Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-04 / 52. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. MÁRCIUS 4. Nagyszünet Koffeinnel és nikotinnal, valamint az alvás megvonásával hozzájárulhatunk a feszültségszint fokozásához Ötletek a stressz csökkentésére A felvételi vizsgaidőszak sikeres teljesítéséhez hozzátartozik az egészsé­ges étkezés, sok pihenés és megfelelő testmozgás (Képarchívum) VIGYORGO Mit is kell ezzel csinálni? Miért?- Miért van az oroszlánnak far­ka?-???- Hát az hogy nézne ki: oroszlán, semmi, bojt? Hencegők- A kutyámat Bodrinak hívják. Nagyon intelligens állat - henceg szomszédjának a kutyatulajdo­nos.- Az én kutyám neve Hektor. Ő is nagyon intelligens. Minden reg­gel ő vásárolja meg számomra az újságot - így a másik.- Tudom. Bodri már elmesélte nekem! Ocsmány.... Nyuszika felhívja telefonon a hentest:-Van disznófüled?-Van.- Hát marhanyelved?-Van.- És csirkelábad? (Internetfotók)-Az is van.- Hát akkor rohadt ocsmány le­hetsz... Hörcsög- Hogy hívják a beteg hörcsögöt? -???- Köhörcsög. Róka- Hogy hívják a beteg rókát? -???- Kanyaróka. Bogarak Tél van. Két bogár beszélget a föld alatt. Az egyik azt mondja: -Te, én nagyon fázom. Mire a másik:- Nem baj, van nálam kötél!-És az mire jó?- Azzal kihúzzuk a telet. Gólya- Mit csinál a gólya, miután meg­hozta a kisgyereket?- Visszamegy a papa nadrágjába. Ide a banánt, vagy lövök! A francia fiatalok legalább egyszer ismételtek már osztályt Néhány szó a bukásról A felvételi minden jelentkező számára erőt próbáló feladat. A vizsgák nagy tétje sokakat nyomaszt, és ez akár a teljesít­mény rovására is mehet. A vizsgázás az egyetemi, főisko­lai évek alatt szép lassan ru­tinná válik majd. Addig is né­hány recept: mit és hogyan ér­demes tanulni? ÚJ szóösszeállítás A vizsgadrukk általában abból ered, hogy azt érezzük, nem tudunk min­dent a vizsgára. Néhány speciális tárgytól eltekintve (pl. jogszabályok ismerete) ez a követelmény talán nem is várható el. Tanuláspszicholó­giai vizsgálatok eredményei azt mu­tatják, hogy az elsajátított anyag je­lentős része (az anyag jellegétől füg­gően akár 50 százalék) viszonylag hamar a felejtés áldozatává válik. Célszerű ezért inkább az ismeretek közötti összefüggések megteremté­sének módszereire koncentrálni. A felsőoktatási követelményekhez már nem elég a hosszú szövegek többszö­ri olvasással való magolása. Nem áll rendelkezésre annyi idő, hogy átol­vassuk ötször a kérdéses anyagot, és nincs elegendő emlékezeti kapacitás sem, hogy megjegyezzünk több ezer oldalt, pláne szó szerint! Súlyponti kérdéseket kell kijelölni az áttekin­tendő anyagban, lehetőség szerint még az irodalom áttekintése előtt. A súlyponti kérdéseket egy hierarchi­kus vázlat formájában - csak kulcs­szavakkal jelölve - célszerű rögzíte­ni egy nagyobb méretű papíron. A továbbiakban színes cetlikkel az egyes témákhoz kapcsolódóan azo­kat a fogalmakat érdemes össze­gyűjteni, amiket már ismerünk. A megfelelő témához illően, eltérő szí­nű lapocskákra vezethetjük fel a fo­galmakat, ha szükséges, rövid defi­níciót írva a lapra. Csak annyit je­gyezzünk fel, ami ráfér a kis lapocs­kára! Ha ezzel elkészültünk, helyezzük a lapokat a megfelelő súlyponti kér­désekhez, majd tekintsük át a mun­kánkat. Ez lesz a tanulási térképünk. Amit most látunk, térképszerűen tartalmaz mindent, amit már tu­dunk a témáról. Ha ezek után kezd­jük el feldolgozni az irodalmat, ak­kor a már feltüntetett részeket nem szükséges többször, részletesen át­rágni. A hibákat természetesen kor­rigálnunk kell, de bízhatunk abban, hogy ezeket a részeket a vizsgán is fel tudjuk idézni. A továbbiakban ar­ra koncentrálhatunk, hol vannak feltűnően fehér foltok a térképen. Térképünket célszerű úgy