reménye­ink szerint megjelenésünkkel fiata­los lendület költözik a hazai tudo­mányosságba, mivel intézetünk alapítóinak és kutatóinak átlag- életkora harminc körül mozog. Szarka László szerint, aki a beve­zető tanulmányt írta, ez a lap kí­sérlet egy kisebbségi közbeszéd meghonosítására. Te mit értesz kisebbségi közbeszéden? Ugyan­csak Szarka László értekezik a szlovákiai magyarság egydimen­ziós létezési modelljéről, ami alatt az MKP mint politikai párt egyeduralmát érti, s lázasan sür­geti a művelődési és oktatási ön- kormányzati szerkezetek kiala­kítását. Jarábik Balázs a tanul­mányában, amely az Új Szóban is napvilágot látott, igen kemé­Egyfajta 22-es " csapdája hely­zetben vagyunk, mely­ből a szlovákság állami identitásának mege­rősödése és az ezzel párhuzamosan folyó szlovák-magyar pár­beszéd mutathat kivezető utat. \> nyen bírálja az MKP-t, s diktató­rikus, egypárti módszerek meg­honosításával vádolja. Nem gon­dolod, hogy a párbeszéd kiala­kulása helyett a lap támadások­nak lesz kitéve? Megérett ez a társadalom arra, hogy többdi­menziós csatornákban gondol­kozzék? Nem hiszem, hogy az együttgon­dolkodásra, a párbeszédre való fel­hívást bárkinek is támadásnak kel­lene felfognia. A kisebbségi közbe­széd számomra azt jelenti, hogy közösségünk tagjai szakmai meg­alapozottsággal szólnak hozzá a fontos kérdésekhez, s ha az ideoló­giai és egyéb szempontokat nem is tudjuk teljesen kizárni, de már nem befolyásolják annyira a dön­téshozatalt és a vélemények kiala­kítását. A szakmailag megalapo­zott vélemények kialakításához feltétlenül szükség lenne egy poli­tikamentes szlovákiai magyar in­tézményrendszerre. Ha ezt a belső kisebbségi intézményi struktúrát nem sikerül a közeljövőben kialakí­tania a szlovákiai magyarságnak, akkor tovább nőhet lemaradása a szlovák többség mögött, és az Eu­rópa felől érkező egyre intenzíveb­ben jelentkező kihívásoknak sem lesz képes megfelelni. Jarábik Ba­lázs cikke egyébként a vitaindító rovatban jelent meg, s így bárkinek lehetősége van a válaszra folyóira­tunk hasábjain. Hosszas tanulmányban elemzed a kisebbség mint fogalom definí­ciós problémát. Nemzetiségi ki­sebbségből ismét nemzeti ki­sebbség lettünk, de vajon meny­nyi az esélyünk arra, hogy eljus­sunk a társnemzeti státusig? Jár- ható-e annak a követelésnek az útja, amit az 1994-es komáromi nagygyűlés fogadott el? Látványos javulásra nem számítha­tunk a közeljövőben a kisebbségi autonómia területén, de fokozatos javulásra van remény. Itt az önkor­mányzatiság szlovákiai térhódítá­sára szeretnék utalni, ami ugyan nem azonos a kisebbségi önigazga­tással, de a benne rejlő lehetősége­ket fel lehet és fel is kell használni. Tudomásul kell vennünk, hogy a nemzetközi közösség részéről ke­vés szimpátiával találkozik a ki­sebbségi területi vagy kulturális autonómia. A nyugati világ vezető államainak elitjei az egyéni, illetve állampolgári jogokra építve képze­lik el a liberális demokrácia mű­ködtetését, s minden ettől idegen elemet megpróbálnak kiküszöböl­ni belőle. Eközben azonban sok­szor figyelmen kívül hagyják azt a körülményt, hogy tisztán állampol­gári elvekre nem lehet államokat és társadalmakat építeni, mivel például minden államnak van va­lamilyen hivatalos nyelve, és ezzel együtt egy etnikailag is meghatá­rozható identitása. Aki ezen az identitáson kívül reked, példának okáért az államnyelvtől eltérő anyanyelve miatt, az versenyhát­rányba kerül az adott társadalmon belül. Ezt az ellentmondást az ön­kormányzatiság és az önigazgatás igények szerinti alkalmazása tud­ná csak orvosolni. Ez azonban csak akkor tud Szlovákiában nagyobb teret hódítani, ha a többségi nem­zet is belátja, hogy nem valamiféle sötét ármánykodásról van szó, ha­nem a demokrácia egyik alapele­méről. Tehát egyfajta 22-es csap­dája helyzetben vagyunk, melyből a szlovákság állami identitásának megerősödése és az ezzel párhuza­mosan folyó szlovák-magyar pár­beszéd mutathat kivezető utat. A lap első számában izgalmas ta­nulmány olvasható két, szá­munkra még mindig egzotikus­nak tűnő kultúráról, az iszlám­ról és a romáról. Mi az oka an­nak, hogy ennyire nem érdeklő­dünk sem a velünk élő romák, sem a világ lakosságának egyre nagyobb hányadát alkotó iszlám társadalom iránt? Nem hiszem, hogy az emberek többsége ne érdeklődne az „egzo­tikus” kultúrák iránt. Inkább arról lehet szó, hogy ezekről a kultúrák­ról többnyire a televízión keresztül kapott manipulált kép szűrődik le az „átlagember” tudatában. Ez a kép természetesen átszíneződik az otthonról hozott nem mindig pozi­tív színezetű sztereotípiákkal, s így egyfajta távolságtartás alakul ki az ismeretlennel, az idegennel szemben. Azt hiszem nem kell az iszlám világba mennünk azért, hogy megértsük ezt a folyamatot, mivel a szlovák-magyar viszony is elegendő példával szolgál ennek il­lusztrálására. A tapasztalatok sze­rint leginkább a fiatalabb korosz­tályok esetében lehetséges ered­ményesen harcolni a negatív előí­téletek ellen, miben kitüntetett szerepe van a tanároknak és az is­kolarendszernek. Reményeink sze­rint tudományos cikkeivel folyóira­tunk is részt vállalhat a fiatalok más kultúrákkal szembeni nyitott­ságának erősítésében. Kinek szánjátok a Pontot? A folyóirat évente két-három alka­lommal fog megjelenni. Nem kife­jezetten kisebbségi folyóiratként szeretnénk definiálni magunkat, mivel az egyetemi tárgyakkal ösz- szefüggő kutatások nagy része „kisebbségsemleges”, ezért inkább a kisebbségi környezetben működő társadalomtudományi folyóirat meghatározásban lehet megragad­ni léthelyzetünket. Ahogy már utaltam rá, évente legalább egy te­matikus számot szeretnénk megje­lentetni, amely valamelyik egye­temhez kötődő tudományágban foglalná össze a szlovákiai magyar tudományosság legfrissebb ered­ményeit. Hogy kinek szánjuk a Pontot? Természetesen mindenki­nek: a tudóstársadalomtól egészen az érdeklődő nagyközönségig, s ezért megpróbáljuk lapunkat eljut­tatni minden jelentősebb könyves­boltba és könyvtárba. Március tizenötödikétől újra a mozikban az Amarcord, a Nagyítás, A tejút, az Idióták, A múlt nélküli ember Projekt 100 - tíz klasszikus és díjazott filmremek ELŐZETESÜNK Kilencedik, egyben utolsó előtti év­folyamába lépett a Projekt 100 elne­vezésű cseh-szlovák szemle, amely­nek szervezői évente tíz filmet vá­lasztanak ki egyrészt a filmiroda- lom klasszikusai közül, másrészt a legújabb, a legnagyobb nemzetközi filmfesztiválokon sikerrel szerepelt mozgóképek közül, azzal a szán­dékkal, hogy a közönség figyelmét az egyetemes filmkultúra maradan­dó értékeire irányítsák, s hogy az újabb és újabb nemzedék számra is moziélményt jelenthessenek a film- történet legendás darabjai. A Pro­jekt 100 idei tíz filmjét március 15- től május 31-ig vetítik az ország 29 városában. A programba a klasszi­kusok közül ez éven bekerült egye­bek között Fellini 1973-as opusa, az Az Éjszakai beszélgetések anyámmal egyik kockája (Képarchívum) Amarcord, továbbá az élő legenda, Antonioni kultuszfilmmé lett Na­gyítása 1966-ból, valamint Luis Bunuel A tejút című mozgóképe. A tíz alkotás között van továbbá Lars von Trier 1998-ban forgatott dán fümdrámája, az Idióták, Godfrey Reggio Qatsi-trilógiájának utolsó darabja, a 2002-es Naqoyqatsi, to­vábbá a cseh újhullám jelentős alko­tója, Jan Némec Éjszakai beszélge­tések anyámmal című filmje. Idén első alkalommal és kivételesen elté­rő a Projekt 100 csehországi és szlo­vákiai programja. Nálunk - mivel nem sikerült megszerezni a forgal­mazás jogát - nem vetítik Forman híres Amadeusát, helyette Aki Kau- rismáki 2002-es munkáját, A múlt nélküli embert mutatják be, amely több díjat is nyert a tavalyi cannes-i fesztiválon, (tébé) A Böngésző nyertesei A Vasárnap 9. számában feltett kérdésre a helyes válasz: A vadász- turizmus évente Szlovákiának 100-120 millió koronát jelent. E hé­ten az 500-500 koronát Balogh György királyhelmeci, Studenyi Er­zsébet kassai és Busánszky Magdolna dunaszerdahelyi olvasónk nyerte. Gratulálunk! Könyvbemutató: Játékos áliatkert Dunaszerdahely. Holnap 18 órától lesz a Vámbéry Irodalmi Kávé­házban Gágyor József Játékos állatkert című könyvének bemutató­ja. Könyvében a szerző egy képzeletbeli állatkertbe vezeti az olva­sót: megtalálhatjuk benne mindazokat az állatokat, amelyeket a mátyusföldi gyerekek népi mondókáikban és gyermekjátékaikban emlegetnek, s amelyek többé-kevésbé az egész magyar nyelvterüle­ten ismertek. A Lilium Aurum Kiadó gondozásában megjelent köte­tet Ág Tibor néprajzkutató ismerteti, (ú) Esküvő - fényképeken Pozsony. Március 7. és 9. között immár negyedik alkalommal ren­dezik meg a pozsonyi Főrévi úti kiállító teremben az árusítással egybekötött Esküvő című kiállítást. Ennek keretében láthatja a kö­zönség a Schuster Zalán esküvői képeiből készült válogatást, (k) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Giselle 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Antoni­us és Kleopátra 19 KIS SZÍNPAD: Székek 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Közelebb tőled 19 KOMÁROM HVIEZDA: A kör (am.) 16, 20.30 Atomcsapda (am.) 18 MLADOST: Senkiföldje (ang.-szl.) 18 Eső (új-zélandi) 16j 20 TATRA: Két hét múlva örökké (am.) 16.30,18.30,20.30 PALACE - AU PARK: Két hét múlva (am.) 15.50,18,20.10 Kémkölykök 2. -Az elveszett álmok szi­gete (am.) 14.20, 16.30 Szívtiprók - Heartbreakers (am.) 18.40, 21.30 Nemzetbiztonság Bt. (am.) 14.45, 16.45, 18.45, 20.45 A kör (am.) 15.10, 17.30, 19.50 Az elveszett csókok nyara (grúz) 17.50 De- kameron (ol.) 15.30, 20 Atomcsapda (am.) 14.30,17.20, 20 Kapj el, ha tudsz (am.) 15.45, 18.30, 19.30, 21.15 Harry Potter és a titkok kamrája (am.) 16.15 8 nő (fr.) 19.30 Halj meg máskor! (am.-ang.) 21.45 Csajok a csúcson (ném.) 15.15, 17.15, 19.15, 21.15 A Gyűrűk Ura - A két torony (am.-új-zél.) 15.15,18.40,22.10 Még egy kis pánik (am.) 16.05, 18.15, 20.25 Kislány (cseh) 14.55, 19.05 Hollywood Ending (am.) 16.55, 21.05 PÓLUS - STER CENTURY: Solaris (am.) 18, 20.10, 22.25 Kapj el, ha tudsz! vl4.20, 17, 19.40, 22.20 Csajok a csúcson (ném.) 15, Í7.05,19, 21 Két hét múlva örökké (am.) 14.15, 16.20, 18.30, 20.40 A kör (am.) 15.45, 18.05, 20.25 Atomcsapda (amerikai) 19.20 Nemzetbiztonság Bt. (amerikai) 20.30 A Gyűrűk Ura - A két torony (am.-új-zél.) 14.30,16.30,20 Harry Potter és a tit­kok kamrája (am.) 14.10,17.20 KASSA TATRA: Akkor is elcsábítalak (cseh) 17, 19 CAPITOL: Nemzetbiz­tonság Bt. (am.) 16,18,20 ÚSMEV: Atomcsapda (am.) 15.45,18.10, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Kémkölykök 2. Az elveszett álmok szigete (am.) 18 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Csajok a csúcson (ném.) 17, 19.30 GALÁNTA - VMK: A kaptár (am.-ang.-ném.) 19 VÁGSELLYE - VMK: Cool and Crazy (am.) 19 IPOLYSÁG - VMK: Vándormadarak (fr.) 19 LÉVA - JUNIOR: Waterloo cseh módra (cseh) 16.30 ROZSNYÓ - PA­NORÁMA: Harry Potter és a titkok kamrája (am.) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Bazi nagy görög lagzi (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 A dzsungel könyve 2 (am.) 14,16,18 Én, a kém (am.) 20.15 Fullasztó ölelés (am.) 20 A Gyűrűk Ura - A két torony (új-zél.-am.) 14,17.15, 20.30 Kapj el, ha tudsz (am.) 14.15,17,19.45 Kémkölykök 2. Az el­veszett álmok szigete (am.) 13.15,15.30,17.45 Nemzetbiztonság Bt. (am.) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Taxi 3 (f.) 14, 16, 18, 20 A tökös, a török, az őr meg a nő (fr.-ang.) 18, 20 28 nappal később (holl.-ang.- am.) 13.30, 15.45,18, 20 8 mérföld (am.) 13.30,15.45,18, 20.15 Nagy Zoltán grafikus- és festőművész grafikáiból és akvarelljeiből nyílik kiállítás ma, 17 órakor a pozsonyi Parlamentka kávéházban. A kiállítás március 31-ig tekinthető meg. Képünkön: Nagy Zoltán Exlibris, 2002

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents