Új Szó, 2003. március (56. évfolyam, 50-75. szám)

2003-03-31 / 75. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 20Ö3. MÁRCIUS 31. KOMMENTÁR Bankok és tankok SZILVÁSSY JÓZSEF Az iraki katonai akció második hetében egyértelművé vált, hogy nem okultak a történelemből mindazok, akik nemrég még villámháború­ról, gyors és vértelen győzelemről harsogtak a tengeren túlon is innen. Szemünk láttára válik szinte minden képlékennyé. Bush már azt han­goztatja, hogy nem az idő, hanem a végső diadal a lényeges. És újabb százezer katonát vezényelt az Öböl térségébe. Ahol Húszéin legújab­ban öngyilkos merénylőkkel gyilkoltat amerikaiakat, halálbrigádokat küld kórházakba, iskolákba, saját lakosságának a megfélemlítésére, valamint az ellenfél hátbatámadására. Riasztó értesüléseket hoztak nyilvánosságra a nyugati hírközlő eszközök. Ezek szerint Bagdad ost­roma során a Pentagon olyan vegyi anyagot kíván bevetni, amellyel az oroszok már több száz személy halálát okozták, amikor véget vetettek a csecsének elhíresült moszkvai terrorakciójának. Elborzad az ember, hiszen alig néhány hete hangoztatták az amerikaiak, hogy a háború egyik célja megsemmisíteni azokat a vegyi fegyvereket, amelyekkel az iraki diktátor fenyegeti a civilizációt. Döbbentem halljuk, látjuk azt is: mennyire izzik és fokozódik az arab nemzetiségű, iszlám vallású em­bereknek az amerikaiakkal, az angolokkal, s hovatovább más - az ő ér­tékrendjük szerint - hitetlenekkel szembeni gyűlölete, amelyet fanati­kus vallási vezetőik és a bőrüket menteni igyekvő iraki politikusok gát­lástalanul szítanak. És egyre nagyobb aggodalommal szemléljük, mi­csoda vérfürdőbe, mekkora vüágtragédiába sodródhat ez a kezdetben szinte dzsemborinak kikiáltott fegyveres összecsapás. Arra meg alig akad civilizált kifejezés, amikor olyan hírekről hallunk, hogy befolyá­sos üzleti körök már arról marakodnak, vajon ki mekkora megrende­lést és üzleti részesedést kaphat a Húszéin utáni Irakban, ahol egyéb­ként az amerikaiak nagyon jól meglennének az ENSZ ellenőrző szere­pe nélkül, az iraki ellenzékiek viszont már most ódzkodnak az elhúzó­dó washingtoni gyámkodástól. Ahogy telnek a napok, s ahogy egyre inkább alábbhagy a szövetsége­sek lendülete a minden embertelen eszköz bevetésére kész iraki el­lenállás miatt, egyre világosabb, hogy itt nemcsak Szaddám Húszéin diktatúrájának megdöntéséről, hanem az iraki piac újrafelosztásáról, esetleg új világrend meghonosításának kísérletéről van szó. Legin­kább arról - miként azt egy rádióműsorban kissé leegyszerűsítve, de mégis találóan kifejtették -, hogy világbankok befolyásos személyei és globalizált világunk hangadó üzleti körei tankok révén igyekeznek nagyot kaszálni a háborúval és a háború után. Ám egyelőre csak a Ka­szás járja mind döbbenetesebb következményekkel a csatamezőket. S nekünk - a sok milliónyi gyalogpolgárnak és kiszolgáltatottnak - egy-, re nyugtalanabbak az álmaink. Riadtak már a hétköznapjaink is. Mert egyre bizonytalanabbnak és félelmetesebbnek ítéljük egypólusú vilá­gunk közeljövőjét. Ki lesz Zeman utóda? I.ÓI.H .MIHÁLY Ha ragaszkodnék az időbeli sorrend követelményének tiszteletben tartásához, kis dolgozatom címében Milos Zeman neve helyén Vladi­mír Spidla nevét szerepeltetném. Oka van annak, hogy nem teszem. Az 1989-es fordulat után a cseh szociáldemokráciában - mint tudjuk - Zeman vezetésével hajtották végre azt a bravúrt, amelynek szlová­kiai megfelelője Weiss, majd Migas, majd Koncos, majd Ftácnik veze­tésével teljes politikai kudarccá sikeredett. A sors fintora, hogy a Szlo­vákiánál lényegesen polgárosultabb Csehországban termőre fordult a nem kommunista baloldali gondolat, míg Szlovákiában, ahol a lakos­ság többsége, helyzete alapján a baloldal győzelmében érdekelt, a jobboldal dominálta kormányt még jobboldalibb váltotta fel. A hétvégén kongresszust tartottak a cseh szocdemek, és a tanácsko­zást megelőző napokban baloldali érzelmű szemlélőként tudatha­sadásos állapotba kerültem. A közelmúlt eseményei alapján szíve­sen vettem volna a hírt Spidla pártelnöki megbuktatásáról. Megér­demelte volna, amiért a „csak Zeman ne kerüljön az államelnöki székbe” filozófiát követve addig taktikázott, mígnem a jobboldali Klaus lett a Hradzsin lakója. Tudatom másik fele viszont tartott at­tól, hogy a pártelnök a funkcióját érintő szavazásnál könnyűnek ta- láltatik. Ez megjósolhatatlan folyamatokat indíthatott volna el az ország életében. A cseh szociáldemokrácia életképességét bizonyít­ja, hogy fogcsikorgatva bár, de néhányan azok közül is Spidlára sza­vaztak, akik tisztában voltak vele: Zeman méltatlan utódjára adják voksukat. Spidla 299 „igen” szavazatot kapott, megválasztásához 273 voks lett volna elég. Nem egy elsöprő győzelem... Mélyenszántó elemzés nélkül is arra a következtetésre jutunk, hogy Spidla pártelnökségét a cseh szocdemek többsége olyan epizódnak tekinti, amit legjobb lenne feledni. így Zeman utódát keresik, nem Spidláét. Sokat sejtető, hogy Stanislav Grossra 521 kongresszusi küldöttből 419 delegátus adta szavazatát, amikor arról döntöttek, ki legyen a párt 1. alelnöke. A politikai megfigyelők zöme úgy véli, ő lesz az a baloldali politikus, akinek vezetésével a cseh szociáldemokrácia később rövid idő alatt ki tudja heverni a Spidla vezetésével elkövetett hibák követ­kezményeit. Zeman ellendrukkerei álmukból felriasztva is kapásból fel tudják sorolni a pártot naggyá tevő politikus hibáit. Kétségtelen, hogy vitázóként nem nyerte el azok tetszését, akik teszem azt zárdá­ban tanulták a jólneveltséget. Milos Zeman nem mindennapi szemé­lyiség, számos kifogásolható tulajdonsággal. Élete legnagyobb téve­dése, hogy a párthierarchiában „megemelte” Spidlát. Távolról figyelem, müyen gondokkal küzd a csehországi szociálde­mokrácia. A szlovákiai baloldal helyén tátongó űrt közelről szemlélve hadd jegyezzem meg: irigylem csehországi elvbarátaim problémáit. FIGYELŐ Bagdad ostroma: április közepén Egy brit katonai szakértő szerint Bagdad ostroma nem kezdődik meg április közepe előtt. Sir Ti­mothy Gardenb az AFP francia hírügynökségnek elmondta: az előrenyomulás sokkal gyorsabb volt, mint ahogy elképzelték, így az ellátási útvonalak nagyon megnyúltak. A dilemma most az, hogy folytassák-e az előre nyo­mulást, vagy beváiják az erősí­tést. Szerinte ez utóbbi fog tör­ténni. „Biztosabb az a régi doktrí­na, hogy az ellenségnél nagyobb haderővel kell rendelkezni és lé­gitámadásokkal csökkenteni ere­jét a szárazföldi csapatok beveté­se előtt” - hangsúlyozta Garden, aki úgy véli, még 100 ezer ember kell a Bagdad elleni offenzívához.- Ha nem derítik ki, hogy Csáky Pál vagy Monika Benová lódít-e, akkor sztrájkba lépünk és akkor nem lesz hazai húsvéti tojás... (Lubomír Kotrha rajza) TALLÓZÓ ZERLAKO NYEGYELI Az iraki háború lehetséges fejlemé­nyeit elemezve Luis Martinez, a pári­zsi Politikai Tudományok Intézeté­nek doktora a Zerkalo Nyegyeli uk­rán lapnak nem zárta ki egy polgár- háború lehetőségét, illetve a háború­nak a vietnamihoz hasonló kimene­telét sem. Véleménye szerint az ame­rikai csapatokat azért nem fogadták Irakban felszabadítóként, mivel az iraki lakosság nem bízik az amerika­iakban, miután az első iraki háború után a sorsukra hagyták őket. Továb­bi okok szerinte, hogy az embargó fennállása során félmillió polgári la­kos vesztette életét. A britek ezzel szemben a kezdettől tisztában vol­tak a Nyugat-ellenes hangulattal, s Tony Blair kormányfő politikai jel­szavak helyett humanitárius segítsé­get ígér az iraki népnek. Az irakiak valódi véleményének megismerésé­hez Szaddám rendszerének el kell buknia, hiszen a megtorló intézke­désektől való féltében egy iraki sem vállalja, hogy színt valljon. Senki sem kerülheti el a felelősségre vonást pusztán azért, mert politikus vagy mentelmi joga van Képes Szerbia a megtisztulásra? Egyre jobban szorul a hu­rok a Zoran Djindjics szerb miniszterelnök elleni me­rényletet megszervező zi- monyi klán nyaka körül. VARJÚ MÁRTA A rendőrség a katonasággal együttműködve minden gyanús személyt kihallgat, őrizetbe vesz, bebörtönöz. Szerbia szerte foko­zott ellenőrzést tartanak az uta­kon, az utcákon, a középületek­ben, és bárhol, ahol esetleg gyanús alakok megjelenhetnek. Az inten­zív nyomozásnak kézzel fogható, eredményei vannak. A minap le­tartóztatták Zvezdan JovanoVics, vagy a bandatársai között egysze­rűen csak Zvekinek szólított bűnö­zőt azzal az alapos gyanúval, hogy március 12-én ő lőtte le Zoran Djindjics kormányfőt. Nemcsak a gyilkost sikerült rács mögé dugni­uk a rendőröknek, hanem a gyilkos fegyvert, a Heckler távcsöves pus­kát is megtalálták, Új-Belgrádban elásva. Az említett személy letar­tóztatásával egy időben elfogták és börtönbe zárták Szasa Pejakovi- csot is, ragadványnevén Pelét, aki asszisztált a merényletnél. Miután a szálak nemcsak a kábítószer-ke­reskedelemből, emberrablásból és zsarolásból élő zimonyi klánhoz vezettek, hanem a rendőrség kü­lönleges alakulataihoz is, a nyo­mozók csakhamar leváltották tiszt­ségéből, s utána őrizetbe vették Dusán Maricsics Gumart, aki a kü­lönleges rendőralakulatok pa­rancsnoka volt. Minden jel arra vall, hogy ő is részt vett a kormány­fő elleni merénylet megszervezé­sében. Bizonyítékok vannak rá, hogy a különleges rendőri alakulat kompromittálta magát, így a kor­mány úgy döntött, hogy ezeket az egységeket feloszlatja. A különle­ges rendőralakulat vajdasági Kulá- nál levő támaszpontját felszámol­ták, a csendőrség megszállta az épületet és elrendelte, hogy az ala­kulat tagjai adják le fegyvereiket, felszerelésüket, egyenruhájukat, igazolványukat, mivel az osztagot megszüntetik. Összesen 29 civil szervezet kére­lemmel fordult a szerb kormány­hoz, tegyen meg minden intézke­dést, hogy az igazságszolgáltatás­ból távozzanak mindazok, akik vé­delmezték a bűnözőket, a háborús bűnösöket, és ezzel Szerbiát a bű­nözők rejtekhelyévé változtatták. Mindazokat, akik hátráltatták az együttműködést a hágai törvény­székkel, védték a háborús bűnök­kel vádolt személyeket, és glorifi- kálták a Mladicshoz és Karadzsics- hoz hasonló álhősöket, közvetle­nül részt vettek a puccskísérletben, amelynek célja az volt, hogy ismét hatalomra juttassák a letűnt re­zsim hazafias erőit, nos, ezeket meg kell büntetni, el kell ítélni. Rá­mutatnak, hogy nemcsak a bűn- szövetkezetek felelősek mindazért, ami történt, hanem Milosevics és a köré csoportosulok, a fő vétkesek, de sokan még tovább mennek. Fel­teszik a kérdést, hogy azok a pár­tok, akik ellentéteket szítottak, lin- cselésre uszítottak, vajon megúsz- hatják-e a felelősségre vonást. Ki­mondják, hogy a hágai törvényszé­ken most vallomást tevő Vojiszlav Seselj radikális vezér pártja az egyik bajkeverő főkolompos, a má­sik pedig a Szerbiai Egységpárt, amelyet a szintén háborús bűnös Zseljko Razsnatovics Árkán alapí­tott, s miután ő merénylet áldozata lett, Boriszlav Pelevics vette át irá­nyítását. Ez a két tömörülés kerül leginkább szóba, amikor felvetik, hogy politikai pártokat kellene be­szüntetni. Bóján Pajtics, a szerbiai parla­ment törvényalkotási bizottságá­nak elnöke szerint senki se fogja elkerülni a felelősségre vonást, s bejelentette, hogy néhány napon belül megkezdődnek az első bíró­sági eljárások azok ellen, akiket Zoran Djindjics meggyilkolásával gyanúsítanak. Közlése szerint az elkövetkező napokban még jó né­hány száz személyt letartóztat­Egyre többen követelik Seselj vajda radikális pártjának betiltását is. nak, akik komoly bűncselekmé­nyek elkövetésével vádolhatok. Amíg a rendkívüli állapot tart, mindent kiderítenek és nem fog­ják engedni, hogy bárki is har­minc nap után kijöjjön a börtön­ből anélkül, hogy felelősségét ne állapítsák meg. A bíróságokat és az ügyészségeket is megtisztogat­ják a gyanús, a maffiával együtt­működő elemektől, s az újonnan kinevezett káderek határozottan és gyorsan fognak eljárni a bűnö­zőkkel szemben. Azt is bejelentet­te, hogy senkit sem részesítenek kegyelemben csak azért, mert po­litikával foglalkozik, vagy men­telmi joga van. Egy biztonsági bi­zottság jön létre, amely felülvizs­gálja a politikai pártok tevékeny­ségét és együttműködését a maf­fiával. A letartóztatási hullám egész Szer­bián végigsöpört, több mint 3000 gyanús személy került őrizetbe, és egyre inkább szorul a hurok a fő gyanúsított, Milorad Lukovics Legi- ja, a különleges rendőri alakulatok egykori parancsnoka és a zimonyi klán vezetőjének nyaka körül. A rendőrség tűzharcban agyonlőtte Dusán Szpaszojevicset, alvilági ne­vén Siptart. A maffia elleni küzde­lem sajátos rendőri módszerét alkal­mazták, mindkettőnek a szeretőjét letartóztatták, de előtte megfigyel­ték őket, merre, hol mozogtak, ab­ban reménykedve, hogy így köny- nyebben jutnak a nagyhalak nyomá­ra. Nyíltan bejelentették, hogy letar­tóztatták a 18 éves Alekszandra Se- kularac Biba ragadványnévre hall­gató nőt, aki Belgrádban a legbefo- lyásosabbnak számított. Korábban Legija szeretője volt, az utóbbi félév­ben Dusán Szpaszojevicsé. Miután megfigyelték, hogy müyen körök­ben mozog, abban reménykednek, hogy hamarosan a fő bűnözők nyo­mára bukkannak. A főleg kábítószer-kereskedelem­mel foglalkozó bandatagok lefüle­lését követően Szerbia-szerte drog­hiány mutatkozik, ennek következ­tében a kábítószer ára ugrásszerű­en megnőtt. Ezúttal csak nagy ti­tokban tudják árusítani, grammját 100 euróért mérik. De a rendőrség erre is éberen figyel, minden nyil­vántartott kábítószer élvezőt fel­ügyelet alatt tartanak és nyomoz­nak utána, hogyan szerzik be adagjaikat. A cseh szociáldemokrata kormányfőnek továbbra is számolnia kell a pártján belüli erős ellenzékkel Vladimír Spidla megvédte pozícióit KOKES JÁNOS Bár nem ment könnyen, de Vladimír Spidla miniszterelnök végül meg­védte a kormányzó Cseh Szociálde­mokrata Párton belüli vezető pozíci­óit. A legerősebb cseh kormánypárt hét végi tisztújító kongresszusán is­mét őt választotta elnökké. Az ered­mény viszont újból megmutatta azt is, hogy erős eüenzékkel kell szá­molnia pártján belül. Az elnöki tisztségre négy személyt jelöltek, de Jana Volfová volt parla­menti képviselő, valamint Josef Drobny az egyik prágai kerület pol­gármestere Jirí Rusnok, volt gazda­sági és kereskedelmi miniszter javá­ra visszalépett. Spidla legfőbb eüen- lábasa Zdének Skromach alelnök, munkaügyi és népjóléti miniszter bár a kongresszuson bírálta főnöke politikáját, az elnöki tisztségért fo­lyó harcba nem szállt be. Szavazás­kor az 550 küldött közül Spidlát 299, Rusnokot 147 támogatta, több mint százan tartózkodtak. Éles ösz- szecsapás zajlott le Spidla, valamint Milos Zeman volt pártelnök hívei között, akikhez Skromach és Rus­nok is tartozik. A Zeman-számy a koalíciós kormány eredményeit gyengének minősítette, s néhányan azért is támadták Spidlát, mert to­vábbra sem hajlandó együttműköd­ni a kommunistákkal. Arról azon­ban, hogy megszüntessék azt a ’90- es évek közepén hozott döntést, hogy a szociáldemokrata párt orszá­gos szinten nem működhet együtt a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával, végül nem szavazott a kongresszus, de számolni keü azzal, hogy ez a tiltás már nem fog működ­ni, alacsonyabb szinteken pedig már rég nem érvényes. Spidla értékelő beszédében ugyan alapvetően sikeresnek minősítette a párt és a koalíciós kormány munká­ját, de önkritikusan elismerte, hogy az államfőválasztáskor - amelyből az ellenzéki jelölt Václav Klaus ke­rült ki győztesen - hibázott, és saj­nálatát fejezte ki, hogy ezt már nem tudja helyrehozni. Ugyanakkor is­mételten egységre szólította fel a pártot, mert szerinte csak így lehet sikeres a kormányzás, illetve a kö­vetkező parlamenti választásra való felkészülés. „Nem Spidla-, Gross-, vagy Zeman-hívek vagyunk, hanem szociáldemokraták” - hangsúlyoz­ta. Kijelentette, hogy a jövőben a kormányon belül erőteljesebben fogja védeni és szorgalmazni a szo­ciáldemokrata értékek érvényesíté­sét. A szociáldemokraták egy része azt is követelte, hogy az uniósok ne legyenek tagjai a kormánykoalíció­nak, Spidla azonban nem tervez változásokat kormányában. Prágai megfigyelők azon a véleményen vannak, hogy miután Spidlának si­került megvédenie párton belüli po­zícióit, helyzete a kormányban és általában a cseh politikában is meg­erősödik. Rövid távon valószínűleg nem kerül sor változásokra a kor­mányban, de az várható, hogy Spid­la később kihasználja megerősödött helyzetét, s úgy alakítja kormányát, ahogy az neki a legjobban megfelel. Számítani kell arra is, hogy kemé­nyebb lesz a legkisebb koalíciós partner, a jobboldali uniósokkal szemben is, ami konfliktusokat eredményezhet. A két koalíciós partnerpárt elnöke, Cyril Svoboda (Kereszténydemok­rata Unió-Csehszlovák Néppárt), valamint Petr Mares (Szabadság Unió-Demokratikus Unió) kong­resszusi felszólalásában egybe­hangzóan síkraszállt a koalíció foly­tatása mellett és a kormány eddigi munkáját jónak minősítette. Mirek Topolánek, az ellenzéki Polgári De­mokratikus Párt elnöke a televízió­ban viszont úgy nyilatkozott, hogy amíg a szociáldemokráciának nem sikerül visszaállítania belső egysé­gét, addig az kedvezőtlenül fogja befolyásolni a kormány munkáját is. „Nekünk mindegy, ki áll a szoci­áldemokraták élén. Azt azonban szeretnénk, ha a kormány végre már kormányozna, s nem a szociál­demokrácia belső ügyeivel foglal­kozna” - jelentette ki Topolának. Spidla pártkongresszusi sikere után valószínű, hogy kormányfőként is szorosabbra fogja a gyeplőt.

Next

/
Thumbnails
Contents