elhelyez­ni, hogy napközben többször is rá tudjunk pillantani, akkor is, ha ép­pen nem akarunk tanulni. Mondjuk az ágyunk fölé a falra, vagy az ajtó belső oldalára. Bármennyire hihe­tetlenül hangzik, így is megjegyez­zük a tartalmát. Tájékozódhatunk a térkép segítségével - melyik részen, mi mellett, müyen távolságban he­lyeztük el a kulcsfogalmat, mi tarto­zott hozzá. Ezek a kulcsingerek a vizsgahelyzetben is segítik a felidé­zést. Ha a térkép elkészítése után még sok időnk maradt a vizsgáig, akkor foglalkozhatunk a részletekkel. Hozzáolvashatunk a kérdéshez, a térképet folyamatosan bővíthetjük, tudásunkat mélyíthetjük. Ha kevés volt az időnk, akkor is sikerült vala­mennyire beleásni magunkat a kér­déses anyagba. HOGYAN OSSZUK BE AZ IDŐNKET? Tanulni akkor és úgy célszerű, ami­kor az a legjobban megy. Valószínű­leg mindenki tapasztalta már, hogy a nap bizonyos órái teljesen alkal­matlanok arra, hogy elmélyedjen egy elméleti kérdésben. Ezeket az órákat más tevékenység számára célszerű fenntartani. Meg kell határozni azokat az idősza­kokat, amikor kényelmesen, lazán át tudjuk engedni magunkat az in­formáció befogadásának. Egy-egy tanulási blokk általában ne haladja meg a másfél órát, ezt követően hosszabb-rövidebb idejű szünet szükséges. Nem bűn a rövid lazítás (szemlehunyva szundítani egy ne­gyed órácskát - de nem többet mint egy fél órát a kedvenc fotelünkben, vagy az ágyunkon, inni egy teát vagy kávét stb.). Aztán folytatódhat az információbefogadás. A szüneteket akkor is célszerű beik­tatni, ha végzetesen kevésnek tűnik az idő a vizsga előtt. Vannak persze olyanok is, akik egyhuzamban dol­goznak, és csak a teljes anyagrész végén hajlandóak lassítani. Az ő szá­mukra nyilván az a munkamód a megfelelő. A tapasztalatok szerint célszerű a vizsga előtti utolsó éjsza­kát (ha lehetséges a megelőző nap­pal együtt) lazításra fenntartani. Látszólag ezzel időt vesztegetünk az információk elsajátításában, de fon­tos energiát gyűjthetünk a felidézés­re, és kevesebb információ birtoká­ban is élénkebben tudunk koncent­rálni a vizsgahelyzetre. AMIT A TARTALOMRÓL TUDNI KELL Az emlékezeti térkép elkészítését követheti részletesebb jegyzet ösz- szeálh'tása is. Saját elképzeléseink szerint, saját előzetes tudásunk alapján célszerű jegyzetelnünk. Itt is alkalmazható módszer az anyagrész tartalmának előzetes áttekintése, a kulcskérdések kiemelése. Azután a kulcskérdésekre keressük a válaszo­kat, részletesen átolvassuk az anya­got, elkészítjük a feljegyzéseket. Célszerű ezután saját használatra felmondani, összefoglalni a tartal­mat - esetleg rövid tesztet végezni, valóban emlékezünk-e mindenre. (Itt is alkalmazható a már említett térkép módszer, ezúttal ellenőrzési célokra). Ha olyan anyagokat kell rögzíteni, amelyeknek szó szerinti visszaadása a feltétel, akkor további kisegítő módszerekhez folyamodha­tunk. Kezdőbetűkből mozaikszava­kat alkothatunk, kulcsszavakból mintamondatokat gyárthatunk. AMIRE ÁLTALÁBAN NEM GONDOLUNK A pszichológiai szakirodalom már régóta ismeri az állapotfüggő tanu­lás, hangulatfüggő felidézés jelensé­gét. Ez a jelenségkör azt a tapaszta­latot magyarázza, hogy bizonyos helyzetekben bizonyos információk tanulása és emlékek felidézése könnyebb. Ezért már a vizsgára ké­szülve célszerű megteremteni ma­gunknak azokat a feltételeket, ame­lyek várhatóan fogadnak minket. Ál­talában ülve vizsgázunk, egy ké­nyelmetlenül szoros ruhában, ked­venc toliunkkal kezünkben, óránkra pillantgatva. Ezeket a kellékeket cél­szerű magunk köré gyűjtenünk, mindegyik felidézési támpontként szolgálhat a vizsgahelyzetben. Az is segíthet, ha a vizsga során megpró­báljuk felidézni a helyzetet, amikor egy-egy adott témával foglalkoz­tunk. Az érzés előhozza az emléke­ket, információkat. A felvételi vizsgaidőszak sikeres tel­jesítéséhez hozzátartozik az egész­séges étkezés, sok pihenés és megfe­lelő testmozgás. Az étkezés elhanya­golása, mozgásszegény életmód je­lentősen növeli a feszültségszintet, hozzáadódik a vizsgadrukk és lám­paláz feszültségéhez. Koffeinnel és nikotinnal, valamint az alvás meg­vonásával szintén hozzájárulhatunk a feszültségszint fokozásához. A ma­gas feszültségszint idővel gátolhatja az új információk elsajátítását, és ez­zel ördögi kört indítunk el. (f, he) A szerelmet nem kell se szégyellni, se rejtegetni (Internetgrafika) lejteni akarnak: „Akit feledni aka­runk, arra gondolunk.“ (La Bury- ére) Amíg fiatalok vagyunk és vidámak, addig semmi nincs veszve, az igazi szépség belülről fakad, és ez az a szépség, amivel bárkit a világon meg tudunk hódítani. S ha nem gondoljunk arra, úgysem ő az igazi. ISMERTETÉS A bukás szó önmagában sok min­dent jelenthet: gondolhatunk a fi­zikai elesésre, gazdasági csődbe- menésre, sikertelen kísérletre vagy iskolai tanévismétlésre is. Jelentését mindig az adott kon­textus határozza meg. Mivel ez az újság középiskolás diákoknak és diákokról szól, úgy gondolom, a szót az osztályismétlés értelmé­ben érdemes egy kicsit boncolgat­ni. A megbuktam, megvágtak, meg­húztak mind-mind ugyanazt je­lentik: nem teljesítettem tanulói kötelességeimet, így kénytelen vagyok még egyszer elvégezni az adott évet. A bukás megítélése kultúrák, országok, iskolák sze­rint eltérő lehet. Nem ugyanolyan elbírálás alá esik az a tanuló, aki az egyik iskolában bukott meg, vagy aki a másikban. Nem ugyan­úgy tekintenek egy évet ismételt tanulóra Szlovákiában vagy Ma­gyarországon, mint más országok­ban. Vegyük példának Francia- országot, hogy az állítást konkré­tumokkal is alátámasszuk. A fran­cia oktatási rendszer sok ponton eltér a miénktől. Náluk az osz­tályzatok 0-20-ig terjednek. Szlo­vákiában egyest bárki kaphat, aki felkészül az adott dolgozatra, fe­leletre; ám Franciaországban 20- ast szerezni lehetetlen. A 18-as osztályzat már remek jegynek számít. A bukás náluk nem akkor következik be, ha valakinek a tu­dása nem éri el a 4-es szintet, ha­nem akkor, ha a tantestület úgy dönt, hogy nem rendelkezik az il­lető elegendő tudással a követke­ző tanév elkezdéséhez. A francia fiatalok jelentős része ismételt már osztályt legalább egyszer. Et­től nem érzik magukat lúzernek, nem vesztik el a tanulási kedvü­ket, és nem tekintik magukat ke­vesebbnek, mint társaik. Mi furcsáljuk francia cseretársaink kérdését, mely az ismételt évek számára vonatkozik. Ugyanúgy a francia fiatalnak is nehéz elkép­zelnie, hogy nálunk a bukás egy - nagy általánosságban - negatívan megítélt esemény. A bukás okai emberenként változ­nak. Vannak azok a fiatalok, akik ugyanannyit tanulnak, mint tár­saik, mégsem képesek jobbra tel­jesíteni, mint elégtelen. Sokak­nak meglenne az esze, tehetsége, de nem használják ki e természet adta előnyt, és hanyagságuk bu­kással jár. A hajtós, tanulós, strébi osztály- közösség nemigen tud elviselni egy rossz teljesítményű tanulót, így azt előbb-utóbb kiközösítik. Azokban az osztályokban, ahol a tanulás valahol az utolsó helyen szerepel a fontos dolgok listáján, nem sok jelentőséget titulálnak a bukásnak. Az elégtelenre teljesítő fiataltól is függ, hogyan birkózik meg a helyzettel: vagy összetörik, kiborul, vagy megerősödik és ke­ményebb tanulásba kezd, vagy semmiféle hatást nem gyakorol rá. A felsorolt néhány példából is lát­hatjuk, mennyire befolyásolja a környezet, a hely, a közösség, az ország a bukás és a bukott tanuló megítélését. Mindenki saját maga eldöntheti, mi a véleménye a té­máról, de egy biztos: mi vagy ba­rátaink, családtagjaink is kerül­hetnek hasonló helyzetbe... (he) Jókai Mór: Ugyanazon férfi az egyik asszony mellett gyáva bölcs, a másik mellett elveszett hős Mi fán terem a szerelem? NESZMÉRI CSILLA A tavasz a szerelem évszaka. A ter­mészet virágzik, az állatok keresik párjukat. És az ember is könnyeb­ben szerelembe esik, talán mert süt a Nap, mindenkinek jobb a kedve. Minden korban voltak szerelmes emberek. Ha beleolvasunk régi naplókba, elolvasunk egy-egy re­gényt, vagy kezünkbe fogunk egy verseskötetet, a szerelemmel min­denhol találkozhatunk. Megéri régi nagy bölcsek írásaiból szemezget­ni, hogy mit is gondoltak a szere­lemről, hogyan élték meg ezt a nagy érzést elődeink. Lehet, hogy szégyen a szerelem? Vagy, rejtegetni kell a szerelmet? Szabó Lőrinc írja egyik versében: „Szerelem... szégyeltük, még fölé­nyes gyerekek, az egyszerű szót, az igaz szívet.“ A szeretet a legnagyobb kincs a vi­lágon, ha valaki nem szerelmes, az nem azt jelenti, hogy nem szeret, hiszen vannak családunk, baráta­ink, akiknek szüksége van e gyen­géd érzésre. De mit jelent tulajdon­képpen szeretni? Erre a kérdésre is egyik nagy írónk segítségével ka­punk választ. „Szeretni mindig csak ennyi, szolgálni.” (Márai Sándor). De bizonyára mindenki ismeri Pál apostol gondolatát is, ez egy másik válasz lehet kérdésünkre. „A szere­tet hosszú tűrő, kegyes, a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kér­kedik, nem hivalkodik fel. Nem cse­lekszik éktelenül, nem keresi a ma­ga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, min­dent hisz mindent remél, mindent eltűr, a szeretet soha el nem fogy...” Az sem kétséges, hogy a szeretet nagy erőt képes adni az embernek, mint ahogy Ady Endre is írja: S minden elérhető, Ha van benned bátorság, remény és szeretni erő. Akit szeretünk azért mindenre ké­pesek vagyunk, megóvjuk őt min­den veszélytől, talán jobban vigyá­zunk rá, mint saját életünkre. Sőt, mindent képesek lennénk odaadni, annak akit igaz szívből szeretünk. „Sem vagyon, sem ember nem szá­mít. Csak a szeretet. Annak is az a fajtája, amit Te adsz.” (M. Darce) Fontos kérdés az is, hogyan tudjuk meghódítani a kedvest, mindönkit máshogyan. És mi az, ami vonzó benne? Goethe szerint „Az embert a hibái teszik rokonszenvessé.“ Va­lószínűleg, hiszen, ha nem lenne hibája az embereknek, mindenki ugyanolyan tökéletes lenne. Akkor még csak különbségek sem lenné­nek az emberek között. De ez nem így van, sőt, ha nagy mesemon- * dónknak Jókai Mórnak igaza van, mindenki mellett mások vagyunk, mert: „Ugyanazon férfi az egyik asszony mellett gyáva bölcs, a má­sik mellett elveszett hős.“ Valószí­nűleg nálunk nőknél is így van, nemcsak a férfiaknál. Vannak olyan asszonyok, akikről meghatóan szólnak íróink, ilyen Szindbád felesége Márai Sándor művében, aki „Elhozta a békét, mely szótalan volt, mint mikor a sö­tétedő szobában két megkínzott szív végre egyszerre dobban, s két meleg kéz eskü nélkül is örök szö­vetségre fonódik össze.“ Azt hiszem jól esne, ha pár év múlva ilyen, vagy hasonló sorokkal emlékezne meg rólunk is valaki. Nézzük meg, mi a legjobb orvosság arra, hogy minket is szeressenek: „Elárulom neked, mi csihol szerel­met orvosszerek nélkül, füvek nél­kül, mindenféle varázsének nélkül: ha azt akarod, hogy szeressenek: szeress.“ (Hekatón) Ennyi lenne az egész? Tehát nekünk is csak az kell tennünk, amit mások elvárnak tő­lünk, szeretni. De azért vigyáz­zunk, igaz szerelemmel csak egy embert lehet szeretni, és inkább szeressünk egyet rendesen, mint, hogy nekünk is fel kelljen tennünk Kazinczy kérdését: „Nem jobb-e egyet szeretni, mint sokakat ölelgetni?“ És a végére egy jó tanács azoknak, akik csalódtak a szerelemben, és fe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents